Ellenzék, 1890. január-június (11. évfolyam, 1-146. szám)

1890-03-04 / 52. szám

i / Erre a csizmadia egyet gondolt és hirtelen kifordult a házból visszakiáltozva az asszonynak: — Szökvén az iútba , ott megfulladván és ntghalván ! Az asszony haragja csillapult. Nem futott ,­tinna, hanem magára hagyta. A fortélyos csizmadia pedig, nagy ravaszon I kétig szaladt s mikor látta, hogy az adszony utánra sem néz, felkapott a kút mellől egy ke­rtté fatönköt és bedobta a mélységbe, a kalap­ját feltette a kút fájára s ő maga meglapult egy farakás mellé. Kis­vártatva előjött az asszony. Meghök­­kenve látja a majszter kalapját a kutfáján. Hirte­len oda­csalad és szörnyen elrémü­lve látja, hogy a sötét kútban valami nagy tárgy lebeg a víz felü­etén. Egy rettenetes sikoltásba tör ki, mely a környékbeli szomszédokat mind felrázza. Jön a borsos kovács kurtaszáru pipával és bélés arcc­al, jön a specerájos zöld sarcc­al a hasán, jön a takács, jön a szik­szabó, jön a má­soló, a szitakötő és bakter, kiknek a különben jó lelkű csizmadiáné sűrü könyhullással beszéli el a szörnyű esetet, a­mit ő nem hitt, nem kép­iést nem akart s bár sokat veszekedett a jám­borral, de most a szive szakad utánna. A mély megindulás csendes pillanatában vi­gyorogva szólal meg a farakás mellöl a fortélyos peumadia : Kiakarván próbálni asszony, most hát szent lágyon a béke ! Kovács, speczerájos, takács, szik­szabó szi­takötő és bakter egymásra nézének és jön egy nagy­­ tableaux (A) Kolozsvárt 1890. MINDENFELE. KolOZSVárt márczius 4. — Márczius 1-jével új előfizetést nyitottunk lapunkra. Kérjük a közönség párt­fogását. — Korcsolya estély. A szerdán ott rendezendő korcsolya ünnepély 6 órakor kezdődik. A pályán zene fog játszani. Tűzi­játék is lesz. A jelmezes felvonulásban lam­pionokkal sokan fognak részt venni. A tagok nem fizetnek. Nem fizetnek azok sem, a kik tljesen megfelelő jelmezben lépnek a pályára és­­ fel­vonul­ásban utasítás szerint részt ve­nnek. Nem tagok a pályán 40 krt. kioksz­­ban, vagy a parton 20 krt. a kordonon kívül 10 krt. fizetnek. — A kolossvári dalkör 1890. Marcz. 8.-án a városi vigadóban tartandó dal­­vetétjének műsora: 1. Olaszsaláta komikus férfikar Généi Richárdtól. 2. Csak ez ? tréfás bonton solo Suppé Ferencitől fordította Dr. Hegedűs István, énekli Bardócz Gyula. 3.­­A Hány ház annyi szokás.« tréfás tenorsolo Suppé Ferencitől fordította Dr. Hegdüs István, énekli Girsik Gyula. 4. A dalnok hitvallása. Far­­angidal Huber Károlytól férfi négyes zongora­­­kísérettel. 5. A 3 hangú énekes. Komikus ma­gán jelenet énekkel Génei Richárdtól fordí­totta és előadja Gergely Albert. 6. Kainai érji zene. Komikus férfikar Génei R­chardtól, a bariton zolót énekli Szilágyi Ferencz. Szünóra alatt: Állat négyes zenei tréfa négy férfi nang­­re zongora kísérettel Brixner Józseftől. Elő­adja jelmezekben hat műkedvelő ur. A műsor kezdete pont nyolcz órakor.­­[Közgyűlés. Népes közgyűlést tar­tott tegnapelőtt délután a kolozsvári tégla­gyár részvény­társulat. Az elmúlt évben éget­tetek: 2.967,063 drb tégla. Eladatott pedig önzésén 2.471,290 drb. A vállalat összes be­ruházott és forgó tőkéje 171.820,69 forintra emelkedett. Az ez évi nyers bevétel 37,903,49 forint, melylyel szemben 34,221,67 frt kiadás áll Az alig számot tevő építkezések, s az alapitással járó jelentékeny költségek mellett végis 3681,82 frtnyi tiszta nyereség van. E nyereményi összeg felosztását a közgyűlés el­ejté s azt a