Ellenzék, 1890. július-december (11. évfolyam, 147-298. szám)
1890-11-12 / 259. szám
Halleda et r-1-•t. )k val:lszt‘ r Ki «Erdély* Irodai«.* TAr-I ^ alapítóinak száma újból szaporodott. MC Fenne m. gorboi nagybirtokos es e méltán tisztelt kitűnősége a tegl ^ írttal a Társaság alapítói köze lepett V 0 összeget át is szolgáltatta Hory U pénztárnoknak. Kivi megállapodlA«. A kolozs- I • i felszólamlás! bizottság mai ülésén I t jelentőségű elvi határozatot hozott. A Illírt képviselő pénzügyi titkár ugyanis Ll.kirovó bizottság előtt a nyilvános szá■ Ajj kötelezett pénzintézetek adójának I I állapításánál a három évi átlagot oly mó I vette számításba, hogy visszamenőleg az évi üzleti nyereményből kombinált ki is átlag számot. Az adókirovó bizottság is lirtdozatot fogadta el. A bizottság határalt ellen a pénzintézetek felebbezéssel éltek. A sdófelszólamlási bizottság mai ülésén a I hitelesnek helyet adott, s eltérőleg az adó- I ■ itó bizottság határozatától kimondotta elvi I lállapodásképen, hogy az 1887. és 1888. I |(Hírt) nézve a három évi átlag megállapitá- I I u| a már érvényesen elfogadott adóalapot I l.aljie, s ehhez hozzáadva az 1889-ik évi I fikti nyereményt — ily módon állapította I a három évi adóalapot. Elismeréssel I álítják fel az adófelszólamlási bizottság emez I I ti határozatát, mint amely nem csak mél- I Lm, hanem törvényes is. A kincstári kép- I I Jó természetesen felebbezést jelentett arra I Iára, hogy a pénzügyi közigazgatási bíró- I ■g egy analóg esetben eltérő döntvényt ho- I I a. Minthogy azonban e döntvény ellenkezik I I tételes törvénynyel — nem hisszük, hogy I jjutolsó forum ismét tultegye magát a tér- I il lyen, a mi sem nem illik, sem nem szabad. I — Szalag az utczán. Kolozsvár I I .w közhatósága keményen neki feküdt az I lak kikövezési munkájának. A mint érte- I I lak két év alatt végrehajtandó kövezési I I inkákra nem kevesebb mint 180 ezer fo- I Iratot irányoztak elő. Hát ebből a pénzből sok I I mindent lehet csinálni. A tervezet szerint kilétezik belőle a nagy utcza szekér útját, bárkit csinálnak a Páris-utcza napsorán. Nem fedték el a belsőmonostor utczát sem. Eu- rA a szekértján két oldalon gránit szekér lízet vonnak.A kolozsvári egyes, joghallgatók segélyegylete f. hó 14-én pénteken I. u. 6 órakor az I számu tanteremben rend- lívüli közgyűlést tart, melyre a t. tag urak Ilinél számosabban megjelenni kéretnek. Tárgy: Jlklnek választás, inditványok. Göllner Béla I-i- elnök. Molnár Jenő titkár. — Izdrulott idő. A szép őszi idő is ugyancsak megváltozott. Reggel óta biliig eső hull s a levegő szinte didergő ki-A vénasszonyok nyara elmúlván többé itemes időre nem lehet kilátásunk. — A király ajándéka az akadémiának. A király mint a B. C. írja, a mngyar tudományos akadémia kérelmére elhatározta, hogy felejthetetlen fiának, Rudolf trónörökösnek mint az akadémia tiszteleti tagjának az életnagyságú arczképét az akadémia számára le fogja festetni. Erről az elhatározásról a király Szögyény László oszár elnök által értesitteté az akadémia elnökségét. — Az aradi pisztoly párbaj sebesültjéről, Méray Horváth Károlyról komoru hirt hoz a táviró. Mérayt már vaárnap sebláz fogta el és az orvosok nagyon élőszinűnek tartják hogy karját amputálni kll, ha ugyan ezzel is megakadályozhatják arosszabb eshetőséget. Az egyik orvos azonba bízik a sebesült rendkívül erős edzettnézetében és reménykedik abban hogy megmenheti Méray-Horváthot ezt az igazán