Ellenzék, 1922. április (43. évfolyam, 74-98. szám)

1922-04-01 / 74. szám

le^^^ágrnis !, szombat Ál*a 1 !©|» Cluj-Kolozsvár, 43. év, 1%­ szám ELLENZÉK FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP SZERKESZTŐSÉG: STÁTUSÚ PALLOT­A Telefon 9. Sürgönyeim: Ellenzék, Cluj. AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: Romániában: Havonta: 25, negyedévre: 70, félévre 180, egész évre 20 101ej. Külföldre negyed­évre: Csehszlovákia: 70 Ck., Magyarország: 250 K., S. H. S.: 70 D., Ausztria: 2000 pk., Német­ország: 100 M., Amerika: 1 dollár. EGYES SZÁM ÁRA: 1 lej, Bucurestiben: 1­50 lej, vasárnap egész Romániában: 2 lej. Külföldön: Csehszlovákia : 1 Ck., Magyarország: 5 K., S. H. S.: 1 D., Ausztria: 00 pk., Németország: 1 M., Olaszország és Fiume: 1 Líra, Amerika: 2 cent. KIADÓHIVATAL: STÁTUS-PALOTA Telefon 109. Hirdetések díjszabás szerint. Megnyitás után A parlament mindkét háza hozzálátott, , hogy a rövid ülésezésének tartamára kiszabott dolgát elvégezze. Az ellenzéki pártok felolvas­ták tiltakozó deklarációikat, amelyekben nem ismerik el a parlament törvényes jellegét, te­kintettel a népakaratnak a választások során bekövetkezett rendszeres meghamisítására. Még kevésbbé ismerik el természetesen a parla­mentnek alkotmányozó gyűlés jellegét. A libe­rális párt nem mindennapi cinizmussal fogadta e deklarációkat. Konkrét adatokat kért a vá­lasztások meghamisításáról és nem általános vádakat. Ilyen konkrét adatokkal az ellenzék természetesen fölös mértékben szolgálhatna. De amint eleve eldöntötte a kormány és pártja a választások sorsát, úgy el van már döntve az is, hogy hány liberális mandátumnak meg­semmisítését fogják engedélyezni. Az ellenzék minden nagy tiltakozása és buzgó erőlködése meddő kísérlet marad a kormány és pártja szilárd elhatárolásával szemben, hogy amily erőszakosan pecsételtette meg hatalmát a vá­lasztásokkal, és oly szívós makacssággal fog e hatalomhoz ragaszkodik. Egyébiránt az egész tiltakozási hadjáratnak láthatólag kevés gya­korlati jelentőséget tulajdonít a kormány. Bra­tianu miniszterelnök egyenes nyíltsággal ki is jelentette, hogy az ellenzék csak beszélje ki magát, ő meg van győződve, hogy csakhamar meg fog békü­lni az állapotokkal. Az ellenzéki tiltakozó nyilatkozatok sorá­ban hangot nyert most legelőször Románia parlamentjében Erdély és a csatolt részek magyarságának képviselete is. Az első hang tehát, amelyet képviselete megszólaltatott, a tiltakozás volt. És­pedig a legsúlyosabb tilta-­­­kozásé. Amiatt, hogy a majdnem két mil­­­­liónyi magyarságot egyszerűen elsikkasztották­­ a választási praktikákkal, elütötték illő parla­menti képviseletétől. Más helyen foglalkozunk a magyar szenátor tiltakozásának érdemével. E tiltakozásnak egyéb körülményei azonban magukban is nagyon figyelmet, sajnos, aggo­dalmasan figyelmet keltők. A magyar szenátor magyarul, majd előbb románul s utána ma­gyarul kívánta felolvasni tiltakozó nyilatkoza­tát, de az elnök egyik kívánságának sem adott helyet. Ez az incidens, ismételjük, szomorú perspektívát nyit arra, hogyan képzeli a libe­rális nevezetű kormány itten a kisebbségeknek az állambeli elhelyezkedés kérdését az új alkotmánnyal