Ellenzék, 1922. január (43. évfolyam, 1-23. szám)
1922-01-01 / 1. szám
t Év . Anglia vérbefojtja Egyiptom szabadságmozgalmát Zaglul basát letartóztatták. Véres utcai harc Kairóban. Áramos fradihajók Indultak Egyiptomba .Bécs, dec. 31. (Saját tud.) Kairói táviratok jelentik, hogy az ingdi kormány letartóztatta Zaglul basát, az agyptomi cemaeti mozgalom vezérét. A jelentésekből klánik, hogy a brit botrány véglegesen le ■ akar számolni a mozgalommal és kész arra is, hogy vérbefojtsa hírmuzulmán nép nemzeti fellonj ■ olását. Zaglul basa, aki az Angliától való elszakadást és a :fCg:::et; le: Egyiptom kivívását irta jóboz?Hía. már Szuezben van angol hadifogságban, de eltávolítása nem történt simán. Záriul híveit, kik Kairóban gyülekeztek Allenby lord kormányzó fölszólította, hogy térjenek vissza falvaikba, de ezek vonakodtak a paracsnak engedelmeskedni Erre valemennyieket letartóztatták. Amikor Zaglal basát katonai kiételtel firtiíve udvarra vitték, Kairó utcáin véres zavargások törtek ki. A város utcáin egyiptomi csapatok, és rendőri készültségek cirkálnak. Alexandriában szintén szétoszlattak egy ötszáz főnyi tömeget... amely tüntetni akart. Kairóban a zavargások egész éjszaka tartottak s a rendőrség többször rálőtt a tüntetőkre, akik közül kettő meghalt, többen pedig életveszedelmesen megsebesültek. Zagul hasát automobilon Szuezbe szállították. Allenby tábornok proklamációban szólította fel a bankokat és mágnásokat, hogy a Zaglul vagy elvbarátai nevére letett pénzösszegeket ez ő engedelme nélkül senkinek se adják itt. Párisi távirat szerint egész Egyiptomban nagy az izgatottság. A Niitts delláj fölött fittre repfitőgépek csrkái"frk. XHímu] * "Tfl r^‘Q fi fimIn|-koloaMvár, jjpiS. jajm?tr 1. , VQSQrIOp SZÓ Hl § *50_____ ’ ^ 43.-lk évi. 1. szám ^ W FtJGO-ETLm POLITIKAI MAPI u.P Cenmrat: A. Man% ELŐFIZETÉSI ARA: I fV0 | SZE Q — al adóhivatal jegy tóra .... 25 Lei Fél évre..................130 Ld 1 ALAPÍTOTTA: S c 's iJS-PAI ÓTA Negyedévre ... 70 Lei Egész évre . . . . 240 Lei |g A R T H A M I K L Ö S | ~| Efy*| fiáB ára I L*a jj ||szerketztfiségi ítvateH ö, Kiadóhlyaiali teUrikim W®. eli feladatok küssöbei* Negyedik évét éli már a magyarság ezett a területen, mióta a világi? á.hmm leszámolása eredményében új szuverenitás alá jutott és negyedik kormánya van most mártaj basájának. Ez az utóbbi tény kétségtelenül mutatja. Ha a körnáRapetak egyébként Kom máltai* nők Sa, hogy a jastegülepedás, az- egyensúlyozódás, a konszolidálódás állapotától még messze van az ország. Sok tekintetben, így különösen, gazdasági téren, feelywste súlyosabb, mint volt a szuverenites-változáskor. Valutája gyöngébb, termelése csökkent és karca, kürtelme sem vette fel még Ist @ i laisd é letet, azt az erőt, amit a változások után joggal el lehetett várna. Mágiát a belpolitikai Helyzet®? sem lehet még pontosan kialakultnak tetünteni. Hiszen tulajdonképe»i komoly vértelstőeszmét, komoly poiniérí’ :~í--' āg edshri börajányok lehetett a a nxSstaSii kcrn i-iv .fdott ’tefárotózd, konmoly, programiKöt, pedig általános Őr • v Hegy minden