tehetséges drámaírót és bátor zsournalistát. „Arad és Vidéke“ szerkesztőségének e serencsétlen kimenetelű párbaj rövid idő itt a negyedik afférja. Mind a négyet Aradon vívta, a fővárosban mint ismerősei mondják tartózkodott az úgynevezett levápás ügyektől bár mind a kardvívásban mind a pisztolylyal való lövésben kitűnőségnek tartották. Párbajaiból eddig mindig győzelmesen került ki és az a golyó is mely most életét fenyegeti, nehezen akadt volna bele, ha pisztolya csütörtököt nem mond. Méray iránt a részvét általános. — A király vadász.Hzere*ne*séje. Ő felsége most egy napot sem hagy elmúlni vadászat nélkül. Így — mint halljuk — novén délután egy esmét lőtt lesben, ugyanakkor Lipót herczeg az abroncsosban cserkészve, egy vadkant hozott terítékre. A név i*én a szt. jakabi erdőben tartott hajtóvada* szaton, melyen ő felsége, Lipót hg.. Paar gr. Lederer báró, dr. Herzl udv. orvos, Poten őrnagy s Gödöllő intelligencziája közül többen vettek részt, elejtetett 197 fáczán, 81 nyúl, fogoly, 1 lapin. Ő felsége egymaga elejtett fáczánt és 81 nyulat. — A Vágba fialt városok. Borzasztó katasztrófát jelentenek Vág-Beszterczéről. Orlova nevű falu és Vág-Besztercz között egy komp közlekedik. Hétfőn reggi vagy 70 ember akart két kocsival és két lóval együtt Orlővé faluból Besztercéére a vásárra átjönne. A nagy teher miatt azonban a komp a vág folyó közepén sülyedni kezdett és az amúgy is sebes és most áradásban levő Vág a komp keretét és kerekét elszakítva, a rajta levő embereket és lovakat, kocsikkal együtt a vizbe sodorta. Iszonyú jajveszéklés és sikoltozás támadt. A szegény emberek közül alig menekült meg 15, a többi a kocsikkal és lovakkal együtt a Vág folyóba veszett. A felügyeletet e komp felett az Őrlővé mellett levő Zsigmondházi nagy földbirtokos Lord József gyakorolja ki jelenleg nincs otthon. Az egész szerencsétlenség súlya csak a kompvezetőket terheli. — Aluhássy-ünnep Gyürött. Győr és kir. város hétfőn szép innepet ült. Andrássy Gyula grófnak arczképét leplezték le, mit Benczúr eredetije után Burger Lajos festett. Az ódon városház tanácsterme ez alkalomból gyönyörűen föl volt díszítve. Zeehmaister polgármester megnyitván a diszgyülést, küldöttség ment Batthyány főispánért, kit viharos éljenzéssel fogadott a díszes közönség. Erre Kiss Ferencz főjegyző tartotta eszmékben gazdag szép beszédét, mely fénypontja volt az ünnepnek. A szónoklat elhangzása után lehullott a lepel a képről. Batthyány Lajos gróf meghatottan köszönte meg a kegyeletnek e szép nyilvánulását s biztosította a várost, hogy a mai ünnep után a közte és a város közti baráti viszony még melegebb és őszintébb fog lenni. — Andrássy özvegye s Tivadar és Gyula grófok szívélyes hangú levélben mentették ki elmaradásukat. Szőts Árpád tanácsos a közönség lelkes éljenei között jelenté ki, hogy az országot a mai naptól fogva Andrássy-utnak neveztetik. — Zechmeister záróbeszéde rekesztette be a kegyeletes ünnepélyt. — Az eltűnt faherczeg. A lissaboni Diario de Noticias egy kábelsürgönyt közöl Amerikából a mely azt jelenti, hogy Orth Jánosnak vitorlás hajója összeütközött egy kereskedelmi hajóval, minek következtében a Sancta Marguerita elmerült és a rajta levő összes emberek a vizbe fúltak. Egy Hamburgba Dél-Amerikából érkezett táviratok minden kétséget kizárólag jelentik hogy Orth János meghalt. A Santa Marguerita hajó a dél-amerikai vizekben összeütközött egy másik hajóval minek folytán amaz anynyira megsérült