Ellenzék, 1890. január-június (11. évfolyam, 1-146. szám)
1890-02-14 / 37. szám
s Brassai Sámuel tanárrá választása 1837-ben. Emlékeimből. V. Az 1834—35. év folyamán uralgott liberális és lojális (pecsovics) korszellem előtt az egyházi ajtók se maradtak zárva. Különösen a hazai törvények által Erdélyben kivételesen biztosított keleli authonomiára helyezkedett protestáns felekezetek kormányzatát a liberalizmus fényságára árasztotta el, így volt ez észlelhető az unitáriusoknál is, mint a lelkiismeret szabadságának zászlóját fenn lobogtató előharczosoknál. E korszellem hatalma reconstruálta a szentlászlói zsinat után az egyházi képviselő és fő tanácsot (konsistorium) új nemzedékkel, fiatal erőkkel, szabadelvű lelkes hitrokonokkal. Erről előbbi »Emlékeim«-ben már megemlékeztem. Most a határozott fellépés sikeréről az első győzelmes vívmányt említhetem fel. Most is úgy rémlik előttem, hogy mint mikor a terhes felhők közül véletlen egy fénysugár tör ki, úgy tűnt felém annak a válságos korszaknak egy nagy eseménye, hogy a levert bús hangulatot, s félénk kedélyeket felvillanyozza. Vésztjósló fellegek valának egyházunk egén. Körmöczi püspök tehetetlen, Fűzi Jánost véletlen szélhüdés döntötte le erőteljes lábairól. A százesztendős, őszben is élénk tavaszi virulattal kedves Szabó Sámuelt kezeinek reszketegsége s beszélő szervének s hangjának érthetetlenségig ment retegére munkaképtelenné tette. Mindkettő nyugalomba helyeztetett 100 — 100 frttal. Ekkor a mindenfelölről felszólalt közvélemény és az iskolai társaság nyilvánvult érzékeny óhajtása figyelmeztette, mintegy sürgette a központi hatóságot határozott lépésekre, s csakugyan az igazgatóság négy jeles ifjút szemelt ki, terjesztett az e. tanács elibe: Ágh István, Vadadi Fülöp Ferencz, kövendi Nagy Zsigmond és bölöni Mikó Lőrincz, a kir. líceumba kitűnő osztályzata joghallgatókat, kik az E. K. tanács előtt egyenként nyilatkoztak, hogy fizetés javítás mellett, választás esetére, vállalkoznak; de Molnár Dávid, akkor már Füzi J. helyett főjegyző (generalis nótárius) határozott tagadással felelt, mire a derék jelöltek szerényen visszavonultak. Mikó Lőrincz később a tordai k. postamester öreg Rüdiger Károly alapítványára a tanári karba belépett. Mily duó eredménnyel, hasznos sikerrel oldotta meg vállalatát .... Az élők emléke, a rémuralom alatti életkérdéses küzdelmek, az erőszakosság vakmerő támadásai ellen kifejtett ellentállás, a kétséges viszonyok s válságos körülmények közt is megtartott szilárd önállóság sokkal nagyobb s kimagaslóbb tényadatokban állítnak ki mellette fényes bizonyítványokat egyházi életünk évkönyvében, mintsem az én reszkető tollam tehetné. Hogy a kormányzó közegek valamit tenni láttassanak, az esperesekkel egyesülve különös udvarhelyközi hírhedt hatalmú Koncz Márton befolyásával, javaslatba, hozták unokáját Árkosi Dénest tanárjelöltnek, azon feltétel alatt, hogy menjen ki a ravai ekklésiába nagyapja mellé, s három évig gyűjtött képe jövedelemből saját erején fedezze az egyetemi látogatás szükségleteit. De ez idő alatt Árkosi Dénes is számot vetett; végre előnyösebbnek vélte itthon maradni az egyház közpénztárába — a megtakarított egyezer magyar forintot, — akkori húszoros ezüst pénzben betéve, mint becsületes szerény ember, s jó népszerű pap, hivatalát a legközelebbi időkig híven folytatta, s most kifáradtan az enyhítő nyugalmat élvezi. Ennyi vajúdás s meddő kísérlet