jövő (1891.) évi beruházásokra fordítni határozta. Ezután a megejtett válasz­tásoknál megválasztottak az igazgatóságba: Korbuly Bogdán, Rimányik Lajos, Szőcs Géza, Csákó Lajos, Lévay Antal, Benigni Sámuel,­­ Oriold József, Horváth Gyula, Maetz C. W. F. Kám­án Zygmond, Horovitz Sámuel, Kőváry László, Gergely Ferencz, Molnár József, dr. Groisz Gusztáv. A felfigyelő bizottság tagjai lettek: dr. Binff­ Ernő, dr. Csiky Viktor, Heller Rezső, Kirmayer Károly, Sigmond Aroa, Tamásy Péter. A kincsen széna. Több helyről vesszük a tudósítást, hogy a szene szükséglet némely vidéken igen nagy, így pl. a mezőjé­ben, az emberek szalmás fedelű házaikról sze­dik is a szalmát, hogy marháiknnak eledelt nyújtsanak, a székelyföldön pedig egy szekér ■zéna 30 frt, de még igy se lehet kapni. Ha így tart az idő még sokáig, a háziállatok éhenvsszésnek lesznek kitéve. — szinházban. Megérdemelt kitüntetés­­ben és pártfogásban részesült az este Megyeri r­ezső, a régi gárdának egyik kiváló oszlopa. Nincs talán a kolozsvári színháznál egy szí­nész sem, a­ki oly sokoldalú tehetséggel ren­delkeznék a színművészet terén, mint Megyeri. Eljátszik minden szerepet, a­mit kiosztanak neki s ha nem is lehet mindig a művészet magasabb mértékével elbírálni a játékát, de sohasem mondhatjuk el róla, hogy rész volt­­ ebben vagy abban a szerepben. Van ezen­­**** kívül még egy nagy érdeme. A szerepét a legutolsó betűig mindig úgy tudja, hogy­­ nyelve sokszor nem elég gyors annak­­ elmondására. — Az este is e tekintetben valódi bravourt csinált s a közönség alig győzte tetszésnyilatkozataival elhalmozni. Elő­adásra különben a »Sseleburdi« Moliére víg­­játéka került meglehetős előadásban. A főbb szereplők közül Fenyvesi ízetlenkedett egy kicsit túlságos sokat a sírásával. A vígjáték után a »Pajkos diákok« czí­­mű operettet adták, mely kellemes zenéjével és bohókás jeleneteivel folyton vidám han­gulatban tartották a közönséget. Meg kell dicsérjük benne elsősorban Megyerit kitűnő maszkjáért, Rétyt, Kápolnait szép énekükért és Örsei Flórát meg Váradi Miklóst jóízű já­tékukért. — Rét­hi Laurának szinházunk nemso­kára távozó első primadonájának holnap lesz jutalomjátéka a »Napéj Hold«-ban Lecoque bájos zenéjű operett­jében. E darab már régen adótott színházunkban, s ép ezért hiszük, hogy a darabért is, meg a kitűnő művész­nőért is sokan, — nagyon sokan lesznek hol­nap a színházban. — A czukorrépa-termelők szi­ves figyelmébe. A czukorrépa-­ emeléssel foglalkozó s az iránta érdeklődő t. gazdatár­sakat szives tisztelettel meghívom a Nagy - Enyeden, e hó 13 án d. e. 10 órakor a vár­megyeház nagy termében tartandó értekezletre, melynek tárgyát a termelés ügyeinek megvi­tatása fogja képezni. Nagy-Enyed, 1880. már­­czius 3. Br. Kemény Kálmán. — Szath­iváry Árpád hosszas be­tegségéből — a mint örömmel halljuk — teljesen felgyógyult s szombaton fel is lép a »Váljunk el« czimü pompás vígjátékban. — Németül írja magát levelein a bot­­falvi czukiorgyár brassói fiókja, a következő kezdő betűkkel: F. K. U. Z. J. (Filial Kron­stadt Ung. Zuckerfabrik Industrie.) E társaság­nak magyar földön termesztik a répáját, Ma­gyarországon akar zöldágra vergődni, de ha germanizálni akar, egye meg a czukrát, a­mit termel maga! — A „Lieb. Deutsches Tage­blatt“ következetesen ne­m akarja észreven­ni, hogy Nagyszebenben egy igen kitűnő ma­gyar színtársulat játszik — a városi színház­ban, holott mint tudjuk, az igazgatók — a magyarok