hogy elmerült s az épségben maradt hajónak minden erőfeszítése daczára sem lehetett a Santa Margueritán levő emberek közül csak egyetlen egyet is megmenteni. — Csatár Zsiga a pálinkáról a képviselőházban a következő kedélyes nótával emlékezett meg : A pálinka gonosz ital, i — Aki iszsza hamar meghal Nyárban fonnyaszt, télben lankaszt ! , Okos ember nem iszsza azt — A «lchrcczeni Cttokonay-kör I folyó hó 17-ikén Csokonay születése évforduóján kezdi meg működését. Az ünnepély I programmja még nincs végleg megállapítva. I Valamely fővárosi ismert írót is föl fognak I szólítani a közreműködésre. A megnyitó be- Iszédet Vértesi Arnold mondja. Géresi Kálmán I fölolvasást fog tartani Csokonayról. Az imnne- I pély iránt a közönség körében nagy az ér- Ideklődés. — Véglegesités. A vallás- és köz- s oktatásügyi m. kir. miniszter a dicsőszent- I mártoni állami polg. leányiskola kitűnő tani- Itónőjét, Gyöngyössyné, Pötzl Adolfint, álló- I másán végleg megerősítette. — Stoch tanár ,sikerri. Gossler I kultuszminiszter, mint Berlinből távirják, meg- s látogatta Koch laboratóriumát. A „Post“ írja, I hogy oly tüdővész okozta megbetegedéseknél, s melyek sebészi beavatkozást igényeltek, az I eszközölt beoltási sikerek még eklatánsabbak, I mint a sorvadási eseteknél. „Öt-hat betees- I kendezés elég volt a tökéletes kigyógyítás- I hoz.“ Már nagyszámú ilyen beteget bocsá- I I tottak el gyógyultan. Más részről azonban I már is kétséget nem szenvedőleg be van bi- I zonyítva, hogy a gyógyszer az előhaladt bajt I nem gyógyíthatja ki. E gyógyeljárás általá- I nosításának legnagyobb akadályát a szer költ- Iséges előállítása képezi. Azt az eszmét is I megpendítették már, hogy gyártását állam- I költségen eszközöljék. — Libbertz frankfurti I orvos, mint onnan távirják, egy nyolcz éves I I arcz lupos esetet kezelt az új gyógyeljárás I I szerint. A gyógyanyag egy sárgásan csillogó, I I átlátszó, szagtalan folyadék. Koch hivatalos I I közzététele már a legközelebbi napokban vár- I I ható. I — hajít kalászt róla. A paksi sze- ferencsétlenség óta nem történt hazánkban oly I borzasztó katasztrófa, mint amilyent most I I jelentenek Vág-Beszterczéről. Két ember vét- I I kés gondatlansága, vagy kapzsi haszonlesése I I miatt ötvenöt ember lelte a vízben halálát és I I ki tudja, hány család vesztette el a családfőt, I I a kenyérkeresőt, a szerencsétlenség alkalma I I val. A Vág folyón, Orlőve falu és Vág-Besz- IItercze között egy komp közlekedik. Orlove II faluból tegnap reggel 70 ember akart két I I kocsival és két lóval a beszterczei vásárra I I átjönni. A nagy teher következtében azonban I I a komp sülyedni kezdett a folyó közepén s I I az amúgy is sebes és most áradásban levő I I Vág a kompon levő embereket és lovakat, a I I kocsikkal együtt a vizbe sodorta. Iszonyú I I jajveszéklés és sikoltozás támadt. A szegény I emberek közül alig menekült meg 15, a több I I ki a kocsikkal együtt a Vág folyóba veszett. | A felügyeletet a komp fölött az Orlove mel- I lett levő zsigmondházi földbirtokos, Lord József gyakorolja, de az jelenleg nincs otthon. | A szerencsétlenségért a kompvezetők fele- Ilesek. — Külön«» erénypróbát látott egy utazó Brattián vidékén Drevenda folyó I mellett. Egy paraszt vőlegény sziveválasztottjával és az egész falu népétől kisérve egy I hársfa elé ment melyen épen egy fiatal méh- I raj települt meg. A menyasszony a töbiekkel I együtt visszavonult. A vőlegény azonban ott I