Ellenzék, 1922. június (43. évfolyam, 121-143. szám)

1922-06-01 / 121. szám

1922 junius 1, csütörtök 1 lg? Cluj-Kolozsvár, 43. év, 321. szám FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP ' SZERK^TÖSÉg" ’''az" O^FIZETÉS' a"r aT"........... I .........EGYES5^AM~^^TlB,,l^aa^|,WJ^A”**~n^AD'OHIVATAL: STÁTUS-PALOTA 9 Romániában: Havonta 25, negyedévre 70,félévre 130, |j 1 lej, Bukarestben 1­50 lej, Magyarországon 5­8 J?­TÁTUS-PALOT­A | egész évre 240 lej. Negyedévre: Magyarország 250 K, g Korona, Csehszlovákiában 1 Ck, S. H. S. 1 dinár, |j Telefon 9. tg Csehszlovákia 70 Ck, S. H. S. 70 dinár, Ausztria & Ausztriában 50 ck, Németországban 1 márka, Olasz- B Telefon 109. Magyarok a parlamentben Lezajlottak a pótválasztások is. Ered­ményeként a magyarságnak három újabb küldötte került be a parla­mentbe. Zima Tibort Aradon, Sándor Józsefet Sepsiszentgyörgyön választot­ták meg képviselőnek, míg a Csík­szeredai szenátori mandátumot Jósika Samu báró, a Magyar Szövetség elnöke­ nyerte el. Ezek a pótválasztások csak nagyon-nagyon kis mértékben alkalmasak korrigálni azt a legszeré­nyebb, legmérsékeltebb várakozásokon is messze alul maradó eredményt, ame­lyet a magyarság az általános válasz­tások alkalmával felmutathatott. A ma­gyarságnak, itteni létszámát tekintve, leg­kevesebb huszonöt-harminc tagú parla­menti képviseletre lett volna jogos igénye. Tudjuk azonban, hogy mi történt. A hallatlan, minden eddigi hasonló több­ség szerzési manővereket fölés­­gesen meg­­szégyenítő kormánypárti terror, a leg­nyíltabb választási visszaélések követ­keztében csak hírmondói jutottak be a magyarságnak a bukaresti parlamentbe. Nem érezhetjük magunkat lekötele­zetteknek ily előzmények után a kor­mánnyal és pártjával szemben, hogy most nagy kegyesen még néhány je­löltünknek helyet adott a parlament­ben. Még azt se hisszük, hogy maguk is belátták utólag eljárásuk súlyos helytelenségét. Egyszerűen az a szem­pont győzött, hogy még két-három magyar mandátum már úgysem lehet veszedelmes nekik. Hiszen tudjuk, hogy a kormánynak és pártjának egyetlen szava sem volt a magyarság parlamenti érvényesülését letörő választási visszaéléseknek elíté­léseire, nemhogy azoknak minden jog­államban szokásos reparálására csak egy pillanatig is komolyan gondoltak volna. Mert választási visszaélések elvégre mindenütt fordulnak elő, ha nem is tűzik már eleve vezérelvül, mint a liberálisok tették, hogy a választásokat egyenesen a legképtelenebb törvény­­kiforgatások jegyében, sőt törvényt nem is ismerve, a nyílt erőszak jegyében kell lefolytatni. A mi viszonyaink mel­lett azonban nem is lehetett a magyar­ságot ért választási sérelmek repará­lására gondolni. Sok egyéb mellett az új alkotmány rendjén a választások teljes szabadsá­gának biztosítása, a modern választási bíráskodás bevezetése egyik fő célja kell, hogy legyen a bekerült magyar parlamenti tagoknak. A magyarság megfelelő parlamenti képviseletét csak így remélhetjük. Ma még nagyon ke­vesen vannak. De arra mégis jók, hogy a parlamenti szószékről jogos kívánságainknak hangot adjanak, amely­lyet végre is meg kell, hogy hallgas­sanak az illetékesek. Mert az itteni magyarság nem kíván semmi olyat, amit az állami érdekek legtávolabbi veszélyeztetése nélkül ne lehetne tel­jesíteni. Csak azt kívánja, hogy új helyzetében is engedjék meg boldo­gulását, hogy elégedett, hasznos tagja lehessen új államának. A magyarságot elért kevés sikere nem verheti le. Csak annál elszántab­­ban kell kitartania az igazáért való küzdelemben. De nem szabad felednie, hogy legnagyobb céljaiban megbont­hatatlan egysége a siker fő feltétele. Három magyar jelölt győzött a pótválasztásokon Két újabb magyar képviselő Jósika Samu bárói sze­nátorrá választották — Bratiana Bukarestbe érkezett - a nemzeti párt a liberálisok távozására számít — Az Ellenzék tudósítójától — Bratiana Jones miniszterelnök genuai szereplése után a tegnap folyamán visszaérkezett Romániába. A miniszter­­elnök visszatérése a liberális tábor vezérkarában nagy örömet okozott, mert megérkezésétől várják a párt kebelében legutóbb kiélesedett ellen­tétek elsimulását. Értesüléseink szerint a miniszterelnök a kormány belpoliti­kai passzivitása következtében felidé­zett elégedetlenséget a román delegá­ció genuai sikereinek elsorolásával akarja eloszlatni Éppen ezért feltűnő óvatossággal tartózkodott megérkezése után a román politikát érintőleg Genuá­­ban lefolyt események részletes regisz­trálásától és csak sejtetni engedte, hogy az ellentétes hírek dacára mégis sikerült döntő jelentőségű eredménye­ket kicsikarnia a genuai konferencián.­ Mindinkább valószínűvé válik, hogy a parlamentet az eredeti tervtől eltérően még a nyár kezdetén ösz­­sze fogják hívni néhány napra, hogy a miniszterelnök kellő keret­ben beszámolhasson az ország közvéleménye előtt a konferencián elért külpolitikai sikereiről. Értesüléseink szerint Bratianu parla­menti expozéjának legkiemelkedőbb pontját Románia besszará­kai érdekei­nek biztosítása fogja képezni, amely kérdés a német-orosz paktum körül felmerült bonyodalommal került a konferencia asztalára. A néhány,, napos nyári parlament összehívása esetén az erdélyi nemzeti párt eddigi magatartásához híven nem fog résztvenni az üléseken. A válasz­tási küzdelem befejezése után a nem­zeti párt fokozott tevékenységgel lát hozzá, hogy a megoldásra váró kérdé­sekben álláspontját törvénytervezetek alakjában precizírozza. Eddig tíz bi­zottság dolgozik a különböző törvény­javaslatokon, amelyek közül az alkot­mányjogi tervezetet és a közigazgatási reformot illetőleg már a részletes tár­gyalásoknál tartanak. A többi bizott­ságok lázas igyekezettel dolgoznak az etnikai kisebbségek törvénytervezetén, a gyermek és munkásvédelmi reform javaslatán és a bűnvádi perrendtartás és büntetőjog egységesítésének terve­zetén. A nemzeti­ párt vezető politikusai között ugyanis kezd általánossá válni az a meggyőződés, hogy Bratianu beváltja fenyegetését és még az ősz folyamán­ átadja he­lyét egy más kormánynak, miután a liberális­ párt gazdasági pro­­grammját sikerülni fog addig az idő­pontig teljesen lebonyolítani, így aztán Bratianu,k­i­s, mögötte csatarendben felsorakozóan liberális érdekcsoportok nyugodt szívvel átengedik helyüket a kevésbbé jövedelmező konszolidációs politika végrehajtására vállalkozó új kormánynak. Értesülésünk szerint a­ nemzeti­ párt kidolgozás alatt levő törvényjavaslatait nem fogja a jelenlegi parlament elé vinni, erre csak a kormány távozása után gondolnak. A pótválasztások rendjén három újabb taggal szaporodott a magyarság parlamenti képvise­lete. Zima Tibor aradi győzelme után most Jósika Samu bárót Csíkszeredán szenátornak, Sándor Józsefet Sepsi­szentgyörgyön képviselőnek választották meg. Borosjenőn a liberális, Mezőteleg­­den a nemzeti párti jelölt győzött. Új választás l“sz az élesdi, krassói és nagysomkuti kerületekben. Bratianu Jones miniszterelnök tegnap délután Bukarestbe érkezett. A pálya­udvaron számos párthíve fogadta Vai­­toianu tábornok belügyminiszterrel.­­ Vaiianu köszönetet mondott a minisz­terelnöknek azon tapintatos magatartá­sáért, amellyel Génuában az ország érdekeit megvédelmezte. Inculesz bessz­­arábiai miniszter Besszarábia háláját juttatta kifejezésre. Bratianu válaszában kifejtette, hogy Románia külföldi sikere csak a román népnek, a becsületes munkának kö­szönhető. "­­ A Lupta szerint a besszarábiai libe­rálisok között súlyos konfliktus tört ki. Az egyenetlenkedés oka Inculetz mi­niszter, aki egyrészt megtartotta a besszarábiai parasztpárt vezetését, más­részt az ottani liberális pártot is ve­zetni akarja Dűlőre kerül a királyhágóntúli reformátusok ügye küldöttség Banu miniszternél.