is, — tiszteletjegyet szoktak neki is, mint új ágnak adni. Da hát jól van így, a­ki huszadrangú sangerekről rémitő komoly referádákat szokott közölni, az nem érezheti hivatottnak magát, hogy igazi színészekről írjon. — Jászai Ilari asszony nagy érdek­lődés mellett vendégszerepelt Szegeden. Any­­nyira megszerette a szegedi közönséget, hogy búcsúzáskor megígérte, hogy a jövő héten is­mét lemegy és föllép »Phaedrában« s talán még más darabokban is. — Ritka esküvő. Eperjesről írják, hogy Felső-Sebesen 90 éves aggastyán, a kit a sors ama kivételes szerencsében részesített, hogy már négy szerető hivestársát kísérhette ki oda, a honnan nincs visszatérés és a kit Wolnar Márkusnak hívnak, e napokban váltott jegyet Licherm­ann Fannival, egy becsületben megőszült 80 éven felüli öreg asszonynyal, s a jövő héten lesz az esküvő. Ilyen esküvő is ritkán esik. — Andrássy szobra. A »P­N« egyik barátja az Andrássy szobor helyéül az Oktogon közepét ajánlja, az Andrássy-út lé­vén a zseniális államférfiunak palotasorokból emelt, örök időkra szóló legragyogóbb alko­tása. A lovagszobor helyett azonban inkább azt a jelenet megtestesítését indítványozza, midőn Mátyás templomában, jobbjával kal­­pagját magasra emelve az országnak s világ­nak kikiáltja : »Éljen a király !« Egyéb tettei és érdemei a díszítésül használandó dombormű­­vekben lennének megörökíthetők. — Andrássy az Akadémiában. A m. tud. akadémia megfesteti gr. Andrá­ssy Gyula arczépét és a képes terembe helye­zi el a kegyelet és hála jeléül. Érdekes, hogy az akadémia képes termében ez idő szerint 34 jelesnek arkezépét találhatjuk. Ugyanis Deák Ferencz, gr. Széchenyi István, gr Dessewffy Emil, br. Eötvös József, Kisfaludy Károly, Kasinczy, Ferencz, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferencz Feszler Aurél, id. Szász Ká­roly, gr. Desseffy József, br. Wesselényi Miklós, Döbrentei Gábor, gr. Teleki József, Vörösmarty Mihály, Szontag Gusztáv, Bane Ferencz, Fáy András, Czuczor Gergely, gr. Mikó Imre, Bólyai Farkas, Szaly László, Toldi Fe­rsner, Horváth Mihály, Arany János, Paul­er Tivadar, gr. Dasseffy Auri, Csengery Antal, Lónyay Menyhért és Ipolyi Arnold arczképét. Ezeken kívül még egy arczkép a megboldo­gult Rudolf trónörökösé vár elhelyezésre, melyet Andrássyéval egyszerre fog az akadé­mia nagy ünnepségek között leleplezni. — A Prikulica. A fővárosi lapok egy furcsa hírt közölnek, mely szerint a képvi­selőhöz folyosóján tegnap délelőtt az a hir terjedt el, hogy Herman Ottó úgy járt, mint valaha Sámson: lenyirták a nagy haját.Csak­hogy az övét nem egy csábos asszony nyírta le, hanem néhány somogyi kanász. Tudósnak most a Balat­on mellékén Somogyban időz, hol a madarak vonulását lesi. A fáma szerint somogyi kanászok meglátván a nagy kalap­ban, a hosszú hajsörénnyel és lengő szakállal egy víz partján, szentül hitték, hogy gara­bonciás diák. Hogy tehát ártalmatlanná te­gyék, megfogták s levágták a haját és sza­­kállát. Régi história ez. Nálunk Brassai bá­csiról beszélt a fáma, hogy vizi­bogarak ha­­lászása közben meglepték a parasztok s mivel neki is hosszú haja, szakálla és nagy kalapja volt — prikulicsnak nézték s szinte szinte levágták — a haját. Azonban nem történt semmi baja, és bizonyos az is, hogy a Herman Ottóról szóló hirben sincs semmi igaz. — Mária Valéria főherczegnő esküvőjére, mint Bécsből írják, nagyban foly­tik az előkészületek. Különösen az új pár leendő otthonában, Lichtenegg kastélyban