Ellenzék, 1890. július-december (11. évfolyam, 147-298. szám)

1890-11-12 / 259. szám

Hal­le­da et r-1-•t. )­k­ ­ val:lszt‘ r Ki «Erdély* Irodai«.* TAr-I ^ alapítóinak száma újból szaporodott. MC Fenne m. gorboi nagybirtokos es e méltán tisztelt kitűnősége a teg­­l ^ írttal a Társaság alapítói köze lepett V 0 összeget át is szolgáltatta Hory U pénztárnoknak. Kivi megállapodlA«. A kolozs- I • i felszólamlás! bizottság mai ülésén I t jelentőségű elvi határozatot hozott. A Illírt képviselő pénzügyi titkár ugyanis Ll­.kirovó bizottság előtt a nyilvános szá­­■ Ajj kötelezett pénzintézetek adójának I I állapításánál a három évi átlagot oly mó­ I vette számításba, hogy visszamenőleg a­z évi üzleti nyereményből kombinált ki is átlag számot. Az adókirovó bizottság is l­irtdozatot fogadta el. A bizottság határa­lt ellen a pénzintézetek felebbezéssel éltek. A s­d­ófelszólamlási bizottság mai ülésén a I hitelesnek helyet adott, s eltérőleg az adó- I ■ itó bizottság határozatától kimondotta elvi I lállapodásképen, hogy az 1887. és 1888. I |(Hírt) nézve a három évi átlag megállapitá- I I u| a már érvényesen elfogadott adóalapot I l.aljie, s ehhez hozzáadva az 1889-ik évi I fikti nyereményt — ily módon állapította I a három évi adóalapot. Elismeréssel I á­lítják fel az adófelszólamlási bizottság emez I I ti határozatát, mint a­mely nem csak mél- I Lm, hanem törvényes is. A kincstári kép- I I Jó természetesen felebbezést jelentett arra I Iára, hogy a pénzügyi közigazgatási bíró- I ■g egy analóg esetben eltérő döntvényt ho- I I a. Minthogy azonban e döntvény ellenkezik I I tételes törvénynyel — nem hisszük, hogy I jju­tolsó forum ismét tultegye magát a tér- I il lyen, a mi sem nem illik, sem nem szabad. I — Szalag az utczán­. Kolozsvár I I .w közhatósága keményen neki feküdt az I l­ak kikövezési munkájának. A mint érte- I I lak két év alatt végrehajtandó kövezési I I inkákra nem kevesebb mint 180 ezer fo- I Iratot irányoztak elő. Hát ebből a pénzből sok I I mindent lehet csinálni. A tervezet szerint ki­­létezik belőle a nagy­ utcza szekér útját, bár­­k­it csinálnak a Páris-utcza napsorán. Nem f­edték el a belsőmonostor utczát sem. Eu- rA a szekértján két oldalon gránit szekér lízet vonnak.­­A kolozsvári egyes, joghall­gatók segély­egylete f. hó 14-én pénteken I. u. 6 órakor az I számu­ tanteremben rend- lívü­li közgyűlést tart, melyre a t. tag urak Ilinél számosabban megjelenni kéretnek. Tárgy: Jlklnek választás, inditványok. Göllner Béla I-­i- elnök. Molnár Jenő titkár. — Izdrulott idő. A szép őszi idő is ugyancsak megváltozott. Reggel óta bi­liig eső hull s a levegő szinte didergő ki-A vénasszonyok nyara elmúlván többé item­es időre nem lehet kilátásunk. — A király ajándéka az aka­­­­dém­iána­k. A király mint a B. C. írja, a mngyar tudományos akadémia kérelmére el­határozta, hogy felejthetetlen fiának, Rudolf trónörökösnek mint az akadémia tiszteleti tagjának az életnagyságú arczképét az aka­démia számára le fogja festetni. Erről az el­határozásról a király Szögyény László osz­­ár elnök által értesitteté az akadémia el­nökségét. — Az aradi pisztoly párbaj se­­besültjéről, Méray Horváth Károlyról komoru hirt hoz a táviró. Mérayt már va­­árnap sebláz fogta el és az orvosok nagyon élőszinűnek tartják hogy karját amputálni kll, ha ugyan ezzel is megakadályozhatják a­­rosszabb eshetőséget. Az egyik orvos azon­ba bízik a sebesült rendkívül erős edzett­­nézetében és reménykedik abban hogy meg­menheti Méray-Horváthot ezt