­­ - Átadták a memorandumot. — Igazolják eljárásukat. — Kérik a külön szervezkedés jóváhagyását — Az Ellenzék tudósítójától — A bukaresti kultuszminisztérium —­­mint már megírtuk — rendeleti uton meg­akasztotta úgy a magyar lutheránusság, mint a királyhágón túli reformátusok egyházkerületté szervezkedő munkáit s mindkét szervezés alatt álló egyház részére adminisztrátort nevezett ki. A magyar lutheránusság meggyőzte tör­vényes és jogos álláspontjáról Banu minisztert, most még a királyhágón túli reformátusok szervezési ügye van füg­gőben. Nagy Károly, az erdélyi refor­mátus egyházkerület püspöke Sza­­bolcska Mihály temesvári esperessel és Soltész Elemér nagybányai esperes, a szervezés alatt álló egyházkerület fő­jegyzőjével tegnap Bukarestbe érkeztek, hogy átadják Banu miniszternek a fel­hívása folytán ezen ügyben készített memorandumot. Mi van a memorandumban? A memorandum főbb részleteit a kö­vetkezőkben adjuk: — A trianoni békeszerződés által Romániához csatolt református egyház­­községek központi kormányzása 1920 május havától kezdődőleg megszakad­ván, a bánsági, bihari, érmelléki, mára­­marosi, nagybányai, nagykárolyi, nagy­szalontai és szatmári egyházmegyék­nek közel 24 ezer lelket számláló 180 anyaegyházközsége, 5 közép és 300 elemi iskolája minden egyházfőható­sági igazgatás nélkül maradt. Az elő­állható erkölcsi és anyagi károsodás elhárítása céljából az erdélyi egyház­­kerület püspöke ideiglenesen késznek mutatkozott az egyházi főhatósági jogok gyakorlására azokkal az egyházköz­ségekkel szemben, amelyek azt tőle kérik. A nagybányai, a máramarosi és bánsági egyházmegyék ideiglenesen tény­leg az erdélyi püspök védelme alá he­lyezkedtek, de a többiek 1920 december 14-én Nagyváradon tartott gyűlésükben f­a képen határoztak, hogy az egyházi törvény 179. és 184. §§-ai alapján az egyházi főhatósági jogok gyakorlásával a hivatali korra legidősebb egyházme­gyei gondnokot és esperest bízzák meg. A határozatot még annak idején fel­terjesztették a kormányhoz is jóváhagyó tudomásulvétel céljából.­­ A miniszte­­r által megkérdezett erdélyi református egyházkerület ama véleményének adott kifejezést, hogy legkívánatosabb volna, ha a tiszán­túli egyházkerülettől elszakított egyház­­községek külön egyházkerületté szer­vezkednének. Ezt kívánja egyfelől az adminisztráció érdeke, másfelől az Er­dély és királyhágóntúli egyházak kö­zötti szervezeti és kormányzati különb­ség, amely az egyesítést nagyon meg­nehezíti. Ilyen körülmények után érke­zett a királyhágón túli egyházkerü­lethez a múlt évi áprililis 21-én kelt miniszteri leirat, amelyben a minisztérium értesíti Sulyok Ist­vánt, hogy az állam tudomásul veszi a királyhágóntúliak azon határozatát, hogy a legidősebb esperes és főgond­nok ideiglenesen vezeti az egyházi fő­hatóság nélkül maradt egyházakat s azok adminisztrációját ellátja. A miniszteri leirat egyben értesítette Sulyokot arról, hogy a minisztériumnak kifogása van a tiszántúli egyházkerület elnevezés ellen, azt tovább ne használják, mert nem felel meg a jelenlegi helyzetnek.­­ A miniszteri leirat megismerése végett az összes királyhágóntúli egy­házmegyék, tehát azok is, amelyek az erdélyi püspökség fennhatósága alá helyezkedtek, múlt év június havának 7. és 8. napjain gyűlést tartottak és közgyűlés összehívását mondották ki, hogy a külön szervezkedés, vagy az erdélyi református egyházkerülethez való csatlakozás kérdésében döntse­nek. A döntés meg is történt. A hatá­rozathozatalban minden egyházmegye egyházközsége egy lelkészi és egy vi­lági küldöttének szavazatával részt vett. A gyűlés a külön egyházkerületi szervezkedés mellett döntött s az egy­házi törvény 67. §. f) pontja értelmé­ben elhatározták, hogy püspököt, fő­gondnokot és több tisztviselőt kell

Next