se­rény a munka. Mária Valéria lakosztályából egy szép teraszra juthatni, honnét gyönyörű kilátás nyílik a Salzkammergutra. A terrasz alatt üvegház van. Az egész kastélyt park veszi körül. Mária Valéria főherczegnő hir szerint május közepén megy Welsbe, hogy leendő otthonát, megtekintse. — Nonna. A­mint. Nagy-Szebenből írják ott a nonna fellépett. Klaar levélhorda már néhány napja lethargikus álomba merült és csak tegnap ébredt föl; jelenleg még min­dig betegen fekszik. Már egy másik eset is előfordult.­­ Az időjárás e héten (3-tól 10-ig) a meteorológiai jegyzetek szerint a kö­vetkező lesz: A hét ele­jén és végefelé helyen­­kint kevés csapadék kivételével, többnyire csendes, száraz, lassan egyre enyhébb időt várhatunk. — (Jj napilap. Szegeden márczius 15 én Endrényi testvérek kiadásában »Szeged« czimű politika napilap indul, meg, szabadelvű­­párti programmal, Lipcsey Adim felelős szer­kesztése alatt. — A sah Szerencséd». Nasr Eddin persa sahról és állandó kísérőjéről, a 11 éves Azizról, ki tudvalevőleg Bpeeten is megfordult, érdekes hírt jelentenek Teheránból. Nem cse­kélyebbről szól ez a tudósítás, mint arról, hogy a sah a 11 éves szerincsesiával legifjabb le­ánykáját eljegyeztette. Az eljegyzés nagy ün­nepségekkel történt s a persa udvari körök­ben és a lakósság közt nagy feltűnést keltett. A sah a fiatal mátkapárnak legszebb birto­kainak egyikét ajándékozta. — Csak kérni kell! A pestmegyei központi kisebb javadalmazásu tisztviselők nemrégiben az iránt nyújtottak be kérvényt az alispánhoz, hogy a fizetésük némi részben emeltessék föl. A válasz most érkezett meg e szerint fizetés fölemelést nem kapnak ugyan a tisztviselők, hanem kötelesek lesznek ezen­túl az eddigi 7 órai munkaidőn túl még egy órával többet dolgozni. — Bismarck Herbert: Páriá­ban. Mint Parisból írják, Bismarck Herbert gróf Nizzzába való utazása előtt több napi tartózkodásra Parisba érkezik. Bismarck gróf Nizzában Greinier és Blaichröder bárókkal fog találkozni. Bismarck Herbert gr. Nolstein báró Bismarck herczeg volt titkára kíséreté­ben utazik. Politikai körökben azt is tudni vélik, hogy Bismarck Herbert gróf utazása összefüggésben van a közte és a császár közt beállt elhidegüléssel. II. Vilmos állítólag na­gyon megneheztelt Herbert grófra közgazda­­sági terveire vonatkozólag tett észre­vételei miatt. — A fonográf az udvarnál. Edi­sonnak jelenleg a fővárosban levő fonográfiát vasárnap este mutatták be ő Felsége a ki­rályné lakosztályában. A csodás találmány Erzsébet királyné, Mária Valéria főherczegnő és Szalvátor Fer­er­cz főherczeg teljes megelé­gedésére szólaltatta meg a megörökített éne­kesek, sz­­eszek és zenészek különböző ének, szavalataés zeneszámait. — Mikor lesz a világ vége ? Egy franczia kutatásai alapján kimutatja, hogy az emberek azelőtt sokkal magasabbra nőttek, mint most és évszázadról évszázadra mindig kisebbed­nek Szerinte az emberek 1610-ben átlag 1­76 m., 1790 pen csak 1­68 m., 1820 még kevesebb 1*66 m., jelenleg már csak 1*62 méter magasak Ezekből az adatokból a derék franczia az ősrégi és jövendőbeli ember nagyságról még mulatágon kb. következtetést von le. Szerinte az ember a világ teremtésekor 7,10 m. (!) és Krisztus idejében 2­76 m. magas volt K. u. 4000. évben az ember 38 cm. nagy helyiségekben kicsiny lesz és ha az emberek olyan kicsinyek lesznek, hogy a földről egészen eltűnnek. Persze persze ! — Égd vasúti kocsi. Nagy riadal­mat okozott a vasárnap