Ellenzék, 1922. június (43. évfolyam, 121-143. szám)
1922-06-01 / 121. szám
1922 junius 1, csütörtök 1 lg? Cluj-Kolozsvár, 43. év, 321. szám FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP ' SZERK^TÖSÉg" ’''az" O^FIZETÉS' a"r aT"........... I .........EGYES5^AM~^^TlB,,l^aa^|,WJ^A”**~n^AD'OHIVATAL: STÁTUS-PALOTA 9 Romániában: Havonta 25, negyedévre 70,félévre 130, |j 1 lej, Bukarestben 150 lej, Magyarországon 58 J?TÁTUS-PALOTA | egész évre 240 lej. Negyedévre: Magyarország 250 K, g Korona, Csehszlovákiában 1 Ck, S. H. S. 1 dinár, |j Telefon 9. tg Csehszlovákia 70 Ck, S. H. S. 70 dinár, Ausztria & Ausztriában 50 ck, Németországban 1 márka, Olasz- B Telefon 109. Magyarok a parlamentben Lezajlottak a pótválasztások is. Eredményeként a magyarságnak három újabb küldötte került be a parlamentbe. Zima Tibort Aradon, Sándor Józsefet Sepsiszentgyörgyön választották meg képviselőnek, míg a Csíkszeredai szenátori mandátumot Jósika Samu báró, a Magyar Szövetség elnöke nyerte el. Ezek a pótválasztások csak nagyon-nagyon kis mértékben alkalmasak korrigálni azt a legszerényebb, legmérsékeltebb várakozásokon is messze alul maradó eredményt, amelyet a magyarság az általános választások alkalmával felmutathatott. A magyarságnak, itteni létszámát tekintve, legkevesebb huszonöt-harminc tagú parlamenti képviseletre lett volna jogos igénye. Tudjuk azonban, hogy mi történt. A hallatlan, minden eddigi hasonló többség szerzési manővereket fölésgesen megszégyenítő kormánypárti terror, a legnyíltabb választási visszaélések következtében csak hírmondói jutottak be a magyarságnak a bukaresti parlamentbe. Nem érezhetjük magunkat lekötelezetteknek ily előzmények után a kormánnyal és pártjával szemben, hogy most nagy kegyesen még néhány jelöltünknek helyet adott a parlamentben. Még azt se hisszük, hogy maguk is belátták utólag eljárásuk súlyos helytelenségét. Egyszerűen az a szempont győzött, hogy még két-három magyar mandátum már úgysem lehet veszedelmes nekik. Hiszen tudjuk, hogy a kormánynak és pártjának egyetlen szava sem volt a magyarság parlamenti érvényesülését letörő választási visszaéléseknek elítéléseire, nemhogy azoknak minden jogállamban szokásos reparálására csak egy pillanatig is komolyan gondoltak volna. Mert választási visszaélések elvégre mindenütt fordulnak elő, ha nem is tűzik már eleve vezérelvül, mint a liberálisok tették, hogy a választásokat egyenesen a legképtelenebb törvénykiforgatások jegyében, sőt törvényt nem is ismerve, a nyílt erőszak jegyében kell lefolytatni. A mi viszonyaink mellett azonban nem is lehetett a magyarságot ért választási sérelmek reparálására gondolni. Sok egyéb mellett az új alkotmány rendjén a választások teljes szabadságának biztosítása, a modern választási bíráskodás bevezetése egyik fő célja kell, hogy legyen a bekerült magyar parlamenti tagoknak. A magyarság megfelelő parlamenti képviseletét csak így remélhetjük. Ma még nagyon kevesen vannak. De arra mégis jók, hogy a parlamenti szószékről jogos kívánságainknak hangot adjanak, amelylyet végre is meg kell, hogy hallgassanak az illetékesek. Mert az itteni magyarság nem kíván semmi olyat, amit az állami érdekek legtávolabbi veszélyeztetése nélkül ne lehetne teljesíteni. Csak azt kívánja, hogy új helyzetében is engedjék meg boldogulását, hogy elégedett, hasznos tagja lehessen új államának. A magyarságot elért kevés sikere nem verheti le. Csak annál elszántabban kell kitartania az igazáért való küzdelemben. De nem szabad felednie, hogy legnagyobb céljaiban megbonthatatlan egysége a siker fő feltétele. Három magyar jelölt győzött a pótválasztásokon Két újabb magyar képviselő Jósika Samu bárói szenátorrá választották — Bratiana Bukarestbe érkezett - a nemzeti párt a liberálisok távozására