Ellenzék, 1921. december (42. évfolyam, 265-289. szám)

1921-12-14 / 276. szám

VÍJÉRZÉK Akadályok iparka­marák fenntartása körül Megszűnik a kamarák illeték- erővási joga • Megkezdődtek a vámtarifa revíziójának mun­kálatai (Sajós tud.) A hat erdélyi és bá­náti iparkamara titkárai néhány nap­­pal ezelőtt értékesletve gyűltek össze a bukaresti iparkamarában. Az érte­kezlet egyik főtárgyát az képezte, hogy miköben biztosítsák maguknak a csatolt területek iparkamarái s működésükhöz szükséges anyagi eszközöket. A Titulescu-féle új adó­törvények értelmében ugyanis 1922 április­­­ével megszülik az iparka­marák illetékkirovási joga s a ré­szükre szükséges összegeket az előző évi költség­vetés alapján a pénzügyminiszter fogja kiutalni. Ez az új rendszer rendkívül súlyos helyzet elé áyitja az iparkamarákat. A nehézkes kiutalási és a folyósítási eljárás mellett a tisztviselők fizetése, az adminisztratív kiadások, vb­szám­­lák stb. fedezése rainduntalan aka­dályokba ütközhetne, ami természe­tes­en nem lehet a kamarák műkö­­désének előnyére. Ezt a válságos állapotot akarják elkerülni az ipar­­kamarák, midőn jóelőre gondolkoz­nék azokról a módozatokról, ame­ly­ekkel elháríthatják fejük felől a fenyegető anyagi krízist. A bukaresti értekezleten, amelyen a kolozsvári kamarát Caciu',a titkár és Bereczly fogalmazó képviselték,­­ arra, a megállapodásra jutottak, hogy a kereskedelemügyi miniszter útján a pénzügyminisztertől a ka­marai költségvetésre vonatkozó ren­delkezés módosítását kérik. Erre nézve tervezetet is készítettek, mely­nek vezető gondolata az, hogy az ipari, és kereskedelmi vállalatoktól a­­ cédula alapján be­folyt adók 1­ százalékát az egyes kamarák részére az illetékes pénzügyigazgatóságok havonként utólag folyósítsák.­­ Ez azonban az adótörvények megfelelő kngészítését tenné szükségessé. Az erre vonatkozó memorandumot a bukaresti kamara fogja illetékes helyre eljuttatni. Foglalkozott a kamaraközi érte­ — Neked beszélek, apáti áldo­­gál! Nem érted a szót?! A tarka háttérbe vonik­, ide most előlép Varga Laci: — Azt a tehenet nem ketten vet­tük­, hé! — Hát osztón? Tanítsd becsü­letre! — Meg érj arra régisdet ! — Hogy mondod? — U­g­y mondom, Hogy lé­gödör! Mákos Palit elönti a méreg. Kö­zelebb lép és úgy mondja: —• Kivel beszélsz, te mocskos?! •Varga Laciból is kitör a virtus. Fémfele emeli a hangját’. Gyígyffsal', kihívóan felel: — Hiába pattogsz! Nem féltik! [Tiattám­ én még karon, varjút! Felsőszelyva és 'Alsószolyva népe, a­­kiki a maga legénye körül csö­mör fosul és biztatva sugdossák: — Ne félj, Hali! .Mii is itt va­gyunk * — Ne félj, 1801, amíg minket látsz! Már össze is robbannának, ha nem vallja köztük a hosszú vályú és akörül a tócsa. De Hiszen meg lehet azt kerülni. Oda’ kell állni a puszta gyepre. Hát meg is teszik.­­Káromkodva, szikrázó Szemekkel ssívrekednte­k egymásh­oz, ’de ebben a pillanatban messziről kiabál egy szépen 'csengő leányhan­g: — Laci bátyám, nem' hozta el itatni a szürkét! Egy szép sugár, leány futva ker­geti maga előtt a vályúhoz a szürke lovat. Liheg és kipirul az­ arca a melegtől, de még jobban attól, ahogy Mákos Palit megpillantja. De Pálmak is elakad a szava. Min­den' haragos szikra kialszik a sze­mében' és olyan szelíd a nézése, amit a' 'lányba vet, mint aki az ol­tár előtt imádkozik. Varga Laci sem­ akarja megijeszteni a Húgát. Úgy szól neki, mintha semmi sem történt volna : — Hogy 'Olyan messze jöttél ezért a lóért. — 'Alsószolyva közel esik Felső­­szolyvához, mondja a leány. Csak­hogy némelyek nem­ tudják. Ekkor úgy nézett a zavarban álló Palira, hogy az majd elolvadt a te­kinte létől. ’Aztán sarkon fordult és sietett hazafelé. Mikor pedig Juci­ké , — mert ki lett volna n .