reggel fél 8 ómkor Váczról E­ztergom felé indult vonaton egy vasúti kocsi meggyuladása. Amint a vonat Vácz és Göd között haladt, egy második osz­tályú kocsi tüzet fogott s csakhamar az egész kocsi lángok martaléka lett. A személyzet gyors segítsége folytán sil­­erült a szomszédos kocsikat megmenteni, de daczára az erélyes közbelépésnek, egy ismeretlen hölgy s egy esztergomi ügyvéd némi sérüléseket szenve­dett. A tűzesetről még eddig nem érkezett hivatalos jelentés. — A kávényénikék ügyelmébe. — Az amerikai lapok jelentik, hogy New Yorkban egy társulat van alakulóban, ame­ly feladatául tűzte ki, hogy a tejet a fogyasztók számára akárcsak mint a vizet és légszeszt csőhálózaton át fogja az illetők házaiba szál­lítani. (Hanem ezt aztán igyák is meg.) — A legnagyobb és legkisebb újság. Az amerikai szabadságharcz alkalmából Newyrokban 1859 ben először megjelent és csak minden száz évben eggyszer megjelenő „ Illuminated Quadruple Constellation“, egy példánya megvan még az aczheni hirlapmúzeumban is. A lap hosz­­sza 8 és fél láb, szélessége pedig 6 láb , nyolcz odalt s minden oldal 13 egyenkint 48 hüvely szé­les hasábot foglal magában. Papirja tartós erős rizsmája 3 mázsát nyom. Annak idején 50 czentbe került egy példány , összesen 28.000 példányban nyomták, ebből azonban mindössze csak néhány maradt fönn. A mig a szükséges kéziratot összeírták nyolcz álló két ü­lt bele s negyven iró dolgozott szakadatlanul. Érdekes, hogy a nagy terjedelmű hírlapon egyetlen sor reklám sem olvasható. A világ legkisebb újságából, a kadalgyarai (Met­ssiko) „El Telegrám“ ból mintegy kétszáz példányt lehet végig teríteni rajta. Van meggyökerezett volna a népszerűség ta­lajában. A főúri salonokban ép oly kedvelt és keresett olvasmány, mint a középosztály koraiban. »A Hét« 9 számában találunk Mezei Ernőtől egy parlamentáris modorral irt al­kalmi tanulmányt »A háborgó parlament« czím alatt, melyet lapunk más helyén egész terjedelmében közlünk Szemere Attila egy kis novellával szerepel: »Az én barátom« Thuránszky-Dráveczky Julia (e névvel elő­ször találkozunk az irodalomban) »A társal­kodónő« czímű novellával lép föl. Vassky Ádám álnév alatt irodalmunk egyik régi je­lessé pompás humorral persiflálja a betyár­­ro­mantika termékeit. Szabóné-Nogáll Janka egy bájos kis aprósággal gazdagítja a füzet tartalmát. A »Budapesti Hírlap« Sipulucza egy pompás »Nora«-paródiát közöl. Kibli Jó­zsef egy kis szerelmi dallal van képviselve Vadnai Andor Grünwald Béla Széchenyiről írt könyvét bírálja. Színház, irodalom, sok érdekes apróság a hétről és Lucius fényes tollából egy szellemes »Krónika« fejezik be a füzet tartalmát. A borítékon egy megra­gadó szép czímkép Hilgermann Laurát a Mig­non jelmezében ábrázolja. A »Hét« előfizetési ára egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyed­évre 2 és fél frt. Teljes példányok az első számtól kezdve még mindig kaphatók, az előfizetések »A Hét« kiadóhivatalába, Buda­pest, Akadémia-palota (Hornyászky könyv­nyomdájába) intézendők. ELLEN­ZEK (207) IRODALOM. * Kiss József lapjának »A Hét«-nek 8. és 9. száma hatalmas lendüléssel előre tör a megkezdett után. Minden következő száma érdekesebb, tartalmasabb az előzőnél. Nem létezett még magyar szépirodalmi­ lap, mely oly rohamosan tért foglalt volna és oly gyor- Legújabb. (Az „Ellenzék” eredeti távirata.) Tisza, Szapáry bukása. Budapest, márczius 4. Tisza Kálmán miniszterelnök és gr. Szapáry Gyula föld­­minisz­ter beadták a királynak lemondá­sukat, melynek elfogadása csak a ho­nossági törvényjavaslat letárgyalása után fog megtörténni. Tegnap a miniszterek Tisza és Szapáry gr. távollétében tanács­kozást tartottak. A válság elintézése, most már áp­rilis előtt is végbe fog menni, ha a honossági revisió tárgyalása addig vé­get ér. A legújabb kombinátiok szerint Teleki Géza gr. a belügyi tárczát a földmivelésügyivel fogná felcserélni. Országgyűlés, Budapest, márcz. 