Ellenzék, 1921. december (42. évfolyam, 265-289. szám)
1921-12-01 / 265. szám
riul(Kolozsvár) 265. sz. Csütörtök, 1921. december 19 .. A.„ XLII-ik évfolyam . ______ , FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Cenyintf' A. Möfh Előfizetési éra: Egyes szánásai L. — Bucu sticen 1*50 j; Szerkesztőség-kiadóhivata r| Epyrétf ,£5 Lej Németországban 3 W. — ilszférában 15K. 1 ALA ^ ^ ' I Stát ti Spal 013 1 irdetése* jhuj Csehszlovékiában 1 Ck. Jugoszláviában —^50d. BARTHAMIKLÓS fai- | díjszabás szerint, ^szívre. . £«Lei Magyarországon 3 korona. | Ssert«»tJégif^KSdói.ívat.i lesi Elhibázott Mihályi Tivadar a bukaresti sajtó képviselői előtt hosszasabban nyilatkozott az egységesítés rendszertelességeiről. Nagyon óvatosan és nagyon diplomatikusan boncolgatta az elhibázott egységesítési politika tévedéseit. Annyit a miniszter is beismer, hogy az egységesítés nagyon nehéz probléma s a félszeg intézkedések felkeltették a lakosság ellenszenvét és elégedd-; fenségét, de a rendőrtisztviselők„ trvélyss elleniáTTSMt az átfigyeződés ellett már társadalmi lázadásnak ■famősiti. Mi már régen, hirdettük és hirdetjük mást is, hogy ez egységesítés még az érvényben levő erdélyi törvények figyelembevételékel is lehetetlen. Erdély politikai, lajdssági és közigazgatási szaksráját nem lerombolni, hanem módosítani és kiépíteni kellene. Az egységesítés erőszakos és öntövényes intézkedései lassanként fojtották meg Erdély iparátjjú kereskedelmét. A közigazgatás szintén a legalacsonyabb fokra sülyedt.A nyitott szemekkel járó és világosabban gondolkodó román köjröket is megbotránkoztatta az atömeges visszaélés és rendszerré váló basáskodás, amit tapasztaljaunk kellett. Nagyhangú kijelentéseket és ígéreteket nem egyszer volt alkalmunk hallani. Az ígéretek hegyekké nőttek, de a valóság az, hogy nem történt semmi és alig van kilátás arra, hogy történjék valami. Kétségtelen, hogy a kormánynak mindenekelőtt arra kellett volna törekedni, hogy Erdély közigazgatását — ha már jobbat nem turtott produkálni — raegtartsa a régi színvonalon. Az egységesítés idegen, a viszonyokkal teljesen ismeretlen embereket dobott felszínre s igy nem kell csodálkoznunk azon, ha a purifikálás elmaradt. A királyságbeli tisztviselőket neveztek ki Erdélybe s a régi megbízható tisztviselők viszszavétele még mindig késik annyi ígéret után. Az egységesítés másik és legnagyobb hibája az, hogy Erdélytteljesen Bukarestre akarja utalni.Erdéig Bajáink és panaszaink legnagyobb részét elintézhették itt Kolozsváron is. Az egységesítés végrehajtása azzal a következménnyel járna, hogy minden kicsiségért Bukarestbe kellene szaladgálni, amihez a legtöbb esetben az idő, meg a pénz is hiányzanak. Az államtitkárságoknak Bukarestbe való feköltöztetése Erdélyt úgy politikai, mint gazdasági tekintőben levesen " alárendelt helyzetbe juttatná, holott kétségtelen, hogy Erdély ma ma Romániának. " Az"" erdelyű románság vezetői szintén tisztában vannak azzal, hogy az egységesítés Erdély halálát jefezil. Eklatáns példa rá, hogy mi" Sor" a napokban a rendőrigazgatóságnak le kellett volna költöznie Bukarestbe, a tisztviselők egyöntetűleg megtagadták a sérelmes intézkedés teljesítését. Ez azonban nem társadalmi forradalom, hanem az életösztönök parancsoló kirobbanása. Bukarestben avatatlan s az itteni viszonyokkal teljesen ismeretlen egyének nagyon rossz szolgálatot tesznek az országnak, mikor a „mindenáron egységesítés" jelszavával erőszakos intézkedődésekre ragadtatják magukat. Aid Erdély népét politikailag, és gazdaságilag kormányozni akarja, az ismerős kell hogy legyen az erdélyi levegővel, az itteni viszonyokkal, Erdély speciális igényeivel és kívánalmaival. A kereskedelemben és iparban szintén nagy károkat okozott az egységesítés elvének alkalmazása. Erdély gazdaságilag teljesen tönkre-ment. A kereskedelem nem ismer sem "nemzetiségi kérdést, sem politikát. Csak egy cél lehet: dolgozni, mert a munka adja egy ország értékét. Akik fáradságos munkánk természetes ütemét megzavarják és nyugtalanítják, mérhetetlen károkat okoznak nemcsak Erdélynek, de egész Romániának is a parasztéért visszatért a parlamentije Argetoianu bocsánatot kért. — A liberálisok nem félnek Averésen fenyegetésétől. — Megegyezés a Banca Nationálával Kolozsvár, nov. 80. (Sáját tud) A parlament első ülését jó részben ■» megalakulás formaságul tárgyat le. A kamerában azonban feljegyzésre méltó dolgok is történtek. Bevonult a parasztpárt, amelynek előre megállapított feletaleit aztán likvidálták. Argetyianu ünnepélyesen megkövette a pártot, elégtételt adva a párttal szemben pár hónap előtt tanúsított viselkedéséért.) Viszont a párt részéről felolvasott deklaráció hangsúlyoz...