Ellenzék, 1922. április (43. évfolyam, 74-98. szám)
1922-04-01 / 74. szám
le^^^ágrnis !, szombat Ál*a 1 !©|» Cluj-Kolozsvár, 43. év, 1% szám ELLENZÉK FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: STÁTUSÚ PALLOTA Telefon 9. Sürgönyeim: Ellenzék, Cluj. AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: Romániában: Havonta: 25, negyedévre: 70, félévre 180, egész évre 20 101ej. Külföldre negyedévre: Csehszlovákia: 70 Ck., Magyarország: 250 K., S. H. S.: 70 D., Ausztria: 2000 pk., Németország: 100 M., Amerika: 1 dollár. EGYES SZÁM ÁRA: 1 lej, Bucurestiben: 150 lej, vasárnap egész Romániában: 2 lej. Külföldön: Csehszlovákia : 1 Ck., Magyarország: 5 K., S. H. S.: 1 D., Ausztria: 00 pk., Németország: 1 M., Olaszország és Fiume: 1 Líra, Amerika: 2 cent. KIADÓHIVATAL: STÁTUS-PALOTA Telefon 109. Hirdetések díjszabás szerint. Megnyitás után A parlament mindkét háza hozzálátott, , hogy a rövid ülésezésének tartamára kiszabott dolgát elvégezze. Az ellenzéki pártok felolvasták tiltakozó deklarációikat, amelyekben nem ismerik el a parlament törvényes jellegét, tekintettel a népakaratnak a választások során bekövetkezett rendszeres meghamisítására. Még kevésbbé ismerik el természetesen a parlamentnek alkotmányozó gyűlés jellegét. A liberális párt nem mindennapi cinizmussal fogadta e deklarációkat. Konkrét adatokat kért a választások meghamisításáról és nem általános vádakat. Ilyen konkrét adatokkal az ellenzék természetesen fölös mértékben szolgálhatna. De amint eleve eldöntötte a kormány és pártja a választások sorsát, úgy el van már döntve az is, hogy hány liberális mandátumnak megsemmisítését fogják engedélyezni. Az ellenzék minden nagy tiltakozása és buzgó erőlködése meddő kísérlet marad a kormány és pártja szilárd elhatárolásával szemben, hogy amily erőszakosan pecsételtette meg hatalmát a választásokkal, és oly szívós makacssággal fog e hatalomhoz ragaszkodik. Egyébiránt az egész tiltakozási hadjáratnak láthatólag kevés gyakorlati jelentőséget tulajdonít a kormány. Bratianu miniszterelnök egyenes nyíltsággal ki is jelentette, hogy az ellenzék csak beszélje ki magát, ő meg van győződve, hogy csakhamar meg fog békülni az állapotokkal. Az ellenzéki tiltakozó nyilatkozatok sorában hangot nyert most legelőször Románia parlamentjében Erdély és a csatolt részek magyarságának képviselete is. Az első hang tehát, amelyet képviselete megszólaltatott, a tiltakozás volt. Éspedig a legsúlyosabb tilta-kozásé. Amiatt, hogy a majdnem két milliónyi magyarságot egyszerűen elsikkasztották a választási praktikákkal, elütötték illő parlamenti képviseletétől. Más helyen foglalkozunk a magyar szenátor tiltakozásának érdemével. E tiltakozásnak egyéb körülményei azonban magukban is nagyon figyelmet, sajnos, aggodalmasan figyelmet keltők. A magyar szenátor magyarul, majd előbb románul s utána magyarul kívánta felolvasni tiltakozó nyilatkozatát, de az elnök egyik kívánságának sem adott helyet. Ez az incidens, ismételjük, szomorú perspektívát nyit arra, hogyan képzeli a liberális nevezetű kormány itten a kisebbségeknek az állambeli elhelyezkedés kérdését az új alkotmánnyal rendezni. A nemzetiségi nyelvek használatára a parlamentben még nincs törvény. De ez nem hozta zavarba Ferichide elnököt. Csinált ő törvényt azonnal, kimondván, hogy a parlamentből a kisebbségek nyelve egyszerűen kizáratik. Gondoljuk, úgy okoskodott, ilyen jogot annál kevésbé vindikálhatnak a kisebbségek, mert hiszen például a magyar parlamentben sem voltak megengedve a román nyelvű felszólalások. Az okoskodás azon ám sántít. Egyáltalán nem áll, hogy e volt monarchia két parlamentjéből a nemzetiségei nyelve száműzve volt. A magyar parlamentben lehetett a horváth nyelvet használni, az osztrákban az összes nemzetiségek nyelvét. És akármin volt is, a múltra hivatkozáson már túlvagyunk. Hiszen a roppant politikai változásokat épen azzal indokolták, hogy azok a múlt hibáit vannak hivatva jóvátenni. Az új politikai alakulatok semmiképen sem hivatkozhatnak e részben nekik épen kedvező precedensekre. Ha a népekből és földből alakuló birtokállományok felosztásánál nem számít a múlt, nem lehet ezt a múltat megkövültté tenni akkor sem, amikor a népek nagyobb jogáról és szabadságáról van szó. Úgy kell látnunk, hogy a hatalmi szférák külső kiterjesztésének tapasztalt mohó vágyával nem tart lépést a néptöbbségi hatalmi szférák szükséges korlátozásának készsége. Ezért nyitnak szomorú perspektívát számukra a szenátusi tiltakozó felszólalás említett bőrűimé. „ 1. Mi a történtet utolsó szónak semmiképpen sem vehetjük. De újólag csak arról kell meggyőződnünk, hogy még hosszú, küzdelmes idő áll előttünk jogaink kivívásáig. Az ellenzék kivotalása