Ellenzék, 1907. január-június (28. évfolyam, 1-146. szám)

1907-03-29 / 73. szám

1907. MÁRCIUS 29. ELLENZÉK ___ A kinai hull. Nagy port vert fel Magyar­odi 2013, hogy a gazdasági aatrájkok miatt, a földbirtokosok egy része, az avatási munkálatok elvégzésére kínai kulikat akart hozatni. Tekintve azt a nagy munkabért, a­mit most a gazdasági munkásoknak fizetnek, ez nagy meg­takarítást jelentett volna az illető földbirtokosokra. Ugyanis Nanking környékén, hol ezek a kulik a legtöbb számban foglalatoskodnak, egy ilyen mezőgazdasági munkás­lakáson, élelmezésen és évenként egy öltözet ruhán kívül 72—96 korona bért kap egy esztendőre; az átlagos napszám tehát 20—27 fillér, Santangban és Cin-Aufu vidé­kén pedig csak 36—76 korona az évi bér, azaz napi tíz fillér átlagos munkabérek vannak. Az élelmezésük igen egyszerű : valami csekélyke fő­zeléket és húst (inkább halat) kíván a kínai és naponkint két kilogramm durva minőségű rizst. Az élelmezés költsége a mi viszonyaink szerint nem több naponkint 70 fillérnél. Ha tehát a Kí­nában szokásos bérnek a háromszorosát, vagy négyszeresét számítjuk is, a napszám akkor sem érné el az egy koronát, s az élelmezés nem ke­rülne többe 70 fillérnél. A kínai kulik ily olcsó munkaerejéből tisztán látható, hogy a gazdák nem is gondolkoztak olyen rosszul, midőn a kínai kulik alkalmazását tervbe vették. — Pásatirlegényből lett magyar Edison. A magyar állami gépgyárnak egy valóságos Edi­sonja van. Főellenőri ranggal dolgozik a gyár műszaki osztályában s a neve Ledács Kiss István. Ledács fiatal éveit a juhok mellett töltötte, mint pakulár. Napsugaras szép időkben, míg a nyáj nyugodtan legelt, nemcsak furulyáit Ledács Kiss István, hanem fúrt és faragott is. Kifaragta bics­kájával a hidakat, házakat készített, szekeret al­kotott. Midőn a vasút mentén legeltette a nyájat , a vonat valami baj miatt megállt, törös hegyre megügyelte a mozdonyt s azután neki állt s bics­kájával az egész alkotmánynak kifaragta a min­táját. Ő volt az ő remeke. Ez nyitotta meg neki az utat arra, hogy a magyar technikusok között vezető lehessen. Ledács Kiss Istvánra figyelmes lett Forster, az állami gépgyár akkori igazgatója. Behelyezte őt a budapesti technológiai ipar­­műhelybe, a­hol nagyon szorgalmasan tanult és dolgozott Ledács Kiss István. Pár évi tanu­lás után a gyárban kapott alkalmazást, a­hol éles elméjével a legnehezebb műszaki problémákat könnyűséggel oldja meg. A budapesti egynyílású Erzsébet-híd, mely a technika egyik remek alko­tása, sokat köszön a részletes kidolgozásnál a Ledács Kiss István lángelméjének. Azonkívül számos gépet szerkesztett össze. Mindig munkában van s alkotó elméje soha nem pihen. A 7000 munkást foglalkoztató gépgyár műszaki osztályá­ban kiválóan képzett mérnökök veszik körül, a­kik részleteiben kidolgozzák azt, a­mit merész alkotó fantáziája kezdetleges vonásokban néhány vonás­sal a papirra vetett. Ledácsnak már nagy fia van, aki műegyetemet végzett s mint mérnök szintén az állami gépgyárban dolgozik. L. Kiss Istvánhoz hasonló számos lángelméjü fia van a magyar