Ellenzék, 1916. július-december (37. évfolyam, 147-299. szám)
1916-09-02 / 200. szám
Kolozsvár, 1916. szeptember 2. (200. sz.) XXXVII. évfolyam. Szombat Előfizetési ár: Házhoz hordva: Egész évre 32.— Fél „ 16.— negyet „ 8.— Egy hóra 3.— Egy szám 16 fill. Postán küldve : Egész évre 32.— Fél „ 16.— ilegyet „ 8.— Egy hóra 3.— Egy szám 10 fill. POUTSKA8 NAPILAP Szerkesztőség: Kolozsvárt, Deák Ferenc-utca 35. sz., em. Alapította : Bartha Stite 8 és. Kiadóhivatal : Előfizetési ár: Kolozsvárt, Deák F.-utca 35. Telefon 9. A karvaly politikába, amit eddig Románia tanúsított, egy új nüánszot vitt bele: nem várta, amíg dögrováson van a kiszemelt préda, hanem az ezer sebtől vérző, de még eleven — de még nagyon eleven — testünkbe belevágta karmait, remélve, sőt biztosan számítva, hogy a régen sóvárgott darabot végre kiszakíthatja magának. A turul, a sas, úgy a kétfejű, mint duplasas, ragadozó madár az igaz, de nemes állat. Birodalmát fenyegeti és körülveszi az ellenség. Rámordul az orosz medve teljes erővel, nehéz teste minden súlyával ráveti magát. A japán sakáll a háta mögött leskelődik; a megvert szerb kutya még vakkant egyet-egyet; az olasz vipera dühödten kipróbálja méregfogait; a francia kakas vérvörösen, mérgesen kaparja a földet; az angol véreb uszit, ahelyett, hogy őt uszi-ítanák és most jött a varjú, amely eddig a fa tetejében lármázott. Elérkezettnek látja az időt, hogy a turulnak legalább a combját bizto-sítsa magának. Hess, hess csúnya madár, az élő hús nem dögmadárnak való. Még fölemeli a tengernyi küzdelemben lankadt, de nem fáradt szárnyait a turul és a két sas, fölétek repül magasra, ahol a károgás nem hallatszik, aztán lecsap és kivágja a két szemedet, te csúnya fekete madár! Dögmadár! (_) a Duna mocsaras és víz alatt levő partját. A híd nagyobbára viaduktokra van építve. Turn-Severin és Kladovo közt tervezett híd építése nem valósult meg. Az alsó Dunán való átkelés a legnehezebb katonai vállalkozások közé tartozik, függetlenül attól, hogy rengeteg hadihídfogat szükséges hozzá. Igen érdekes hadtörténelmi példa a Dunának 1877-ben az orosz sereg által való átlépése Zimnicánál. Június 27-én 25.000 oroszt hajóztak át, hogy a túlsó partot birtokba vegyék. Június 28-tól július 1-ig tartott az alsó pontonhíd építése, július 18-tól augusztus 1-ig építették a hídtestet. Hogy a vállalkozás egyáltalában sikerült, a passzív védekezésnek tulajdonítható. A Duna alsó folyását a román-bolgár dunai lapály szegi be. A folyam északi irányában az oláh lapály egészen a Kárpátokig húzódik. Ennek a lapálynak katonai jelentősége abban van, hogy az összes fegyvernemek által minden irányban könnyen járható és kitűnő manővrírozó terepül szolgál. Az újonnan megkaparintott Dobrudsa elsőrendű katonai jelentőséggel bír. A románok ugyanis Turtukától egészen Szulináig a Duna mindkét partjának birtokában vannak, ami lehetővé teszi a számukra, hogy csapataikat e folyamszakasztól délre összpontosíthatják, ezzel szemben a bolgároknak mindenütt először a Dunát kell forszírozni. A Dobrudja tehát valamelyes hídfőnek tekinthető, amely nagyon kedvez a Bulgária felé való előretörésnek. Iiz újront Katonai szempontból Románia földrajzi helyzetét illetőleg, a legfontosabb korlát az alsó Duna-vonal és az erdélyi Kárpátok hegyvonala. Az alsó Duna nagyobbára Bulgária felé