Ellenzék, 1892. január-június (13. évfolyam, 6-146. szám)
1892-03-05 / 53. szám
ks f »2--■ -- - - .... . .. . .■ , 1 MINDENFÉLE. Kolozsvár, márczius B. MAroshis 1-jével új előfizetést nyitottunk az „Ellenzékire. Kérjük azon t. olvasóinkat, kiknek előfizetésük lejárt, azt megnyitani szíveskedjenek, akik pedig előfizetési pénzekkel hátralékban vannak, azokat megküldeni kegyeskedjenek. A kolozsvári márcz. 15. állandó bizottság Deáky Albert elnök belmagyar utczai lakásán vasárnap délután 4 órakor, az ünnepély részleteinek előkészítése ügyében gyűlést tart. A gyűlésre meghivatik • Ábrahám Antal, Apáthy Árpád, Balogh Károly, Bartha Miklós, Bénes Ferencz, Benign, Samu, Böckel Károly, dr. Csernátoni Gyula, Deáky Albert, Ditrói Mór, Eőry Ernő, dr. Ferenczi Zoltán, Hátsek Antal, dr. Hegedűs István, tiszt, tag, Hegyessy V., Hóry Béla Inczédy Sámuel, Incze József, Jékey Aladár, dr. Kerekes Gyula, Koleszár Sándor, Korbuly József, E. Kovács Gyula, Kovács János, Ruszkó István, Magyary Mihály, Nedoresztek János, Polcz Rezső, Sipos Károly Szabó Sámuel, Szász Gerő, Szekula Ákos, Szigethy Miklós, Szilágyi György, dr. Teleki László, dr. Török Imre, dr. Török István, Vajda Emil, Váradi Aurél, Vincze István, Virányi István. Tárgy : az ünnepélylyel kapcsolatos ügyektőkésítése. — Dávid Ferencz Egylet, holnap vasárnap délelőtt 11 órakor tartja meg e havi felolvasását az unitárius fogy. dísztermében. Felolvasnak: Grátz Mór láth. pap és Nagy Gyula tanár. — Ifj doktorok. Ma avatták fel egyetemünkön az orvostudományok tudorává Voith Mihályt és Karácson Istvánt, egyetemünk nem rég végzett szép tehetségű és szorgalmas növendékét. — Dr. Goth Manó egyetemi m. tanár, orvos 100 frttal az E. M. K. E. alapító tagjai közé lépett. — Jutalomjáték. Szerdán Gáli Gyulának, színházunk e tehetséges tagjának lesz jutalomjátéka, mely alkalommal „Rozenkrauer és Güldenstein“, a Klapp Mihály kitűnő vígjátéka kerül színre. E vígjáték 7 évvel ezelőtt igen szép sikerrel került a volt színre és abban Gabányinak volt akkor kilátó jó szerepe, melyet jelenleg Gáli Gyula fog játszani. A darabot Csiky Gergely fordította, s a Csiky ízlése bizonyosan biztosit arról, hogy a vígjáték sikerült irodalmi mű. — Tánczorgalom. A kolozsvári iparos-egylet lemondván a czifra redouti bálok rendezéséről, ezek helyett az egylet helyiségeiben rendez igazán kedélyes házi mulatságokat, melyekből a fényűzés ki van zárva s a jelszó, egyszerűség, jó kedv. Ma este is egy ilyen mulatság lesz az egylet palotájában, mely 8 órakor veszi kezdetét. A ki szereti az igaz magyaros mulatságot, az el ne maradjon a mai estélyről. — Az 1848-49. Történeti Lapok 8. sz. a következő tartalommal jelent meg: Honvédek albuma: Döllner Antal utászbán főhadnagy, a fogarasi honvédegylet elnöke, Jakab Iátván őrmester, Halászi János, Salamon János, Boldizsár József honvédek arczképeivel Okmánytár. Turinban kiállított honvéd igazolvány Közli: Schütz Sándor. Bem tábornok levele özv. gr Mikes Kelemennéhez 1849 jan. 24 Közli: Várkonyi Endre Levelezés: Kolozsvárról Szász Lajostól. A háromszéki önvédelmi harczról, Petőfi otolsó fierczeiről, Zeyk Domokos vitéz elhulltáról Honvéd egyletek köréből . Levél a szerkesztőséghez Tisza László, Mikár Zsigmond Halálozások: Dőry Lajos báró, Tokody Ágoston, Pap János Márczius 15 . A kolozsvári állandó bizottság története. Ruszkó Istvántól. A kolozsvári állandó bizottság gyűlése — A bizottság névsora. — Kérés az ünnepélyekre. — A kolozsvári testületek előkészületei márcz. 