Ellenzék, 1906. július (27. évfolyam, 147-172. szám)
1906-07-02 / 147. szám
Kolozsvárt, hétfő, 1906. julius 2. 147. szám, Huszonhetedik évfolyam. D1.OFIZETESI AR : Йа п é?pe — — — — SS koron» &.4тг« — — — — 18 koron». At SS ede?re — — — — 8 koron«. Sí No■ — — — 1 koron» ■ fret ns fira 10 fillér. всс.чОгаШ sülnd*Eo»p, kivéve » vaelf«• Ünnepnapokat. %4x!r>tek sem adatcak viieza. POLITIKAI NAPILAP. Egy négyszögczentiméternyi hirdeténé 1 8 fillér. Gyárosok, kereskedők és ipa ■ rosok árkedvezményben részesülnek Reklám sora 2 korona. Hivatalos közlemények sora 5 kor Nyílttéri czikkek garmond sora után 49 fillér fizetendő. IBS?k681s4$Régi Kolozsvárt, Smkelér 19 szám. Alapította: BARThLA MIKLÓS. Kiadóhivatal Kolozsvárt, Deák Ferencz-u. 13. Hasznosítsuk a kivándorlást. 1. Tudvalevőleg a kivándorlásnak különösen az Amerikába vándorlásnak, az az egyik indító oka, hogy a kivándorlók külföldön s kiváltképpen Amerikában, sokkal magasabb munkabéreket kapnak mint idehaza. A második fő oka pedig az, hogy idehaza egyes vidékeken, különösen a mezei munkák befejezte után a téli időszakban egész a tavaszi időszakig egyáltalán nem is kapnak munkát, mert nincsen hol kapjanak, nem lévén nekünk gyáraink, s így nem is szerezhetnek idehaza semmit. Сзак természetes következmény tehát, hogy míg maga az indító ok meg nem szűnik, addig nem fog megszűnni, de sőt csökkenni sem fog a kivándorlás sem. Ha már most akarva, nem akarva bele kell nyugodnunk abba, hogy a kivándorlás, mint leküzdhetetlen csapás sújtja hazánkat, igyekeznünk kellene, hogy emez áldatlan körülményt a lehetőségig hasznunkra fordítsuk, hogy teljék be e téren is azon közmondás igazsága, mely szerint „minden részben van valami jó is,“ ezt én a következő módon tartanám elérhetőnek: Biztosra kellene és annak kell vennünk, hogy a megindult Tulipán mozgalomnak a magyar ipar föllendülése, annak megteremtése lesz a végeredménye. Biztosra kell vennünk, mert nem hihetjük el, hogy ez oly nagy lelkesedéssel megindított mozgalom szalmatiszként elaludjék; ennek nem szabad megtörténnie, mert ha a lelkesedés most elalszik, úgy egyhamr fel sem lehetne azt többé kelteni s akár aztán beláthatlan hosszú időn át, avagy■alán soha többé, nem tudjuk megteremteni a magyar ipart. De ha a mostani lelkesedés megmarad, az áthatja a sziveket és elméket, az esetben bizonyosan föllendül az iparunk s nagyon természetesen gyáraknak is kell keletkezniök. Gyárak között elsősorban különböző kát termelő nagyon sok szövőgyárra van tkségünk, azért, mert a statisztika tanája szerint a különböző ruházati cikkeket (pécsi rongyokat) előállító gyárak készítményeiért adjuk ki a legtöbb pénzt Ausztriának. Szövött árut, mégpedig férfi és női ruhaszöveteket, fehérneműeket (gyolcs, vászon, chiffon strbieféléket) produkáló gyámnak kell tehát elsősorban keletkezniük. Hisz ilyen alig egy pár van hazánkban. Ha pedig ezen gyárak létesülnek, akkor ezekbe szakképzett munkásokra leend szükségünk, amilyenekkel jelenben nem bírunk, mert nem volt hol képződjenek ilyenek. E munkásokat nem hozathatjuk külödről s nevezetesen Ausztriából, hogy a pénzünkön szaporítsuk azon ellensészámát, kikben a hazafias érzés talán még a késő nemzedékeikben sem verne eret, hanem ehelyett saját véreink kiterjesztenék a nemzetköziség áldatlan ures tanát. Hogy szakképzett munkásokra tehessünk szert, arra a reánk nézve országos csapást képező kivándorlást kell felhasználnunk. Miként ? Megmondom ! Amerikába tóduló kivándorlóink most is többnyire mind gyármunkásokká lesznek oda át, de ezeknek legnagyobb része most mind vasgyárakban, kohókban meg bányákban s általában oly helyeken keres és talál alkalmazást, hol a nyers erőre leginkább szükség van s azt a legjobban megfizetik. Ez így van most, jövőre azonban — de mielőbb, mert immár sürgőssé vált a dolog — nemcsak arra kell törekednünk, de, sőt tervszerűleg kell oda működnünk, hogy kivándorlóink szövött árukat termelő gyárakban keressenek és találjanak alkalmazást, hogy azokban eltanulhassák a gyártás minden módozatát, annak minden csínját-bánját. Közbevetőleg mondva természetesen épgy kellene eljárni a többi, másnemű iparágakhoz tartozó gyármunkák eltanulásánál is, de elsősorban ez mutatkozik legsürgősebbnek. Ezen cél megvalósítására igénybe lehetne és kellene venni az amerikai magyar egyesületek hazafias közreműködését az irányban, hogy az egyesületek intézői, vezetői, kiválasszák kivándorolt véreink közül az értelmesebbeket s azokat, a célról felvilágosítva — buzdítsák arra, hogy ilyen gyárakban keressenek siikamazást, sőt igyekezzenek azoknak ily gyárakba felvételét