Ellenzék, 1922. február (43. évfolyam, 24-28. szám)

1922-02-01 / 24. szám

CJnj-lvoloflSYftr 1922. február 1. SZ Clu­j-Kolozssvár, 1922. február 1. SZCrCl­S CPCfQ___ .......... Egy hóra Negyedévre FŰ GGETLMN POLITIKAI NAPI. ..«i.K«.BMnmB»»wiiiwiBaMawiwm«Mf»'iii«üw«w» mm. miaw■■<—11——ni S ! - ESÉG —KIADÓHIVATAL TUS-PALOTA JK sam Ssorfcenztfiségi telefon 9. KIa deidorfall telefon 109. EL­ŐFIZETÉSI ÁRA: . ... *5 Lei Fél évre....................ISO Lei ... 70 Lei Egész éne ... . 240 Lei Egyes szám ára 1 Len , ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS A magjorsági as tmfikilfiéi Erdély és a többi cs­fos terüle­tek magyarságának elhatározása, hogy nem vonul vissza a válasz­tási küzdelemtől. Úgy látja jónak, érdekeit szolgálónak, hogy ámbár a mostani választásokban való részvételtől nem remélheti a szám­arányának megfelelő parlamenti képviseletet, mégsem szalasztja el az alkalmat, hogy számolva a kö­rülményekkel sanyi képviselőjét juttassa a parlamentbe,Briennsyk­­ek beküldésére ez idő szerint módjá­ban áll. A román belpolitikai vi­szonyok minden tironytalansága­ és nagy változt­­ósága dacára ugyanis nincs kizárva, hogy a mostani választásokból megalaku­landó parlament hosszabb élettar­tamú lesz, mint azt talán e pilla­natban gondolni lehetne. Emellett az összeülendő parla­mentnek az alkotm­ányozó gyűlés jellegét kívánják adni, amelynek legfontosabb feladata lesz Romá­nia új alkotmányának megállapí­­tása. Ennél az itteni magyarság életére és jövő helyzetének a kiala­kulására nézve is rendkívül nagy horderejű kérdésnél nem maradhat­nak távol a magyarságnak hiva­tott képviselői sem, hogy megfe­lelő ellenőrzést gyakoroljanak kü­lönösen abban a tekintetben, vaj­jon eleget fog-e tenni és mennyi­ben a kormány a vállalt kötelezett­ségnek, amely szerint a kisebb­ségi egyezményt az ország alap­törvényébe iktatja. De mindezeken felül nagyot­ is eljött már az ideje annak, hogy a kisebbségek hely­zetére és a kormánynak velük szembeni szándékaira nézve ne­­csak platonikulé értékű kijelenté­seket halljunk, Íinom a kisebbsé­gek és ezek sorában a számbeli­­leg is első helyen álló magyarság valóban megkapják mindazt, ami­ket joguk van. E tekintetben a kormányt nem szünöleg sürget­nünk kell jogaink és igazaink megadására, amit leghatékonyab­ban és legnagyobb súllyal mégis csak a parlamentben tehetünk. Ezek azok a nyomós és igen ko­moly szempontok, amelyek a ma­gyarságot a tovább rém halogat­ható parlamenti aktivitás mezejére való határozott lépésre indították. A választásokon való részvétel készületlenül találja a magyarsá­got. A pártbeli felfogások szerinti eltérések majd csak ki fognak ala­kulni és remélhetőleg sikerülni fog megtalálni azokat a legalkalmasabb egyéneket is, akiktől el lehet várni, hogy tudásuknál, a nagy ügy kellő felkar­olására való képességüknél és készségüknél, lelkes odaadá­suknál és minden selejtes egyéni érvényesülési szemponton felül­emelkedő önzetlen lelkesedésük­nél fogva valóban méltó letéte­ményesei lesznek a magyar válasz­tós­ bizalmának. De a legelső feladat arról gon­doskodni, hogy legyenek is ma­­gyar választók. Vannak helyzetek amikor