16-ére. — Felhívás a szobor javára. Irodalom Honvéd névkönyv — Szinnyei József: Magyar írók Élete és Művei. — Aradi vésznapok Margitay Gábor, tói — Csángó-szobor története Koós Ferencztől. Ismerteti: Gy. : Adományok az 1848 — 49 orsz ereklye múzeumnak. Különfélék : A honvéd névkönyv. — Petőfi szobra Segesvárt. — Petőfi fényképe. Kérdések és feleletek Szerb üzenetek A lapot kiváló gonddal és nagy szakértelemmel Kuszkó István, az ereklye muzeum elé állította össze Megrendelések Hosszú utcza 8 fi a. Kolozsvárra intézendők/ g Ctyászhir. Alulírottak a maguk és számos közelebbi és távolabbi rokonaik nevében mélyen szomorodott szívvel jelentik, hogy forrón szeretett édes anyjuk, illetve testvérük és anyósa özv. Tutsek József•D uó szül Kiss Czeczilia úrnő, életének 54- ik, gyászos özvegységének 9-ik évében, a halottak szentségének ájtatos felvétele után f. hó 3-án d. e. 10 órakor 13 napi szenvedés után, tüdőlokban, az Urban elszenderült. A boldogultnak földi maradványai f. hó 4-én délutáni fél 3 órakor fognak a gyászházban (IX., Kinizsi utcza 14. sz.) a róm. kath. vallás szertartásai szerint beszenteltetni és onnan a józsefvárosi pályaudvarra kiszállíttatni. A végleges nyugalomra helyezés f. hó 6-án d. u. 3 órakor a kolozsvári vasúti indóháztól történik. — Halhatatlan lelkéért pedig az engesztelő szent miseáldozat f. hó 7- én d e. 11 órakor fog a kolozsvári főtéri templomban az egek urának bemutattatni. Budapest, 1892. márczius hó 3-án. Béke hamvaira ! Kiss Móricz, Kiss Károly, Kiss Ferdinand, Kiss Sándor, Kiss József, Kiss Mária, Hrdina Gáspár Józsefné, Kiss Emia, Kiss Antónia, özv. Tauffer Gyuláné, Kiss Paula, özv. Hancke Vilmosné, mint testvérei. Dr. Tutsek Sándor, Tutsek Margit és férje Bogdán Emil, Tutsek Anna, Tutsek József. Tutsek Irma, mint gyermekei és veje. — Márcz. 11m. a vidéken. Bánffy Hunyadon — mint értesülünk — ez évben nem ünnepük meg a márcz. 15-ikét. Az ottani állandó bizottság, tekintettel a választás utáni szomorú hangulatra, jónak látta az ünnepély rendezésének elejtését, nehogy a lelkesültség még izgatottabbá tegye a népet. — Páska Zoltán vívótermében, a Grand-kávéház udvarán 5—6 óráig lehet beiratkozni. — A dicső-szent-mártoni jótékonyczélu műkedvelői egyesület a márczius 15-iki ünnepséget előkészítő és magát százas bizottsággá kiegészített s ennek kebeléből kiküldött rendezőség, f. évi márczius hó 15- én jótékonyczélű hangversennyel és tánczcal egybekötött nemzeti ünnepséget rendez az ottani vármegyeház dísztermében H. Gál Domokos elnöklete alatt. — Hoczalszki Kául a 7 éves udvari zongoraművész f. hó 16-án a redouteban tartandó hangversenyére az előjegyzések már nagyban folynak. Figyelmeztetnek tehát azok, kik maguknak jó helyet akarnak fentartani, hogy az előjegyzéssel siessenek. Mától fogva jegyek is kaphatók Lehmann V. Sándor könyvkereskedésében. Koczalszki