Ellenzék, 1921. november (42. évfolyam, 241-264. szám)

1921-11-01 / 241. szám

Clu­j-Kolozsvár, 1921. november 1. __ |[|M| .|||| ...........ifiimi ni ............ ........ . -|(T • \mBmm»B3/a^i^^íxaimtSEmusemmxmiísmaessmKBmamBamtBaBaaKX3 i lepp a nagisapi tó őszi tarlala (Saját tud.) Vasárnap nyilt meg a nagyközönség számára a nagybányai festőkolod­a idei őszi kiállítása Nagybányán. A nagybányai soü vésztelep nálunk valóságos vég­vára a tiszta művészi életnek. A Thom­as Iskola hívei most úgy mi­nőségében, mint méreteiben értékes és nagy tárlatban gyűjtötték össze isgujabb műveiket, hogy két héten keresztül bemutassák, a közönség­­nek. Sajnáljuk­, hogy a tárlat Nagybá­nyán és nem Kolozsvárt van. A tárlat ugyanis mindenesetre megér­demli a megtekintést, már­pedig még a valóban szóértő és magasabb fculturájú közönség közül is kevés olyan van, aki megengedett magá­­rak egy nagybányai kirándulás időt rabló luxusát. A klAKáson együtt találjuk e jellegzetes nagybányai iskola leg­újabb alkotásait. Anélkül, hogy a nagybányai festőkolóniának kijelölt és "korlátokba vett iránya lenne, mégis mindegyik képen megtaláljuk azt a közös úton való haladás fej­lődését, amely a nagybányai ké­peknek olyan speciális jelleget ad.A Muntást a Nagybányai Festők Társaság­a rendezte s ennek zsűrije döntött a beküldött képek fölött. A művek elfogadása csütörtökön feje­ződött be, a zsűri pénteken hozta meg határozatát és a sajtó képvise­lőinek szombaton mutatták be a ki­állítást, amely azután vasárnap a nyilvánosság simára is megnyílt. A­ művészek sorában a következő ne­veket találjuk: Thomta János, a mester, Ziffer Sándor, Krizsán János Rétchy Károly, Ferenczy Valér, Bör­­tsök Samu, T. Rátz Péter, Csikós Anti, Boldizsár István. Apát-Abkoro­vits Béla, Egry Síri, Flórián György. "Szék képeket állították ki. Ferenczy Noémi gobelinekkel és gobelin-ter­vezetekkel, Pasku Jenő pedig Kob­zokkal szerepel. A pap ne igyék hiteibe ! Irta: Csermely Gyila ! Az alább elmondandó mulatsá­gos kis história Abaúj-Torna vár­megyében esett, meg, ahol egy­­különben istenfélő plébános majd­hogy el nem káromkodta marját, amiért szent Dávid király a 119-ik Izsoltárt szerzette. Nem szerzetté­k volna, le se fordíthatták volna latinra, Palestrina se komponált­­volna rá zenét és a halottakat sem , azzal a bús nótával búcsúztatná el­­plébános és kántor, amely bús nóta igyen szól: circumdederunt ,me gemitus mortis, dolores inferni circumdederunt me. Mert hát erről leszen itt szó, a circumdederunt kezdetű zsoltárról, melyet Dávid király szerzett, valamely barát for­dított le latinra, Palestrina zené­­sített meg és melyet minden em­ber ismer. Ismer még akkor is, ha nem is római katholikus, „hanem tizenhárom­ próbás zsidó.­ Ismerte ezt a zsoltárt az a falusi zsidó is, aki Abauj-Torna vár­megye egyik kisebb falujában mérte a bort meg a pálinkát és emiatt a zsidó miatt történt, hogy a szentéletü plébános ur majd, hogy bűnbe nem esett. (Adta anti­­krisztus zsidaja, miinden $~miatt­ történik !) No" de tart­unk csak sok­­á’v volt, hogy a bőséges és am­ulett kontemplativ élet több hájat é­vért produkált a plébános testén és testében, mint amennyit a f­ő tisztelendő úr elbírt. Kezdte hát nem jól érezni magát és ezért az orvoshoz fordult .