­­ — el­lőni a láthatárról, Varga Laci neki gyü­rkőzött: Ki a mocskos hé?! Pali meg se moccant. — Ne ír ne, — gúnyolódott Laci? Étinek ínegiu­du­lt’ az óra véres­e . ' —­ Ne beszélj sokat, mondta Ma­rd ,s Pali. Itt vagyok. Nem szaladok el. Üss le. Nem védem magam. Ez a fordulat zavarba' Hozta La­cit. Alább hagyott a kihívással. Egy kicsit hallgatott^ aztán így szólt: —■ Védtelen embert Kern hántök. Nr*m­ vagyok orozva maim kutya! De te, — te gyáva vagy! Ezzel otthagyta Mákos Palit, aki­nek a „gyáva" szóra írteglobbalttal­: a szemei, de azt is lenyelte­* -vé'- ■--- -Mikor a felsőskölyvárak az Tinié­től hazafele ballagtak',- a, félszemű­ harangozó, aki a sánta szamarát vezette, egyre azon tűnődött a töb­biek' előtt: — Mi a fene lelte azt a Palit? Mert olyan vót az, hogy az öreg apjártak is neki m­ önt, Ha mégha va­­gifozték . . . . Mákos Pali utoljára indult el. Has­sa­n t 'riogatta a teheneit és mind csak azon gondolkozott: — Nincs miesze — az igaz—egyik Szolyva a másiktól. Ezer lépésre sínes . .. — Ni­, ’de ért föhnére,m,­lla agyon-­­ülje is! 5 -ból e­zé­vSí* *,r 1951. december 31 43 kezlet a vámtarifa revíziójának kér­désével is. Az erre vonatkozó mun­kálatok csak most vették kezdetüket s ezidőszerint az elvámolás a­á eső összes cikkek pontos és részletes jegyzékének összeállításával foglal­koznak. Szóba került ezenkívül a tőzsdék ügye is. Az új tőzsdetör­vény tervezete most van sa­jtó alatt. Megjelenése után a minisztérium azonnal meg fogja küldeni az összes kamaráknak tájékozódás végett. A kolozsvári tőzsde létesítésének ügyét a Solidaritatea az iparkama­rával karöltve fogja intézni. Közösen látják el az előkészítő myinkálatokat, s a tőzsde finanszírozását pedig a kamerára bízzák. A bukaresti magyar követség kirendeltséget állít fel Kolozsvárt Megérkezett Richhorn követség! irodaigaz­gató.­­ " Könnyítés a repatriálási és útlevélügyekben (Saját tbd.­­ A tegnapi nap fo­lyamán Kolozsvárra érkezett Rich­­horn Richárd, a bukaresti magyar követség irodaigazgatója, akit a bukaresti követség repatriálási és útlevélügyek intézése céljából de­regált Kolozsvárra. Aichhorn kül­detése tulaj­donképen az, hogy a Magyarországba repatriálni szán­dékozóknak a budapesti Mene­kültügyi Hivatal engedélye alapján megadja a beutazási engedélyt Egy úttal azonban a Magyaror­szágra utazó román állampolgá­roknak is fog magyar vízumokat adni és ez a körülmény az, amely nagy je­lentőséget ad költésének. Aichhorn a bukaresti magyar követség egyik legképzettebb tiszt­viselője. Eredetileg, mint tényleges tiszt a közös hadseregbe,s szolgáit. Majd átlépett a külügyi szolgá­latba s a kölni, majd a nizzai konzulátusnál működött. A magyar külügyminisztérium felállítása al­kalmával­­ Budapesten szolgálatra jelentkezett s már egy éve a bukaresti követségnél vall. Az Ellenzék munkatársa felke­reste Aichhorn igazgatót a Köz­ponti Szállodában levő lakásán és érdeklődött programmja felől. Aichhorn igazgató a következőket mondotta: A békeszerződés értelmében a le­­csatolt területen illetőséggel bírók egy évi határidőn át optáll­atnak a magyar állampolgárságért és egy további év alatt repatriálhatnak. — Nehogy előforduljon az az eset, a­mely a múltban már többször meg­történt, hogy elvi differenciák miatt a repatriálni akarókat a magyar ha­tá­ron ne engedjék be, a követség — a bukaresti külügyminisztérium be­leegyezésével — engem delegált a kolozsvári repatriáló hivatal mellé, hogy a magyar állampolgárság op­­tálásánál és a