az igazán tehetséges drámaírót és bátor zsournalistát. „Arad és Vidéke“ szerkesztőségének e s­erencsétlen kimenetelű párbaj rövid idő itt a negyedik afférja. Mind a négyet Ara­don vívta, a fővárosban mint ismerősei mondják tartózkodott az úgynevezett le­vá­pás ügyektől bár mind a kardvívásban mind a pisztolylyal való lövésben kitűnőségnek tartották. Párbajaiból eddig mindig győzel­mesen került ki és az a golyó is mely most életét fenyegeti, nehezen akadt volna bele, ha pisztolya csütörtököt nem mond. Méray iránt a részvét általános. — A király vadász­.Hzere*ne*séje. Ő felsége most egy napot sem hagy elmúlni vadászat nélkül. Így — mint halljuk — nov­én délután egy esmét lőtt lesben, ugyan­akkor Lipót herczeg az abroncsosban cser­készve, egy vadkant hozott terítékre. A név i­*én a szt. jakabi erdőben tartott hajtóvada* szaton, melyen ő felsége, Lipót hg.. Paar gr. Lederer báró, dr. Herzl udv. orvos, Poten őr­nagy s Gödöllő intelligencziája közül többen vettek részt, elejtetett 197 fáczán, 81 nyúl, fogoly, 1 lapin. Ő felsége egymaga elejtet­t­ fáczánt és 81 nyulat. — A Vágba fialt városok. Bor­zasztó katasztrófát jelentenek Vág-Beszter­czéről. Orlova nevű falu és V­ág-Besztercz között egy komp közlekedik. Hétfőn reggi vagy 70 ember akart két kocsival és két ló­val együtt Orlővé faluból Besztercéére a vá­sárra átjönne. A nagy teher miatt azonban­­ a komp a vág folyó közepén sülyedni kezdett és az amúgy is sebes és most áradásban levő Vág a komp keretét és kerekét elszakítva, a rajta levő embereket és lovakat, kocsikkal együtt a vizbe sodorta. Iszonyú jajveszéklés és sikoltozás támadt. A szegény emberek kö­zül alig menekült meg 15, a többi a ko­csikkal és lovakkal együtt a Vág folyóba veszett. A felügyeletet e komp felett az Őr­lővé mellett levő Zsigmondházi nagy földbir­tokos Lord József gyakorolja ki jelenleg nincs otthon. Az egész szerencsétlenség súlya csak a kompvezetőket terheli. — Aluh­ássy-ü­­nnep Gyürött. Győr és kir. város hétfőn szép i­nnepet ült. Andrássy Gyula grófnak arczképét leplezték le, mit Benczúr eredetije után Burger Lajos festett. Az ódon városház tanácsterme ez al­kalomból gyönyörűen föl volt díszítve. Zeeh­­maister polgármester megnyitván a diszgyü­­lést, küldöttség ment Batthyány főispánért, kit viharos éljenzéssel fogadott a díszes kö­zönség. Erre Kiss Ferencz főjegyző tartotta eszmékben gazdag szép beszédét, mely fény­pontja volt az ünnepnek. A szónoklat elhang­zása után lehullott a lepel a képről. Batt­hyány Lajos gróf meghatottan köszönte meg a kegyeletnek e szép nyilvánulását s biztosí­totta a várost, hogy a mai ünnep után a közte és a város közti baráti viszony még melegebb és őszintébb fog lenni. — Andrássy özvegye s Tivadar és Gyula grófok szívélyes hangú levélben mentették ki elmaradásukat. Szőts Árpád tanácsos a közönség lelkes élje­­nei között jelenté ki, hogy az országot a mai naptól fogva Andrássy-utnak neveztetik. — Zechmeister záróbeszéde rekesztette be a ke­­gyeletes ünnepélyt. — Az eltűnt faherczeg. A lis­­saboni Diario de Noticias egy kábelsürgönyt közöl Amerikából a mely azt jelenti, hogy Orth Jánosnak vitorlás hajója összeütközött egy kereskedelmi hajóval, minek következté­ben a Sanc­ta Marguerita elmerült és a rajta levő összes emberek a vizbe fúltak. Egy Ham­burgba Dél-Amerikából érkezett táviratok minden kétséget kizárólag jelentik hogy Orth János meghalt. A Santa Marguerita hajó a dél-amerikai vizekben összeütközött egy másik hajóval minek folytán amaz