számít — Az Ellenzék tudósítójától — Bratiana Jones miniszterelnök genuai szereplése után a tegnap folyamán visszaérkezett Romániába. A miniszterelnök visszatérése a liberális tábor vezérkarában nagy örömet okozott, mert megérkezésétől várják a párt kebelében legutóbb kiélesedett ellentétek elsimulását. Értesüléseink szerint a miniszterelnök a kormány belpolitikai passzivitása következtében felidézett elégedetlenséget a román delegáció genuai sikereinek elsorolásával akarja eloszlatni Éppen ezért feltűnő óvatossággal tartózkodott megérkezése után a román politikát érintőleg Genuában lefolyt események részletes regisztrálásától és csak sejtetni engedte, hogy az ellentétes hírek dacára mégis sikerült döntő jelentőségű eredményeket kicsikarnia a genuai konferencián. Mindinkább valószínűvé válik, hogy a parlamentet az eredeti tervtől eltérően még a nyár kezdetén öszsze fogják hívni néhány napra, hogy a miniszterelnök kellő keretben beszámolhasson az ország közvéleménye előtt a konferencián elért külpolitikai sikereiről. Értesüléseink szerint Bratianu parlamenti expozéjának legkiemelkedőbb pontját Románia besszarákai érdekeinek biztosítása fogja képezni, amely kérdés a német-orosz paktum körül felmerült bonyodalommal került a konferencia asztalára. A néhány,, napos nyári parlament összehívása esetén az erdélyi nemzeti párt eddigi magatartásához híven nem fog résztvenni az üléseken. A választási küzdelem befejezése után a nemzeti párt fokozott tevékenységgel lát hozzá, hogy a megoldásra váró kérdésekben álláspontját törvénytervezetek alakjában precizírozza. Eddig tíz bizottság dolgozik a különböző törvényjavaslatokon, amelyek közül az alkotmányjogi tervezetet és a közigazgatási reformot illetőleg már a részletes tárgyalásoknál tartanak. A többi bizottságok lázas igyekezettel dolgoznak az etnikai kisebbségek törvénytervezetén, a gyermek és munkásvédelmi reform javaslatán és a bűnvádi perrendtartás és büntetőjog egységesítésének tervezetén. A nemzeti párt vezető politikusai között ugyanis kezd általánossá válni az a meggyőződés, hogy Bratianu beváltja fenyegetését és még az ősz folyamán átadja helyét egy más kormánynak, miután a liberális párt gazdasági programmját sikerülni fog addig az időpontig teljesen lebonyolítani, így aztán Bratianu,kis, mögötte csatarendben felsorakozóan liberális érdekcsoportok nyugodt szívvel átengedik helyüket a kevésbbé jövedelmező konszolidációs politika végrehajtására vállalkozó új kormánynak. Értesülésünk szerint a nemzeti párt kidolgozás alatt levő törvényjavaslatait nem fogja a jelenlegi parlament elé vinni, erre csak a kormány távozása után gondolnak. A pótválasztások rendjén három újabb taggal szaporodott a magyarság parlamenti képviselete. Zima Tibor aradi győzelme után most Jósika Samu bárót Csíkszeredán szenátornak, Sándor Józsefet Sepsiszentgyörgyön képviselőnek választották meg. Borosjenőn a liberális, Mezőtelegden a nemzeti párti jelölt győzött. Új választás l“sz az élesdi, krassói és nagysomkuti kerületekben. Bratianu Jones miniszterelnök tegnap délután Bukarestbe érkezett. A pályaudvaron számos párthíve fogadta Vaitoianu tábornok belügyminiszterrel. Vaiianu köszönetet mondott a miniszterelnöknek azon tapintatos magatartásáért, amellyel Génuában az ország érdekeit megvédelmezte. Inculesz besszarábiai miniszter Besszarábia háláját juttatta kifejezésre. Bratianu válaszában kifejtette, hogy Románia külföldi sikere csak a román népnek, a becsületes munkának köszönhető. " A Lupta szerint a besszarábiai liberálisok között súlyos konfliktus tört ki. Az egyenetlenkedés oka Inculetz miniszter, aki egyrészt megtartotta a besszarábiai parasztpárt vezetését, másrészt az ottani liberális pártot is vezetni akarja Dűlőre kerül a