Ellenzék, 1920. szeptember (41. évfolyam, 203-204. szám)

1920-09-29 / 203. szám

Claj-Kolozsvár, 1920 szeptember 29 és ha szükség lett volna erre, 1­esz a román parancsnokságtól a kivonulás előtt kértem volna­­ engedélyt Tamássy látogatása Floripnál Debrecenben Zegreanu főhad­nagy a vád köve­kező tauja. A vádbeli cselekmények idején Debrecen­­ben teljesíts! szolgálatot, jelen­­leg a nagyváradi katonai rend­őrség tisztje. Vallomása elején Tamássy és Pap Tibor elfoga­­tásának körülményeit mondja el. Előadja, hogy találták meg ne­vezettek ruháiba bevarrva a vádiratban említett okmányokat. Azután Fiohr kézrekerítésén­ek a részleteit ismerteti. Annak idején Tamássyt, aki már akkor Debrecenben a rendőrség őrize­tében volt, elküldöték Fiohr­­hoz, hogy a tábornok letartóz­­tatásának elő­fel­tételeire bizony­í­­tékok­­legyenek. Még hárman mentek vele, akik miután Tamássy Fiohrhoz bement, körülvették a lakást. A vitás vitin­da Tamássy másfél óráig volt bent Fiohr tábornoknál, akivel később együttesen a korzóra kijött. Ekkor történt az elfo­­gatás. Elnök a tanúvallomás kap­csán Fiohrhoz a következő kérdéseket intézi: — Mit szól ehhez a vádlott? Fiohr: Délután fél 3­0 heteit, amikor hazaérkeztem, Tamássy már otthon várt engemet. Három órakor már künn voltam a korzón, ahol Iliescu kapitány­nyal találkoztam. Ezidő alatt még meg is mosdottam és átöltözködte­k. E szerint az, hogy Tamássy másfél órát­­ól­kedden reggel nyolc órakor bevezetik ismét a vádlottakat. Követik őket a védők. Azu­án a bíróság tagjai foglalják el he­lyüket. A teremben kevés a hallgatóság. Hanza elnök meg­nyitja a tárgyalást. Tamássy Tibor­, a vád főta­­núját száltják elsőnek. Nincs jelen, így Miklós Samura кегШ a sor. A védelem tanúja. A tol­mács után mondja az esküformát Nacionáléja: M.k 163 Semu. 34 éves. Tartózkodási helye: Torda. Foglalkozása: Földműves. Ügyész: Kit ismer a vádlot­tak közül? Tanú: Thurzó urat Tordáról ismerem. Ügyész: Van e vele össze­­kö­­tetésben, rokona e ? Tanú: Nem. Ügyész: Volt e szolgálatában ? Tanú: Nem Ügyész: Emlékszik, hogy 1919 márciusában Thurzó laká­sán volt. Tanú: Nem, sohasem vol­tam ott. Jött volna nálam és ezalatt a szervezkedésről beszéltem volna vele, nem felel meg a való­ságnak.­­­ak­zó Elnök: Igaz­­, hogy Tamássy, am­ikor Örihöz belépett, jó napot kívánt, majd ceruzát és papírt­­­élt, amelyre azt írta „Csepel­től jövökEz volt tudniillik a kémek jelszava, amelyről megismerhette, hogy megbíz­ható. Fiohr: Nem igaz. Mint mon­dotta­m,Tamássy hazaérkezésem­kor már otthon várt. A jel­szóról semmit sem tudok Csak fogságom alatt hallottam róla. Elnök: Elébetárja vádlottnak, hogy vallomása és Zegrean­u I főhadnagy vallomása között I ellentmondás van, mert míg Zegreanu főhadnagy szerint , Tamássy másfél óráig volt nála I bent, vádlott szerint csak fél- I óráig tartózkodott nála a karona­­s tanú,­­ Fiohr: Lehet, hogy Tamássy I másfél óráig volt az én laká­somon, minthogy hazaérkezem , s amkor már otthon találtam ég­­ hogy mennyi idővel jött előbb, s mint én hazaérkeztem, nem­­ tudom. Míg én vele együtt otthon voltam, legfeljebb egy félóra telhetett el. E közben átöltözködtem és megmosdottam. Az elnök az előrehaladott időre való tekintettel a mai tárgyalást berekeszti és beje­lenti, hogy kedden reggel 8 órakor folytatják a tárgyalást. Ügyész: Nem kapott e valami js­­ iratokat tőle szétosztásra ? .­­ Tanú: Nem, semmit sem i­s kaptam.­­ Ügyész : Hogy leh­et az, hogy­­ mégis aláírta azt a jegyzőköny- I­vet, melyben ezt, elismerte ? Tanú: Nem tudom, hogy­­ mit írtak és aláírtam, mert ver- e­tek, egy kapitány, a nevét nem­­ tudom, tanú is van rá, hogy­­ vertek.