any­­nyira megsérült hogy elmerült s az épségben maradt hajónak minden erőfeszítése daczára sem lehetett a Santa­ Margueritán levő em­berek közül csak egyetlen egyet is meg­menteni. — Csat­ár Zsiga a pálinkáról a kép­viselőházban a következő kedélyes nótával emlékezett meg : A pálinka gonosz ital, i — Aki iszsza hamar meghal Nyárban fonnyaszt, télben lankaszt ! , Okos ember nem iszsza azt — A «lchrcczeni Cttokonay-kör I folyó hó 17-ikén Csokonay születése évfordu­­­­­óján kezdi meg működését. Az ünnepély I programmja még nincs végleg megállapítva. I Valamely fővárosi ismert írót is föl fognak I szólítani a közreműködésre. A megnyitó be- I­­­szédet Vértesi Arnold mondja. Géresi Kálmán I fölolvasást fog tartani Csokonayról. Az imnne- I pély iránt a közönség körében nagy az ér- I­deklődés. — Véglegesités. A vallás- és köz- s oktatásügyi m­. kir. miniszter a dicsőszent- I mártoni állami polg. leányiskola kitűnő tani- I­tónőjét, Gyöngyössyné, Pötzl Adolfint, álló- I másán végleg megerősítette. — Stoch­ tanár ,sikerri. Gossler I kultuszminiszter, mint Berlinből távirják, meg- s látogatta Koch laboratóriumát. A „Post“ írja, I hogy oly tüdővész okozta megbetegedéseknél, s melyek sebészi beavatkozást igényeltek, az I eszközölt beoltási sikerek még eklatánsabbak, I mint a sorvadási eseteknél. „Öt-hat betees- I kendezés elég volt a tökéletes kigyógyítás- I hoz.“ Már nagyszámú ilyen beteget bocsá- I I tottak el gyógyultan. Más részről azonban I már is kétséget nem szenvedőleg be van bi- I zonyítva, hogy a gyógyszer az előhaladt bajt I nem gyógyíthatja ki. E gyógyeljárás általá- I nosításának legnagyobb akadályát a szer költ- I­séges előállítása képezi. Azt az eszmét is I megpendítették már, hogy gyártását állam- I költségen eszközöljék. — Libbertz frankfurti I orvos, mint onnan távirják, egy nyolcz éves I I arcz­ lupos esetet kezelt az új gyógyeljárás I I szerint. A gyógyanyag egy sárgásan csillogó, I I átlátszó, szagtalan folyadék. Koch hivatalos I I közzététele már a legközelebbi napokban vár- I I ható. I — hajít kalászt róla. A paksi sze- f­e­rencsétlenség óta nem történt hazánkban oly­­ I borzasztó katasztrófa, mint a­milyent most I I jelentenek Vág-Beszterczéről. Két ember vét- I I kés gondatlansága, vagy kapzsi haszonlesése I I miatt ötvenöt ember lelte a vízben halálát és I I ki tudja, hány család vesztette el a családfőt, I I a kenyérkeresőt, a szerencsétlenség alkalma­ I I val. A Vág folyón, Orlőve falu és Vág-Besz- I­I­tercze között egy komp közlekedik. Orlove I­I faluból tegnap reggel 70 ember akart két I I kocsival és két lóval a beszterczei vásárra I I átjönni. A nagy teher következtében azonban I I a komp sülyedni kezdett a folyó közepén s I I az amúgy is sebes és most áradásban levő I I Vág a kompon levő embereket és lovakat, a I I kocsikkal együtt a vizbe sodorta. Iszonyú I I jajveszéklés és sikoltozás támadt. A szegény I­­ emberek közül alig menekült meg 15, a több I I ki a kocsikkal együtt a Vág folyóba veszett. | A felügyeletet a komp fölött az Orlove mel- I lett levő zsigmondházi földbirtokos, Lord Jó­­­­zsef gyakorolja, de az jelenleg nincs otthon. | A szerencsétlenségért a kompvezetők fele- I­lesek. — Külön«» erén­ypróbát látott egy utazó Brattián vidékén Drevenda folyó I mellett. Egy paraszt vőlegény sziveválasztott­­jával és az egész falu népétől kisérve egy I hársfa elé ment melyen épen egy fiatal méh- I raj települt meg. A menyasszony a töbiekkel I együtt visszavonult. A vőlegény azonban