népnek, kik megfelelő szakiskolában diadalt, dicsőséget és hasznot hoznának a magyar iparra. Azonban újabb időben bizonyítványt kívánnak mindenkitől. Bánffy Dánielné báróné miniszterel­nök fia útján a budapesti rajziskolába akar helyez­tetni egy jeles képességű rajzoló fiúcskát. Az elő­kelő pártfogás nem használt. A kegyelmes asszony­nak illő tisztelettel megírta az iskola igazgatósága, hogy a fiút nem vehetik fel, mert csak elemit végzett, holott 4 polgári iskola kivontatódik a sza­bályokban, s az előírt életkort is pár évvel túl­lépte. Mekkora veszteség lett volna a magyar tech­nika elhaladására, ha L. Kiss Istvánt is ott hagyták volna a mezőn, csupán azért, mert a pász­tor fiút „iskolába nem járatták, olvasni sem ta­níttatták“. A szabad líceum szervezésével kapcso­latban nagy gondot kellene fordítani arra, hogy a tanulni vágyó, vad zsenik kiképzéshez jussanak. A magyar ipar jövője szempontjából ez nagyon fontos. Kérdezd meg az asszonyt és tedd azt, amit jónak látsz. Ha férfin akarsz bosszút állni, küldj neki csinos asszonyt, ha nőn, küldj neki csinos férfit. Az indiánus. A kacér asszony olyan, mint az árnyékod : kövesd őt, kerülni fog, kerüld őt, követni fog Ha az arany értékét akarod tudni, vedd bele a próbakövet, ha a marha erejét akarod ismerni, terheld meg, ha a férfi erejére vagy kiváncsi, hallgasd meg, de ha az asszony gondolatait aka­rod kitalálni, arra semmi mód. A kínai. Az asszony tőre a nyelve, mely be nem rozsdásodik; szelleme higany, szive viasz. A perzsa. Ha háborúba megy, mondj egy imát, ha tengerre szállsz, kettőt, ha növülni akarsz, hármat. A francia. A hol kutyák vannak, ott bolhák is vannak. A hol kenyér van, ott egerek is vannak. A hol asszonyok vannak, ott ördögök is vannak. Az asszonyok és bolondok sohasem bocsáta­nak meg. Az asszony szívesen nevet, ha van min, de mindig sír, a­mikor akar. A­mit az ördög nem tud, azt az asszony tudja. Aki feleségét veri, az olyan, mint aki egy zsák littet püfol: a jó kiporlik, a rossz benn marad. A kutya hűségére utolsó percig számíthatsz, az asszony hűségére a legközelebbi „alkalom“ ig. Aki feleségének hisz, az téved, aki nem hisz,­­ az csalódik. A férfinak két jó napja van: ha megnősül és ha feleségét temetik.­­ A jó asszonyok csak a „néhaiak“. Az asszony mindenre képes, még a jóra is. Ford.: D. S. Az Hik­oly. Hogy kicsoda micsoda az asszony, különféle nemzetek a következő példabeszédekkel világo­sítják meg : A spanyol. Az asszony és az öszvér inkább enged a simogatásnak, mint a kényszernek. Sokat nyer, aki asszonyt veszt. Az asszonyok könnyei sokat érnek, de nem kerülnek sokba. A róka ravasz, de a szerelmes asszony még ravaszabb. Az arab. A férfi szépsége szellemességében, az asszony szellemessége szépségében rejlik. A lengyel nemzetnek. A húsvéti ünnep nagy, szent példaadás. Csak a halál után jön a feltámadás. A ti országotok már széjjel aprózták. Mint Krisztus ruháját, azt fel is osztották. Nekünk meg az osztrák a sirt még mind ássa, Együtt várjatok hát a feltámadásra. — A Házbérsegélyező Fillér-Egylet ré­szére újabban adakoztak : Mezőgazdasági bank 40 korona, Kolozsvári Takarékpénztár 30 korona, Biró Jánosné alapítványát befizette 100 korona. Fogad­ják a nemesszivü adakozók az egylet hálás kö- I­szönetét az elnökség nevében. — Haarencnétlenül járt munkás. Nyisz­­tor Miron 14 éves kudsiri munkásnak az ércfejtő gép oda kapta a lábát és térden felül levágta. A szerencsétlenül járt munkást beszállították a ko­lozsvári sebészeti klinikára, hol a lábát azonnal amputálták. — Hirtelen halál. Bogya Ferenc bérko­csis a vasúti állomáson hirtelen rosszul lett és pár percnyi kínlódás után meghalt. Holttestét beszál­lították a bonctani intézetbe. — Bécset nem pártolja a hazafias közönség mióta köztudomássá vált, hogy mindennemű napi-, férfi- és gyermekruhák vegyi utáni tisztítását, festését a legmaga­sabb igényeknek is megfelelően eszközli Kolozsvárt a Czink József cég, ki ez után is felhívja a tavaszi idényre a nagy becsű közönség figyelmét Gyújtótelep: Wesselényi M.­utca 25. sz. Gyártelep: Dézsma­ utca 5. szám, saját ház. Telefon­­szám : 555. 7. — Első kolozsvári villamos színhá­zunk első volt, annak is marad gyönyörű látvá­nyosságánál fogva, naponkint gyönyörű közönség élvezi a szép, tiszta előadást, úgy, hogy igazán el lehet mondani, hogy minden konkurenciát kizár, mert képei tiszták, mentek minden vibrálástól, a szemet nem rontja. Fő uraink közül is állandó látogatói vannak ezen élvezetes előadásnak, mivel az első ko­lozsvári villamos-színház tanít, mulattat, szellemet táplál és kedélyt szórakoztat. A húsvéti ünnepek alatt bemutatásra kerül Jézus születése és utazás Óceánon át Amerikába. A húsvéti ünnepek alatt az előadás délután 3 órakor fog kezdődni. Nagypénteken a vil­­lamos-színház zárva marad, nem lesz előadás. Sogar kávéház vendéglőbe a­­­onvéd-utca 12 szám alatt kitűnő moóri (fehármegyei) borok kaphatók. Külön mulató-szobák. Minden hónap 2 án disznótér. Recgelia nyitva, m Hideg buffe. 154 C­sere *■ fenyőfa tokkal, vagy a nélkül, a legmagasabb árban vesz KOCSEK PÁL faker­eskedő és fatermelő BRASSÓ. 40 SZÍNHÁZ. A kis mama. Meilhao és Halevy poetikus vígjátékéban búcsúzott el tegnap este Csillag Teréz, a budapesti nemzeti színház művésznője. A darabban Brigitta szerepét játszta a művésznő azzal a közvetlen bájjal, a mely ma is nagy ha­tást ért s a mely nem egyszer lelkes tapsokra ragadta a közönséget. A darabban még Mészáros­nak volt szép sikere, aki Bruck Ferdinánd sze­repében aratott művészi diadalt. Az előadás álta­lában véve is kitűnő volt s igy a sikerben min­den közreműködő méltán osztozik. Ú­jházi Ede vendégjátéka. Kedden kezdi meg Újházi Ede két estére tervezett vendégjáté­kát. Első este a „Lelonnárd apó“ címszerepét játsza, második napon, szerdán pedig az „Ország­gyűlési szállás“ című régi Vachol-féle vígjátékban lép föl. A második föllépés érdekességét emeli, hogy ugyanaz este a „Naplegenda“ Bánffy Miklós gróf darabja is színre kerül. A keddi és szerdai előadás jegyeit már árusítja az elővételi pénztár. Az Újházi vendégjátéka iránt nagy érdeklődés nyilvánul.