*, hogy a parlamentet a sürgős ügyek elintézése után feloszlatják és semleges kormány vezeti az új válasításokat. E szerint a pirasztpárttal való megegyezés is csak ideig-óráig hosszabbította meg az Avere.cu scorming életét. A liberálusok azt mondják, a parasztpártiak visszatérésére, hogy egymásra találnak az egymáshoz illők és késéssa fognak ütet bukni. A kamara keddi ülését ’negred 4-kor nyitolta meg Duiliu Zamfirescu. A házszabályok értelmében megválasztják az igazoló bizottságot, majd az elnök átadja helyét Daianu alelnödnek, aki elrendeli az elnökválasztást. A kormány tagjai közül Arpetoianu, Cudalba, Trancu Iasi, Goga és Serghie Nitza vannak jelen, a parasztpárt az egy Madigearu kivételével szintén megjelent. Az ellenzék nem vett részt a szavazásban, s így a leadott 146 szavazat közül Duiliu Zamfirescu 144 Panacostea és Misu Dumitrescu szintén 1 szavazatot kapott. Duiliu Zsmirescu elfoglalva az elnöki széket, köszönetet mond a megnyilvánult bizalomért. Dicséri Mihalschet, Maniut és Vajdát, akiknek Jiszafi-5sságához kétség nem fér. Felsorolja az elmúlt ülésszak megszavazott törvényeit, majd rátér a jelen ülésszak feladataira, beszél a külpolitikaáról is, vénfi! Az ellenzék távolmaradásáról szól, gyerekesnek mondva a távolmaradás indokolását! . .A mandátumot a képviselő nem gyakorolhatja távolléte által. Ezt bizatták a parasztpiirírak, akiket ezért üdvözöl. Meg van győződve arról hogy az Averescu-kormány igazi munkája csak most kezdődik. Hangsúlyozza, hogy a padau.odt mostani feloszlatása megsértené az ország alkotmányát. Argetoianu belügyminiszter a kormány nevében" köszönetet mond a parasztpártnak visszatéréséért. A párt magatartása szép és hazafias. Beismeri, hogy hibázott, elragadtatta magát és sajnálja, hogy illetlen szavavakat használt, amelyekért ez alkalommal bocsánatot kér. Reméli, hogy a parlament összes tagjait át fogja Hatni az ország érdeke. Bizalma van azon mű iránt, melyet ez a parlament meg fog valósítani és szerencsét kíván a munkához. Lapu a parasztpárt nevében deklarációt olvas fel, melyben megindokolja gy parlamentbe visszatérését.** „ A deklaráció azon m'g’gV^sődéssel végződik, hp^T? je*’: fenlegi parlamentet dr.:«negoldásra"* váró feladatok !$hrj#s elintézése után szloSrfllják^s egybehívják az alktzEná4yo2i ülést, melyre a. válat^&spKri semleges kormány all.ít*tejr% . • ipfgpjteni. f \ Ezután áttértek az alelnökválasztásra. ' * A Szenátus ülésén elnökké * Ujh Ccanda tábornokot, alsökké •Mi*ronescut 103, Tarnovszkí 103CMese tanít 83, Mihályi Tivadart *70# és Romanescut 80 szavazatai "véükz*„ tolták meg.. . » Ezután Bajor a paraírfc-pájt, nevében felolvasta ugyanazt a deklarációt, mint J'Lupn a kamarában, mire Argeroianu itt is bocsánatot kért a néhány hónappal ezelőtt föl-tétet incidensért, fj A Vinlevelálae'zólVa a miniszterelnöküek a kormánypárt értekezletén a liberálisok politikai sztrájkjáról és annak letöréséről tett kijelentéseire, igy ir: A liberális képviselők nem azért’ vonultak ki a vesicai parlamentből, hogy tüntessenek a rend elleni, hanem azért, hogy tiltakozzanak mindazon törvényteletségek és errkölcstelenségek ellen, melyeket a kormány egy korrupt többség oltalma, alatt és a kormánypárt üzleti férfiai egy bűnös kormány segítségével elkövettek. Ami a miniszterelnök fenyegetését illeti, az tisztán és egyszerűen nevetséges. A’ parasztpárt' visszatérésére vonatkozólag a Viitorul kijelenti, hogy boldognak érzi magát, mert így legalább a helyzet teljesen tiszte, a két demagóg párt összekötötte sorsát egymással és közös is lesz a végük.". ‘"J-1' v » A Banca Naszionala'ma közölte a kormánnyal, hogy nemi'nyújt ugyan közvetlen’ kölcsönt, azonban beleegyezik abba, hogy az államnak a nagyvállalatokkal szembeni tartozásait a pénzügyminisztérium által kiállított és a pénzügyminiszter által aláírt fizetési utalványokra e vállalatok csak kifizeti. Az állam fogja fizetni a kamatokat, amelyek a szokásos mértéket meg nem haladhatják A kölcsön összegét nem limitálják a kért 500 millióban, hanem a bank készpénzkészlete arányában fogja a kifizetéseket eszkörzölni. • '' Töfit lapban' napvilágot látott a? "a hifi hogy egy román-jugoszláv vegyes bizottság a két állam közti területcseréről tárgyalna, sőt e lapok már nagyobb városok neveit is köztik’, amelyeknek sorsa már csak e bizottság döntésétől függne. Ezek a zfirek messzeállanak a valóságtól és teljesen túlzottak. Csupán a határ közvetlen közelében levő kisebb községekről lehet esetleg szó, azonban még egyelőre ezekről sem tárgyaltak._ Úgy, hogy precíz adatokat, ezen kisebb határkiigazításokrról sem lehet még, közölni. japán kínai ma-mű oldal.