■ Rendelj va­lamit, spiritális, m mert még megüt a guta. Sok mozgást rendelt az orvos és ezért a szentéletü plébános hagy sétákat tett a környéken. Olykor a harmadik faluba is el­ment. Da mert egyedül sétálni nem mulatságos dolog — Jézus Krisztus is Szent Péterrel járta a világot — ezért a főasztelend - szent atya a kántoriumtól vitte ringával és­, azzal sétált a vi­déken. . .Egy forró nyári nap délután a fentemlitett kisebb faluba vetődtek és mert megszomjúhozának vala, a Gelb zsidó korcsmájába térné­nek be egy korty italra. Azaz nem is annyira egyre, mert a főtiszte­lendő plébános ur három üveg sörnek, a nagyobb" igényű kántor pedig négy feliiter botnak hágott a nyakára. Cantores amant li­­quores. Mikor fizetni akartak, története­sen egyiknek sem volt pénze. — Kántor uramnak nem volt, me­rt sohasem vitt magával, máskor is­­ főur fizet­e a kontót, a plébáno ur pedig otthontól eltette a m­en­­ét. No de nem dől össze a világ, ma'd felírja a korcsmárat. — írja föl, Gel^ ur — mond a a plébános a zsidónak. — De n írja ki a nevemet oda, arra a fe** thető táblára mert fölfelhném a­ dolgot, hi mások is olvasnák. Csak u»v fényezze fel ké^m, ne­vem megemlítése nélköl. . — Tessék nyugodt lenni főu* — nyugtatta meg a plébánost a zsidó. — Nem lesz röstelkedése emiatt. Ez a kis korcsmai incidens még annyiban járt haszonnal, hogy té­mául szolgált a főurnak a legkö­zelebbi prédikációjához. Az iszá­­kosság ellen beszélt, hogy rom­lásba viszi az embert; az iszákos ember testét-lelkét rontja és adós­ságokba is merül, mert hiszen hi­telez a korcsmáros. De a korcsma­­hitel a töldet esi meg, jól tudjuk. Tehát ne igyatok emberek és ha már mindenáron isztok — fejezte be beszédét a plébános — leg­alább készpénzen igyatok. De attól óvakodjatok, híveim, hogy a fe­kete táblára kerüljön a r evetek. Hát, fáin egy szónoklat volt és magukra is értették és behúzták fejüket a lapockájuk közé, de öz­vegy Kobak­né a­szonyom nem hagyta szár­­on a dolgot. Még a főtisztetém­lő ur beszél? De bi­­zo’y m?"várta, amíg kijött égi nyakonöntötte ,o’r jó szívd. Ep-s nem is kiprédikált, mi ! Hát csak] maga háza előtt seperjen a fő­­tisztelendő ur me­ t láttam ám,­ amit láttam. A Gelb korcsmárosi tábláján az én név m van-e tóvá v g/ » főtisztelendő űré ? De a bizo­r a f­iuré van ott meg a kántor úré is ott v-m.­­ Szoginy plébános ur rohant,* ih gy kövér lábai csak bírták, de egyenese­n ehhez! — Miért irta ki­­ nevemet, holott megmondtam,h­ogy ne írja ki. — Bocsánatot kérek, főur, én nem írtam ki a nevét — mente-] getőzött a zsidó. — Tessék ide-­ nézni és olvasni. Hát a fekete táblán ez volt kré-! t'vd­ föliror: a szépfalvi circum-­ dederunt... három üveg sörrel; a dolores inferni... négy félliteri borral. M­sezt irta volt fel Gelb, hogy el. US felejtse a kontót és ezt olvasta] is Kobakné, mikor ő­t szeszfélére v­árolt. És ezért történt, hogy új főur majd elátkozta az egész circl­etimdederunt kezdetű zsoltárt és majd bűnbe esett a zsidó .miatt, a­ Kobakné száját r­em is említvén,' AdtalSf4­us zsi­l3ial. __| ■ 2 A tárlat ismertetésáre még vissza­térünk.­­Annyit első tekintetre is meg tehát állapítani, hogy a kiállítás ma­Kolozsvár, október 31. A paraszt­­párt tegnap délelőtt látogatott nép­­gyülést tartott a­ Redutban, amelyen kölörösen intellektuellek nagy szám­mal vettek részt. A népgyűlésen beszéltek: Bog­­dan­ Duica szenátor, egyetemi t­a­nár, Panaitescu Em­il képviselő, egyetemi tanár, Raduca­u­­kép­viselő, a parasztpárt végrehajtó­­bizottságának tagja, Juntán­­ és Adam képviselők, utóbbi bánáti parasztember, és­ Giuglea egyetemi tanár. Valamennyi szónok terjedelme­sen fejtegette a parasztpárt pro­­grammját, amely a szociális és demokr­atikus politika hitvallása, hangoztatva,­ hogy a párt nem az protekciós pártpolitikát, hanem a nép érdekeivel törődő,­­ igaz de­mokratikus érzés hatja át minden vezetőjét. A párt a parasztokkal akar együttműködni, mert a pa­rasztságom­­ nyugszik Románia jö­vője. Élesen támadták a nemzeti pár­tot, amely ahelyett, hogy velük ez igazán demokratikus párttal ha­ladna együtt, a demokrácia leg­nagyobb ellenségeivel, a liberáli­sokkal