ott I maradt és harczias állást foglalt a méhgo- I molylyal szemben. A visszavonultak feszült figyelemmel nézték a következményt A méh­­köztársaság polgárai nyugtalankodni kezdtek : többen közülük mérgesen előtörtek és körül­zsibongták a vakmerő legény fejét de ő moz­­dulatlanul állt, mint egy tölgy. Sőt a száját is kitátotta mintha az egész méhrajt elnyelni akarná. Mély csend fogta el a nézőket csak a menyasszony adott többször aggodalmának hangos kifejezést. A méhek azonban vissza­szóltak a kasba, a nélkül hogy a legénynek bajt okoztak volna. Erre a leány kirohant a tömegből, megölelte kedvesét és könnyezve igy szólt Hozzád negyek Yasch te nem vagy részeges. „ — Xol szöktetö nő. Berlinben egy rejtélyes szöktetési történet képezi a közbeszéd tárgyát mely annál érdekesebb minthogy a szöktető mint a megszöktetett nő. A berlini Lützowstrasse egyik urasági házának első emeletén lakott F. fiatal házaspár. A férj, kinek atyja Bécsben ismert iparos azelőtt oszt­rák magyar katonatiszt volt. Huszonnégy éves neje egy berlini tőkepénzes leánya. Múlt nyá­ron F-né Franzbachban megbarátkozott egy H. Karola nevű­ özv. magyar úrnővel, elvállá­sukat sűrű levelezés követte és a magyar nő szeptember végével meglátogatta born­m ba­rátnőjét. De a látogatás nem tartott sokáig. 11. Karola összeveszett barátnője urával és hirtelen elutazott. A házaspár közt egyre fe­szültebbé lett a viszony A menyecske válni akart de ebben sem férje sem sz.ü­lei nem egyeztek. Múlt pénteken reggel fel hat óra tájban tehát kapta magát és egy cselédleány kíséretében az anhalti indóházba ment hol egy lefátyolozott nő fogadta kivel a Drezda felé induló vonatra szólt. A cseléd meghagyá­sához a hiven csak délben ment haza és egy levelet dott át gazdájának, melyben a szö­kevény azt írja, hogy barátnője nélkül nem élhet. A szökevény nyomai Délnémetországba vezetnek. H. Karola dúsgazdag exczentrikus nő hírében áll. — 33000 frank áru faggyú. III. Sándor czár, az „Echo de Paris“ elbeszélése szerint, egy alkalommal kedvet kapott szemé­lyes kiadásainak jegyzékét átnézni. Egyszerre meglepetve ugrik föl. „Harminczháromezer frank áru faggyút használtam el ez évben?“ kiáltja. „Igaz ugyan, hogy a kozákok hazájá- I ból származom, de ez még is sok.“ Vizsgála- I tot tartott és bámulatára tapasztalnia kellett, s hogy a faggyúkiadás évről-évre minden költ­ I­ségvetésben előfordul, csakhogy minél hátrább I mentek az időben, annál kisebb lesz az ősz- I szeg. Végre eljutottak a kiadás eredetéhez. I 1813-ban ugyanis I Sándor czár vadászaton I felhorzsolta a lábát, s a sebet egy kis fagy- I gyuval, mint kipróbált háziszerrel kenték be. I Az elhasznált faggyú csekély árát természe- I tesen felszámították, de nemcsak akkor, hanem s bele­vették a következő évek költségvetéseibe I it olyan gyorsan fokozódó arányokban, hogy 1889-ben már a tekintélyes 33,000 franknyi­­ összegre emelkedett. — Amerikai asszonty d­okt­or Veszprémben. Kis Jancsi veszprémi czi­­gányban­dójával együtt nemrégen jött vissza Délamerikából s nemcsak sok mindenféle csecsebecsét hozott magával hanem egy ele­ven ritkaságot is. Egy nő doktor ez, 28 éves magas termetű, csinos barna asszony, aki Bue­­nos­ Ayresből jött Kisekkel, s egyelőre Bu­dapesten állapodott meg, onnan ment Vesz­prémbe, hol meg akart telepedni. A rendőrka­pitányságnál be is jelentette ebbeli szándékát, a kapitány azonban sajnálattal tudatta vele, hogy tudori oklevele nálunk nem érvényes, s igy itt az orvosi tudományt nem gyakorol­hatja. Az asszonyság tehát kénytelen lesz hazavitorlázni a szabad Amerikába. — Az mi­kori lest­­számokban. Egy amerikai physiologus az emberi testről a következő számadatokat adja : Az embernek van 150 csontja és 500 izma, vérének súlya körülbelül 15 kgr. A­­szív átmérője rendesen 15 c­entiméter, perczenkint 70-szer, óránkint 420 -szor, évenkint 35.792.000-szer ver.