Ellenzék, 1920. április (41. évfolyam, 87. szám)
1920-04-24 / 87. szám
Cluj(Kolozsvár), 1920. április 24 s g «ЗВДаШПЙПШ Ш Megkezdik a gépek szét- epzsét)81 ЕИиуЬвп a kisipar. Nagy a pusztulás \ {Saját tud.) A román hadsereg által Magyarországon rekovirált tárgyak között nagy mennyiségben vannak ipari gépek is. Ezek nagy része még ma is a vagyonokban berakva hever egyes vasúti állomásokon úgy, ahogy a szállítmány ott hónapokkal ezelőtt megrekedt Hivatalos leltár csak most készül róluk. Az illetékes hatóságoktól szerzett információink szerint a bukaresti iparügyi-, közmunka- és hadügyminisztériumnak kiküldötteiből és az erdélyi , legfelsőbb iparhatóság képviselőjéből bizottságot alakítottak. Ennek a bizottságnak a feladata a rekvirált gépek számbavétele lesz. A bizottság evégből bejárja az összes állomásokat, ahol zsákmányvonatok vesztegelnek. Az intézkedésre jogosított hatóságok elhatározták, hogy a gépeket el fogják adni az ipari üzemeknek. Ezért a már leltározott anyagot egyes gyűjtőállomásokra szállítják be. Itt fog megtörténni a gépek eladása. A bizottság fogja megállapítani azt is, hogy a gépek közül mennyi jut az erdélyi és mennyi a régi királyságbeli iparnak. Munkájáról még nem érkezett bejelentés az erdélyi ipari hatóságokhoz. Ezért ma még hozzávetőleg sem lehet megállapítani azt, hogy mekkora a rendelkezésre álló egész készlet és ebből mennyi jut Erdélynek. A gépek eladásánál tudomásunk szerint az az elv lesz irányadó, hogy elsősorban a kisiparosokat kell a szükséges gépekkel és szerszámokkal ellátni. Természetesen ezt az elvet nem lehet szigorúan keresztülvinni, mert a gépek egy része csak nagy üzemekben használható. Az iparosok kijelölése a kereskedelmi és iparkamarák közbejöttével fog megtörténni. Ezért a kolozsvári ipari főfelügyelőség átiratot intézett az összes kereskedelmi -és iparkamarákhoz. Az átiratban felkérte a kamarákat, hogy hívják fel jelentkezésre azokat az iparosokat, akik igényt tartanak ipari gépekre. A kérvények elbírálására valószínűleg külön szervet fognak kreálni. Ez fogja megállapítani az árakat is. A hivatalos körök információi szerint, igen sok gépalkatrészt loptak el a hosszas veszteglés alatt. A károk még nincsenek Stockholm, április 23. A skandináv Telegrafen Compagnie párisi távirata szerint közölni fogják a magyar békedelegációval, hogy a magyar béke aláírása után a szövetséges nagyhatalmak jóvátételi bizottságot fognak alapítani, amelynek székhelye Budapest lesz. A bizottság feladata lesz a békeszerződés keresztülvitelére és arra felügyelni, hogy ezzel Magyarország életképessége ne csorbittassék. Andrássy Magyarország jövőjéről Berlin, április 23. A Berliner Tageblatt Budapestre küldött munkatársa beszélgetést folytatott Andrássy Gyula gróffal, aki a következőket mondotta: — Magyarországon most ellenforradalom van, de az már végső perceit éli. Mindenkit, aki vétkezett, meg kell büntetni. Az idegek lassanként megnyugodnak és a józan ész megkezdi munkáját. A magyar iparnak hivatása van és ez a hivatás fog gazdasági erősbödést adni az országnak. Abirtokreform helyes dolog, de csak akkor, ha a földbirtokosok számát növeljük. A kisgazdapárti politika önző s ezért figyelemmel kell lenni arra, hogy a termelés az egész vonalon biztosítva legyen. (A. V.) Hírlapi csata a limesben Érdekes hírlapi polémia folyt le a Limesben a magyar közállapotok kérdésében. Az angol lordok háza április 3-iki ülésén lord Montaguval az élén hét főrend állást foglalt amellett, hogy Magyarország jelenlegi helyzetén minél nagyobb mérvben segítsenek. A Times, amely azon kevés angol lap közé tartozik, amelyek Magyarország kérdésében mereven elzárkóznak minden közeledésük elől, hevesen támadta a felszólaló lordokat, azzal vádolta meg őket, hogy beszédük tudatlanságtól, előítélettől és hálátlanságtól van áthatva, ami onnan magyarázható, hogy a magyar főurak vendégszeretetükkel éstokaji borukkal levették őket a lábukról. Az ügy legújabb fordulata a következő: London, ápr. 23. A Times a következőket közli: . Lord Montagu a Times április 3-iki szálmában közölt cikkünket a szerkesztőhöz intézett következő levélben cáfolja meg : Az Önök április 3-iki számában megjelent cikke, amely a parlamentben elhangzott osztrák és magyar ügyekkel foglalkozó