4. Ma az Andrássy-szobor javaslatát tárgyalta a képviselőház. A javaslatot Dániel Ernő elfogadásra ajánlotta, ki után Irányi Dániel állott fel. Irányi kifejtette, hogy a nemzet nem tartotta soha szükségesnek nagy­jai emlékét külsőleg megörökíteni. Má­tyás királynak, Hunyadi Jánosnak sincs szobra. 67-ig Andrássy Gyula gr. a nem­zettel együtt küzdött, de 67 után en­gedményeket tett Ausztriának. Különben is a szobrok legtöbbjét magánadakozás létesítette és kinek emeljen épen most szobrot az állam? A javaslatot nem fogadja el. Tisza feláll. Hoch, hoch! hangzik balfelöl, a­mig jobbról nagy zaj keletkezik. Kaas Ivor ezt kiáltja szavazunk! A zaj folyton tart, mire az elnök igy fakad ki: — Micsoda dolog ez?! Végre Tisza szóhoz jutván, elfoga­dásra ajánlja a javaslatot, mely Orbán Balázs felszólalása után elfogadtatik. Ezután a szegedi rakpartról szóló jelentést tárgyalták. Melczer azt indítványozta, hogy a rakpart megvizsgálására a parlamentből bizottság küldessék ki. Papp Elek egy hosszabb beszéd­ben pártolta Melczer indítványát. Tisza Lajos a rakpartot igyekezett védelmezni, de minden erőlködése du­gába dőlt. Budapest, márcz. 4. A hivatalos lap mai száma közli, hogy dr. B­ó­k­a­i Árpád itteni egye­temi tanár, kineveztetett a budapesti egyetemi tanszékhez. Berllni kouferenczia. Budapest, márcz.54. A munkásügyben tartandó berlini konferenczián, nemcsak a külügyminisz­térium képviselője, hanem a magyar és osztrák kormány részéről is lesz egy­­egy szakember. Bizalmi szavazat. Pak­s, márcz 4. A kamara tegnapi ülésén 249 sza­vazattal 200 ellenében bizalmat szava­zott a kormánynak. Márczius 4 Felelős szerkesztő : BARTHA MIKLÓS. Segédszerkesztő és kiadó-laptulajdonos MAJ3VZRV m­Hll.( Nyilttér. *) A tényállás ez: Orbán Sándornak az éretlen gyerköczre valló magaviseletével tőlem kierőszakolt nyak­leves csak három hónap múlva sajgott fel és ekkor provocáltatott, holott a lovagiasság szabályainak megfelelő elégtétel megszerzé­sére már előbb sem volt más útja, mint hoz­zám fordulni, mert én — ebbeli tétovázásainak véget vetendő — három nappal említett ö­s­z­­szekoczanásunk után a kereskedők és kereskedő-ifjak társulata titkárságáról lemond­tam és a tagok sorából is kil­őtem. Orbán urnak eképen cironicussá vált barát segédeim, kiket egy kihívás esetére már az első napokban felkértem volt, most már természetesen gyógyíthatlannak találták és a kért elégtételt nevemben megtagadták. Erre folyó hó 1-én reggel Orbán az óvár egyik utcza sarkán hirtelen elembe ter­mett , miközben én ezen bár nem egészen váratlan akonál­ásra önkéntelenül visszahát­ráltam, egy korbáccsal fenyegetni kezdett, de ugyanekkor észrevette a zsebemből elővett re­volveremet, mire bátorsága nyomban az inába szállt és­­ a közeli kávéházba menekült. Ha orvtámadása tettlegességig fajult volna, bi­zonyára elveendette méltó büntetését, mint incultust azonban azt tőle, a járdanaposok ezen itt általánosan ismert typicus alakjától nem vehetem