a legközelebbi lépésnek, a legközvetlenebbül szükségesnek megtétele a legnagyobb feladat. A magyarság­ most ilyen helyzetben van. Ha a választási urnákhoz akar lépni, mindeneke­tt arról kell gondoskodnia, hogy minél többen legyenek azok, akik e legszeb alkotmányos jogukat gyako­rlhat­­ják, lehetőleg valamennyien, akik­nek a törvény egyáltalán jogot ad És itt nincs egy napnyi idő sem a P­uharext január 31. (Sarolt tud.) Általában mindenütt az a meggyő­ződés, hogy a liberális kormány csak a választásokig rendezkedik be, min­den kinevezést, áthelyezés ennek szempontjából mért erej­é­­az adminisztrációban a választá­sok lezajlása után többé már nem­ korteseket és szavazatszedő­ bizott­­sági sarokat fog előtérbe helyezni, hanem olyan hivatalnokokat, akik működésükkel tényleg javítanak a közigazgatáson, nem pedig a libe­ráliséért választási esélyein. A közvélemény maga is tisztá­ban van a kormányzati szervek ilyen ideiglenes jellegével, min­­denhol tudja, hogy a párt végtévél­ berendezkedése csak akkor tör­ténik, mégis mindenkit meglepett a kormány fejének szűk baráti körben tett ama kijelentése, hogy ő magát a kormányt is ideiglenes­nek tekinti és maga is szükséges­nek látja azt, hogy az az ötlet­szerűség, amellyel a tárcák elosz­lása történt, nyomtalanul eltűnjék. A liberálisok kifelé ebből mit sere mutattak eddig, sajtójuk egyetlen szót sem árult el, nem csoda, ha ezeket a kijelentéseket a legkü­lönbözőbb, érdekes módon kom­mentálják. Az ellenzéki politiku­sok egyike, aki valaha maga is a liberális párt tagja volt s jól ismeri nemcsek magát a pártot, hanem annak minden markánsabb egyéni­ségét is, a következőket mondotta Bratia­­u eme kijelentéséről s azok­ról, a liberális párton belül érvé­nyesülő törekvésükről, amelyek elengedhetetlenül szükségessé te­szik, hogy a mostani kormányban még talán a választások előtt lényegesebb változások történ­jenek : tanakodásra és halogatásra. Minden erdélyi és" csatolt ré­szekben magyarnak egyénenkrint kell előállni, jelentkezni, jogát ki­­sürgetni, ha — ami itt a legnagyobb részüknél így van — nincsen fel­véve a névjegyzékbe. A kormány előbb kijelentette, hogy kiigazítják a névjegyzékeket, ám most tud­ja meg, hogy az énen csak Erdély­ben nem fog bekövetkezni. De ennyire hiányos névjegyzékkel vá­lasztatni nem lehet méltó egy kor­mányhoz, ha igazi választásokra akar hivatkozni. Nem áll­hatja útját tehát annak, hogy ha már hiva­talból meg nem teszik, legalább a polgárok egyénenkénti jelenttezé­­sére megtörténjen a jegyzékek ki­igazítása.­­ — Ionel Bratiar­u kormányát va­lósággal elhamarkodva állította össze. Pártjának legrégibb és leg­számottevőbb tagjaival sem tár­gyalta meg a személyi kérdéseket. Sokan hívei közül azt is mondják, hogy a kabinet mostani összeállí­tása még csak a liberális párt érdekeinek sem felel meg tel­jesen. És ez érthető is, mert a kormány lapjainak kijelölésével annyi ellen­tétet keltett fel, személyi hiúságot sértett meg, hogy az magának a ák­nak sem válhat javára. Főként a belügyminiszteri tárca körül járt el úgy, hogy mellőzött nem egyet a leg­­­személyesebb hívei közül, akiknek már régebben megígérte