maradt és harczias állást foglalt a méhgo- I molylyal szemben. A visszavonultak feszült figyelemmel nézték a következményt A méhköztársaság polgárai nyugtalankodni kezdtek : többen közülük mérgesen előtörtek és körülzsibongták a vakmerő legény fejét de ő mozdulatlanul állt, mint egy tölgy. Sőt a száját is kitátotta mintha az egész méhrajt elnyelni akarná. Mély csend fogta el a nézőket csak a menyasszony adott többször aggodalmának hangos kifejezést. A méhek azonban visszaszóltak a kasba, a nélkül hogy a legénynek bajt okoztak volna. Erre a leány kirohant a tömegből, megölelte kedvesét és könnyezve igy szólt Hozzád negyek Yasch te nem vagy részeges. „ — Xol szöktetö nő. Berlinben egy rejtélyes szöktetési történet képezi a közbeszéd tárgyát mely annál érdekesebb minthogy a szöktető mint a megszöktetett nő. A berlini Lützowstrasse egyik urasági házának első emeletén lakott F. fiatal házaspár. A férj, kinek atyja Bécsben ismert iparos azelőtt osztrák magyar katonatiszt volt. Huszonnégy éves neje egy berlini tőkepénzes leánya. Múlt nyáron F-né Franzbachban megbarátkozott egy H. Karola nevű özv. magyar úrnővel, elvállásukat sűrű levelezés követte és a magyar nő szeptember végével meglátogatta bornm barátnőjét. De a látogatás nem tartott sokáig. 11. Karola összeveszett barátnője urával és hirtelen elutazott. A házaspár közt egyre feszültebbé lett a viszony A menyecske válni akart de ebben sem férje sem sz.ülei nem egyeztek. Múlt pénteken reggel fel hat óra tájban tehát kapta magát és egy cselédleány kíséretében az anhalti indóházba ment hol egy lefátyolozott nő fogadta kivel a Drezda felé induló vonatra szólt. A cseléd meghagyásához a hiven csak délben ment haza és egy levelet dott át gazdájának, melyben a szökevény azt írja, hogy barátnője nélkül nem élhet. A szökevény nyomai Délnémetországba vezetnek. H. Karola dúsgazdag exczentrikus nő hírében áll. — 33000 frank áru faggyú. III. Sándor czár, az „Echo de Paris“ elbeszélése szerint, egy alkalommal kedvet kapott személyes kiadásainak jegyzékét átnézni. Egyszerre meglepetve ugrik föl. „Harminczháromezer frank áru faggyút használtam el ez évben?“ kiáltja. „Igaz ugyan, hogy a kozákok hazájá- I ból származom, de ez még is sok.“ Vizsgála- I tot tartott és bámulatára tapasztalnia kellett, s hogy a faggyúkiadás évről-évre minden költ Iségvetésben előfordul, csakhogy minél hátrább I mentek az időben, annál kisebb lesz az ősz- I szeg. Végre eljutottak a kiadás eredetéhez. I 1813-ban ugyanis I Sándor czár vadászaton I felhorzsolta a lábát, s a sebet egy kis fagy- I gyuval, mint kipróbált háziszerrel kenték be. I Az elhasznált faggyú csekély árát természe- I tesen felszámították, de nemcsak akkor, hanem s belevették a következő évek költségvetéseibe I it olyan gyorsan fokozódó arányokban, hogy 1889-ben már a tekintélyes 33,000 franknyi összegre emelkedett. — Amerikai asszonty doktor Veszprémben. Kis Jancsi veszprémi czigánybandójával együtt nemrégen jött vissza Délamerikából s nemcsak sok mindenféle csecsebecsét hozott magával hanem egy eleven ritkaságot is. Egy nő doktor ez, 28 éves magas termetű, csinos barna asszony, aki Buenos Ayresből jött Kisekkel, s egyelőre Budapesten állapodott meg, onnan ment Veszprémbe, hol meg akart telepedni. A rendőrkapitányságnál be is jelentette ebbeli szándékát, a kapitány azonban sajnálattal tudatta vele, hogy tudori oklevele nálunk nem érvényes, s igy itt az orvosi tudományt nem