repatriálások ügyeinél a magyar kormány álláspontját kép­­­viseljem. A tegnapi nap folyamán fölkerestem Tanasescu belügyi államtitkárt, aki a legsszivélyesebben fogadott. Nála volt alkalmam Pitót rendőrprefektus­­sal, Methes prefektussal és Puticiu repatriáló hivatali főnökkel találkozni. Úgy látom, hogy felfogásaink között nincs lényegesebb eltérés, mert mind­annyian a trianoni békeszerződés határozatainak alapján állunk Ezt a működésemet össze fogom kapcsolni magyar vízumok adásával a román útlevelekre. Erdély lakos­ságának eddig is, sok fáradságába és költségébe került az, hogy az út­levél láttam ezét okát Bukarestben kellett végeztetnie. Hivatalom azonban működését csak akkor kezdheti meg, amikor a lakáshivataltól megfelelő helyiséget kap. Remélhetőleg ez sem fog soká tartani Úgyhogy január közepe tá­ján már megkezdhetem munkám­at. f Ciliit f­est, tisztit Cifit, firo­ost vál.) Gazdik dolgai Az Ege igazgató választmányán­­ak ülése (Saját híd.) Az Erdélyi Gazdi­­­ági Egylet igazgató választmánya f. hó 10-én tartotta ülését a tagok nagy számának jelenlétében. Báró Jósika Gábor elnöki megnyitója után Török Bálint titkár jelentésé­ben előadta, hogy a Titutegen­­téte új adók üdvében Kiskükü­llő-, Tard--Aranyos- és Szatmár vár­megye gazdasági egyleteitől, to­vábbi sz Urvízhelymegyei Föld­mi­vessző­vétségtől számos pana­szok érkeztek be, amelyek a bec­ső bizottságnak a szakértelem teljes díjj­ával végzett becslései ellen irá­nyulnak. Az Ege már korábban­ is kérte az adóbevallási határidő ki­tolását s felhívta egyúttal a társ­­egyleteket, hogy a megyei pénz­­ügyigazgatóságok előtt az adó­ügyek ilyen elintézése ellen tes­tületileg tiltakozzanak. A gyűlés elhatározta, hogy az adótörvények módosítása érdekében feliratot in­téz a kampányhoz és az iparkamara és a munkaadók szövetsége által 18-án rendezett népgyűlésen tes­tületileg részt vesznek. A szesz­gyárosok szövetsége a teljesen­ irreális becslések ellen szintén tílz taktor feliratot küldött Bukarestee, amelyet az E.e hasonló szellemű memorandummal fog támogatni. Az ülés ezután a gazdasági munkásoknak és alkalmazottaknak a kerületi munkásbiztosító pénztár ügykörébe való bevonásával fog­lalkozott. Az erdélyi megyék gaz­dasági egyleteitől egyre sűrűbben érkeznek a panaszok a munkás­­biztosító által a gazdikra rótt ter­hek miatt. Az ügy tanulmányozására bizott­ságot küldtek ki, melynek elnöke báró Jósika, titkára Török Bálint, tagjai pedig dr. Eöry István, dr. Sípos Aladár, dr. Gibányi Imre, dr. Nagy Endre és dr. Darkó Ákos. A gabonaneműek újabban tervbe vett zárolása ellen a földművelés­­ügyi minisztériumh­oz erélyes hangú tiltakozó feliratot intéznek. Ezután a különböző szakosztályok: jelen­­­tése következett, amelyek során elhatározták, hogy az erdélyi cukor- , répa termelőket folyó hó 15-én értekezletre hívja össze, a gazda­­közönség gyümölcsfa és szőlőo­t­­vány szükségletét együttesen ked­vezményes átlagáron fogják be­szerezni saheremag tisztítóosztály üzemi, elhelyezése érdekében meg­teszik a szükséges lépéseket, to­vábbá a magas bortermelői adó leszállítása és a borkivitel meg­könnyítése érdekében memoran­dummal fordulnak a kormányhoz. A telepesek birtokait veszélyeztető uabb törvény módosítása érdeke­ltjén az elnökség illetékes helyei, ■ felterjesztéssel élt. Számos új tag fölvételével a gyűlés vágat ért. ! A temesvár? !Gyapjuipar r.-t ! kolozsvári üzlete, Calea Víc- 1 tornéi (Kossuth Lajos-u.) 24. Finom gyapjú szövetek 1 fát gyártmány, eredeti gyári árak ! ! Harisnya-ára csak : - -1 -1- 4- nagyban. + -4- •*­ RcLaajöis a D’OR ILLATSZERTÁRBA !

Next