rendezni. A nemzetiségi nyelvek használatára a parlamentben még nincs törvény. De ez nem hozta zavarba Ferichide elnököt. Csinált ő tör­vényt azonnal, kimondván, hogy a parlament­ből a kisebbségek nyelve egyszerűen kizáratik. Gondoljuk, úgy okoskodott, ilyen jogot annál kevésbé vindikálhatnak a kisebbségek, mert hi­szen például a magyar parlamentben sem vol­tak megengedve a román nyelvű felszólalások. Az okoskodás azon ám sántít. Egyáltalán nem áll, hogy e volt monarchia két parlamentjéből a nemzetiségei nyelve száműzve volt. A ma­gyar parlamentben lehetett a horváth nyelvet használni, az osztrákban az összes nemzetisé­gek nyelvét. És akármin­ volt is, a múltra hivatkozá­son már túlvagyunk. Hiszen a roppant politi­kai változásokat épen azzal indokolták, hogy azok a múlt hibáit vannak hivatva jóvátenni. Az új politikai alakulatok semmiképen sem hivatkozhatnak e részben nekik épen kedvező precedensekre. Ha a népekből és földből ala­kuló birtokállományok felosztásánál nem szá­­mít a múlt, nem lehet ezt a múltat megkö­vültté tenni akkor sem, amikor a népek na­gyobb jogáról és szabadságáról van szó. Úgy kell látnunk, hogy a hatalmi szférák külső kiterjesztésének tapasztalt mohó vágyá­val nem tart lépést a néptöbbségi hatalmi szférák szükséges korlátozásának készsége. Ezért nyitnak szomorú perspektívát számukra a szenátusi tiltakozó felszólalás említett bőrűi­mé. „ 1. Mi a történtet utolsó szónak semmi­képpen sem vehetjük. De újólag csak arról kell meggyőződnünk, hogy még hosszú, küz­delmes idő áll előttünk jogaink kivívásáig. Az ellenzék kivotalása megpecsételi Brattonnék sorsát Nem vett alkotmányos ■ ■ kormány kinevezése. Törvénytelen a parlament. Boris professzor nyilatkozata Kolozsvár, márc. 31. Az ország közhangula­tán végigviharzó ellenzéki hangulat a parlament megnyitásának máodik napján nyilatkozott meg a legerősebben, amikor az ellenzéki pár­tok súlyos és megcáfolhatlan indokokat hoztak fel a törvényhozó gyűlés törvényességének kétségbevonására. A parlamentben tomboló „vihar, ha külső megnyilatkozásaiban látszólag gyöngült is, egyre fenyegetőbb feltétéket sodort a Bratianu által rózsásnak festett liberális po­litika egére. Az első ellenzéki támadás lezaj­lásával néhány nemzeti párti politikus oda­hagyva a bukaresti események színterét, vissza­tért Kolozsvárra. A napokban megérkezett dr. Boila Romu­­lusz, az alkotmányjog professzora Bukarestből, ahol petíciót nyújtott be a kamarához a vá­lasztókerületében végbement törvénytelenségek miatt. A petíción kívül Bolla bűnvádi feljelen­tést is tett a prefektus ellen amiatt, hogy ez a magyar nemzeti párt jelöltjét, Pekry Sán­dornak jelölését, akit a választási elnök elfo­gadott, törvényellenesen megakadályozta. Az Ellenzék munkatársa a mai nap folyamán fel­kereste lakásán a kiváló jogtudóst, aki több érdekes és aktuális kérdésben volt szíves fel­világosítást adni.