Ellenzék, 1906. szeptember (27. évfolyam, 198-221. szám)

1906-09-18 / 211. szám

­ Dr. Szacsvay Gyula elnök indítványára a a népgyűlés bizalmat szavazott a nemzeti kor­mánynak s különösen a székely birtokviszonyok reformjának keresztülvitelére hivatott Polónyi Géza igazságügyminiszternek, valamint a igazságügymi­­nisztériumban a székely birtokrendezés céljából fel­állított külön ügyosztály vezetőjének dr. Sabess Dénesnek is. A népgyűlés után a közönség Molnár Józsiás­­nak, a székely érdekek elhunyt, hű harcosának sirjához vonult és dr. Nagy György országgyűlési képviselő koszorút helyezvén a sirra, megható, szép beszédben rótta le a kegyelet adóját. A kézdivásárhelyi nagy népgyűlés hatalmas hullámverése a megindult székely mozgalomnak. Az ott elfogadott határozat törvényerőre emel­kedve megnyitná a székelyek előtt a szebb jöven­dőnek kapuját. Az arány­jogok eladásának meg­tiltásával s a népet kizsákmányoló szerződések megsemmisítésével vége szakadna a lelketlen üzé­rek rablásainak, melyekkel anyagi romlásba, pusz­tulásba taszítják a székelyt. Ha annyi erő lesz a­­ kivitelben, a­milyen lelkesedés, önzetlenség, kitar­­­­tás volt a határozat meghozásánál, akkor vérré és valósággá válik a székelyeknek álma, vágya: egy jobb, egy boldogabb Székelyország. MINDENFELE. Kolozsvár, szept. 18. — A Kossuth Lajos asztaltársaság estélye. Holnap, szeptember 19-án, Nagy Gábor Központi szállójának emeleti termében, Kossuth Lajos 10- ik évfordulója alkalmából, a Kossuth­ Asztaltársaság összejövetelt tart. Az estélyen fel­olvasást tart dr. Török István. A Kossuth-pohárral felköszönt dr. Boros György. Szaval Sebestyén Géza, a Nemzeti Színház művésze. Az estély kezdete este 8 órakor, a belépés díjtalan. — A novemberi sorozás. November 2, 3, 5, 6, 7 és 8 napjain tartandó fősorozásra vonatko­zólag a hirdetési oszlopokon felhívás tétetett közzé, melyben az 1883., 1884. és 1885.-ben született katonaköteles ifjak felhivatnak, hogy összeírás végett a katonai ügyosztályban, a mai naptól kezdve, legkésőbb október 20-ig személyesen je­lentkezzenek. A ki ez idő alatt nem jelentkezik, azért a mulasztásért az 1889. VI. t.- c. 25. § a alapján 10 koronától 200 koronáig terjedő pénz­­büntetéssel büntettetik meg. — Kristóffy idegbetegsége. Az elmúlt abszolút korszak legtöbbet emlegetett vezető em­berét, Kristóffy József volt belügyminisztert, sú­lyos idegbaja miatt hozzátartozói a Drezda mel­letti Lehmann-féle szanatóriumba vitték. Kristóffy már régóta búskomorságban szenvedett. Legutóbb a­mikor családjával Leányfaluról Budapestre köl­tözött, állapota már annyira rosszabbodott, hogy családja orvosi konzíliumot hívott össze. Az orvo­sok ekkor megállapították, hogy Kristóffy szen­­vedelmes morfinista és oly nagyfokú ideggyönge­­ségben szenved, hogy, ha szanatóriumba nem viszik, megőrül. Kristóffy egy ideig kétségbeeset­ten védekezett az ideggyógyintézetbe való szállí­tás ellen, de a múlt csütörtökön oly heves ideg­rohamok lepték meg, hogy már maga kérte csa­ládját, vigyék el valamelyik szanatóriumba. A napokban családja a legnagyobb csöndben, hogy a dolog nyilvánosságra ne kerüljön, el is helyezte Drezda mellett a Lehmann-féle idegyógyintézet­­ben. A szerencsétlen embert felesége és leánya kisérte el útjára. — A sertésvész ellen. Kolozsvár sz. kir. város tanácsa felhívásában értesíti a közönséget, hogy a sertésvész behurcolása ellen, tekintettel a zug sertés vásárokra, újabb