előmozdítni, kieszközölni .Valószínűleg felmerülne a kivitelnél azon nehézség, hogy ezen gyárakban, könnyebb munkát kelletvén végezni, nem fizetnék a munkát oly jól meg, mint a nehezebb munkát igénylő vasgyárakban s ezen, de e miatt sokan kevésbbé szívesen vállalnának oly gyárakban munkát; ezen azonban ismét oly módon kellene segíteni, hogy az ily munkára vállalkozóknak — mintegy ösztöndíjkép — ugyancsak a magyar társulatok közvetítésével, avagy szükség esetén egy erre a célra kiküldendő külön megbízott (ügyvivő) útján munkabérpótlást adna a magyar kormány s ezen kiadást, mint iparfejlesztési célokra kiadottat számolná el a költségvetésben. Az igy kiadott pénz mindenesetre gyümölcsözőbb befektetést képezne, mint az, amelyet a volt ügyvivők szórtak szét. Az amerikai magyar társaságokban van annyi hazafiság, bizton remélhetjük, hogy e fáradtságot magukra vállalnák, hisz csak a közelmúltban mily fényes bizonyítékát szolgáltatták kiolthatatlan lángoló hazaszeretetüknek , de már azért is magukra vennék a közvetítés fáradságát, mert hisz evvel t. i. az ily munkába elhelyezéssel, éppen a tulajdonképeni hivatásuknak felelnének meg. Ki kellene kérni szükség esetén amerikai gyárosok, esetleg az Egyesült Államok kormányának erkölcsi támogatását is. Bizonyára nem tagadnák meg, mert tudnak rokonszenvezni minden szabadságra törekvéssel és segélyt nyújtanának arra, hogy legnagyobb ellenségünk Ausztriának, ipari téren leküzdésére a békés fegyvereket ily módon megszerezhessék. Ez semmikép sem állana érdekeikkel ellentétben, mert nem kellene attól tartaniok, hogy bárhol is versenytársaikká válnánk. Ily japáni módszerrel élve magunkévá tehetnők a szükséges tudásokat és bízvást felvehetnők az ipar terén a harcot Ausztriával. Politikai hírek. Interpelláció a sajtópanamák ügyében. A sajtó parazitái által Fiuméban elkövetett revolverezések tárgyában a Ház szerdai ülésén Szász József, Komárom város országgyűlési képviselője, meginterpellálja a miniszterelnököt, akitől kérni fogja egyben azoknak az eseteknek és sajtó-visszaéléseknek a leleplezését is, amelyekről a miniszterelnök a múltkoriban egy beszéde alkalmával említést tett. A képviselőház munkarendje. Tekintettel arra, hogy a delegáció befejezte érdemleges tárgyalásait, a képviselőház elnöksége hétfőre ülést hív össze, amelyen a legközelebbi érdemleges ülés napirendjét fogják megállapítani. A képviselőház — értesülésünk szerint — legelőször is a felirati javaslatot tárgyalja, amelylyel előre láthatólag a hét végéig végez, úgy, hogy július tizedike körül megkezdheti a Ház a költségvetési vitát. A költségvetés letárgyalása után becikkelyezik az autonóm vámtarifát és azután nyári szünete lesz a képviselőháznak egészen szeptember közepéig. Andrássy a kivándorlók érdekében. Gróf Andrássy Gyula belügyminiszter, attól a nemes és hazafias intenciótól vezéreltetve, hogy a kivándorlók gyermekeit lehetőleg megtartsa a magyarságnak, elhatározta, hogy az oly tömegesen kivándorló magyarok gyermekeit ingyenesen ifjúsági iratokkal és olvasmányokkal látja el. Ezen könyvek mindegyike egy-egy maradandó láncszemet fog képezni és egyben az Amerikában élő magyarok gyermekeit szorosabban egymáshoz és a magyar hazához fogja kapcsolni. Alkotmánypárt Kisküküllőben, Dicsőszentmártonból írja tudósítónk : Kisküküllő vármegye alkotmánypárti polgárai e hó 27-én tartották alakuló közgyűlésüket Dicsőszentmártonban a Nemzeti szálloda dísztermében. Az ülést Bágya Ödön sövényfalvi birtokos, mint korelnök, nyitotta meg. Az alakuló gyűlés elnökké dr. báró Horváth Arthur és társelnökké dr. Issekutz Győző országgyűlési képviselőket, ügyvezető elnökké : Bágya Ödön sövényfalvi birtokost, alelnökké: Avedik Lukács, Gorové Lajos, Iszlay László, Saxenheim Frigyes és Zehán László urakat választotta meg. Hegyi Károly, Gerendy Ákos és Farkas Mór egyhangú lelkesedéssel jegyzőkké választottak. A Fejérváry kormány vád alá helyezése. A kérvényi bizottság szombaton délután foglalkozott azokkal a kérvényekkel, melyeket az ország törvényhatóságai a Fejérváry-kormány vád alá helyezése dolgában nyújtottak be a képviselőházhoz. A bizottság elfogadta az előadó javaslatát, hogy az aktákat adják ki az igazságügyi bizottságnak, terjeszszen elő az a megfelelő megtorlás iránt javaslatot. Ez ellen Hrabovszky Guidó különvéleményt jelentett be, mert azt kívánta, hogy már a kérvényi bizottság javasolja a Háznak a Fejérváry-kormány vád alá helyezését. Lépjünk be a védegyletbe. A politikai helyzet — különösen az elmúlt szomorú időben — lehetetlenné tette, hogy hazánk ipara a törvényhozás által megteremtendő