Ellenzék, 1906. november (27. évfolyam, 249-273. szám)
1906-11-02 / 249. szám
Kolozsvárt, péntek, 1906. november 2. 249. szám. Hyuszonhetedik évfolyam. ELŐFIZETÉSI ÁR: Egész évre — — — — 32 korona Félévre — — — — 16 korona Negyedévre — — — — 8 korona Egy hóra — — — — 3 korona Egyes szám ára 10 fillér. Meglenik mindennap, kivéve a vasár- és ünnepnapokat. Kéziratok nem adatnak vissza. POLITIKAI NAPILAP. Szerkesztőség: Kolozsvárt, Emke-tér 19 szám. ——■—————» Alapította: BÁRTHA MIKLÓS. Egy négyszögczentiméternyi hirdetés ár 8 fillér. Gyárosok, kereskedők és iparosok árkedvezményben részesülnek. Reklám bura 2 korona. Hivatalos közlemények sora 5 fep? Nyílttéri czikkek garmond sora után 40 fillér fizetendő.. Kiadóhivatal, Kolozsvárt, Deák Ferencz u. 33 Utazás a paktum körül. Kolozsvár, HOv. 2. A haladó párt lézengő matadorai nagy lármát csapnak a körül a megegyezés körül, ami a koalíciós kormány és az uralkodó közt jött létre. Mondják és írják, üvöltik és dobolják, hogy a megegyezésnek van egy titkos pontja, melyben ki van kötve, hogy a Wekerle kabinet a bécsi katonai körök rendeletére, keresztül viszi az újonclétszám emelést. Ezt a pontot a nemzet előtt állítólag eltitkolta a kormány s igy az országot Ausztria katonai falánkságának szolgáltatta ki. Ez pedig csalás, mert nyíltan a katonai kérdés kikapcsolását hirdették — titokban pedig megígérték az ujonclétszám emelését. Miután a haladó párton konstatálták, hogy a kormány és az uralkodó közt ilyen egyezség létezik. Sőt egyik-másik haladó lap vastag betűkkel a paktum ide vonatkozó szövegét is leközölte, megindult a hajsza a koalíció kormánya ellen. Az alkalom igen kedvezőnek mutatkozott arra, hogy a nemzet közvéleményét izgassák, a kormány ellen ingereljék s ezzel kapcsolatosan válsághíreket kolportáljanak. Segítségükre látszott jön a közös külügyi- és hadügyi miniszter válság, amely bácsi felfogás szerint a titkos paktum keresztülhajtásának érdekében született meg. A haladó párt ujjongva éledezett halottaiból. Látta felragyogni a dicső nap hajnalát, amikor a nemzet haragja elsöpri a csalárd koalíciós kormányt és ők ismét viszszatérnek a jól ismert és bő táplálékot nyújtó húsos fazakak birodalmába. Mert ebben a birodalomban csak ők, a bukottak, a haladó liberálisok vannak igazán otthon. Ezek tudják, hogy kell leszedni a tejfelt, hogy kell elosztani a koncot, miképen kell tartani a hizó kúrát és hogyan kell bérbe tartani az ország vagyonát. Ujongtak tehát, mikor Bécsből megkapták az értesítést, hogy a kormány becsapta a nemzetet és, ez a becsapás reájuk is halálos csapást fog mérni. Ennélfogva megindultak uj lére eresztve a szidalmak, a gyanúsítások, a kisebbítések. Folyt az izgatás minden vonalon és az volt a különb legény, aki legharsányabb hangon tudta üvölteni, hogy a nemzetcsaló koalíciós kormány megbukott. Hogyan serénykedtek Bécs szolgálatában a tollak és hogyan izzadtak a haladó és szabadelvű koponyák, hogy valamikép megértessék a nemzettel, hogy milyen rutul megcsalta őket Wekerle kormánya. Tehát a hűtlen sáfárokat nyomban el kell csapni és visszahívni halottak napján a sírban szunynyadó politikai hullákat. De ime, a pénzügyi bizottság ülésén megnyilatkozott Wekerle és sorban durrintja le a vak lármától fölriadt idomtalan vad kacsákat, amelyek a