számba. Kolozsvár, 1890 márczius 4-én. Deák Farkas. T. ez Regenbegen Adolfné szül. Wettenstein Mária asszonyságnak, Kolozsvárt! Nem szokásom »nyillári levelek «-re vá­laszolni. Annál kevésbé tettem azt »Nr. 1. levelére«, mert az légből kapott valótlansá­got és durva fenyegetést tartalmaz. »Nyílt levele nr. 2 . már más hangon szól, de azért ép oly hamis alapon kelt. Azt mondja ebben, hogy »egyfelől ud­variasságból, másfelől szavatosságból« ismétel­ten felel valamely hozománynak kiadására. Tudatom, hogy előbb kellett volna ud­variasnak és a sajtó törvénnyel szemben óva­tosnak lenni. Tudatom, hogy most sem látok sem »udvariasságot, sem óvatosságot« abban, miszerint vett jogot a rendes bírói út helyett »nyíltéri czikkekkel« akarja valószínűvé tenni. Ne tessék fáradozni, nem hiszi el azt senki, hogy »hozománya« Dáliám lenne. Hiábavaló a fitogtatás! Kijelentem, hogy irhat és költögethet jobb czélra is fordítható üss­zeket »nyílttéri czikkekre«, azokra én mit sem adok, szükség szerint pedig a törvényes utat fogom igénybe venni. Tehát: végezzünk. Nálam sem »hozo­mánya« sem egyéb vagyona nincs. Önnel asszonyom, semmiféle szerződési viszonyban nem állottam. Az ön édes atyja felkért engem egy szívességre. Arra t. i. hogy addig míg ön és Regenbogen Adolf úr. között a házasság megköttetik, az ön részére édesatyja által megvásárolt háznak vételárát mint bizalmi férfiú tartsam magamnál, a megesett esküvő után pedig adjam át a házeladónak. Ön meg­kötötte a házasságot és a kérdéses házra ön bekebelezve is lett, én az ön kedves atyja rendelete és szerződése szerint a vételért a jo­gosultnak vagyis az eladónak elismervény mel­lett kiszolgáltam. Ezen működésem tisztán jó­akaratból és szívességből kelt s be is lett fejezve. Szívességemért nyílttéri czikkekkel báládatoskodik. A gustusok különbözők. Ide igtatom édesatyja levelét szószerint: Nyilatkozás. Alól irt ezen nyilatkozást adom, misze­rint 1889. évi június hó 17-én a gyulafehér­vári közjegyző 169 szám alatt irt 3000 frt, azaz három ezer forint nem épen készpénz­ben, hanem egy kolozsvári takarékpénztárnál 5329 ss. alatt betett 2600 írtról szóló betét könyvet és egy 600 írtról általam kiállított váltóval, melynek fizetési napja 1890. julius 9-én lesz, tehát a fentebbi tárgyakkal kielé­gítettem a közjegyzői okmányt, mely létre jött, gyulafehérvári közjegyző 169. sz. 1889. junius 17-ed. Gyulafehérvárit, jun. 17 1889. Wettenstein Jakab, ■. k.“ E­bből láthatja ön is asszonyom, más is, hogy édesatyja »kielégítette a közjegyzői ok­mányt«, száz megfelelt kötelezettségének és én nem ettem meg, sem vissza nem tartottam az édesatyja pénzét, sem az önét. Ebből tudhatja, hogy az ön édesatyja által kiadott pénzről közjegyzői okmány lé­tezik, és ennélfogva, ha gondolja, hogy vala­ki ellen követelni valója van, lépjen a tisztes­séges perútra és ne akarjon minden áron fel­tűnni. Különben cselekedjék gustusa szerint, nekem sem ön nem árthat, sem a háttérben rejtőzködő rész tanácsadója. Családi ügyeibe kérem ne keverjen engem is. Semmi közöm Végül megjegyzem, hogy megütődtem a felett, hogy kedves férjét »nyílttéri czikké­­ben« »néhainak« nevezi. Tudatom, hogy be­szerzett adataim szerint kedves férje friss egészségnek örvezd. Ezzel végeztem. Szíves­kednék megérteni ezt: válaszra igényt nem­ tartok. Alvincz, 1890. márczius hó 3-án, tisztelettel Glück Mór. *) E rovat alatt fességet nem vállal a közlöitekért semmi fele­­szerkesztőség.

Next