után esett kijelölés és választás a szorgalmas tanuló, szerény ifjú Székely Mózesre, két évig külföldi egyetemek látogatása határoztatván el. Ez emlékre lehangoltabb vagyok, hogy sem ismertető rajzot kockáztathatnék. Augustinovics Pál rokonai tekintetéért, de nézete ellen ment keresztül e választás, mire a tekintélyes rokon latin mondata, érzékeny fülembe s szivembe, mint ha most is basán hangzanék. Szabó Sámuel helyett Tordáról Székely Sándor jött a hittan, s több kapcsolatos tárgyú tanári székre, melyet szép költői és lelkesült vallásos buzgósággal teljesen betöltött. Közbe vezette a történelem, s más tantárgyak előadását s az igazgatói kötelességet püspökségéig. Azonban Füzi J. helye, a filosofiai tanszék még üresen gyászolt. Ezt sietve betölteni, ennyi bonyodalomból kibontakozni, s egyházunk egére tornyosult sötét fellegeket eloszlatni, akkori csekély erőnket túlfeszítő feladatnak mutatkozott. Hanem most is bebizonyult, hogy »az igaz hívők Istene hívei felett őrködik.« A terhes fellegek közül tért ki egy fénysugár, talán mint a megváltáshoz vezető fényes csillag, vagy mint az apostolokra özönlő jó lélek sugallata s az unitáriusok szabadelvű, nagy többségű párthiveinek komolyan érdeklődő figyelmét egyszerre Brassai Sámuel felé irányította. És ez ébredés, mint evangéliumi örvendetes hír hangzott el a véghatárokig, hol csak unitáriusok léteztek, hiszen Brassai Sámuel már akkor a rohamosan fejlődni indult tudományos világnak elismert előharczássaként tűnt fel, s valóban volt is, mint az manapság is. Ezek után bekövetkezett a választás napja. Az egyházi tanács összehívását az iskolai igazgatóság eszközölte. Az elsőéves togás diákok (isk. nyelven »noviciusok«) voltak kötelezett behívó polgárok, sorrendben szombatonként a vasárnapi délelőtti ülésre. Két kiküldött által az esküdt tanácsosok meghivattak. Amint az előértekezleti titkos ülésből kitört a hírhang, hogy Brassai Sámuel választása is kitüzetett, az iskolai társulat nagyobbjai nem hagyták a fiatal ismeretlen polgártársakra, hanem mellettök, s kivülök, a tanítók tanítványaik révén, mások ismeretség és rokonság útján siettek ismerőseiket,princzipálisaikat s rokonaikat meghivni, s értesíteni ez új és nagy horderejű választási kérdésről. Én is tudom, hogy Farkas Sándoron kezdve Váradi Jánosig tíz buzgó consistort lelkes kéréssel hívtam meg. Az E. K. Tanácsnak ennél népesebb ülése nagy idők alatt nem volt. A szabadelvű párt nagy többségben jelent meg. Rövid előértekezlet után a választás kitüzetett. Egy öreg aristokratikus merev tekintély kockáztatta ugyan azt az ismert laconicus megjegyzését : »Ex omnibus aliquid, ex toto nihil«, de nem is várhatta be a választás eredményét, ott kellett hagyni dignitárius székét A választás általános volt. A kevés ellenzék nem is szavazott, úgy hallottak. A város már at nap betölt az örömhírrel, mindenki figyelemmel kitörte, e csaknem országos kérdés kimenetelét. A kolozsvári úri kaszinóban, minek én is meghívott tisztetbeli tagja voltam, — most is tiszteletben megtartott díszoklevélnél fogva — vasárnap délután a társalgó teremben ezen egy tárgy felett folyt élénk vitatás, kölcsönös értekezés, bírálat és határozott elismerés. Báró Wesselényi Miklós, Farkas Sándorral szembe állva,(mintha most is hallanám dörgő hangját) »Ti büszkék lehettek Brassaitokra, sokan elperelnek, ha lehetne, tőletek, de mégis csak ott van ő a maga helyén. Valóban