ki Európai körútjában jelenleg Budapesten hangversenyez, az egész zenevilág bámulatát vívta ki s a lapok egész hasábokat szentelnek dicséretére. — Katonai brutalitás. Nagyváradon egy huszárközligényt temettek el csütörtökön délután, megfelelő katonai diszszel. A szerencsétlen haláláról a következőket beszélik azok, kik közvetlen tanúi voltak a történteknek . Néhány napja háromszor jelentett beteget nyeregtörés miatt, ennek daczára fellebbvalói nem engedték be a kórházba, sőt továbbra is lovaglásra erőltették, s kedden addig űzték, hajtották, míg ájultan esett le lováról. Ekkor aztán félhalva bevitték a kórházba, hol a kiállott szenvedések folytán meghalt. Teste fel volt sebezve s ütés okozta kék foltokkal tele. — Hát nálunk nem akad egy szász herczeg ? — Udvari ebéd. Csütörtökön este 6 órakor 30 teritoriü udvari ebéd volt, melyen résztvettek ő Felségén kívül : Gróf Szatpáry Gyula miniszterelnök, Szögyény és gróf Bethlen miniszterek, gróf Dessewffy Aurél, gróf Bánffy Miklós, gróf Széchenyi Gyula, báró Orczy Béla, Széll Kálmán, gr. Hunyady László, gróf Zichy Nándor, báró Kemény Kálmán, Pápay osztályfőnök v. b. titkos tanácsosok, Gajzágó Salamon, az állami főszámszék elnöke, gróf Nákó Kálmán, gróf Czebrián László, báró Kadvánszky Géza, gróf Zichy Béla kacarások, gróf Károlyi Tibor, báró Bánffy Dezső, Trakovich József, Gromon Dezső és Fejér Miklós államtitkárok, Ráth Károly főpolgármester, gróf Széchenyi Béla — Angol játék. Angol úri körökben tréfás játékot kaptak túl, a mi abból áll, hogy urak és hölgyek padló-fényesitő keféket kötnek föl s azzal tánczolnak a sima parketten. Jókedv kell hozzá, s akkor jól megy a mulatság. — Petőfi „nemzeti Ital“-a a szabadságszobor javára. Az 1848 49 Történelmi Lapok márczius 15-i száma gazdag tartalommal, ünnepi kiadásban jelenik meg. Közölni fogja Petőfi »Nemzeti Dal“-át a »Talpra magyart“ azokkal a betűkkel a melyekkel az 1848 márcz. 15 első lenyomat készült. Miután az eredeti lenyomat ritka ereklye számba megy, becscsel bir annak az eredeti betűkkel való utánnyomása is. A Történelmi Lapok szerkesztősége, ha legalább 20 példányt megrendelnek, a márcz. 15. ünnep rendező bizottságoknak készséggel bocsát e füzetekből B kr. után nyomási és papír árban ven esedelkezésre bármily mennyiséget abban az iben, ha a füzeteket e hó 10-ig megrendelik és a megrendelt füzeteket példányonkint 20 kijával a szabadságszobor javára értékesítik és a befolyt pénzt a „kolozsvári márcz. 15. bizottságnak beküldik, mely bizottságnak eddig már 2513 frt. tőkéje van erre a czélra. A füzet a Nemzeti dalon kívül ismertetni fogja a márcziusi napok ifjú Demosthenesének, Vasvárinak a képét, egy képet a nagygyűlésről a nemzeti muzeum s 16 oldalon több érdekes leírást. A megrendelés posta utalványon az ,1848—40 Történelmi ‘Lapok Kolozsvárt“ czim alatt teendő. — Az országos közegészségi egylet kolozsvárvidéki osztálya kedden 1892. évi márczius hó 8-án, délután 3 órakor az egyetemi közegészségtan intézetében IV. nyithallgatott ezután, verejték halt róla, — város szakülését tartja. Napirend: 1. dr. Ró- t még a kőszívű is megsajnálta volna, — pa Koloaivir, 1892. Ott olvadunk el a puha