tekintetben elírt!; 1 d«3jW a* tMánSg, ngy gazdetó’gí téves, a termelés fokozása, a f«ír-;valom bisfesite!ea, a pénzügy-' helyset megszilárdítása által, mint' a: Helpelití&rfi téren*, ahol a nem,: - ó egftnMH! világos: az! áHaméttes ifj fesífidós? ístányának lehető fel;s mérleg'Més'ével vezetni be & Bj fogn'agySblMKfotf államot a Ettek fzállamok tórába. — • -íí«*ryö® fermfezetes, hogy »% az alaktsfé* s magytuteétíHf, is LdeHi. Nemtestipárt felfurális 'és syizflasig? 'érdeke szempontjáig ?, hn ma törti politikai saeaffpontba is. 'Azt ugyanis mindenki éli’ *. - - ’ és a helyzet tárgyilagos m'órpgeléns mellett' határozottalí te kell állapitani', Hogy a magyar* sv. elhelyezkedése kisebbségi lét biztosítása szempontjából aZ edd' - eltelt idő alatt semmi komolynig tekinthető lépés vagy ami.'&í Ss'áxtel is nem történt 'Az 1918. októberi „forradalom idejére & magyarig teljes készséggel ren'dezte volna a Magyarországtól leszakított területek népei között való’ viszonyát, kerülbele) Ugyanazon az elvi' alapokon’, amelyeket a „gyulafehérvári’ Határozatok“ kijelentettek. Ez azonban akkor nem történt meg és nem a magyarság hibájából nem történt meg. Később már nem a magyarságon volt a Bor, hogy e tekintetben kezdeményező lépést tegyen. Más oldal-Utó! pedig ilyen lápon nem tartóni. A legutóbbi kormány orselyi minisztere isibb alkalomból kifejtette álláspontját, mely egyúttal a kormány álláspontjaia Tölt, a magyar kisebbség megfelelő elseelyezkedésének biztosítása tekintetüb föl, Tettia Igrérotefott, komoly, mrp ísár®tubái, elyaa igéretetdE, aatófcrak „merrí a iwok’áso® mitósifeí sséla- Wfök*1 ebbolT &k irányban:. A valós.'lg axosbattaai, Ss?gy a magyarság Helyzete ép oly btegüytafet?, áp oly rendezetlen mást iá, mint volt szelőit. Sem fcultífpájói, sem Izaurtesáyí életéi, mm egyvfiffliíSam* polgári ífa jwB'iflrsí Seliptelés btstesitáni nem tudta. A* efiádék* ügyek volt minisztere fevste !«, kegy az eredményeit, anaelyeseet i*É# Xrrt etxA ötvös joggal elvártmlfe : iaa, nesj következtek be. Búért nZkBD- geaffeS láttat, Kefey tfyiltóV'o* zistt ar- ról, miért maradt a K«3y retek ellenére ia Válton^ ^*«» -afe^ •» A telt Bfen válthatta' oe, jot-^ri . -L' « •'’agyare'ageak nfy politikai képviselő aaáPve, amellyel tárgyalásba bo'es’/i.tfeozHatott volna. Ez a heánitán nem Helyt álló két okból. Előszor Jban helyt álló azért, mert a magyarságnak igen is meg volt a jogosítílt politikai képviselő szerve, a koormány tudtával és engedélye alapján minden kifo'yásit c.a k .*> AXAAa .«. ^ív A. ..n. /A .<P 'kizáró szabi yaaterite éggel raepalapított Magyar Sz öv«teé«bert, amely' m asi általánoeasítsdstt dolog —igazén képviselte 'és képviseli ma is a leszakított területek' magyarságát, amely késs volt a megbeszélésekre s ebbeli készségét ki is nyilvánította. Betegyék, hogy a Sogmfey est « ssnrwftcm ítódafette vagy ama altarfelújítan«rssl a magyarság jögoefití pöHókai képviselőjéül. Hiffyen erre némi alapot adtak is azok a maglelíctőrseit elezlgeteltett álló, inkább SMspi megnyilvfenMvfdí, amelyek sióm’ anHyfea tárgyi,mint inkább személyi okokből magyar részről faMfóxSs ülök a Magyar Safivereég , timfónvártaE DeszeéllitSsál. Ezt a ISB.gyaS részről megtfyÜvá'n'Blt, bar a magyarság egyeteme* felfogánStól távol ’áBó kiföysteelási elfogadhatta Ilfttgyfil' a volt kormány annál inkább’, mert bizonyára Heki is Voltak tigyaöftyeW VifoséSsal. Mfede* azonban r m. feként ifrjn Rfírtak'. Egy alylv Jfn kért■. l.