lestük, mit tesztek? most látják, hogy az első helyre méltók vagytok.» Eljött azután a székfoglalás ideje is, az ifjúságnak, az iskolának örömünnepe. A philosofiai tanszéket foglalta el, de azután időnként a főiskolánkban létezett és kezelt valamennyi tantárgyakban szerepelt, tanított, hiányt, szükséget pótolva, a mint képzett s avatott szakember, sokoldalú ismereteivel legeltette, táplálta éhező és szomjúhozó tanítványait a valódi élettudomány eledelével és italával. A nevelés és tanítás módszere, órarend és tananyagok feldolgozása új lendületet nyert, mert Brassai Sámuel tanár az alsóbb osztályokra szoros figyelmet fordított. A paedagogiát merőben újjászervezte. Az osztályokat szakkönyvekkel lehetőleg ellátta. A köztanítókat az újabb módszer ismeretére s kezelésére oktatta, bevezette, s iskoláinkat a haladó kor színvonalára emelte. De mindezeket még sokkal több és nemesebb vívmányt, kimondhatatlan nyereséggel túlhalad az a nemes, erkölcsi és szellemi győzedelem, melyet Brassai Lánosl önzetlen tanári jelleme, minden jóra és szépre képes , önfeláldozásig kész humánus érzéke oly rövid idő alatt, s oly szépen kivívott Kolozs- Tizenegyedik évfolyam. SZERKESZTŐI IRODA: Belmagyar utcza 47-dik szám, hová a lap szellemi részét illető közlemények czimzendők. AZ ,ELLENZÉK~ELŐFIZETÉSI DIJA: ígési évre . . 16 frt. Negyedévre . . 4 frt. Félévre ... 8 frt . Egy hóra helyben 1 frt 60 kr Egyes szám ára 5 kr. Megjelenik mindennap, kivéve a vasár- és ünnepnapokat. Kéziratok nem adatnak vissza. 37. szám. ELLENZKK POLITIKAI ÉS TÁRSADAMLI NAPILAP. Kolozsvár, péntek, február 14. 1890. KIADÓ HIVATAL: Kolozsvárit, Belközép-utcza 33. szám. HIRDETÉSI DIJAK: Egy új czentimeternyi tér ára 4 kr. Gyárosok, kereskedők és iparosok árkedvezményben részesülnek. Bélyegilleték minden hirdetés után 30 kr. Nyílttéri czikkek: garmond sora után 20 kr. fizetendő. A mi gazdaságunk. ii. Ha el lehetne képzelni, hogy egy jutalom, mely egy másik nemzetet legyőzött, ennek minden intézményét, még hadseregét is meghagyja, s önállóságát s függetlenségét minden más téren csorbitatlanul föntartja, de módot talál, hogy gazdasági fejlődését megakassza s egy alsóbb fokra szorítsa, "a legkegyetlenebb csapást mérné reá, mert ez egymagában elég, hogy a nemzet növését megakassza, egyéniségének megérése, megerősödése lehetetlenné váljék. Azért az öntudatos nemzetek történetében nagy szerep jut a gazdasági érdekeknek s nem egy háború folyt miattuk. Az éjszak-amerikai államok elszakadását Angliától szintén gazdasági okok idézték elő. A gazdasági elnyomás és kizsákmányolás egy idegen ország által aegtölthetetlenebb sorsa mi nemzetet érhet. Ez a függésnek legvégzetesebb formája egy nemzetre nézve. Nem öli meg, de szükségkép nyomorékká teszi. Magyarországot ez a sors érte 1868-ban, 1878-ban, 1888-ban a tíz évenként megújítandó gazdasági kiegyezések alkalmával. Miután Európában nincsenek gyarmatok, tehát nem is lehet európai példához hasonlítani Magyarország gazdasági állapotát. Ha más ország volna abban a helyzetben mint mi, kinevetnék, kifiguráznék és operetteországnak neveznék. Évezredes államiságról ,szuveranitásról, külön fejlett közjogról beszélünk, mely be van iktatva a nemzetközi kódexbe. Van parlamentáris kormányformánk, van honvédségünk, és cs. kir. közös hadseregünk, háromszázötven milliós budgetünk, négy millió nyolczszázezer forintos királyi udvartartásunk, négy hajókázható folyónk, aztán tengerpartunk s rajta drága kikötőnk, közel ötezer km. állami vasúthálózatunk ............ tehát be vagyunk rendezve, miként egy középeurópai nagyhatalomhoz illik; katonaságunkra negyven milliót költünk évenként, várakat építünk éjszakán Krakkó, délen Póla körül; tartunk hetvenezer tisztviselőt, építünk tizennyolcz milliós országházat; operaházunkban az Excelsior előadása fényesebb, mint a Párisi, s Perottinak és Torollának nyolcvannégyezer forintot fizettünk évenként; körútjaink vannak, miként Bécsnek és Boulevard-nak miként Párisnak .... valóban az emberi agy szédül, ha e hatalom nagyságára gondol és az emberi szem káprázik, ha e pompa fényét látja. És ki hinné................? Ez a*, szédítő hatalom nem egyéb, mint szédelgés; ez a fényes pompa nem egyéb,mint szappanbuborék! Mert abból a hatalomból csak annyi igaz, hogy egyetlen várbástyán sem leng Magyarország lobogója, s hogy hazánk egyetlen cs. és kir. káplárral sem rendelkezik bécsi engedély nélkül. A fény és pompa pedig szemfényvesztés, mert Magyarország szegény ország, mely csak egyoldalulag termel s mely fülig el van adósodva. El van adósodva az ország, el vannak adósodva a városok és községek és el van adósodva minden egyes ember. Ezermillióknak fizetjük mi a kamatját. Miből? Az ingatag és bizonytalan terméseknek kétes piacokon értékesített áraiból, jól megértendő. A termésekből — a kétes termésekből él az ország. Mert iparunk még nincs; ami volt, az a czéhekkel együtt elpusztult. Tehát ezen a téren nem gyümölcsözik a nemzeti munkásság. Mi kizárólag a barázdára vagyunk utalva. És minő kalamitásai vannak ennek a termelési ágnak is! Adóterhe nagyobb, mint bárhol. Biztos piacra nincs. A legtermékenyebb vidéken hiányzik a munkaerő. A termelő mindenütt messze esik a fogyasztótól. A keső beruházásra hiányzik a tőke. Törvényeink fogyatékosak. Mezőinknek, erdőinknek nincs rendőrsége. Tagosítás, arányosítás, birtokrendezés, évekig tartó költséges és bizonytalan port jelent. E kalamitások daczára, mégis csak a földművelés a fundamentuma egész gazdasági rendszerünknek. Innen várjuk a jóllétet, innen féljük a szűk időt. Ez a barometruma a mi fizetésképességünknek. Ez a főforrása az országos budgetnek. Ez csinálja hazánkban a számba vehető forgalmat. Ez tartja fönn tengődő iparosainkat, s ez ad életet kereskedelmünknek. Bizalmunk, reményünk, jövőnk, jelenünk, existenciánk a földművelésen alapszik. Ez a mi gazdasági rendszerünk alfája és ómegája. Ennek virágzásától függ úgy az ország mint az egyesek jólléte, s ennek hanyatlása maga után vonja az országnak és az egyeseknek hanyatlását. Nos ,... Ki hinné el, ha nem tudná, hogy akkor, midőn egész gazdasági életünk súlypontja a földművelés: a földmivelőnek nincsen annyi szabadsága, hogy egyetlen szál dohányt ültessen és értékesítsen! Egészségügyi igazgatás. A kormány közelebb tervbe veszi az egészségügyi igazgatás rendezését. E tárgyban már folytak eszmecserék és valószínű, hogy a közegészségügy intézésére hivatott különféle osztályokat az egyes minisztériumokból a közoktatási minisztériumba fogják áthelyezni egységes vezetés végett._____ _ A vízjogi törvény s a bélyegilletékmentesség. A vízjogi törvény végrehajtásánál előforduló bélyegek és illetékek tárgyában a földmivelési miniszter a magyar kir. pénzügyi, valamint a magyar kir. kereskedelemügyi miniszterekkel egyetértőleg rendeletet intézett valamennyi törvényhatósághoz. E