fog össze. Valamennyi szónok beszédéből kitűnt, hogy a parasztpárt megrse győződve arról, hogy a nemzeti párt és a liberálisok között a pak­­tum befejezett tény. Végül határozati javaslatot fo­gadtak el, amelyben hangsúlyoz­zák: a parsztpárt hű marad a demokrat­us elvek mellett, be­vonva politikai szervezeteibe az egész ország tömegeit. Követeli h­az új választásokat semleges kor­gas­zívója és egészséges művészi fejlődésről tesz számot Nézze meg­­ mindenki, ilkit érdekel­­mány vezetése alatt, hogy az or­szág közvéleményének igazi felfe­tása fitejezésre juthasson a vá­­l­aszt­ás­­ révén. A nemzeti kisebbségekre vo­nrkozó as?­a határozati javaslat követel! a gyula­­fehérvári határozatok ér-­­ vényes rését s azt kivágják, hogy a kisebbsé­­gek demokratikus c'-rasi együtt haladóinak alromán demokráciával, amely közelebb áll hozzájuk­ .spittt a­ saját oligarchiájuk. A konszolidálci­ó érdekében mun­­kára hívják fel az összes demokra-­ tikus eszmeket Románia jövőjének negala­ jozásához. (R­­.) Liberálisok és nemzetiek Pi'Temnest, okt 31. Maniu G­ula, Popovics és Pop C­icsó a co­rá­ba érkeztek és miből lágyai­­nak Br­­i­tfiúval. Most már, egy­két­ napon belül véglegesen eldől, létrejö­het-e megegyezés a két párt között vagy sem. (Rfi.) Maniu audiencián Itatiafest, okt 31. Maniu Gyula hétfőn valószínűleg kihallgatáson­­jelenik meg a királynál. (Rfi.) Magyarországi kérdés :Tiffánfest, okt. 81. Teke Jonescu külügym­iniszter tegnap fogadta a® angol-francia és jugoszláv követe­ket, akikkel a magyarországi kér­­désről tárgyalt. (Rt­.) Román-orosz tárgyalások Prrdaveti, október 31. A Fin­alfi és Cancen között folyt tárgyalá­sokat határozatlan időre elnapol­ták. A román kiküldöttek,kijelen­tették, hogy semmi­­ esetben és semmiféle formában nem hajlan­­dók­ tárgyalni Besszarábia Romá­’­niához történt csatlakozásának] 'törvényességéről és definitív jelen legéről. Csak olyan kérdéseket] haj­landók megvitatás tárgyává] tenni, amelyek az egyesülésből] közvetlenül folynak, mint pl. a' dnyeszteri hajózás kérdése. Ami a kisebbségi jogokat illeti, a román] 'delegáció rámutatott arra, hogy a­ 'különböző békeszerződések eléggé] szabályozzák ezt a kérdést. Filialui kérte Moszkvában levő] aranykészletünk és a páter­vári ro­­­mán követség értékeinek s irattá-­­rának visszaadását. Ennek a tár­gyalását viszont az orosz delegá­tusok nem engedték napirendre tűzni, v­ így a tárgyalásokat határozatlan, időre elnapolták és mindkét de­legáció hazautazott. Os­c*í Vír felist s cseh rjöísísHSsoh , Prága, október 31. Csütörtökön­ át mozgósítás első napján, a né-­­metlakta vidéken vér folyt. A né­­­metek­­ugyanis nem akartak a fel­hívásnak eleget tenni, sőt Gros-f­litzban kimondották az általános­ sztrájkot. A kormány a sztrájkotok­ leverésére nagyobb számú légió-s­nállást küldött ki, kik között for­mális harc fejlődött ki. A harcnak’ 6 halott' és­­ 20 sebesült áldozatai­­*OU­ (Rt­.) fasgd s szoritRománi­a London, október 31. Oroszország november 7-én ünnepli meg szov­­jet-k­öztársasági államformájának negyedik évfordulóját. Ez alkalom­ból Csicserin felhívást intézett az orosz néphez. Az ünnepségre nagy előkészületeket tesznek*. (Rtt.) . .JsipszliVia* Idtii­sHtita s Bijagirlljst Pelgrad, okt. 31. A szerb kor­mány kiutasította Szerbia terüle­téről az összes magyar újságíró h írt azzal az Indokolással, hogy az állam érdeke ellen dolgoznak. A budapesti kormány tiltakozott ez ellen, de a szerb kormány nem hajtan­dó el ígyra vi­szatérni. (Dtv.) A paraszt­párt­­ a gyulafehérvári határozatok végrehajtását követeli Támadják a liberálisokat. — A szovjet­ f­ormány nem akarja kiadni a román aranykészletet ­ELLENZÉK. i ■ ,—, •*<*ú­íjűn»ata«ai

Next