a belügyminiszteri tárcát a párt kor­mányra jutása esetére, olyanokat, akik munkáját a­iberális párt ne­hezen fogja'tu-f­i 'lélkülözni. Vas­­toiaru tábornok ,v­­asárminiszterré való kinevezése azért is megle­petést keltett, írest­záltal mellőzés érte a liberális párt két tagját, a "belügyminisztérium két volt vezér­­titkárát: Duminul és Gheorghe Georgescut, azonkí­vül Petrescut és Saveanut, akik már régebben bír­ták Bratianu ígéretét, hogy mínisz­teri tárcát kapnak. Ugyancsak tár­cát ígért Bratianu annak idején Corbescuna­k is, Bukarest volt rendőr prefektusának­ Ezeket az elégedetlenkedőket sikerült lecsil­lapítania azáltal, hogy kijelentette nekik, hogy Vaitoianu tábornok kinevezése egyenesen a király kí­vánságára történt.­­ Egyelőre azonban nem sikerült még elintéznie az igazságügy miniszter kine­vezése körül felszabadult vi­h­­art. Itt M. Orbeanát és Tom­a Stellán­ érte mellőzés, azt mondják, hogy előbbi már be is jelentette a libe­­rális pártból való kilépését. A párt belső életiről és mu­sórájáról min­dig kevés hír szivárgott ki a nyil­vánosságra, most azonban éppen eme eseménye­k miatt megváltozott a helyzet s egyesek tudni vélik, hogy az elégedetlenség olyan nagy lett a párt vezető tagjai kö­zött, hogy csak Vintila Bra­­tianu azonnali erélyes közbe­lépése mentette meg a hely­zetet. Hogy azonban a vidéki szerve­zetek ezörül elkövetett hasonló hi­bák miyen következménnyel jár­nak azt csak a választások fogják megmutatni. Annyi bizonyos, hogy a kormány gyökeres változásokon fog keresztülmenni, r­ég pedig ha i­­marosan, jóval a választások előtt. Másként nem képzelhető, hogy a liberális pártban felszabadult el­lentétek a párt szervezetén érzé­keny­ségeket ne ütnének. Alicér Bratiacu ezt meg is ígérte s ugyan­akkor kijelentette, hogy a kérlel­hetetlen szükségesség kényszerí­­tette arra­), hogy ez egy alkalom­mal a párt érdekeit ne részesítse a kellő figyelemben. K­isfanu més a választások elött ötsserk­eti a kormányát Nagy elégedetlenség a között — Ki nette elégített személyi ambíciók 43.-ik évf. 24- száma 24. szám Ismételjük, minden magyar em­­­ber, ellátva magát kellő bizonyíté­kaival, tartsa legelső kötelességé­nek a­ személyes jelentkezést a községi elöljáróságnál, a polgár­­mesteri hivatalnál, hogy jogát el­ismerjék és felvegyék a névjegy­zékbe. Ne tévesszen meg senkit az, hogy a hatóságok m­ély hall­gatásba merültek e kérdésben, semmi tájékozttást nem nyújtottak a jelentkezésekre. H­i, ők meg nem mozdultak, nevük­k kell megmoz­dulni. Ez az első és legfontosabb tennivaló, amit színtiszta magyar kerületekben sem szabad emu­­lasztni, mert ezekben is arra kell törelténi,­, hogy mennél impozán­­sabb legyen a magyarság politikai kiseálatának megnyilatkozása. Forwagíjoij Egyijitemb­an is Jub­ikul Kairó, jan. 31. Az angol rendőr­ség összeesküvést fedezett fel, amelynek élén Salvad­oasa volt miniszter állott. Az összeesküvőket letartóztatták. Kalkuttában a rend­őrség és a nacionalisták között összeütközés történt, amelynek ál­doz­at 2 halott és 40 sebesült a racioralisták és 15 sebesült a rendőrség részéről. A­ lázadók kö­zül 500-at elfogtak. (Bk­.)

Next