királyhágóntúli reformátusok ügye küldöttség Banu miniszternél. - Átadták a memorandumot. — Igazolják eljárásukat. — Kérik a külön szervezkedés jóváhagyását — Az Ellenzék tudósítójától — A bukaresti kultuszminisztérium —mint már megírtuk — rendeleti uton megakasztotta úgy a magyar lutheránusság, mint a királyhágón túli reformátusok egyházkerületté szervezkedő munkáit s mindkét szervezés alatt álló egyház részére adminisztrátort nevezett ki. A magyar lutheránusság meggyőzte törvényes és jogos álláspontjáról Banu minisztert, most még a királyhágón túli reformátusok szervezési ügye van függőben. Nagy Károly, az erdélyi református egyházkerület püspöke Szabolcska Mihály temesvári esperessel és Soltész Elemér nagybányai esperes, a szervezés alatt álló egyházkerület főjegyzőjével tegnap Bukarestbe érkeztek, hogy átadják Banu miniszternek a felhívása folytán ezen ügyben készített memorandumot. Mi van a memorandumban? A memorandum főbb részleteit a következőkben adjuk: — A trianoni békeszerződés által Romániához csatolt református egyházközségek központi kormányzása 1920 május havától kezdődőleg megszakadván, a bánsági, bihari, érmelléki, máramarosi, nagybányai, nagykárolyi, nagyszalontai és szatmári egyházmegyéknek közel 24 ezer lelket számláló 180 anyaegyházközsége, 5 közép és 300 elemi iskolája minden egyházfőhatósági igazgatás nélkül maradt. Az előállható erkölcsi és anyagi károsodás elhárítása céljából az erdélyi egyházkerület püspöke ideiglenesen késznek mutatkozott az egyházi főhatósági jogok gyakorlására azokkal az egyházközségekkel szemben, amelyek azt tőle kérik. A nagybányai, a máramarosi és bánsági egyházmegyék ideiglenesen tényleg az erdélyi püspök védelme alá helyezkedtek, de a többiek 1920 december 14-én Nagyváradon tartott gyűlésükben fa képen határoztak, hogy az egyházi törvény 179. és 184. §§-ai alapján az egyházi főhatósági jogok gyakorlásával a hivatali korra legidősebb egyházmegyei gondnokot és esperest bízzák meg. A határozatot még annak idején felterjesztették a kormányhoz is jóváhagyó tudomásulvétel céljából. A miniszter által megkérdezett erdélyi református egyházkerület ama véleményének adott kifejezést, hogy legkívánatosabb volna, ha a tiszántúli egyházkerülettől elszakított egyházközségek külön egyházkerületté szervezkednének. Ezt kívánja egyfelől az adminisztráció érdeke, másfelől az Erdély és királyhágóntúli egyházak közötti szervezeti és kormányzati különbség, amely az egyesítést nagyon megnehezíti. Ilyen körülmények után érkezett a királyhágón túli egyházkerülethez a múlt évi áprililis 21-én kelt miniszteri leirat, amelyben a minisztérium értesíti Sulyok Istvánt, hogy az állam tudomásul veszi a királyhágóntúliak azon határozatát, hogy a legidősebb esperes és főgondnok ideiglenesen vezeti az egyházi főhatóság nélkül maradt egyházakat s azok adminisztrációját ellátja. A miniszteri leirat egyben értesítette Sulyokot arról, hogy a minisztériumnak kifogása van a tiszántúli egyházkerület elnevezés ellen, azt tovább ne használják, mert nem felel meg a jelenlegi helyzetnek. A miniszteri leirat megismerése végett az összes királyhágóntúli egyházmegyék, tehát azok is, amelyek az erdélyi püspökség fennhatósága alá helyezkedtek, múlt év június havának 7. és 8. napjain gyűlést tartottak és közgyűlés összehívását mondották ki, hogy a külön szervezkedés, vagy az erdélyi református egyházkerülethez való csatlakozás kérdésében döntsenek. A döntés meg is történt. A határozathozatalban minden egyházmegye egyházközsége egy lelkészi és egy világi küldöttének szavazatával részt vett. A gyűlés a külön egyházkerületi szervezkedés mellett döntött s az egyházi törvény 67. §. f) pontja értelmében elhatározták, hogy püspököt, főgondnokot és több tisztviselőt kell