gyakorolhatja. Az asszonyság tehát kénytelen lesz hazavitorlázni a szabad Amerikába. — Az mikori lestszámokban. Egy amerikai physiologus az emberi testről a következő számadatokat adja : Az embernek van 150 csontja és 500 izma, vérének súlya körülbelül 15 kgr. Aszív átmérője rendesen 15 centiméter, perczenkint 70-szer, óránkint 420 -szor, évenkint 35.792.000-szer ver. Minden ütés 44 gramm vért szállít, perczenkint tehát 2030 grammot, óránkint 137 klgramot, naponkint 58 mázsát, 3 perez alatt minden vér átmegy a szívén. Tüdőnkben 5 liter levegő van, óránként mintegy 1200-szor lélekzünk, amihez 300 liter levegőre van szükségünk. A bőr 3 rétegből áll, vastagsága 3—6 milliméter közt váltakozik. Egy négyszög centiméter bőrnek 12,050 likacsa vagyis pórusa van, melyeknek hosszát összeadva, 50 kilométer. — lai*l«‘lolf őrnagy kegyetlenkedése. Stanleynek úgy látszik mégis volt alapja kegyetlenkedéssel vádolni Bartelott őrnagyot. Erre vall legalább egy londoni távirat, mely szerint Bonny a „Times“-ban megerősíti Stanley ama vádjait, hogy Bartelott hallatlan kegyetlenségeket követett el és kitülönböző eseteket sorol fel, részletesen előadja I a Bartelott által elkövetett lelketlen tetteket. I Többek közt azt mondja, hogy Bartelott ki- I jelentette, hogy ő sohasem fogadná el Stan- Iley vendéglátogatását, mert megmérgezéstől I tart. De Bartelott maga meg akarta mérgezni I Tippo-Tib unokaöcscsét, Saliu bey Milia Mo- Ihamedet és azt kérdezte Bonnytól, hogy van- I nak-e mérgek kézi gyógyszertárában. Ettől I fogva Bonny a mérgeket rejtve tartotta. El- t beszéli továbbá, hogy Baltilőtt arczába harapott egy asszonynak, a tíz éves kis Sandyt pedig úgy megrágta, hogy belehalt. John Henryt, egy keresztény fiút, Bartelott előbb agyon akarta lövetni, majd a füleit levágatni, mert élelmiszereket adott egy revolverért. Bonny felszólalására aztán 300 korbácsütésre ítélte a szerencsétlen fiút, ki a kegyetlen kínzás következtében 24 óra múlva kiszenvedett. Egy uuguuga főnököt Bartelott zsebkésével szúrt meg. Bonny kinyilatkoztatja, hogy Stanley előadása Bartelott haláláról teljesen igaz. Bartelott egy manyema asszonyt kegyetlenül megöklözött és megrugdosott. A Kannibalismus esete is tényleg megtörtént. Jameson hat zsebkendőt fizetett a lemészárolt leányért. Jameson az iszonyú jelenetről 6 vázlatot készített, amelyek jelenleg Jameson nejének kezei közt vannak. (nyalogszerrel az északi sarkra. A legközelebbi években két érdekes kísérlettel fog szaporodni az északsarki expedícziók sora. Az egyik három franczia utazó léghajóútja lesz, melyről már bővebben születtünk, s melyet már a jövő esztendőre terveznek. Merészségben vetélkedik ezzel Nausen dán utazónak a terve, ki gyalogszerrel akarja megközelíteni a pólust. Nausen néhány év óta tervezgeti ezt az utazást s tudvalevőleg próbautat tett Grönland belsejében. Útja legnagyobb részében azokat a hóczipőket használta, a melyekkel télen az északi vidékek lakói a hómezőkön járnak. Hosszas készületei után végre rászánta magát Nansen a vakmerő útra. Kopenhágából érkezett egy távirat, mely szerint Nansen kijelentette, hogy 1892.június havában elindul sarki útjára. Egy per jubileuma. Nyitra megyében az ISJS-iki tagosítás után, néhai gróf Berchtold László pert indított a nagy-tarágyi úrbéresek ellen, mert mérnöki hibából állitóag háromszáz hold kárt vallott. A kiigazítási per folyt szépecskén, a nyitrai törvényszéknél kezdvén pályafutását, megjárta a felső