kézben, a rózás arczon, a fehér nyakon, melyeknek szöget bája édes kábulatba ejt, a miből nem ébredünk fel többé. Életünk a milyen rövid, épen olyan fenséges! És mi mennyire boldogok vagyunk, hogy odafön a légkörben a természet örökké alkotó és örökké romboló keze épen egy márciusi reggelen gyúrt minket idétlen parászokból ilyen patyolat márcziusi hóvá. Köszönjük hatalmas őserő, hogy nyomorult zsarnokok helyett, ilyen gyöngéd hivatásra alkotói. SEBESI SAMU. K L L O U K (211) zsahegyi Aladár: Néhány bevezető szó az évi közegészségi jelentésekhez. 2. dr Bartha János: Jelentés Kolozsvár polgári népességének közegészségi viszonyairól 1891-ben. 3. dr. Ebul Lajos: A kolozsvári helyőrség közegészségi viszonyai az 1891 évben. 4. dr. Spányik József: Jelentés a kolozsvári honvédhelyőrség és m. kir. cserdőrség egészségi viszonyairól az 1891. évben. — Eladó Torda-Aranyos megyében egy 80 holdból álló első osztályú minőségű tagositott birtok, egy 5 holdas fiatal gyümölcsfákkal beültetett kerttel, úri lakóházzal és gazdasági épületekkel. Értekezhetni az eladás iránt azEllenzéki kiadóhivatalában. A szerkesztőség üzenete. Piroskának. Nemcsak Magyarországon, hanem más országokban is úgy van. Pld. Angliában a legutóbb tartott népszámlálás szerint egy millióval több nő van, mint férfi. E körülmény egyik fő oka az, hogy az angol férfiak mindinkább külföldre és a gyarmatokba mennek, amiért aztán a nők nagy része nem mehet férjhez. A nők aztán, kik így neki részesülnek a házas élet áldásaiban, többnyire kereskedelmi, vagy állami hivatalosokban nyernek alkalmazást. V. 6 iparosnak ahelytt. A kitüntetés úgy látszik elmarad, pedig B. L. a nagy „puhító“ erősen számított reá- Sz. N. tanárnak — Brassó. Kívánsága szerint, mihelyt időnk engedi, megkeressük Moldovan Gergelyt, aki bizonyára készséggel fogja adni belegyezését. Nemonak — N.Szeben. Sohse féltse a szászokat A paktumból bizonyára csak nekik lesz hasznuk. Függetlensginek — Helytt. A 48-as pártnak szintén lesz válaszfelirati javaslata. — A felirat megszerkesztésére egy bizottság lett kiküldve, Ugron Gábor elnöklete alatt. — Választónak. S. Szt. György. Horváth Gyula a budai mandátumot tartotta meg s igy Kovaznán uj választás lesz. Az osztrák párt végrehajtó bizottsága még nem állapodot meg a jelölt személyében. Körülbelül Csernátony, Fálk, vagy Gajáry fognak szerencsét próbálni, de reméljük-eredmény nélkül. — Színházlátogatónak. A szerződések, ha jól tudjuk apr. 1-vel lejárnak. A személyzetben nagy változás aligha fog történni. Különben ez tisztán Ditrói igazgatótól függ, aki bizonyára, ha nyárára nem is, de őszire felfrissíti társulatát egy pár jó erővel, 100-nak. Nem tehetünk róla. Mindenütt nem lehetünk jelen Ha önöknek oly nagy érdekükben állott, hogy azEllenzék is tudomást vegyen dolgukról, egy pár sorban értesíthették volna lapunkat. Panasz. Halkan kopogtatta valaki az ajtót, — azt hivom hirtelen nem is ember, — de jót. Azután megcsosszant, — húzta a két lábát, köhintett és ilyen szókra tátó száját: „Téni szerkesztő urak, nehéz sorsom vagyon — a múlt napokban megbosszantottak nagyon; ám ez még nem minden — hacsak ennyi volna, bolonduljak meg, ha szót is szólnék róla; — de tessék megnézni fejemen e bogot, — úgy elvertek, mint a kétfenekű dobot!