Ellenzék, 1916. január-június (37. évfolyam, 1-146. szám)
1916-04-08 / 81. szám
1016. ÁPRILIS 8 Szülömben a sarkadban adó halál le metsz az nyag szülte fáról sírni beme. . .Mindennek vége lesz ? Vége lesz. Mondom ezt azon sok hitetlen ember mondja csak, kik vakok és csak támolyognak kézzel fogózkodva tapogatóznak, hogy el ne bukjanak az örvénybe. Pedig hiába van minden ! Szoríthatja görcsös ujjaival azt a föléje hajló csalfa ágat, az örvény árja, mégis csak lelépi s magával sodorja őt. „Aki nem akar hinni, hát ne hidgyen“ János jelenségeiben, a szentirágok végén világosan meg van írva : „a ki gonosz, legyen ezután is gonosz“, de Istennek országa lesz az egy s földnek népei egybe gyűjtenek az örök élet boldogságára ! Menyországba! Azonban ehhez nem csak ész kell, ezt megérteni tudni tiszta lélekre van szükség. Lemondani tudó türelmes lélek, ki Krisztus keresztét imádta, kereste mind amaz utolsó napig, mikor már nincs többet nap , hol már a halál sem uralkodik többé. Az egyszeri meghalás pecsétje az egyszeri földi életnek, mely maga után hozza üdvösségét vagy kárhozatát. Híres predicatióra zsúfolásig megtelnek a templomok s ámulattal nézik az emberek egymást, mondva „mennyi igaz hívők vagyunk“. Pedig csak áltatják magukat sokan, kik nem a Krisztus keresztjéért mentek be — hanem csak az újság érdekessége vezérelte be őket Istennek házába . . . A ki hisz, az a hite által él, mert cselekedetei elevenítik s cselekedetében élő hite az az illat, mely Krisztushoz száll fel, melyet nem feledtetnek el soha s általuk részesévé, birtokosává lett a végtelenségnek, az örök boldogságnak. Kritikát mondok, mert keresem az igazakat. A reggeli templomok csengnek, mert üresek, nincs az az előbb említett tömeg hivő jelen, kiket a prédicatio geniális nagyszerűsége csalt be az Isten templomába. Hát a reggeli alázatos áldozás miért marad el ? Istennek igaz serege csak kicsiny, — mondom, — de ezen kicsiny sereg győzi meg a világot. Voltak és vannak katonái, harcosai. Ilyen közkatonája volt az igaz hitnek Veres Ferenc elhunyt polgártársunk. Például állítom őt, hogy mindenki kövesse! Ember volt ő is, mint mindnyájan. Ifjúságában az életnek, a szerencsés módos életnek bársony székiben gyönyörködött e világnak hiábavalóságaiban, míg aztán egyszerre egy hang szólalt meg szivében, mely trombita harsogásával kiáltotta :ne tovább! Térj meg! Térj Krisztus útjaira s légy igaz kereszténnyé.“ Egy fordulópont, mely minden ember életében felveti magát. Ezt ő megérté s szivével átérezte. A régi ur magváltozott! Vagyonát szétosztá gyermekei között s magának csak annyit hagyott meg, a mennyi szent, ascolai életére elég legyen. Akik rideg, csontot feszítő télnek hajnalában, sötétben az Ave Máriára barangoláskor a Bástya utcában voltak véletlenül, láthattak mindennap egy fehér szakállú, komoly, alázatos embert, kezében imakönyvet szorongatva, sietni a legelső misére imádkozni — áldozni. Ez az öreg ember a mi jó Veres bácsink volt, ki évtizedeken a hitnek élve, csak cselekedte a szentek példáit és semmi sem volt, ami őt a mindennapi templomától visszatarthatta volna. A téli hideg, még sötétnek nevezhető híjnál sir csendjében módon sietett a tiszteletreméltó agg, hogy « ne késsék a went mise kezdetétől. Én ilyennek ismertem őt, mert igaz, hiú barátom volt. Szive nyitott könyv volt és nem átallotta, hogy abba bepillanthassak én, mert szeretett ! Spiritizni ? kisép “st’um SZ^l0k' csak enn.yit: „Leiden Vallásink 6"11 flet“ alapja magának mint t",,,y ls"n ,ai a «,„s,k,,rkre ****• nek ííw t,,'imk függ lelkünknek, szellemünknek jövendő sorsa. Vere« Ferenc szeretett, feledhetetlen L H k ,gaz is,9n llive volt é» méltán mondom bar követnék ötét szazak és ezrek. Örök világosság fényeskedjék neki. Perelle Róbert. Mindenféle. — Megsemmisített közgyűlési határozat. Kolozsvár sz. kir. város polgárságának a közigazgatási bíróság egy elvi határozatával. A döntésre a közgyűlésnek az a jogtalan eljárása szolgálatot okoz, melylyel a január 4-én megtartott közgyűlésen az előzőleg megválasztott törvényhatósági bizottsági tagokat szavazati joguktól megfosztották. A törvényhatósági bizottság ellenzéki tagjai a határozatot a közigazgatási bizottsághoz megfelebbezték s az a határozatot