-cíí, amelyek a katado.jdösiképei keretén' tívta esnek, a Kormány tettekkel is Volt Bizonyitva, vagy valóban komoly szándéka annak az eminens államérdeknek a kielégítése, amely a magyarság megnyugtatásával, életfeltételeinek' biztosításával érhető el csupán, így például a felekezeti iskolák nyilvánossági jogának nyílt elismerése, a jogosulatla-nal átvett magyar, eszyixéiá éa táraadahní intézmények vi»«sftiMM!«ájtársa, r tisszítvihelőkérdés refflílísáésíe stb. Ilyen és hasonló remészetű' más ügyeknek igazságos elimtén&e amellett, Hogy tárgyú fcisnfjyltók' lett volna a több alkalomtljanal tett Kormánynyilatkozatok' komolyságára^ míndoHeaetre nagy már’í.ó&ba3s( megnyujgtetta votim a magyarEc 'JEttal&m* EtmgftfaMí, IsSktáfaiSfo bizalmát 8 fer megteremtette vtSea azt a Kaffírölaiot, amely a míntían' érdszeti számba'TOvo & leBeintetr H- elégítő KregoMás néljábL elkerül- Hettea’ní szükségest. Ilyen termászeti intézkedés azöPbalíí egyáltalán Kenj tSnKérít * «r s másfírlt' tfi, amely m’tRrt tó, erdélyi vCK míöirorel USB nyilatkozata hely’f 'tiem ’á!f. Be Be referíptikálfaBK a mnlTórl. Més-xünk inkább a síívePdőKa. ÜK íHí meg Tiem töréíi? eddig, rasgfórföff- KeSE ezután, fődolog, Hogy öyfígodí, Higgadt fővel, igazságosai? és a mo’deBff jegfejlődés írányábaE A magyarság, mint eddig, most is kész a sríj keretek között elhelyezkedni, nyíltan, pazintén, ikseanilettel. Hogy az elhelyezkedéssel kulturális és gazdasági élete szabad fejlődését viztoeitottnak kívánja, mindenki előtt érthető. Ma már, mikor az új állapot államjogiag is teljesen befejezett, részt kiv&a WöTSi pz állam politikájának intézésébel? is, azzal a súllyal és azzal a«efS- vel, amelyet száma, kulturája, erkölcsi és gazdasági ereje mellett joggal, megkívánhat. És —■ ebbef a tekintetben: ne legyen senki bevédésben —■ teljesen egységes végső céljai és alapvető kívánságai iránt. Külsőleg úgy látszik, hogy a magyar front nem egységes. Hogy azon rések, szakadások vannak. Ez azonban' 'csak látszat. Tárgyi kérdések' tekintetében egészen egységes a magyar felfogás. Vannak részletkérdések, amelyekre nézve véleményeltérések varrnak. Ezek szarban nem nagy jelentőségűek, nem mélyrehatóak és Hill ábránd az a felfogás, hogy ezekbe kapcsolódva meg lehetne bontani a magyarság gerry- ö évét. Személyi kérdések pedig egész bizonyosat: nem fognak szerepet játszani akkor, amikor egy nemzet létérdekeinek végleges biztosításáról van szó. Éppen ezért a legfőbb ideje, hogy komoly, igazságos tárgyalások induljanak meg végre a magyar kérdés rendezésére. Hyeit tárgyalások árnyír frigiák hozna komoly, tenzo-4.-ris megoldást is. És ez nemcsak Lapunk Eteti fámához ingyenes falinaptár van a fellékeive l.m