alkot természetes határvonalat, a Kárpátok déli és keleti szélei Erdély és Bukovina felé alkotnak határt. Az alsó Dunának a Vaskaputól Turtukáig terjedő szakasza körülbelül 450 kilométer hosszú. Ez már a bolgár-román határvonal. Innen folytatódik Baltschikig egy 160 kilométeres szakasz, amely a Dobrudsát határolja délnek, egészen a Feketetengerig. A Vaskaputól lefelé a Duna egészen deltájáig 1000—2500 méterig szélesedik. Átlagos mélysége 7 méter, de vannak helyek, ahol a 30 métert is eléri. A Duna alsó folyásánál Csernavodánál van egy vasúti híd, amely 15 kilométernyi távolságban hidalja át Mól jöttek te az oláhok ? Budapest, szept. 1. Az oláhok az egész határszélen egyszerre nyomultak szorosaink felé. Moldovából az Ojtozi szoroson törtek be és nyomultak a Felsőmaros, Belsőolt katlanaiba, Háromszékbe, le egész Barcaságig. Brassó felé a tömösi és törcsvári szorosokon jöttek be. Petrozsényba a Vulkán, Nagyszebenbe a Vöröstorony szorosokon. Délen az oláh hadsereg Krajova körül gyülekezett és onnan indult rabló útjára, Orsóvá, Herkules-fürdő ellen. f A háború hírei Harcok az orosz hadszintéren. — Olasz ágyuesre. — Német győzelmek a francia fronton. — A bolgárok haladnak előre A német hivatalos jelentés már Ludendorff első főszállásmester aláírásával jelent meg és az orosz harctérre vonatkozólag azt jelenti a többek közt: Lucktól délnyugatra az oroszoknak sikerült tért nyerniük. Német csapatok elleni támadása elől azonban súlyos veszteségek mellett ismét meg kellett hátrálniok. Két tisztet és négyszázhét főnyi legénységet elfogtunk. Károly főherceg lovassági tábornagy arcvonala : A heves harcok a Noson mellett Zlota-Lippa és a Dnyeszter közti huszonnégy kilométer arcvonalon zajlottak le. E szakasz keleti részén az orosz támadások arcvonalunk előtt összeomlottak. Tovább délnyugatra az ellenség nyomásának némileg engedtünk. A Dnyesztertől délre vitéz hesz- iszeni ezredek a stanislaui szakaszon megtörték az oroszok rohamát. Az olasz harctérről Hofer azt jelenti, hogy ágyuharc foly és az olaszok újra nem tudtak semmi eredményt elérni. A francia fronton a németek minden támadást visszavertek. A Sommetól délre az utóbbi napok előkészületei után várt francia támadások este megkezdődtek. Az ellenség a Barleuxi Loyecourti szakaszon elkeseredett közelharcra került a sor. A Szász ezredek elszánt ellentámadásai az ellenség kezdetleges sikereinek hamar véget vetettek és az ellenséget kiinduló állásaiba vetették vissza. A Balkánon a bolgár—német offenzíva mindennap újabb sikereket ér el. A franciák már erősen kezdenek aggódni, hogy Saraill körül mind szűkebb lesz a gyűrű. nyomorékok a francia hadseregben Bernből jelentik. Budapest, szept. 1. Charles Humbert a Journal-ban felháborodott vezércikkben fakad ki az ellen, hogy a francia katonai hatóságok kétszeresen végképpen alkalmatlannak talált hadköteleseket besoroznak. Szerinte ezek a beteg emberek csak holttestekként nehezednek a francia hadseregre. A francia tartaléknak ilyetén növekedése inkább kár, mert a nyomorékok látása a hadsereg morális erejét megrontja, és az ország gazdasági aktivitását ezeknek az embereknek a polgári munkától való elvonása még jobban megbénítja. Helyesebb volna, ha felkutatják a bujkálókat és azokat küldik a harctérre. Lehetne belőlük legalább öt hadosztályt alakítani