­­ Minden ütés 44 gramm vért szállít, perczen­­kint tehát 2030 grammot, óránkint 137 klgra­­mot, naponkint 58 mázsát, 3 perez alatt min­den vér átmegy a szívén. Tüdőnkben 5 liter levegő van, óránként mintegy 1200-szor lé­­lekzünk, a­mihez 300 liter levegőre van szük­ségünk. A bőr 3 rétegből áll, vastagsága 3—6 milliméter közt váltakozik. Egy négy­szög c­entiméter bőrnek 12,050 likacsa vagyis pórusa van, melyeknek hosszát összeadva, 50 kilométer. — l­ai*l«‘lolf őrn­agy kegyet­len­kedése. Stanley­ne­k úgy látszik még­is volt alapja kegyetlenkedéssel vádolni Bartelott őr­nagyot. Erre vall legalább egy londoni táv­irat, mely szerint Bonny a „Times“-ban meg­erősíti Stanley ama vádjait, hogy Bartelott hallatlan kegyetlenségeket követett el és kit­­ü­lönböző eseteket sorol fel, részletesen előadja I a Bartelott által elkövetett lelketlen tetteket. I Többek közt azt mondja, hogy Bartelott ki- I jelentette, hogy ő sohasem fogadná el Stan- I­ley vendéglátogatását, mert m­egmérgezéstől I tart. De Bartelott maga meg akarta mérgezni I Tippo-Tib unokaöcscsét, Saliu bey Milia Mo- I­hamedet és azt kérdezte Bonnytól, hogy van- I nak-e mérgek kézi gyógyszertárában. Ettől­ I fogva Bonny a mérgeket rejtve tartotta. El- t beszéli továbbá, hogy Balti­lőtt arczába ha­­rapott egy asszonynak, a tíz éves kis Sandyt pedig úgy megrágta, hogy belehalt. John Henryt, egy keresztény fiút, Bartelott előbb agyon akarta lövetni, majd a füleit levágatni, mert élelmiszereket adott egy revolverért. Bonny felszólalására aztán 300 korbácsütésre ítélte a szerencsétlen fiút, ki a kegyetlen kín­zás következtében 24 óra múlva kiszenvedett. Egy uuguuga főnököt Bartelott zsebkésével szúrt meg. Bonny kinyilatkoztatja, hogy Stan­ley előadása Bartelott haláláról teljesen igaz. Bartelott egy manyema asszonyt kegyetlenül megöklözött és megrugdosott. A Kannibalis­mus esete is tényleg megtörtént. Jameson hat zsebkendőt fizetett a lemészárolt leányért. Jameson az iszonyú jelenetről 6 vázlatot ké­szített, a­melyek jelenleg Jameson nejének kezei közt vannak. (nyalogszerrel az északi sark­ra. A legközelebbi években két érdekes kí­sérlettel fog szaporodni az északsarki expedí­­cziók sora. Az egyik három franczia utazó léghajóútja lesz, melyről már bővebben szü­lettünk, s melyet már a jövő esztendőre ter­veznek. Merészségben vetélkedik ezzel Nau­sen dán utazónak a terve, ki gyalogszerrel akarja megközelíteni a pólust. Nausen néhány év óta tervezgeti ezt az utazást s tudvalevőleg próbautat tett Grönland belsejében. Útja legna­gyobb részében azokat a hóczipőket hasz­nálta, a melyekkel télen az északi vidékek lakói a hómezőkön járnak. Hosszas készületei után végre rászánta magát Nansen a vakmerő útra. Kopenhágából érkezett egy távirat, mely szerint Nansen kijelentette, hogy 1892.június havában elindul sarki útjára. Egy per jubileuma. Nyitra megyé­­ben az ISJS-iki tagosítás után, néhai gróf Berchtold László pert indított a nagy-tarágyi úrbéresek ellen, mert mérnöki hibából állitó­­ag háromszáz hold kárt vallott. A kiigazítá­si per folyt szépecskén, a nyitrai törvény­széknél kezdvén pályafutását, megjárta a