“ Pihenőt tart János — mert hiszen igy hívták — morzsolja kezében összegyűrt kalapját. Aztán fájdalmasan és mélyen sóhajtva, szomorú esetét imigyen folytatja: „Szép fehér ingem — ni! darabokra tépve, de kérem alásan még itt sincsen vége, — mert hogy megczibálta fülemet hajamat, — lábával taposta tollas kalapomat. Pedig amig el nem verte a pénzemet — nyalt-falt, czirogatott és szinte megevett S most tessék .... — mutatja kalapját, mely kajla, — hogy tévé pocsékká az a pimasz frajla! Kilökött a házból, utczára kergetett, — pedig isten vcscse egykoron szeretett. Legalább úgy mondta és én hittem neki, s mi a jóságomat miképen fizeti ...“ Ismét szuszszan János, mint igavonó ló, homlokára ránéz gyűl — mélyen, gondra valló — ötöl-hatol, aztán gondolkozik azon, — váljon elmondja, hogy mindez miért vagyon? »Kérem csak most történt — ép húshagyó este, — azt vettem észre, hogy kutya van a kertbe . . . Ismét szorongatja kalapját, mely kajla. — »Azt vettem észre, hogy mást szeret a szajla. Felforrott benn uram minden csepnyi vérem s kujakkal az asszonyt egyszer hátba mérem, — erre nekem fordul ... jaj az ebugattát - hát már csak bevallom — én húztam a kurtát . . . Ezek után most már lustálom aláson — nyomtassák ki, — hogy hát — sok van a rováson. Hogyha érte talán fizetni is kéne — (lemélyeszti kezét zsebe fenekére.) Hát azt is megteszem, nem hagyom annyiba .... Úgy se számit most már egygyel több galiba. — De a menyecskének megmutatom még ma, hogy saját házamba én vagyok a gazda!“ * * Agglegények. (Vígjáték öt felvonásban írta : Sardou V.) Tegnap Sardou Victor vígjátékét az , Agglegények“-et mutatta be először a kolozsvári nemzeti színház. Sardou sok olyan jó tulajdont egyesít magában és megjelenít darabjában, amelylyel a nevesebb franczia színműírók dicsekedhetnek. Van benne sok szellem keresettség nélkül, van humor erőlködés nélkül, van pikantéria frivolitás nélkül. Sardou valamennyi előnyös tulajdonságát pazar kézzel használja darabjában s épen nem fukarkodik az úgynevezett sikamlóságokkal is, bár soha sem lesz izetlen és soha sem durva. És mikor a pikáns részletek bőalkalmazását viszi színpadra semmi különösebb bűnt nem követ el, mint hódol a párisiak ízlésének és hódol a korszak divatos hóbortjának. Talán kötelességszerűleg teszi, hogy annál hivebb legyen a kép, melyet annyira találó vonásokkal festett az agglegénység hibáiról vétkeiről és könnyelműségéről. Sardou Viktor e darabjának tulajdonképen olyan vékony meséje van, amiről megemlékezni is szinte fölösleges, de e vékony mese annyi szellemességgel van kitöltve, hogy senkinek sem jut eszébe, hogy ő most csakis az író gazdag vénájának szikráit látja különösebb tartalom nélkül. Mortemer (E. Kovács), Veancourtois (Megyeri) és Clavieres (Gál Gyula) három agglegény avval tölti minden idejét, hogy akit elől-hátul találnak (legyen az asszony vagy leány) annak udvarolnak és ha lehet elcsábítják. Ezeken a kalandos utakon találkozik Mortemer egy bájos, romlatlan leánykával Antoinettevel (K. Gerö Lina), aki a vén rugó tetszését megnyeri és vágyait feltüzeli. Ugyde