törvénytelen volta miatt megsemmisítette. — Boldog város. Magyarországon ma a legboldogabb város Nagybecskerek. Mint ugyanis onnan írják, a hatóságnak sikerült olyan olcsón állatállományhoz jutni, hogy a marhahús kilóját 3 kor. 80 fillérért és az elsőrendű bornyuhúst 4 koronáért tudja árusítattni. Az entente háborító adóssága Rotterdamból jelentik: Nagybritannia államadóssága, amely a háború kitörésekor 14—15 milliárd volt, a londoni Economist közlése szerint 1916 augusztus 1-én 58 milliárd lesz. Oroszország államadóssága 1916 augusztus 1-én 60 milliárd lesz, a háború kitörésekor 18.7 milliárd volt. A francia államadósság 26.4 milliárdról 5. 5 milliárdra emelkedik, ma az olasz államadósság 14.4 milliárdról 18.4 milliárdra. A pápa békét javasol, Rotterdamból jelentik . Asquit római látogatása alkalmával a pápa többször kijelentette előtte, hogy leghőbb kívánsága újra békés időben élni. — Hiszem, — mondotta a pápa — hogy az emberekből nem halt ki még az emberszeretet utolsó szikrája és hogy nemsokára maguk is rájönnek arra, hogy a mészárlás, amit ők folytatnak, már szükségtelen, és hogy meg kell kötni a békét, mielőtt még elvesztenék az emberek a jövőbe vetett bizalmat és hitüket. — Meg vagyok győződve arról, — folytatta a pápa — hogy a nemzetek mind kívánják a békét, aminek minél hamarább be kell következni, mert nem igaz az az áiítás, hogy az idők nem értek meg a békekötésre. — Leégett a város bányahavasi fűrésztelepe. Tegnap rövid távirattudósítás érkezett a város takácsához, amelyben Bizony Ferencz városi erdőmérnök tudatta, hogy a város bányahavasi fűrésztelepe gyujtogatás következtében leégett. Bővebb felvilágosítás a fűrésztelep pusztulásáról még nem érkezett, de valószínű, hogy azt a köz„ lakossága a fölötti bosszújában gyújtotta el, hogy a fűrésztelephez eket közmunkára rendelték ki. A ház körülbelül 30 ezer korona, amelynek nagy része biztosítás útján megtérül. — Balkor m mozgó vasárnapi műsora. A kvIII.Kumbu elsésargu társadalmi dráma 3 hiver is, az évad leggyönyörűbb filmalkotása. Az elzárt vi legény vígjáték kacagta éva vidám történet ez. Ezenkívül a legújabb harctéri felvételek. A vezetőség a Dalkör-nizgó ksiéte jó zenészeket vagy zenésznőket keres vasárnyi játszásra. Értekezni ugyanott. — Orstoririzsos a nagytemplomban ! A Konzervatórium f. hó 13-án,csütörtökön és 15 én szombaton Haydn „Teremtés“ c. oratóriumát adja elő ének- és zenekarral, mintegy 200 közreműködővel. A nagyszabású templomi zene magánszámit Baranyay Jolán, Farkas Sándor és Pichler Elemér éneklik Belépésül 60 filléres műsorok szolgálnak ,s minden jövedelem jótékony célra fordíttatik. Dobay Jenő és Szendy Árpád hangversenye. A kolozsvári Zenetársaság 1916. április 12 én (szerdán) este 8 órakor a vármegyeház dísztermében. A hangversenyen dr. Hubay Jenő és Szendy Árpád a budapesti zeneakadémia két világhírű tanára fog közreműködni. Hubay Jenő a napokban szerepelt Konstantinápolyban s az ottani lapok mint a legnagyobb hegedűművészt üdvözölték. Szendy Árpád művészetét már régen ismert közönségünk. — A műsoron Brahms, Beethoven és Goldmark szonátái szerepelnek. Jegyek Katz és Mendel cégnél 8, 6, 4 és 3 koronáért válthatók. — Szentory jelentés. A nyugatosok körében bizonyára nagy szomorúságot fog okozni az alábbi jelentés: ElLENZÉK3 Szeretetadományokat a frontra szállít a Hadsegélyző hivatal Átvételi különítménye, Budapest, IV, Vaczinka 38 sz. Egyik fővárosi lap tudatja, hogy a Nyugat irodalmi részvénytársaság felszámol, mert a háború miatt alaptőkéje felére apadt. Adakozzunk az elesett hősök özvegyei és árvái javára! Hadsegélyző Hivatal főpénztára. Képviselőház, legújabb. (Az „Ellenzék" távirat-, telefon-tudósitásai és expressz-levelei.) Nyilvános felhívás tömeggyilkolásra. Budapest, ápr. 8. A bukaresti Steagul cimű lap irja e jellemző sorokat: A Jassyban megjelenő naptala« az simult napokban azt a hírt közölte, hogy a jassy-i rendőrprefektus távirati utasítást kapott Bukarestből a «Dreptatea« című lap aznap Jassyba érkezett összis számainak elkobzására. Az elkobzó rendeletet azért adták ki a Dreptatea ellen, mert egyik közleménye riasztó tartalmú volt. A közlemény ugyanis azt jelentette, hogy a Bratanu kormány államcsínyt tervez, amelynek kérése-