politikai mocsarakból kerekedtek szárnyra és idétlen hápogással zavarják a nemzet nyugalmát. A miniszterelnök kijelentette, hogy az újonclétszám felemelésének szükségessége régi tételként áll már fenn, de hogy mikor, mennyiben és milyen feltételek mellett történjék, arra nézve a magyar kormány semminemű kötelezettséget nem vállalt. Megegyezés a kormány és uralkodó között természetesen jött létre. A kormány programmot adott, azt az uralkodó elfogadta és így megvan köztük a kölcsönös megállapodás. De ettől a megállapodástól a koalíció kormánya el nem tért és el nem tér. Annak az alapján áll most is. Az újonc létszámemelés arra zavarólag nem hat s a kormány azokat a feladatokat, amelyeket vállalt, igyekezik megoldani. A „titkos“ paktumra vonatkozólag is kijelenti, hogy olyan nem létezik. De különben sincs joga semmiféle idegen hatalomnak azt követelni a magyar kormánytól, hogy azt nyilvánosságra hozza. Éhez egyedül amagyar parlamentnek van joga, amely akkor követelheti, ha a kormány iránt bizalmatlansággal viseltetnék. Ezekből önként következik, hogy kormányválságról sem tudnak illetékes körökben. A válságról szóló koholmányok arra valók csak, hogy a közvéleményt izgassák, a kormány ellenségeit talpra állítsák s igy a békés kormányzás elé akadályokat gördítsenek. Wekerle nyilatkozata kétségkívül igazolja, hogy a politikai helyzet egészen normális. A nemzet pedig, amely a vaklármára nem veszítette el bizalmát és józan ítélőképességét, nem csatlakozik a bécsi sípszó hangjaihoz, hanem nyugodtan várja, hogy a kormány nemzeterősítő és alkotmánybiztosító nagy feladatait végezze be. Az a nagy lárma, amely bécsi parancsszóra történt, ebben az áldásos munkájában akarja megzavarni a koalíció kormányát . A képviselőház folyó évi november hó 3-án, szombaton d. e. 10 órakor ülést tart. A delegáció. A külügyminiszter látogatásával kapcsolatban aktuális lett a delegáció kérdése. Az új külügyminiszter sem látta okát, hogy a a delegáció ülésszaka elhalasztassék. Eszerint a delegációkat megnyitó trónbeszéd november hó 24-én hangzik el Budán a Várban. A trónbeszéd megszövegezésére dr. Wekerle Sándor miniszterelnök legközelebb Bécsbe utazik. Mint rendesen, most is a külügyminiszter expozéja vezeti a delegációk érdemleges tárgyalását. Erről is már majd csak Bécsben tárgyal Aehrenthal Wekerle Sándor miniszterelnökkel. Wekerle nyilatkozata. Nem lesz létszámemelés. A pénztári készletek. A kereseti adó. Wekerle Sándor a pénzügyi bizottság ülésén a következő nagy fontosságú nyilatkozatot tette: A kormány létszámemelési kötelezettséget nem vállalt. A kormány programmját nyíltan feltárta és állja is. Az szomorú dolog, hogy bizonyos oldalról a közönséget hamisan informálják, folyton irritálják, ami által a remélhető siker is meg van nehezítve. A magyar törvényhozásnak joga van az úgynevezett paktum közzétételét kérni, de ilyen joga idegen államnak nincs. A közös miniszteri kinevezések a szokott formában történtek. Mikor ők kormányra vállalkoztak, megmondották, hogy adott alapon vállalkoztak. Erről tehát nem tehetnek mást. Bizonyos oldalról folyton hangoztatták, hogy a kormány kritikus helyzetben van, hogy krizsa vas. Ez nem igaz. Ezek csak olyan tendenciózus híresztelések. A honvédelmi miniszter állítólagos rendeletéről semmit sem tud. Ez