Antoinettet más is szereti; egy lovagias és derék fiatalember Nantya (Balla K.), aki viszont szerettetik. Ez a tiszta és boldog szerelem minduntalan zavarja Mortemer kalandos terveit, de azért nem mond le az ostromról s érzéki szenvedélye újabb és újabb kísérletre serkenti. E közben Nantya csípős megjegyzéseket tesz Mortemerre, aki nem hajlandó észre venni a sértegetést s közönnyel fogadja a fiatalember kifakadásait. A harmadik felvonásban egy véletlen Antoniettet Mortemer lakására viszi. A kéjencz agglegény eltávolít mindenkit, és heves ostromot intéz az áldozat ellen, de mind hiába, mert Antoniette ártatlanságán, tisztaságán hajótörést szenved minden erőlködése Mortemernek, kit végre annyira megindít a leány naiv ártatlansága, hogy könnyekre fakad, leányának nevezi és ő maga sürgeti, hogy gyorsan hagyja el lakását. Antoinette távozik, ha ekkor a szobába tör Nantya és követeli, hogy Mortemer nevezze meg azt a hölgyet, ki az előbb lakását elhagyta. Mortimer egy ideig szabadkozik és azt feleli, hogy nem volt nála senki, de éppen ekkor belép az inai és kéri a kisasszony ott felejtett ,looátját. Többé tagadni nem lehet és Mortemer, aki minden hibái mellett is, mint igazi franczia lovagias és bátor, elfogadja nyomban a Nantya kihívását. E frappáns jelenet után Mortemer egyedül marad és a régi kedveseitől kapott levelek közt kutat. Egyet el is olvas, amelyet névtelenül írtak, de hogy ki írhatta? már ő sem emlékszik rá. Majd Clavieressel beszél a párbaj eshetőségeiről, mialatt levelet kap Nantyától, melyben ez azon eljárását mentegeti, hogy egyik tanúnak Antoinette nagybátyját kérte fel. Ezenközben rájó, hogy Nantya olyan pecsétet használt, amely szakasztott párja azon levél pecsétjének, melyet ő kapott valamikor régen egy ismeretlen kedvestől. Mortemer zavarba jő, megfeledkezik párbajáról és kutatni kezdi, hogy miféle jognál fogva használja Nantya azt a czímeres pecsétet. Talán asszony van a játékba ? talán egyszerű boszú műve az egész história? talán Nantya nem is Antoinettért akar verekedni Ilyen izgalmas lelki állapotok közt habozik, töpreng és késedelmezik. E közben megérkeznek Nantya segédei és sürgetik a dolgot. Mortemer Chavenaytól felvilágosítást kér, hogy ki és micsoda az a Nantya, aki pecsétjén nem a saját nevét használja. Chavenay (Földesi), akinek Nantya korábban bevallotta, hogy ő egy jószágának nevét viseli, mert törvényes atyja nem volt, megmondja Mortomernek az igazat, és a bűnös agglegény megtudja, hogy saját fiával akar megverekedni. E közben megérkezik Nantya is, aki türelmetlenül várakozott és következik egy rendkívül izgató és hatásos jelenet. Az atyának és fiúnak e különös találkozása, nem tartozik a teljesen új színpadi helyzetekhez, de Sardou teremtő ereje, izmos szelleme olyan megkapó hatással állítja a nézők elé, hogy az ember egészen megfeledkezik arról, hogy már látta valahol. Pedig Sardou a fiúval itt még nem ismerheti meg bűnös atyját csupán megalázza, mert Mortemer kénytelen eltűrni, hogy gyávának nevezze és arczul akarja csapni. Ezután következik a darab szerencsés, megoldása amikor Nantya is megtudja hogy Mortemer neki atyja és feleségül veszi Antoinettet, hogy