Ellenzék, 1906. december (27. évfolyam, 274-296. szám)
1906-12-01 / 274. szám
1906. DECEMBER 1. Ш1ШК várót és átíratott a tizedek nevére. Insen aztán könnyű volt az egyesek nevére telekkönyveztetni. Ekkor megindult a vásárlás, elején, amíg a nép öntudatára nem ébredt,, hogy mit árul 2—3 forintjával, azzal ámították, hogy úgy sem látnak semmit belőle, azután 10—20 forintjával, később 40—50 forintjával és végül 100—200, sőt 300 forintjával is, de ezt az összeget már szok kapták, akik a tulajdonosoktól megvásárolták volt és az utóbbi árt Mélik fizette. Tehát itt nem Mélik és érdektársai a hibásak, vagyis bűnösök, kinek minden tizes rész benne áll 300 forintjában, hanem igenis azok, kik előbbször a község nevéről elharácsolták és a kik első kézből hazugsággal megvették. Sőt Tinóvá nem is egészen a Maliké, mert abban sokan vannak társak, vagyis részvényesek, jól lehet a Meliká a legtöbb, de ő már második vagy harmadik késből vette. Isten mentsen ettől, hogy ön Meliket vagy érdektársait a legkevésbé is pártolnára, erre nincs is okom, de igazságszerető ember vagyok, és az igazat akkor is megmondom, ha a legnagyobb ellenségemről van is szó, de ha az igazságot akarjuk szolgálni, akkor mondjunk igazat, ha pedig a bűnösöket akarjuk leleplezni, azt itten nem Melikben és egy pár társában kell keresnünk, hanem azokban a személyekben, akik a község nevéről a tisovát elharácsolták. Sándor Józsefné angol felolvasása. Kolozsvár, dec. 1. Dacára a tegnapi Farkas Ödön jubileumnak és a dr. Cseralom Gyula féle felolvasásnak, melyek idői az Angol-klub felolvasó ülésével összeestek, mégis igen szép és előkelő közönség gyűlt össze tegnap d. u. 5 órakor az unitárius főiskola tanári szobájában, hol Sándor Józsefnél „Anglish influences on Hungary“ (Angol hatások Magyarországra) címmel tartotta az újonnan alakult klub első felolvasását. Az ülésen, mely ifj. dr. Wesselényi MiklósnC—Paget Ilona elnöklete alatt folyt le, jelen voltak többek közt: Báró Bánffy Zoltánná—gróf Teleki Eliz, br. Wesselényi Istvánná— gróf Rhédey Stefánia, gróf Kornis Vilma, gróf Bethlen Ödönné—báró Wesselényi és leánya gróf Bethlen Stefánia, báró Mansberg Sándorné, gróf Csáky Ilona, Szvacsina Gézáné, dr. Lukács Adolfné és leánya Edit, Florence Tarring, Fangh Erzsi, Pákey Márta; az urak közül gróf Bethlen Ödön, báró Mansberg Sándor, Ajtay K. Albert, dr. Forray András, dr. Boros György elnök és a tisztikar, továbbá a választmány tagjai stb. Sándor Józsefné felolvasása, mely közel egy óráig tartott s melynek egy részét szabadon adta elő, két részből állott, u. m. egy alkotmányjogi és egy irodalmi részből, kiindulva abból, hogy az angol alkotmány s különösen a legnagyobb angol író, Shakespeare minő hatással voltak a magyar alkotmány fejlődésére és irodalmunkra. Utóbbi körül csoportosultak „Yung éjszakái“-tól kezdve, mely az első angol fordítás, az angol költők, regényírók, bölcsészek, ideológusok és tudósok napjainkig , miközben a magyar kölcsönhatásról is történt említés. Az alkotmányjogi részben napjainkra való tekintettel kiemelte a felolvasónő a hasonlóságot, mely az angol és magyar Charakter közt e tekintetben is megnyilatkozik. Európában — úgymond — csak az angolnak és magyarnak van történelmileg fejlett alkotmánya; csak kettejök gondolkozása igazán közjogi és általános, szemben a magánjogi és hűbéries német gondolkodással. Kimutatja azt az Aranybullán és a Pragmatica-sanctión, melyet a magyar szabadság érdekében alkottunk mint a király és nemzet közti törvényt és nem mint valamely szerződést egy összbirodalom érdekében. A magyar Charakter jellemvonása — úgymond — megnyilatkozik szomorú és rákövetkező viadalainkban, mi a keleti melancholia és európai egészség egyesülése, együtt a siva vigadó humor. Ez pedig az angol természet alapvonása is. Érdekesek voltak történelmi visszatekintései, kezdve az angolszász királyfiakon, kik Knut elől Szent-Isván udvarába menekültek s kiknek egyike gyermeke az itt született és növekedett Szent Margit, később III. Malcolm skót király felesége, tárjhezmenetele