­­ Utána Thurzót kérdik, van -­­ valami megjegyzése, ezután a­­ tanúkihallgatást befejezik. Sinka Sándor tanú vall ez-­­ után magyarul 85 éves, Tordán f lakik, kőmives, Thurzót ismeri. I Ügyész: Emlék­zik e, hogy | 1919 tavaszán* Thurzó szervez-­­ kedésére hívta fél önt Torda ' s védelmére a románokkal és bol­­­­­sevistákkal szemben ? I Tanú: Nem. Erről nem volt . I szó. Csak an­nyit mondott Thurzó ! I hogy: Nehéz időt élünk. Jön é­­­nek a bolsevisták. Nem kéne­­ egy más portáit megvédj­ük szom- |­széd ? Erre így feleltem : Ne­kem nincs semmim, csak­ a ron­gyos élelem. Legyen,­­mi lesz. Ügyész : Emlékszik-e, hogy ez 1919 tavaszán mely hónap­ban történ. ? . Tanú: 1919 március elején, mert ekkor voltam beteg. Ügyész : Akkor Thurzó mást kért. Nem arról volt szó. Tanú: Orvosi bizonyítványom van, hogy 1918. decemberétől kezdve beteg voltam. Ügyész: Emlékszik, hogy önnek Thurzó egy munkás­­szervezkedésről és egy iskolá­ról beszélt Tanú : Nem Csak arról be­szélt, hogy Árpé­d bátyjának isko­lát tart fenn ingyenesen s fel­hivott engem is, hogy adjam be a kérésemet a felvételre. Sinka ezután még hozzá teszi, hogy Thurzó mondta, hogy nemzetiségi tekintet nél­kül kérjenek engedélyt, ács, kő­­müvet stb. akola tartására a tordai prefektustól, de szervez­kedésről nem volt szó. Itt ta­nított volna Thurzó és bá­nja. Árpád Elnök : Mikor volt ez ? Tanú: 1919 júniusában. Thurzó is ezt mondja néhány szóval. Elnök: Figyelmezteti a tol­mácsot, hogy szóról-szóra for­dítsa le a vallomásokat, mivel a védő szerint a fordítás nem mindig szabatos és teljes. Sinka elmondja végül, hogy a Thurzó által ajánlott iskola fenntartási tervet munkástársai­­­­val is megbeszélte. Pá­ffy Antal tanút hí­vják, de \ nincs jelen. Erre az ügyész fel* \ olvassa a Szamosújvárt lakó \ Pálffy Antal vallomását tartal­ \ mazó jegyzőkönyvet, amely a­­ Thurzó féle tordai szervez­ke­­­désről ad lé­legtelen felvilágo­sításokat. Ezek szerint a Thurzó által kezdeményezett szervez­kedési mozgalomról többen tud­tak és beszéltek is róla, nem­csak Tordán, hanem másutt is, a magyarok között. Dr. Román védő kifogást emel Pálffy Antal vallomása miatt, mert Pá­ffyt nem ismerik, nem jelent meg a bíróság előtt s hogy­­ vallomása miképpen született­­ meg — tisztázatlan Még az is­­ kétséges hogy Thurzót szemé­lyesen ismeri-e, vagy sem? Elnök: Thurzónak mi a­ m­eg­­jegyzése Pálffy vallomására? Van-e ? A terhelő fajtu a vádlottal megismerkedn­. Thurzó. Igen Szamosujváron kérdezték tőle, hogy ismeri e Páiffit ? Erre ő azt felelte, hogy ismeri. Egysze 1915-ban a fronton találkozott vele. Mivel a feje át volt lőve, 1917 ben Nagyszebenben felismerte erről. Emlékszik arra, hogy Szam­os­­ujváron, mikor kihallgatásra bevitték, egy ember ü­t ott, akire ő jóformán rá sem nézett. A kihallgatást végző ezredes- ügyész ekkor azt kérdezte tőle: Imteri-e Pálffy Antal ? Erre ő kijelentette, hogy igen, de még m­indg­­­em nézett rá a jelenlevőre. Az ügyész folytatta a kér­désért. Вз.-z­élt-e Pállfyval szervezkedésről *? — így vála­szoltam : Pállfyt kétszer láttam, de első találkozásunk, 1915 óta nem beszéltem vele Erre az ezredes ügyész a széken ülő férfihez fordult s kérdezte tőle: Ismeri-e Taurzó mérnököt? Az igennel felelt. És ezt az urat s ismeri e? — hagzott tovább a kérdés és azzal az ügyész rám­­mutatott: Nem. Maga valóban Thurzó mérnökkel ? beszélt ? Igen, vele beszéltem, s válaszolta a széken ülő egyén. I Erre aztán az ezredes bem­uta- I tott engem a széken ülőnek e ’ szavakkal: Van szerencsém be- s mutatni Thurzó mérnök urat. Elnök Thurzóhoz : Pállfy val­­l lomását aláírta e ön, amely I egyúttal a mérnök úr vallom! - ; sát is tartalmazta ? Thurzó: Igen, aláírtam, de I csak az én személyemre vonat­kozót. Elnök: De ezzel elismerte Pállfy vallomását is valóságnak. Thurzó: Nem. Az aláíráskor kijelentettem, hogy a vallomás nincs úgy felvéve, amint azt Pállfy elmondotta. Azt nem vették jegyzőkönyvbe, hogy Pállfy engem megvádolt, azt állította, hogy velem beszé­l , s mindezzel szemben kiderült,­­ hogy nem is ismer, illetve nem­­ ismert meg. A bizonyítási eljárást folytatják. A tár­gyalás második napja táp ellenek A vád koronatanúja, Tamássy Tibor kihallgatása Ezután Tamássy Tibor kihall­gatása következett. Popescu, Román Valér és Oprea védők ellenzik megesketését, mert mint a bűncselekményben szintén részes, nem megbízható. A bíróság tanácskozásra vissza­vonul. Húsz perces tanácskozás után ismét elfoglalja helyét. E: Kapott­ jutalmat vallo­másáért ? T : Nem. E: Vallomását hogyan vették föl? T.: A Tiszánál amikor elfog­tak, megvertek E.: Ezért vallott? T.: Debrecenben három napig a földön aludtam. Az iratokat megtalálták nálam és a terhelő adatok alapján valotam E.: Erőszak hatása alatt vallott, vagy nem? T.: Közvetlen erőszaknak nem voltam kitéve. Egyes dolgokra már nem emlékszem és így azokra meg зет ericsi stem. Külső kényszert nem alkalmaz­tak reám, de mivel fogságom-

Next