• Orpheusz az alvilágban. A jövő héten fölelevenítik az „Alvilágban“ c. klasszikus értékű operettet, nagy részben új szereposztásban. * A harang. A jövő hét végén, szombaton lesz a bemutató előadása a „A harangnak“. Pász­tor Árpád új népszínművének, a Harang zenéjét Ruttkay Ákos és Kacsóh Pongrác írták. Budapes­ten a Király Színházban adták, még­pedig olyan sikerrel, hogy rövid idő alatt megérte a 25 ik előadás jubileumát. Gyászrovat. Magyarbölkényi Keresztessy Károly, nyugal­mazott kir. törvényszéki irodatiszt, Besztercén meghalt.* Kossuth Lajos katonái közül újra meghalt egy. Napról-napra, ha koporsókat visz­nek ki a temetőbe, mindig akad egy-egy, melyben a negy­vennyolcas idők emlékeit temetjük el. Ma éjszaka is meghalt a piros sipkásokból Richter Antal negyednyolcas honvéd 75 éves korában. Temetése vasárnap d. u. 3 órakor lesz a temető halottas kápolnájából. Jótékonyság. Nyilvános számadás. A ,Kolozsvári Jótékony Nőegylet“ választmánya által folyó évi március hó 6—9-ig rendezett virágbazár összes bevételei tettek 6098 K 47 fillért, a melylyel szem­ben az összes rendezési költségekre kiadatott 1969 K 26 fillér, s igy a bazár, eme kiválóan humánus egylet javára 3129 K 22 fillér tiszta jövedelmet hozott.­­ A jegypénz­tárnál felülfizettek: báró Bánffy Endre 12 K, báró Bánffy Ílászlóné 10 K, gróf Bethlen Gáborné 30 K, gróf Bethlen Pál 2 K 60 fill., Féder Ottó 80 fill., dr. Frits Béla 3 K 40 ill báró Horváth Ödönné 10 K, báró Jósika Sámuel 20 K, árvó Jósika Jozefa 20 K, báró Kemény Kálmánná 10 K, Kirchner Hermannné 2 K 60 fill., Kirchner Herman ezredes K 20 fill., gróf Kun Gézáné 10 K, Lázár Simonná 2 K, Jánk János 1 K 60 fill, Machik Iréné 60 fill., N. N. 80 fül.,­­ 1 K 40 fill, N. N. kápájában 20 K, dr. Szamosy János 0 fill., Szilvássy Béláné 2 K 60 fül., gróf Teleki Imréné 1 K, Verzár Kálmán 2 K 60 fill, báró Wesselényi Ferencné 1 K 20 fill., báró Wesselényi Ferenc 19 K 20 fül, báró Wesselényi Istvánné 10 K, báró Wesselényi Miklósné 17 K 10 fill és báró Zeyk Józsefné 6 K 20 fül.­­ Az egylet álasztmánya hálás kötelességének tartja köszönetét és lismerését ismételten és ezen után is kifejezni mindazok­­nak kik fáradozásaik, munkáik, étel-, ital- és pénzado­­mányaik által közreműködtek ahoz, hogy az egylet ily mód anyagi eredményhez tudott jutni. — Hálás köszönetét nyilvánitja továbbá Petrán Ibolyka és Török Olga kisass­­zonyoknak, Petrán Tibor urnak, dr. Janovics Jenő, Virányi­stván uraknak, a Nemzeti Színház igazgatója és karm­es­­erének, Dezséri Gyula, Horti Sándor, Kassay Károly, Király Ernő, Kovács Lajos, ifj Kőrösy Bandi, Mészáros Alajos, Pajor Ödön, Paksi Sándor, Berki Lili, Dezséri Imma, Gerlaki Hermin, Hetyei Aranka, Hidvéghi Ernőné, Horvát­h Paula ás Laczkó Aranka, a Nemzeti Szinház műv­­észeinek és művésznőinek a hazár egyes napjain tartott leadásokon és hangversenyeken való szives közreműkö­­ésükért. Gróf Esterházy Jánosné elnök. 5 — A ki a nép akar lenni, az a legbizto­sabb hatású arcszépítő szert a Biró dr. féle Havasi- Gyopár crémet használja. Próbatégely 70 fillér. Kapható Wolff-gyógyszertár Kolozsvár. 13 FEHENICZ JÓZSEF keserűvíz

Next