egy boldogabb élet kezdődjék. Sardou darabja olyan vígjáték, amely igazán komoly drámai részletekben is gazdag; olyan vígjáték, mely erős leczkét ad az agglegényeknek, de miből a léha férjeknek is kijut. A darabnak legjobban megrajzolt alakja Veancourtois egy elvénült, egy kiélt, köszvényes és meghibbant elméjű agglegény, kinek testét és szellemét egyaránt megrongálta a kéj és a feslett élet. Ezt a köszvényes kéjenczet Megyeri játszta kiváló sikerrel és nagy alakító tehetséggel. Kovács Gyula Mortemer nehéz szerepét vitte dicsőséges diadalra. Gál Gyula ma is jól állotta meg helyét - mint mindig és Balla Kálmán jobb volt mint eddig. Nantya szerepét tagadhatatlanul sikerrel játszta és haladását szívesen konstatálom. A nők közzül K. Gerő Linát kell első helyen említenünk, ki a naiv és ártatlan Antoinette szeretetreméltó jellemvonásait sok művészettel domborítá ki. Dicsérettel kell felemlítenünk Hunyadi Margit, Szentesi Hon és Szerémi Gizella játékát, akik egyenként jól megállották helyüket, s ne érje kevesebb elismerés a kisebb szereplőket is, akik az Öszhangot gondos játékukkal emelték. Időnyerés szempontjából valamivel kevesebbre kellene vonni a felvonás közöket, mert a darab vége majdnem belenyúlt az (t. p.) nászát felvettük egy karajczár nélkül, — igy talán sorsával valahogy megbékül. TÜSKE P. FEKEJÍCZI IGNÁCZ czipász, Kolozsvárt. Ajánlja több ezer párra menő saját ké-szitményü czipőjét Március 5. Idegenek névsora. (Márczius 5.) Központi szálló. Csobánczi Pál körjegyző Tűre, Montbach Sándor birtokos Válaszút, Rutter Emil postatitkár N.Szeben, Vass Félix kereskedő Bp Bt, Grizman Jakab hivatalnok Bpest, Berlocher N. Sramek N. utazók Bécs, Grünwald Vilmos Weisz Béla utazók Bpest, Fridmann Albert bérlő Hadrév. Hungária szálló, Szidoli Czézár lovardaigazgató Florencz, Skutzky Lipót kereskedő Brün, Deutsch D. kereskedő Gy .Fehérvár, Reisz Izidor keresk. Bpest, Gonczmann Emil, Stein Emil, Joachim Mór utazók Bécs, Biazini szálló, Klimm Dénes gazdatiszt Szeged, dr. Csuta Demeter ügyvéd Besztercze, Nagy Anna magánzó Torda, Grand Miklós méhész felügyelő Deés, Hosszú Feofil birtokos Mocs, br. Metelszkipf J. Berend. Nemzeti színház. Kolozsvárt, vasárnap, 1892. márczius 6-án másodszor: CZIGIWYKONTES*. Énekes bohózat Felelő* sxerkeaxtá : BARTHA HIKLÓR. Segédszerkesztő és kiadóleptulajdonos KAIIVAKT MIHÁLY. NYILTTER. 5°j0 Takarék-pém 5° 10 betéteket elfogad 5*/.-ra az Érd. Magyar Jelzálog Hitelbank Kolozsvártt. Alaptól** 400.000 forint. Igazgatóság: Gróf Bethlen Gábor, dr. Bánffy Dezső, Lukács László, Péterffy Zsigmond, gr. Vass Béla, Horváth Gyula, dr. Kiss Mór, Merza Lajos, Deáky Albert, Dalmai Géza, dr. Weisz Miksa. Felügyelő bizottság: Gróf Kornis Victor, Szász Domokos, gr. Bethlen Bálint, Sombory Lajos, Pelitze Zsigmond. Legelőnyösebb tőke elhelyezi**. Az erdélyrészi Magyar Jelzálog-Hitelbank 5 százalékos óvárnak kipest zálogleveleket ad el parin alóli árfolyamon. Ezen záloglevelek tehát nemcsak a legbiztosabb tőkebefektetést képezik, hanem egyszersmind az összes piaczon levő zálogleveknél magasabb kamatot hajtanak. Iroda és pénztár: Kolozsvártt Berszeny utcza 3. sz. I. emelet, 170 (732)