beszédekre vonatkozik, azt a benyomást akarja kelteni, hogy lord Newton, lord Bryce, lord Crewe, lord Sydenrhem, lord Weardele és jómagam a magyarok vendégszeretete által befolyásoltatni hagytuk magunkat nézeteinkben. Én Magyarországon mindenféle néposztály embereivel érintkeztem a minisztertől le a munkásságig. Amikor Közép-Európába indultam, az volt a szándékom, hogy a közlekedési viszonyokat tanulmányozzam, s hogy lássam mennyire lehetne segíteni rajtuk, s hogy valamelyes eredményt elérni. Első törekvésem volt, hogy gyakorlatias rendszert létesíthessek, amellyel megkönnyítsem a forgalmat és elősegítsem a kereskedelmet. Amint Önök írták, vagy pedig amint én mondottam a vitában, hogy tanulmányozzam az állapotokat és azt a vasúti egyezményt, amely az egykori osztrák-magyar birodalom hajdani részei között lehetséges lehet. Remélem, hogy e tekintetben lesz szíves engem feloldani az ilyen kvalifikáció alól, „tudatlanság, előítélet és hálátlanság“, hogy ismét az Önök szavait használjam. — Mindenki tévedhet, azonban az én szerény ítéletem szerint Ausztriát, de különösen Magyarországot a békeszerződés különösen Nyugat-Európára való tekintettel súlyosan érinti. — Én a magam részéről sohasem látogattam meg egy magyar parasztházat sem, magyar arisztokraták vadászatain sem vettem részt, sem pedig „tokaji bort nem szopogattam“ régi pincéjükből. Lehet, hogy Lord Newton így tett, azonban az én információm szerint ő is szorgalmasan és nyugodtan dolgozott s megőrizte tekintélyét budapesti tartózkodása alatt. Azt sem tudom sehogy elképzelni, hogy talán Lord Brycet valamely iszákos nemes gondolkodásában befolyásolta volna, vagy hogy például Lord Weardalet holmi kalandos katonai politika iránti rokonszenv vezette volna. — Nem, Uram. Meg vagyok győződve, hogy az a hat lord és peer, aki ebben a vitában részt vett, minden befolyásolástól menten és minden személyes érdek nélkül szólalt föl. Véleményüket csakis igazságszeretetük érzése diktálta. Mindegyikünk véleménye az, hogyha már Ausztriát szétdarabolása által a legnagyobb mértékben megfosztották életképességétől, Magyarországot hogyha csak tehetséges, óvják meg a tönkremenéstől és a hasonló sorstól. Az összeomlás veszedelme valódi csapás lenne. A békeszerződés okos megalkotása parancsoló kötelesség. Figyelembe kell venni, hogy Ausztria és Magyarország központi földrajzi fekvésének megbontása a civilizáció összeesését fogja szükségképpen előidézni, ami súlyosan érinti majd India északkeleti határától Írország nyugati határáig az egész világot. Minthogy a Times tradíciója mindig az volt, hogy a véleményeket még akkor is tisztelte, ha azok nem voltak sajátjai, kérem szíveskedjék jelen levelemet lapjában leközölni. Tisztelettel Montagu lord. Vatikáni követ Pesten Bécs, április 23. A magyar kormány és a Szentszék között lefolyt tárgyalások eredményeként Magyarországon legközelebb pápai nunciaturát létesítenek. A pápa állítólag már ki is nevezte budapesti követét. Lakhelyéül Klotild főhercegnőnek a királyi várban lévő palotáját szemelték ki, ahol eddig az angol misszió volt elhelyezve. кг antant jóváfelceli íráolaságot kerd Budapestre Összeegyeztetik s»rc :.Andráesy nyilatkozils:. Ilford Montagu levele. Tárgyilagosság, vagy részrehajlás? / s megállapítva. Kétséges azonban, alkatrészeket és hogy a gépek hogy a mai viszonyok között haszna fölér-e majd a destráklehet-e majd pótolni a hiányzó hóval. ELLENZÉK Jól jegyezze meg: LEPAGE könyvüzlet STÁTUSPALOTA (a Bánffy-palota mellett.) 21 ÉS 25. SZÁMÚ SEMIJELET: 1 Rendellenszegüsöknek lesznek tekintve , akik rosszakarat nélkül nyilvános helyiségekben, állomásokon, vonatokon, az utcán stb. közölni, el terjeszteni, beszélni fognak bármely méltó?; igaz vagy beképzelt hírek«, vagy relatív meggyőződéseket a hadműveletekről, a csapatmeztsulatokról és helyzetükről, a katonai hatóságot rendelkezéseiről vagy bármely más dolgokról a román hadseregre vonatkozólag. 2. Ezen ellenszegülési hadbiró által lesz elítélve és megbüntetve az első és utolsó alkalmekkor egy évig terjedő Sertönnelé 2000 iei-ig terjedő pénzbírsággal Midőn a feltermitett tettek közt valamelyik kémkedési vagy árutlás szándékká lesz véghez vive, a háború alatt már életben levő törvények szerint lesz megbüntet* MAHINESCJ ezred*