fel­ső bíróságokat is ötször-ötször, s tavaly sze­rencsésen bevégződött, a­menyiben a curia a volt úrbéreseknek adott igazat. A végbefeje­zését a pernek a felek és bírák pesze nem érték meg, hanem megérték szerencsésen uno­káik, a­kik most jubileummal ünnepelték meg a per szerencsés befejezését. Az ünnepély hőse volt Rezső Engel Sándor budapesti ügy­véd, a ki a pert vitte. Az ügyvéd tiszteletére nagy lakomák voltak s a pernyertes felek ne­vére iskolai alapítványt tettek, melynek ka­mataiból évenkint egy-egy tótajka szorgalmas diákot segélyeznek, olyant, a ki a magyar nyelvben legtöbbet haladt" — Utazás a ládában. Zeitung, a ládában utazó bécsi szabó utazási módja is­kolát csinált : most egy szerecsen utazott lá­dában Barc­ellonából Parisba, s hogy vala­miképen el ne unja magát az utón, egy fiatal kisasszonyt vitt magával, útitársul. Az érde­kes utazás, mint Parisból írják, a következő kép esett meg. Mikor tegnap reggel a Lions vonat a párisi pályaudvarba érkezett s a postaküldeményeket lerakták a vonatról, egy nagy láda, melynek másfélméteresek voltak oldalméretei s 65 c­entiméter a ma­gassága egyszerre felnyílt s két ember szál­lott ki belőle: egy aszony és egy szerecsen férfi. Körülbelül húsz évesek lehettek az uta­sok s egyikök sem tudott francziául úgy hogy alig tudták kivenni belőlük, hogy h­onnét jöttek, s mi a czéljuk. Annyi bizonyos, hogy a láda melyben utaztak öt nappal a megérkezés előtt adatott fel Barczellonába s nagyon kényel­mesen volt berendezve. A tetején felírás volt, hogy : „Törékeny tessék vigyázni“, s az egész láda tele van furcsa haj­szál vékony szelelő lyukakkal. Belől a ládában két párnázott illő­­volt az utasok számára, s annyi élelmiszer hogy öt nap alatt nem tudták elfogyasztani. A láda teteje belőlrül volt lecsavarva úgy hogy az utasok kedvek szerint bármikor ki­nyithatták a ládát. Úgy látszik hogy a sze­recsen és utitársa állást keresni mentek Pa­risba, még pedig e férfi mint szakács a leány pedig mint varrólány keres alkalmazást. — A kegyves­stett G Gurkó tábor­nok. Gurkó tábornok, Orosz-Lengyelország főkormányzója, mint Pétervárról jelentik, tel­jesen kegyvesztett lett. Ennek a kegyvesztett­ségnek az oka eléggé ismeretes. Gurko tábor­nok kivégeztetett két dúsgazdag famíliából származó önkéntest, kiket gyilkossággal vádol­tak, még­pedig teljesen ártatlanul, mint az kivégeztetésü­k után bebizonyosodott. Az ítélet igazságtalan voltára előre figyelmeztették a kormányzót, de hiába, Gurko tábornok nem engedett, s még sürgette is a halálos ítélet végrehajtását Mikor aztán a halálos ítélet igazságtalan volta nyilvánvaló lett, újabb vizsgálatot indítottak, s a czár, a ki­végzettek családjának unszolására példásan meg akarta büntetetni Gurkó tábornokot. A főkormányzó sietett is lemondását beadni. Azonban a czárnál nagyon befolyásos magas­­rangú katonák jártak, a­kik azt vitatták, hogy Oroszország „ilyen apró dolog“ miatt nem áldozhatja fel egyik legjobb tábornokát, így történt aztán, hogy a czár Gurkó tábor­nok lemondására következőket írta. „Lemon­dását nem fogadom el. Ami a szerencsétlen Perlovot illeti, megbosszulják őt az ön lelki­­ismereti furdalásai. (Más verzió szerint ez a mondat így hangzott: „ Ami az ön cseleke­detét illeti, számoljon érte az isten és a saját lelkiismerete előtt.