ellenőrzési rendeletet léptetett életbe. Eszerint: a rendőrség, valamint a V. jövedéki hivatal külső szolgálatot teljesítő személyzete minden egyes a város területére be­hajtani szándékolt sertés járlat levelét jogosult, sőt köteles legyen megvizsgálni és csak azokat a ser­téseket engedheti be a városba, a­melynek járlat­­levele a származási községben és szabályszerű ál­lat­egészség rendőri ellenőrzés mellett megtartott vásáron íratott át a kolozsvári vevő nevére, vagyis csak azokat, a­melyek a származási helyet is fel­tüntető háziratott járlat-levéllel bírnak. Ellenben azokat a sertéseket, a­melyek ilyen járlat-levéllel nem bírnak, kötelesek lesznek visszautasítani és a városba be nem engedni. Az illetékes hatóság — ezúton is — fel­hívja a közönséget, hogy ezen rendelet ételmé­ben eljáró rendőrnek avagy jövedéki hivatali alkalmazottnak engedelmeskedjenek. — Brassó—háromszéki helyi érdekű vasút uj vonalat épit Kézdivásárhelytől Bereczkig, mely a székely erdőségek uj tömegét vonja be a világ­­forgalomba. Miután a Brassó—háromszéki vasúti, még a törzsrészvényeseknek is 3 és fél százalék jövedelmet hoz és minél mélyebben jut a hava­sokba, annál több árut szálít, annál nagyobb vi­déket boldogít és annál több erdőnek hozza meg növekedő árát. Jól tennék az illetékes háromszék­­megyei körök, ha kezdeményeznék Románia ha­táráig leendő kiépítését. A Kézdivásárhely—be­­recki vonal most lett engedélyezve. — Lejárt az egy esztendő. A katonáék­­nál szeptember végén és október elején ölelkezik az öröm az elkeseredéssel. Ebben az időszakban jár le az öreg bakák szolgálati ideje, s ekkor vo­­­nulnak be a regulák is. Most a szabálytalan be­vonulások miatt nem látszik olyan élesen a kato­­náéknál ez a változás, mindazonáltal most is meg­van. Különösen az egy éves önkénteseknek köze­ledik a megváltás érája, midőn egy évi keserves fegyelem és a német szó törése után végre-valahára újra civilek lehetnek. Csütörtökig még egy utolsó berukkolás s azután majd ha sikerül a vizsga, bebújhatnak az őrmesteri sarzsiba, hogy 2—3 napig mutogassák az aszphaltos körzőn miért ma­síroztak egy esztendeig. A tiszti vizsga letételére a 62. gyalogezred­beli önkéntesek mellett a besztercei 63. és a szé­kely­udvarhelyi 82. gyalogezred önkéntesei érkez­tek Kolozsvárra. — Elnapolt esküdtszék! tárgyalás. A mai napra kitűzött esküdtszéki tárgyalást is el­napolták, illetve a jövő novemberi ciklus elé uta­sították. A mai napra Zentai Leó ügye volt ki­tűzve a ki nyomtatvány utján elkövetett izgatás­sal van vádolva. Holnap 19-én Papp István ügye kerül az ítélethozatalra, a kinek a sajtó utján el­követett izgatását fogják vádolni. — Megint sztrájk. Említést tettünk ar­ról, hogy tekintettel a szezonra, a kályhások is memorandumot terjesztettek az ipartestület út­ján a mesterek elé a béremelésre vonatkozólag. A mesterek vasárnap tárgyalták a munkások kö­vetelését, de nem fogadták el. E miatt tegnap az összes kályhások sztrájkba léptek. — Az igazságügyminiszter gyengélke­dése. Polónyi Géza igazságügy miniszter gyöngél­­kedése következtében néhány napig szobáját lesz kénytelen őrizni és így hivatalában nem jelen­het meg. — Egyetem ünnepe. A kolozsvári magyar kir. Perencz József Tudomány­egyetem 1906. évi szeptember 23-án vasárnap d­­e 10 órakor, az Egyetem aulájában (központi épület, főkapu) ün­nepi közgyűlést tart, melyen új hatóságait beik­tatja és az 1906—1907. tanévet megnyitja. Tárgy­­sorozat : 1. Az 1905—1906. tanév története. Is­merteti dr. Szabó Dénes, lelépő Rector Magnificus. 