által a skót és angol unió megkezdője. Folytatva a hatalmas Wolsley kancelláron, aki 25.000 aranyra szóló váltóval segítette Szapolyai János királyt I. Ferdinánd ellen , átmenve a fejedelmeken Széchenyiig és Wesselényiig, kik angol földön keresik az ébredés korszakában a benyomásokat. Majd Kossuth és az emigráció londoni működését említi meg 1861-ig, s legutóbb gróf Apponyi Albert sikerült angol közvetítéseit. Felolvasását magyarországi skót Szent-Margit azon legendájával végezte, hogy midőn halála után 150 évvel hamvait szebb helyre temetni vitték, egy ponton a hamvak mozdíthatatlanul megálltak, mígnem ott ásva, egykori férje hamvaira találtak. Másfélezáz év múlva így egyesültek ismét. Vajjon nem az angol-magyar sympathiát jelképezi, úgymond, ez is , mely várja, hogy a nemzet egységéért (uniójáért) és szabadságáért való küzdelmében megértessék, hiszen nem ugyan via-, hanem néprajziig sziget vagyunk mi is! Felolvasását lelkesen megéljenezték, számára jegyzőkönyvi köszönetet szavaztak s kimondták, hogy a mű nyomtatásban megjelenvén, a club könyvtárában elhelyeztetik. Azután társalgás ss tagfelvétel következett, felvétetvén többek közt Sándor Józsefné ajánlatára Macdonald asszony angol írónő, egyik lelkes barátnőnk, a ki Erdélyről Londonban épen most tart felolvasást. Tudomásuk November elseje óta az „Ellenzék“ korrektúráját nem a szerkesztőség egyik tagja végzi, hanem a szerkesztőségre ráerőszakolt betűszedő korrektor. Azért azokat az értelemzavaró hibákat, melyek lapunkban november elseje óta előfordulnak, ne tulajdonítsa olvasó közönégünk nekünk, hanem annak a kényszerhelyzetnek, melyet a nyomdai árszabály ránkerőszakolt. A világhírű Kőbányai kivitelű Márciusi sörnek kimérési helye: Feszi József éttermében, Pannónia szálloda. Állandó raktárt tart: Mam, Littke, Törley és Louis Francois pezsgőkből, spanyol borok, kávéházi likőrkülönlegességek, valódi jamaikai és belföldi rumok, szilva 213 177—* és seprő pálinkák. Bor sör és szeszes italok nagykereskedése Kolozsvárt. A Kőbányai polgári serföző r.-t. vezérkép viselete és főraktára. — Dupla maláta gyógysör, több orvosi szaktekintély által ajálva álmatlanság, idegesség, emésztési zavarok, étvágytalanság ellen, végre igen fontos szoptatós nőknek. — A közkedvelt kőbányai Szent István sörnek kimérési helye : PFERSRHY J. »Mágnás Kaszinó* nyilvános éttermében. Farkas Ödön jubileuma. Ünnepi előadás a szkházban. Tegnap délután egyszerű, de szép ünnepség színhelye volt a kolozsvári zenekonzervatórium díszterme. A konzervatórium igazgatója, Farkas Ödön ülte működésének 25 éves jubileumát. Farkas Ödönnek a magyar zeneirodalomban neve van, ez tagadhatatlan. Működése, amellyel egy egészen különös, önálló irányt akar beleállítani a magyar zeneművészet életébe, még ha nem is járna oly eredménnyel, amilyent talán megérdemelve, már azért is érdem és dicséret, mert úttörő munkáját, egyengetni, fogyatékosságait csiszolni, szóval értékes részét e törekvésnek kultiválni, maradandó nevet szerez az úttörőnek, az utódok továbbműködése révén. E 25 éves munkálkodás jutalmát vette el Farkas Ödön a tegnapi napon, midőn szolgálatainak méltatásaképen a legfelsőbb helyről a Ferencz József-rend keresztjét kapta. A jubileum ünnepségeiről a következőkben számol be tudósítónk: A konzervatóriumban. Tegnap délután 4 órakor szépszámú közönség jelenlétében üdvözölte a kolozsvári zenekonzervatórium érdemes igazgatóját, Farkas Ödönt, működése 25 éves jubileuma alkalmából. A növendékek énekkara a Himnusszal fogadta, mikor a jubiláns megjelent a teremben. Ezután gr. Bélai Ákos lépett a jubiláns elé és a konzervatórium választmányának nevében üdvözölte az igazgatót, a jelenlevő közönség tapsai között nyújtván át a I a jubilánsnak a királyi kitüntetés jelét, a Ferencz I József-rendet. Utána még Fekete-Nagy Béla a város nevében, Csengeri János a zenekénz. egyesület, Merza Lajos a kolozsvári dalkör, Udránszky László I a kolozsvári zenetársaság, Jekel Frigyes a Brassói filharmonikusok, Riedy Károly a konz. tanári kara, s Böhm Dezső