a rendelet apokrif. A tények is ellentmondanak annak, hogy ilyen rendelet kiadatott volna. Az ünnepély lefolyása is ezt bizonyítja. Lélekemelő, szép volt a Rákóczi-ünnepély, ne rontsuk meg most disszonáns hangokkal. A progresszív adózásnak a híve, de azt ne gondolja senki, hogy reál adókat progresszív alapra lehetne helyezni. Ez nincs sehol a világon, s olyan mértékben szándékozik megvalósítani a progresszív adót, milyen mértékben sehol nincs megvalósítva egész Európában. Holló Lajosnak felszólalására a pénztári készleteket illetőleg, azt válaszolja, hogy a fel nem használt összegek a pénztári készletekhez csatoltatnak, dj törvényhozási engedély nélkül fel nem használtathatnak. Nagy pénztári készletekre szükség van, mert nagy beruházások nélkül nem lehet gazdasági fellendülést elérni. Csak így lehet ipart is létesíteni és fejleszteni. Hitelre az államnak szüksége lesz, de ezt csak akkor vezi igénybe, ha a hitelviszonyok jobbak lesznek. A pénztári készletek elhelyezése most nagy fővárosi pénzintézeteknél történik, mert a vidéki pénzintézek, igaz levnitás szempontjából kifogásolni valót nem hagynak hátra, de a likviditás bizony nagyon szomorú. Ezért nem adhat nagyobb összegeket a kormány a vidéki pénzintézeteknek. Az adóbevételek emelésére szükség volt, mert emelkedtek kiadásai, továbbá azért is, hogy a költségvetés reális legyen. A boritaladó nem áll arányban ma sem a fogyasztással. Ma is vannak olyanok, akik nem fizetnek fogyasztási adót. A kereseti adók nem túl magasak, ha van is néhol méltánytalanság. Sajnos, kevés az őszinte jövedelem bevallás, sok az embereknél a nemtörődömség és közviszonyainkban is kevés az állandóság. Üzletek nyílnak száz számra, melyek néhány hónap múlva megszűnnek vagy átruháztatnak. Ilyen viszonyok között lehet, hogy terhelő a kereseti adó, de általában nem elviselhetetlen. Nem is történt nagyarányú emelés, hiszen 15 év óta 42 millióról csak 50 millióra emelkedett, tehát 8 millióval. Harc Marostorda vármegyében. Alispánpárt, főispánpárt. Hol az igazság? Marosvásárhely, nov. 2. Az utóbbi időkben vármegyei hírek keltek szárnyra, melyek olyan színezéssel láttak napvilágot, mintha vulkanikus, forrongó napok következtek volna el Marostorda vármegyére. Ha a rémhíreszteléseket vissza kell utasítanunk, le kell szögeznünk a valóságot a szent igazság őszinte mezében, mely abból áll, hogy tényleg ellentétes áramlatok keringenek a vármegye beléletében és hogy a két ellenáramlat gócpontján két ember áll szemben egymással, Farkas Albert főispán és dr. Nagy József alispán. Az összetűzésre nagyon sok ok adott alkalmat. Már dr. Nagy József megválasztása után, az ő nagyhatású programmbeszéde, vármegyeház-építési terve, a közigazgatási tanfolyamnak új alapokon és erős kezekbe való beállítása nem nyerte meg a főispáni beleegyezést. A szenzációvá feldagadt Jeney-féle felfüggesztés (itt meg kell jegyeznünk, hogy nem áll némely lapoknak az a híresztelése, hogy Jeneyt állásába a közigazgatási bizottság visszahelyezte volna. Hozott hasonló határozatot a fegyelmi eljárás bevezetésének kimondásával, de ez többszörös megfelebbezés tárgya) csak élesbítette az ellentéteket. A főispán védelmébe vette Jeneyt, aki sógora, s a közigazgatási bizottság, mely kellőképen van összeválogatva, ámde a vármegye kö