“) — Az igazság tehát Oroszországban alszik, vagy talán meg is halt. A klim­aiak piperája. A ru­házat főrészét a selyemköpeny képezi, mely­ből az időjárás enyhe vagy zord volta szerint 6—8 at is raknak a testre. A khinaiak gyász­­színe a fehér. Feltűnő a balkéz hosszú körme mely előkelő embereknél sokszor 10—12 c­en­­timétert szokott elérni. A köröm ápolására nagy gondot fordítanak s külön csinos to­­kocskákban szokták viselni. A hoszu ezopf viselése mandsutatár eredetű. Egy khinai embernek ezopfját még megérinteni is oly sértés számba megy, mint nálunk valakit po­fonvágni. A kínai nők arcza színe rendkívül finom és szép. A­ fogak ápolására nagy gon­dot fordítanak. Ősrégi mondás szerint a khi­­nai nő lába kell, hogy kicsi és oly alakú le­gyen, mint az újhold. A lábnak, a mi fo­galmaink szerint való gyermeki pic­iségét az által érik el, hogy a kisdedek lábát rendsze­resen meggörbítik, a lábujjakat a talp alá szorítják s a lábat azután selyemmel erősen bekötik hogy eltorzított alakjában megmarad­jon. Tehát azt a rossz szokást, amit a mi nőink egész felső testükön gyakorolnak azt a kínai nők csak lábukkal űzik. A nők nem naponta fésülik hajukat hanem csak minden 3—4 nap. A lábeltorzási szokását egy 1664- ben irt khinai mű azzal okolja meg, hogy fölveti a kérdéseket: „Vájjon hogyan lehessen máskülönben megkülönböztetni a nőt a férfi­től“ és „hogyan volnának visszatarthatok at­tól hogy esténkint hazulról el ne fussanak ne csavarogjanak, s jó hírnevük hogyan volna máskülönben megőrizhető ?“­­ E L L E N Z É K (1029) November 12. Csirkefogók. — rendőrségi baballada — Kudos, sötét őszi éjjel A városon szana széjjel Kakas rikkant, liba gágog, Tyuk kodácsol kacsa hápog Zug, bug a szel kutya csahol — Ni! Itt ! Ott. Ahun ! Valahol Csirke­fogó tova surran . . . Nyomában a vér fölbugygyan — Az ártatlan kappan vére Kosznért ordít az égre ! De sehmn sincs senki se ! Jön egy asszony, jön a másik, Jön busz, hamnincz jön vagy százig — Mind a kezét össze­csapja, De a ludját egy se kapja, — Csirkefogó sötét éjjel Kihordozá szana széjjel S nem volt selma senki se ! Pedig rueza, pedig liba, — Mind kövérek, mind kikizva, — Zsíros kappan mint a fris vaj.. . Jaj süti már a gaz tolvaj, hol, hol ? mondja hát valaki ! Vagy valaki, vagy Pataki, De nem tudja senki se ! Gyülöng a szakácsnő népség. — Mindannyi termetes szépség Kés ki fenve, ing felgyurva De a rueza liba pulyka Nincsenek még sebm­ se ! „Hah cselédim, jó vitézim Numerizált ékességim Hisz mind derék, hisz mind ügyes, Hisz mind szemes, hisz mind füles — András, Endre, Andor, Bandi , Nósza ! ki hát itt a kandi ? !‘‘ — De nem felel senki se ! A városon szana széjjel, Szárnyas tűnik minden éjjel, Ám, hogy mi leszen vele ? Nem tudja azt senki se ! (­ p.) Nemzeti­ színház. Bérlet 41 ik szám Kolozsvárt, 1890. november 13-án. AZ APÓSOM. Vígjáték Felelős szerkesztő : MARTHA AN­MUCH. Segédszerkesztő és kiadólaptulajdonos : MAGYART MIHÁL­Y. NYILTTER. Zongora-raktár. Fotörek.és.m lévén, hogy zongor. raktárom­at mind­áig a legújabb és legjobb szerkezetű hangszerekkel lás­sam el, évenként e végett többször látogatom meg a külföld nagyobb gyárait, s onnan szerzim be a leg­jobbaknak elismert zongorákat Raktáromon a legjutányosabb K­-k mellett kaphatók: M öze ni der Tér én E li­r I» A r-J­de kenézért zongorák, Mikula, Pokorny, Matauschek, Steltz­­hämmer, Krischa stb. kitűnő zongorák 300 fonaltól egész 1000 forintig. A legjobb amerikai és bécsi £$* h a r in o n 1 u m o b. Ócska zongorák bícseréltetnek és részletfizetésre is adatnak el zongorák jótállás mellett. Jelenleg eladó egy Jikki-féle zongora. KELLER GABOR Kolozsvárt. LEGJOBB SZIVARRA PAPÍR LE GrIfFON.O­rlő — 20.­­ 1

Next