megpecsételi Brattonnék sorsát Nem vett alkotmányos ■ ■ kormány kinevezése. Törvénytelen a parlament. Boris professzor nyilatkozata Kolozsvár, márc. 31. Az ország közhangulatán végigviharzó ellenzéki hangulat a parlament megnyitásának máodik napján nyilatkozott meg a legerősebben, amikor az ellenzéki pártok súlyos és megcáfolhatlan indokokat hoztak fel a törvényhozó gyűlés törvényességének kétségbevonására. A parlamentben tomboló „vihar, ha külső megnyilatkozásaiban látszólag gyöngült is, egyre fenyegetőbb feltétéket sodort a Bratianu által rózsásnak festett liberális politika egére. Az első ellenzéki támadás lezajlásával néhány nemzeti párti politikus odahagyva a bukaresti események színterét, visszatért Kolozsvárra. A napokban megérkezett dr. Boila Romulusz, az alkotmányjog professzora Bukarestből, ahol petíciót nyújtott be a kamarához a választókerületében végbement törvénytelenségek miatt. A petíción kívül Bolla bűnvádi feljelentést is tett a prefektus ellen amiatt, hogy ez a magyar nemzeti párt jelöltjét, Pekry Sándornak jelölését, akit a választási elnök elfogadott, törvényellenesen megakadályozta. Az Ellenzék munkatársa a mai nap folyamán felkereste lakásán a kiváló jogtudóst, aki több érdekes és aktuális kérdésben volt szíves felvilágosítást adni. Melyek azok a fő indokok, amelyeknek alapján törvénytelennek tartja a jelenlegi parlamentet? — volt első kérdésünk. — Alkotmányjogi szempontból törvénytelen ez a parlament, mert a kormány — az alkotmányjog elvei szerint — nem volt törvényesen kinevezve. A liberális párt az ország legkisebb és legcsekélyebb súlyú pártját képezte. Igaz ugyan, hogy a kormányalakításra való megbízás joga a királynak van fenntartva, de ez nem értelmezhető úgy, hogy olyan pártból nevezhessen ki kormányt, amelynek többségre jutására nézve nincs semmi útmutatás. Nem értelmezhető úgy, hogy egy olyan pártot, amelytől az egész ország szimpátiája elfordult. Csak azért juttasson kormányra, hogy a többséget magának megszerezhesse. — Minő magatartást fognak az ellenzéki pártok a legközelebbi időben tanúsítani ? — kérdeztük ezután. — Az ellenzék néhány nap múlva ki fog vonulni a parlamentből. Csak Iorga és Bretescanu fognak ott maradni, de csak mint egyszerű szemlélők. Averescu máris kivonult. Hogy az ellenzék egy része ott maradt az igazolásnál, ennek az az oka, hogy az igazolás a választási aktus utolsó fázisa és addig, míg ez be nem fejeződött, nem lehet szó parlamentről. A liberális kormányzás bukásának kezdetét jelentette, hogy egyedül vállalkozott a kormányzásra és a többség megszerzésére, amit egymagában csak törvénytelenségek s úgyszólván bűntettek elkövetésével tehetett csak meg. Azáltal, hogy az ellenzék nemcsak a parlament törvényességét nem ismeri el, hanem el is hagyja a parlamentet, a kormány sorsa meg van pecsételve. — Milyen volt a benyomása a liberálisok jelenlegi hangulatáról ? — kérdeztük végül. 11 * — Bukarestben a lehetős legrosszabb benyomást szereztem a kormányról. Tudvalévő dolog, hogy e párt összetartó kapcsai között fő helyet foglal el az anyagi érdekeltség. Első benyomásom az volt, hogy ennek a pártnak összetartó kapcsa nem egy magasabb eszme, elv, vagy kormányzati cél, hanem a tiszta pártérdek és terror, amellyel a pártvezérek a párt tagjait együtt akarják tartani. Meggyőződésem, hogy mihelyt a liberális párt magára marad a parlamentben, megkezdődik a bomlási processzus és bár Bratianu és a többi pártvezérek öntelt nyilatkozatokkal akarják hitegetni híveiket, maradásukról, örökké tartó kormányzásukról, sokkal hamarabb fognak eltűnni a politikai porondról, mint az Averescu-kormány s ezúttal véglegesen. Hangsúlyozni kívánom, hogy a huszadik században s a világháború után sem erőszakkal, sem erkölcstelen eszközökkel sem törvényes és jog ellenére nem lehet egy ország és nép ügyét vezetni. Bolla Romulusz ezután megemlítette, hogy alkotmányjogi könyvében részletesen foglalkozott a kisebbségek helyzetével. — Nagyon sajnálom, hogy a magyar közönség nem fordított nagyobb figyelmet ezen alkotmányjogi tervezetben lefektetett kisebbségi jogokra, amelyet a gyulafehérvári határozatok keretében mozognak és a köz érdekében lett volna, ha ezekkel a sajtó és a közvélemény érdemlegesen foglalkozott volna. Hír Lenin haláláról Róma, március 31. Moszkvai jelentések szerint Lenin állapota rosszabbodott. Flórenci és trieszti lapok jelentése szerint már meg is halt, csak titkolják halálát. (Rt.) A kisázsiai görögök Szmirna kiürítése ellen Athén, márc. 31. A kisázsiai görögök végrehajtó bizottsága közölte a görög kormánnyal, hogy Szmirnának kiürítésébe semmiesetre sem egyezik bele és a görög katonaság elvonulását életük árán is késsek megakadályozni. (Rt.)