­­ Melyek azok a fő indokok, amelyek­nek alapján törvénytelennek tartja a jelenlegi parlamentet? — volt első kérdésünk. — Alkotmányjogi szempontból törvényte­len ez a parlament, mert a kormány — az alkotmányjog elvei szerint — nem volt törvé­nyesen kinevezve. A liberális­ párt az ország legkisebb és legcsekélyebb súlyú pártját ké­pezte. Igaz ugyan, hogy a kormányalakításra való megbízás joga a királynak van fenntartva, de ez nem értelmezhető úgy, hogy olyan párt­ból nevezhessen ki kormányt, amelynek több­ségre jutására nézve nincs semmi útmutatás. Nem értelmezhető úgy, hogy egy olyan pártot, amelytől az egész ország szimpátiája elfordult. Csak azért juttasson kormányra, hogy a több­séget magának megszerezhesse. — Minő magatartást fognak az ellenzéki pártok a legközelebbi időben tanúsítani ? — kérdeztük ezután. — Az ellenzék néhány nap múlva ki fog vonulni a parlamentből. Csak Iorga és Brete­­scanu fognak ott maradni, de csak mint egy­szerű szemlélők. Averescu már­is kivonult. Hogy az ellenzék egy része ott maradt az igazolásnál, ennek az az oka, hogy az igazolás a választási aktus utolsó fázisa és addig, míg ez be nem fejeződött, nem lehet szó parla­mentről. A liberális kormányzás bukásának kezdetét jelentette, hogy egyedül vállalkozott a kormányzásra és a többség megszerzésére, amit egymagában csak törvénytelenségek s úgyszólván bűntettek elkövetésével tehetett csak meg. Az­által, hogy az ellenzék nemcsak a parlament törvényességét nem ismeri el, hanem el is hagyja a parlamentet, a kormány sorsa meg van pecsételve. — Milyen volt a benyomása a liberálisok jelenlegi hangulatáról ? — kérdeztük végül. 11 * — Bukarestben a lehetős legrosszabb be­­­nyomást szereztem a kormányról. Tudvalévő dolog, hogy e párt összetartó kapcsai között fő helyet foglal el az anyagi érdekeltség. Első benyomásom az volt, hogy ennek a pártnak összetartó kapcsa nem egy magasabb eszme, elv, vagy kormányzati cél, hanem a tiszta pártérdek és terror, amellyel a pártvezérek a párt tagjait együtt akarják tartani. Meggyőződésem, hogy mihelyt a liberális párt magára marad a parlamentben, megkez­dődik a bomlási processzus és bár Bratianu és a többi pártvezérek öntelt nyilatkozatok­kal akarják hitegetni híveiket, maradásukról, örökké tartó kormányzásukról, sokkal hama­rabb fognak eltűnni a politikai porondról, mint az Averescu-kormány s ezúttal véglegesen. Hangsúlyozni kívánom, hogy a huszadik szá­zadban s a világháború után sem erőszakkal, sem erkölcstelen eszközökkel sem törvényes és jog ellenére nem lehet egy ország és nép ügyét vezetni. Bolla Romulusz ezután megemlítette, hogy alkotmányjogi könyvében részletesen fog­lalkozott a kisebbségek helyzetével. — Nagyon sajnálom, hogy a magyar kö­zönség nem fordított nagyobb figyelmet ezen alkotmányjogi terveze­­tben lefektetett kisebb­ségi jogokra, amelyet a gyulafehérvári határo­zatok keretében mozognak és a köz érdekében lett volna, ha ezekkel a sajtó és a közvéle­mény érdemleg­esen foglalkozott volna. Hír Lenin haláláról Róma, március 31. Moszkvai jelentések szerint Lenin állapota rosszabbodott. Flórenci és trieszti lapok jelentése szerint már meg is halt, csak titkolják halálát. (Rt­.) A k­isázsiai görögök Szmirna kiürítése ellen Athén, márc. 31. A kisázsiai görögök vég­rehajtó bizottsága közölte a görög kormánnyal, hogy Szmirnának kiürítésébe semmiesetre sem egyezik bele és a görög katonaság elvonulását életük árán is késsek megakadályozni. (Rt­.)

Next