rendelet szerint bélyeg- és illetékmentesek: a víztársulatok alapszabályai, az ezen alapszabályok jóváhagyása iránti kérvények, a vízjogi törvény határozataiból kifolyólag a hatóságokhoz intézett beadványok, a vízjogi törvény határozmányai alapján felvett azon jegyzőkönyvek, melyek beadvány jellegével bírnak, a vízimunkálatokhoz szükséges hatósági engedély elnyerése és megújítása iránti kérvények, a társulatok által beadott fellebbezések, a szorgalmi eljárásra, az ártérfejlesztés és hozzájárulási arány tekintetében meghatározott eljárásra vonatkozó beadványok, a vízrendőri kihágásokra vonatkozó beadványok. Ellenben bélyegkötelesek a magánszerződések, a társulatok részére kiállított engedélyokiratok stb. A középkereskedelmi oktatás reformja. Gr. Csáky Albin gróf közoktatási miniszter a napokban leiratot intézett az országos közoktatási tanácshoz, melyben elrendeli, hogy a középkereskedelmi iskola tantervét revizó alá vegyék, a a rendtartást dolgozzák át. E feladatot szakférfiakból egybehívandó banket fogja megoldani, melyet nemsokára meg is tartanak, mert a megállapodásokat még ez iskolai tanév folyamán kell felterjeszteni a miniszterhez. Az „ELLENZÉK“ TÁRCZÁJA. 1890. Február 14. Politikai hírek. Báró Bornemissza Károlynak Szolnok-Doboka főispánjává leendő kinevezése, mint táviratilag értesülünk a minisztertanács által elfogadtatott és ő Felsége elébe terjesztetett. Tehát bevégzett tény, daczára a vélemények eltérésének. Ugyancsak ezen miniszteri tanácsból Heves megye főispánjául Kátay Zoltán kinevezését határozták el. Mit mond Tisza? Asiczmándi Ödön egyéves önkéntes öngyilkossággá ügyében a kormányelnök és honvédelmi miniszterhez intézett interpelláczióra Tisza legközelebbi napon fog válaszolni. A »Bp. H.« tudat véli, hogy Tisza válasza ez lesz: »Még az interpellácziók megtétele előtt megindították ez ügyben a vizsgálatot és pedig úgy közigazgatási, mint katonai bírósági után. Kiderült a vizsgálatból, hogy Wiczmindy hanyagság és rendetlenségek miatt ismételve részesült ugyan a katonai szabályok által meghatározott fegyelmi büntetésekben, de a vádolt kapitány részéről szándékos üldözésnek, szekírózásnak, vagy helytelen eljárásnak esete egyáltalán nem forog fenn. A fegyelmi büntetéseket a kapitány két ízben egyenesen az önkéntesi tiszti iskola egyik tanárának kezdeményezésére volt kénytelen alkalmazni. Hogy az iskola élén álló kapitány egyáltalán nem viseltetett ellenséges indulattal a magyar önkéntesek iránt, bizonyítja ez iskola tanáraihoz intézett utasítása is, melyben meghagyja, hogy minden tantárgyat először magyar nyelven adjanak elő, illetőleg magyarázzanak meg az önkénteseknek. Viczmándy hátrahagyott leveleiből az tűnik ki, hogy búskomor, életuntságban szenvedett a mint jellemző körülményt konstatálja a vizsgálat azt is, hogy öngyilkosságának elkövetése után zsebeiben egy játék tarokkártyát s több zálogcédulát találtak. E szerint tehát Viczmándy ügyében a hadsereg szelleme és a kapitány ai olyan ártatlanok, mint a húsvéti bárány, s Wiczmándyt kizárólag búskomorság vitte a halálba. Hát ennél kényelmesebb védelmi eszközt Tisza nem is használhat fel a hadseregben dívó kegyetlenkedések mentegetésére, mint ráfogni egy halott emberre az életuntságot. Ez ellen a halott már úgy sem tehet semmi észrevételt. A hardinándok és kapitányok pedig ezentúl is szabadon embertelenkedhetnek Tisza Kálmán kormányrendszerének nagyobb