2. Székfoglaló beszéd a román pásztorvilágból. Mondja dr. Moldován Gergely, az 1906—1907. tanévre megválasztott Rector Magnificus. — Választás az Egyetemi­ körben. Az évről-évre megújuló választási harcok, korteske­dések az ifjúság körében, az egyetem megnyíltá­val, ismét megkezdődtek. A nyári szünet alatt üresen álló helyiségeit az Egyetemi­ körnek uj élet látszik betölteni s a máskor csendes, elhagyott termekben és az ifjúsági élet sorsát intéző elnöki szobában reggeltől estig folynak a tanácskozások. Nem piros, nem fehér kortestollak, de a lelkese­dés tiszta és önzetlen varázsától áthatott vezérek jelzik és hirdetik az ifjúsági élet ébredéseit, egy új munkakör kezdetét. Az Egyetemi­ kör, mint köztudomású, évek óta szolgálja az ifjúság érde­keit s évről-évre, bár lassú léptekkel, mind köze­ledik ahhoz a magasztos célhoz, a­melynél egy hatalmas, együttérző s mindenben együtt mun­kálkodó ifjúságnak az általa való egyesülést re­méli elérni. Nagyobb örömmel vesszük a hírt, hogy az­­ az ifjúság körében nem csekély párt alakult abból­­ a célból, hogy a Kör ez idei vezetését oly kezekre bízza, a­melyek a nehéz munka kezdetétől mind­mostanáig nem szűntek meg a leglelkesebb oda­adással fiainak érdekében fáradozni. E párt, mint értesülünk, elnökéül, Lám Károlyt, alelnökökül­­ pedig­­ if­j. Brandt Viktort és P. Holl Jenőt jelölte. Holnap, azaz szerdán este 8 órára a „Biasini­­szálló“ kis termében értekezletet hívott össze. — Egy öreg színész balesete. Szabó Domokost, színházunk régi, veterán tagját súlyos baleset érte. Lakásának kertjében véletlenül mecha­nikus fia meglőtte s a setétek úgy fúródtak a hátába, hogy eddig operációval sem sikerült el­­távolitani. Szabónak a balesete nagy részvétet keltett mindenfelé, hol ezt a derék, becsületes öreg művészt ismerték. — Esküvő. Horkai és melléthei dr. Barna Balázs gazd. ak. s. tanár, f. hó 2- án d. e. fél 10 órakor, a farkas-utcai ev. ref. templomban vezeti oltárhoz Tráer Margitkát. — A bírák mozgalma. Az 1903. évben megtartott első folyamodású országos bírói kon­gresszus által kiküldött állandó bizottság a teg­napi napon tartott ülésében a következő határo­zatot hozta : A bizottság nem kételkedik abban, hogy a kormány és az országgyűlés, melynek a király és a nemzet által egyaránt kijelölt hivatása az alkotmány biztosítékainak további kiépítése, a bírói függetlenségnek, mint egyik legfőbb al­­kotmánybiztositéknak megerősítését kiváló fel­adatául tekinti s az e téren kétségtelenül ész­lelhető bajok orvoslása iránt a kellő intézkedé­seket megteszi. És miután az értekezleten nyert felvilágosítás szerint a bírák anyagi helyzetének javítását az igazságügyi kormány már a legközelebbi jövőre kilátásba helyezte , a bírói függetlenség erkölcsi biztosítékainak további kiépítése tekin­tetében pedig az igazságügyminiszter úrnak a jegyzői karhoz intézett beszédében foglalt az a kijelentése, hogy ez a kérdés a külön bírói szervezeti törvénynek szintén közeli feladatát fogja képezni, a bizottságra megnyugtatóig hatott; a bizottság — tekintettel arra is, hogy a bírák mozgalmát némely oldalról politikai célokra iparkodtak kihasználni — az országos bírói kongresszust ez idő szerint egybehivandó­­nak nem találta. — Rendőri hírek. Eltűnt ezüst órák. Vasárnap éjjel Hajek Miksáné Széchenyi-tér 6. sz. alatt lévő órás boltjából ismeretlen