bíróságokat is ötször-ötször, s tavaly szerencsésen bevégződött, amenyiben a curia a volt úrbéreseknek adott igazat. A végbefejezését a pernek a felek és bírák pesze nem érték meg, hanem megérték szerencsésen unokáik, akik most jubileummal ünnepelték meg a per szerencsés befejezését. Az ünnepély hőse volt Rezső Engel Sándor budapesti ügyvéd, a ki a pert vitte. Az ügyvéd tiszteletére nagy lakomák voltak s a pernyertes felek nevére iskolai alapítványt tettek, melynek kamataiból évenkint egy-egy tótajka szorgalmas diákot segélyeznek, olyant, a ki a magyar nyelvben legtöbbet haladt" — Utazás a ládában. Zeitung, a ládában utazó bécsi szabó utazási módja iskolát csinált : most egy szerecsen utazott ládában Barcellonából Parisba, s hogy valamiképen el ne unja magát az utón, egy fiatal kisasszonyt vitt magával, útitársul. Az érdekes utazás, mint Parisból írják, a következő kép esett meg. Mikor tegnap reggel a Lions vonat a párisi pályaudvarba érkezett s a postaküldeményeket lerakták a vonatról, egy nagy láda, melynek másfélméteresek voltak oldalméretei s 65 centiméter a magassága egyszerre felnyílt s két ember szállott ki belőle: egy aszony és egy szerecsen férfi. Körülbelül húsz évesek lehettek az utasok s egyikök sem tudott francziául úgy hogy alig tudták kivenni belőlük, hogy honnét jöttek, s mi a czéljuk. Annyi bizonyos, hogy a láda melyben utaztak öt nappal a megérkezés előtt adatott fel Barczellonába s nagyon kényelmesen volt berendezve. A tetején felírás volt, hogy : „Törékeny tessék vigyázni“, s az egész láda tele van furcsa hajszál vékony szelelő lyukakkal. Belől a ládában két párnázott illővolt az utasok számára, s annyi élelmiszer hogy öt nap alatt nem tudták elfogyasztani. A láda teteje belőlrül volt lecsavarva úgy hogy az utasok kedvek szerint bármikor kinyithatták a ládát. Úgy látszik hogy a szerecsen és utitársa állást keresni mentek Parisba, még pedig e férfi mint szakács a leány pedig mint varrólány keres alkalmazást. — A kegyvesstett G Gurkó tábornok. Gurkó tábornok, Orosz-Lengyelország főkormányzója, mint Pétervárról jelentik, teljesen kegyvesztett lett. Ennek a kegyvesztettségnek az oka eléggé ismeretes. Gurko tábornok kivégeztetett két dúsgazdag famíliából származó önkéntest, kiket gyilkossággal vádoltak, mégpedig teljesen ártatlanul, mint az kivégeztetésük után bebizonyosodott. Az ítélet igazságtalan voltára előre figyelmeztették a kormányzót, de hiába, Gurko tábornok nem engedett, s még sürgette is a halálos ítélet végrehajtását Mikor aztán a halálos ítélet igazságtalan volta nyilvánvaló lett, újabb vizsgálatot indítottak, s a czár, a kivégzettek családjának unszolására példásan meg akarta büntetetni Gurkó tábornokot. A főkormányzó sietett is lemondását beadni. Azonban a czárnál nagyon befolyásos magasrangú katonák jártak, akik azt vitatták, hogy Oroszország „ilyen apró dolog“ miatt nem áldozhatja fel egyik legjobb tábornokát, így történt aztán, hogy a czár Gurkó tábornok lemondására következőket írta. „Lemondását nem fogadom el. Ami a szerencsétlen Perlovot illeti, megbosszulják őt az ön lelkiismereti furdalásai. (Más verzió szerint ez a mondat így hangzott: „ Ami az ön cselekedetét illeti, számoljon érte az isten és a saját lelkiismerete előtt.