dicsőségére. Hoch ! ! ! Puhatolózás. Bécsi hírek szerint Bismarck herczeg e hónap 9-én bizalmas átiratot küldött a bécsi és római német nagykövetnek, megbízván őket annak kipuhatolásával, vájjon Ausztria-Magyarország és Olaszország résztvesznek-e a II. Vilmos császár által javaslatba hozott nemzetközi konferenciában. Ausztria- Magyarország részvételét bizonyosnak tartják. A bulgáriai összeesküvés Szófiából érkezett levélbeli értesítések szerint az összeesküvők ellen megindított vizsgálat valószínűleg még e hét végén be lesz fejezve úgy hogy a bűnper tárgyalása nemsokára megkezdődhetik. A vádnak kevés anyag áll rendelkezésére, azonban mégis sikerült Stambulovnak ama levelek lebifzírozása által, melyeket Kalupkov orosz kapitány Paniczához intézett, az államügyésznek borzasztó fegyvert adni kezébe. Panicza és Riszov beismerik, hogy a fejedelmet ki akarták űzni az országból, de a leghatározottabban tagadják, hogy orosz ügynökökkel összeköttetésben állottak volna. Riszovski Ferdinándnak fejedelemmé való választásakor a nagy szokvány tagja volt az egyetlen volt, aki akkor Ferdinand ellen szavazott. Minisztérium vád alatt, a romániai képviselőház keddi ülésén befejezték a vádaláhelyezési indítvány felolvasását ami öt ülést vett igénybe, ■ szerdán Cogolniceanu szólott az indítvány ellen. Manu tábornok miniszterelnök kijelentette azután, hogy a kormány teljesen pártatlan állásponton áll és nem akarja befolyásolni a ház határozatát, de arra kéri a házat, fontolja meg jól határozatát, nehogy azzal vádoltassék, hogy a boszú vagy a politikai szenvedély vezérelte. (Tetszés.) Catargi Lázár az indítvány mellett szólott. Erre a ház megkezdte a szavazást, mégpedig minden egyes miniszterre nézve külön szavaznak. Először is Bratianu Inon vád alá helyezését illetőleg szavaztak és a vád alá helyezést 86 szavazattal 82 ellenében elvetették. Négy képviselő nem szavazott. A szavazást folytatják. A képviselőházból. Budapest, febr. 13. A képviselőház ma folytatta a pénzügyi tárca költségelőirányzatának tárgyalását. Elsőnek Széll Ákos szólalt fel, aki adóhivatalok szervezését kívánja a telekkönyvi hatósággal bíró járásbírósági székhelyeken. Orbán Balázs az adóhivatalok helytelen felosztására és tetemes költségeire utal. Veres József adóhivatalt kíván Orosháza számára. Mind a felszólalásokra a pénzügyminiszter részletesen válaszolt, kijelentve, hogy az adóhivatalok számát maga is negyvennel tartja szaporítandónak. A pénzügyőrség címénél Orbán Balázs a pénzügyőrség költségeinek folytonos szaporodása ellen szól. Alapos és gyakorlati irányú volt Gaál Jenő felszólalása, mely a kataszteri nyilvántartásról szóló 1885 évi törvény módosítására vonatkozván egyben meg is jelölte a reform útját külön novella előterjesztése nélkül. Az egyenes adók czíménél Simonfay János és Wekerle miniszter szólották el az utóbbi nyilatkozatot később Szentkirályi Albertnek a szeszadó-reform által keltett viszszásságokat illető figyelmeztetéseire is. Élénkebb vita keletkezett az italmérési jövedék czíménél, amelynek tárgyalása különösen Horánszky Nándor, Helfy Ignácz és Wekerle miniszter felszólalásai által vált érdekessé. Horánszky utalt arra, hogy az italmérési jövedékről szóló törvény rendelkezéseivel szemben az utasítás oly állapotokat teremt, melyek a törvényes határozatokkal összhangban nem állanak. A miniszter a törvény és az utasítás analóg szellemét igyekezett bizonyítani, a nél-