pedig a növendékek nevében köszön- t tötték az ünnepeltet. Farkas Ödön megköszönte a királyi kitüntetést és azokat a jókívánságokat, amelyek jubileuma alkalmából minden oldalról érték. Az ünnepség a Szózattal záródott. A színházban. Este 7 órakor a színházat egészen megtöltő közönség részvétele mellett adták elő Farkas Ödönnek két dalművét, „Kuruc világ“ c. zenekölteményét, Endrődi kuruc nótáira és a „Tetemrehivás” c. egy felvonásos dalművét. Az elsőt a szerző dirigálta. A kuruc világ, amennyiben egy kis bírálat beleillik az ünnepségek méltatásának a keretébe, nem mondható olyan munkának, amely fölött egyszerűen végig lehet surranni. Erő, drámaiság, elevenség jellemzik a zenekölteményt, a kuruc dalköltészet motívumait általában szerencsés kézzel ékelte bele simphoniájába s különösen a „csata“ ciklus tömörség és kifejezés tekintetében kiemelkedik, bár érezhetően ragaszkodik a Rákóczi-induló motívumaihoz. A „ Tárogatóhang“részben Zsigmond Ferenc énekelte a szólót sok tűzzel és öntudatosan. A „Tábori tűz“ c. ciklusban Sándor Erzsi tiszta hangjában gyönyörködött a közönség, akinek tüneményes hangja a m. kir. operaház legértékesebb kincse. A Tetemrehivás, Arany balladája után irt szövegre van komponálva. Erre csak annyit mondunk, hogy kár ezt az operát hébe-korba fel nem melegíteni még az operában is, ahol bizony-bizony meglehetősen nyakig vannak a kisebb-nagyobb idegen szerzők muzsikájával. Sándor Erzsi énekelte Kund Abigélt. Ez a szerep természetesen nem teljesen alkalmas, mint az előbbi szóló sem, arra, hogy azt a bámulatos teknikát, amelylyel ez a leány rendelkezik, valójában ragyogtassa, de így is szépen és azzal a közvetlen természetességgel énekelt és játszott, amely különösen sajátsága ennek a talán túl szerény művésznőnek. Pajor, Király, Biró Lili és Mezei szintén teljes ambícióval működtek közre a darab kifogástalan előadása érdekében. A zenekart Virányi vezette. Jól. Az ünnepeltet felvonás közökben sokat tapsolták, s úgy, mint Sándor Erzsi, gyönyörű ко ■ szorukat kaptak. Blagény jó vidor Fái. — december 1. A földi élet jórészt a tragédiáknak láncolatos sorozata. Az egyik az első felvonásnál van, a másik még tovább, s ha valamelyik bevégződik, nekünk jut a szomorú szerep, hogy a nyilvánosságnak rekrimináljuk. A tegnap Vidor Pál is elvégezte az utolsó felvonást, s az élet tragédiájának főhősét egy buta ólomgolyóval örökre elcsendesítette. A szegény komédiás nem tülekedik többé az életben, s a sors által kiosztott kettős szerepet, az életét és a színpadét tovább már nem játsza. A függöny legördült, de nem tapsolunk a sorsnak, amelyik ily cudarul rendelkezett, Ьаьет fájó szívvel mondjuk: — Szegény Vidor Pál ? — Hogy-hogy? — Hiszen a Kerepesi után egy nagy fényes palotának ura, parancsolja volt, a szolgák serege üdvözölte, süvegelte, ha annak a háznak a kapuját átlépte, odabent pedig, nagyon sokan voltak, akiknek kenyeret adott. Igaz történet ez, szemünkbeötlő valóság, de az is áll, hogy a népszínházban az utolsó személyzeténél is szegényebb, koldusabb csak egy volt és ez Vidor Pál — az igazgató. Mint vándor komédiás kezdette ő is az életet, valamelyik kisvárosi vendéglőben, vagy falusi csűrben, s a nemzet vándor apostolai sorában, mint színművész is méltó helyet biztosított magának. Ismertük mi is kolozsvárnak a szép iveshomoku, szőkefejü Vidtort, tőlünk vitte el ezt is Budapest, mint minden jó színészt. Midőn búcsút vettünk tőle, s tovább vitte az ő batyuját, s nem gondoltuk, hogy küzdelmes munkájáért igy fizet neki az élet. * Vidor Pálnak szomorú halála alkalmából fogott a budapesti sajtó egy része bűnbakot is Fadák Sári személyében. Vidornak a halálával erkölcsi halottá akarják tenni azt a művésznőt, kinek ugyan legkevesebb része van a népszínház igazgatója elleni csúnya harcban. A főbűnösök a halott mellől most megszöktek és a tetemre hívásnál csak egy nőt vonszolnak elő, kit felbérelt utcasihederek iszitiálnak akkor, midőn a valódi bűnösöket kellene előráncigálni és a közönség megvetésének, haragjának, bosszúállásonak odadobni. *