“) — Az igazság tehát Oroszországban alszik, vagy talán meg is halt. A klimaiak piperája. A ruházat főrészét a selyemköpeny képezi, melyből az időjárás enyhe vagy zord volta szerint 6—8 at is raknak a testre. A khinaiak gyászszíne a fehér. Feltűnő a balkéz hosszú körme mely előkelő embereknél sokszor 10—12 centimétert szokott elérni. A köröm ápolására nagy gondot fordítanak s külön csinos tokocskákban szokták viselni. A hoszu ezopf viselése mandsutatár eredetű. Egy khinai embernek ezopfját még megérinteni is oly sértés számba megy, mint nálunk valakit pofonvágni. A kínai nők arcza színe rendkívül finom és szép. A fogak ápolására nagy gondot fordítanak. Ősrégi mondás szerint a khinai nő lába kell, hogy kicsi és oly alakú legyen, mint az újhold. A lábnak, a mi fogalmaink szerint való gyermeki piciségét az által érik el, hogy a kisdedek lábát rendszeresen meggörbítik, a lábujjakat a talp alá szorítják s a lábat azután selyemmel erősen bekötik hogy eltorzított alakjában megmaradjon. Tehát azt a rossz szokást, amit a mi nőink egész felső testükön gyakorolnak azt a kínai nők csak lábukkal űzik. A nők nem naponta fésülik hajukat hanem csak minden 3—4 nap. A lábeltorzási szokását egy 1664- ben irt khinai mű azzal okolja meg, hogy fölveti a kérdéseket: „Vájjon hogyan lehessen máskülönben megkülönböztetni a nőt a férfitől“ és „hogyan volnának visszatarthatok attól hogy esténkint hazulról el ne fussanak ne csavarogjanak, s jó hírnevük hogyan volna máskülönben megőrizhető ?“ E L L E N Z É K (1029) November 12. Csirkefogók. — rendőrségi baballada — Kudos, sötét őszi éjjel A városon szana széjjel Kakas rikkant, liba gágog, Tyuk kodácsol kacsa hápog Zug, bug a szel kutya csahol — Ni! Itt ! Ott. Ahun ! Valahol Csirkefogó tova surran . . . Nyomában a vér fölbugygyan — Az ártatlan kappan vére Kosznért ordít az égre ! De sehmn sincs senki se ! Jön egy asszony, jön a másik, Jön busz, hamnincz jön vagy százig — Mind a kezét összecsapja, De a ludját egy se kapja, — Csirkefogó sötét éjjel Kihordozá szana széjjel S nem volt selma senki se ! Pedig rueza, pedig liba, — Mind kövérek, mind kikizva, — Zsíros kappan mint a fris vaj.. . Jaj süti már a gaz tolvaj, hol, hol ? mondja hát valaki ! Vagy valaki, vagy Pataki, De nem tudja senki se ! Gyülöng a szakácsnő népség. — Mindannyi termetes szépség Kés ki fenve, ing felgyurva De a rueza liba pulyka Nincsenek még sebm se ! „Hah cselédim, jó vitézim Numerizált ékességim Hisz mind derék, hisz mind ügyes, Hisz mind szemes, hisz mind füles — András, Endre, Andor, Bandi , Nósza ! ki hát itt a kandi ? !‘‘ — De nem felel senki se ! A városon szana széjjel, Szárnyas tűnik minden éjjel, Ám, hogy mi leszen vele ? Nem tudja azt senki se ! ( p.) Nemzeti színház. Bérlet 41 ik szám Kolozsvárt, 1890. november 13-án. AZ APÓSOM. Vígjáték Felelős szerkesztő : MARTHA ANMUCH. Segédszerkesztő és kiadólaptulajdonos : MAGYART MIHÁLY. NYILTTER. Zongora-raktár. Fotörek.és.m lévén, hogy zongor. raktáromat mindáig a legújabb és legjobb szerkezetű hangszerekkel lássam el, évenként e végett többször látogatom meg a külföld nagyobb gyárait, s onnan szerzim be a legjobbaknak elismert zongorákat Raktáromon a legjutányosabb K-k mellett kaphatók: M öze ni der Tér én E lir I» A r-Jde kenézért zongorák, Mikula, Pokorny, Matauschek, Steltzhämmer, Krischa stb. kitűnő zongorák 300 fonaltól egész 1000 forintig. A legjobb amerikai és bécsi £$* h a r in o n 1 u m o b. Ócska zongorák bícseréltetnek és részletfizetésre is adatnak el zongorák jótállás mellett. Jelenleg eladó egy Jikki-féle zongora. KELLER GABOR Kolozsvárt. LEGJOBB SZIVARRA PAPÍR LE GrIfFON.Orlő — 20. 1