tettes 6 ezüst órát álkulcs segélyével eltovábbított. A rendőrség a tettest nyomozza. Az érvek súlya. Tegnap egy Pata­ utcai kocsmában Túrós István 77 éves napszámos nézeteltérésbe keveredett egyik munkástársával. Mivel egyik sem akart engedni, az ellenfél olyan érveket mért a Túrós fejére, hogy a mentők voltak kénytelenek bekötözni. Túrósnak a vitéz ellenfele megszökött. — Az „Erzsébet“-fürdő gőzosztálya e hó 19 év szerdán, egész nap kivételesen férfiak ré­szére van fentartva. — A villamos színház előadásai. Az első kolozsvári villamos színház előadásai napról­­napra érdekfeszítőbbek. Az újonnan rendelt, szép kivitelű, remekül színezett képek egymást érik a programban, amely változatos és gazdag. A fárad­ság és odaadás, a­melyet a vállalat igazgatója e körül kifejt, méltán megérdemli, a közönség fokozott érdeklődését, mert olyan hasznos és kel­lemesen szórakoztató élvezetben van része, a­milyent egyetlen kóborló villamos színházban föl nem talál. A közönség bizonyára méltányolja ezt a fáradozást és törekvést azzal, hogy mentül szá­mosabban látogatja az első kolozsvári villamos színházat. — Adakozás. Grob Károly a sétatéri kioszk főpincére mai postával 15 koronát küldött be a büntetéspontből, a melynek felét a Kossuth-szobor javára, másik felét a szegény gyermekek felru­házására fordítja. A küldeményt rendeltetése he­lyére juttattuk. — Kiadó két szép utcai lakrész 2—2 szoba, konyha és kézi kamarával, egyik előszobá­val október 1-re teljesen új modern épületben Dézsma­ utca 5. szám alatt. Ezen két lakrész kí­vánatra nagyon könnyű módon lenne alakítható 5 szobás lakosztálylyá. 16. 202—* — A tegnapi sport szenzációról. A következő sorokat vettük : Az „Ellenzék“ tegnapi számában a sport rovat­ban Zubics Péter úrról „Szerbia örökös bajnokáéról a „hadi és nevelési athletika tanáráéról megjelent közleményt — szó nélkül nem hagyhatjuk. „Z. P. úr“ — idézzük a cikket — „egy ütésre meggörbített egy 16 mm. vastagságú vasrudat az „iz­main“ ; 80 kg. súlyt a levegőbe dobott és magára hagyta esni ... 50 kg. súlyt a levegőbe dobott és kezével elfogta, mint egy könnyű lapdát, vagy egy repülő ágyúgolyót (no de ilyet !) Versenyt gyalogolt (kivel ?): 100 kg. súlyú „bombával“ és ezen még 3 férfit tartott (a fenét 1) 100 kg. súlyt a levegőbe do­bott és izmaira hagyta esni, helyből 350 és nekifu­tással 720 centimétert ugrik“. Ezekre az eredményekre megjegyezzük, hogy 80—100 kg. súlyokkal a világ legjobb súlyemelői egy Lurich, egy Hackenschmidt, vagy egy Steinbach sem szoktak a levegőben dobálódzni, azokat magukra és „izmaikra“ (?) ejteni, hanem örvendenek, ha 2 kézzel nagy kínnal 150 kilón felül „emelnek“ (hisz a világ­rekord súlyemelésben 2 kézzel szabad lökéssel 171 kg.) az emeléstől pedig messze esik az ide-oda dobálás, az meg éppen képtelenség, amit a cikk írója repülő fantáziával állít, hogy valaki repülő ágyú­golyókat fogdosson (nyilván ez lesz a „hadi athletika?“) és 300 kg. „bombával“ és még három férfiúval táv­gyalogoljon (ez összesen 310 kg. volna, ekkora súly­­lyal terhelten Z­­ur még a fülét sem tudná meg­­mozdítni). E szép „hadi athletikai“ gyakorlatok után „Szerbia örökös bajnoka“ a „nevelési athletikából is kiváló eredményeket ér el 350 cm.-t ugrik helyből és 720-at nekifutással távolba. Előbbi nagyobb a világ­­recordnál, utóbbi ugrással pedig az athéni világbaj­nokságot nyerhette volna meg (miért nem volt ott ?!) ELLENZÉH 1906. SZEPTEMBER 18.

Next