Ellenzék, 1922. augusztus (43. évfolyam, 170-195. szám)
1922-08-01 / 170. szám
■ | FOLYÓIRAT Zarándoklás a fehéretgyházi sírhoz Erdély magyarsága a Ferőfi-síremléknél: ötezer ünneplő impozáns felvonulás megengedték a magyar színek használatát A fehéregyházi és segesvári ünnepségek. Sándor József beszéde. A résztvevők „Anyám! Az álmok nem hazudnak! *pr Takarjon bár a szemfödél,[ Dicső neve költő fiadnak, Anyám, soká, örökkön él." Az álmok nem hazudnak! ÉS a félegyházi sik zöld pázsitján kinyíltak az emlékezés hófehér virágai. Erdély magyarsága mély hódolattal, a megbecsülés és örök áldozás égő fáklyájával a kezében zarándokolt el arra a földre, amely immár hosszu, évek óta örök takarója annak a szívnek, amely amíg élt , mi értünk élt, miértünk dobogott s amikor a vére omlott, ez a drága, szent vér s miértünk omlott! Petőfi Sándor megszületésének százéves fordulóját ün- ’ Tegnapra, az erdélyi magyarság Petőfi ünnepére rendkívül megélénkült Segesvár, a csendes álmok, városa. Reggel hét óra az eső szitál és mégis már megnyílnak az ónémetstilfi, kedves, öreg emeletes házak verbénás, fuksziás ablakai s szőke lányfejek és kandi gyermektekintetek szemlélik a főutcán egyre-másra érkező fogatok, gépkocsik, szekerek seregét. A vár, Csipkerózsika elvarázsolt kastélyának hihető, ködben s felhőfoszlányokban úszik s a könnyező lomberdő borította dombokon, távoli halk énekhangok és zene szűrődik át: az ünneplők jönnek. Az ünneplők . . . drága magyar véreink az ország minden részéből már érkeznek s most itt állanak a csendesen szitáló esőben a Csillagszálló előtt sorakozó autó- és kocsitábor labirintusában, itt-ott már vállon átvetett karabélyu lovascsendőr-patrusok cirkálnak a nagy élénkségben s feketeruhás rendőrtisztek a kirendelt rendőrlegénységnek halk parancsokat osztogatnak. A hatóságok engedélyezték a magyar szikek viselését s az érkező dalárdák, egyletek, küldöttségek, mind-mind magyar trikolort viselnek. A magyar falvak festői felvonulásába e kora reggeli órában itt-ott már egyegy zsakettes, keménykalapos magyar is vegyül. S aztán jönnek a magyar ruhás nők gyöngyös pártával díszes brokátban. Egy részük a várbeli katholikus székesegyház, a másik részük a reformátusok temploma és az unitáriusoké felé tart. 8 óra. Kezdődik a templomozás. Zsúfolásig megtelt hivő közönséggel a magyarság mindhárom temploma. A katholikus székesegyházban Lázár Béla plébános misézett, az unitáriusoknál Nagy Béla unitárius lelkész mondott írni, a reformátusok templomában Tóth Lajos segesvári lelkész meditált neveltük azon a helyen, ahol hetvenhárom évvel ezelőtt mint valami kósza üstökös tűnt el a zivataros, villamos égről. Petőfi Sándor emlékének áldozai ott voltunk mindanynyian és az emlékezés babérkoszorúját kegyeletes kezekkel helyeztük el a hazájától elszakadt, elárvult sirra. És a legmagyarabb, a legigazibb költőt eltakaró föld elszikkadni nem fog soha többé s a ráhelyezett babérkoszorú elhervadni nem tud, mert jóságos szellők a messzi magyar ég bánatos borultjából omló meleg, és áldó záporkönnyét hozták el ajándékba. . . . . az ünnepség jelentősége felett. A zsoltárokról beszélt Tóth Lajos, amelyek eredetileg a nép lelkéből kiszakadt dalok s Petőfi minden dalába a nép lelkét vitte át. Énekeljünk — mondotta Tóth lelkész — a templomban, mert a zsoltárok vallásossá, a népdalok pedig magyarrá tesznek. Indulás Félegyházára A Hymnus eléneklésével befejezett templomozások után a főutcán kisebbnagyobb csoportokban megindult a magyar ünneplők serege Fehéregyháza felé. Ki gépkocsin, ki fogaton, vagy feldíszített szekéren — az ezrek azonban gyalog vágnak neki az útnak. Ahogy megindulunk a sáros országút szélén — a szemekben bizakodó örömtüzek gyúlnak — egymás után hagyjuk el a temesvári magyar dalárda tagjait, a Temesvár gyárvárosi dal és zeneegyesület, a temesvári dalkör, a temesvári kerületi magyar dalos szövetség megjelent tagjait, a bukaresti magyar társaság képviselőjét, a brassói székely társaságot, a polgári Emke-dalkör tagjait, a brassói magyar dalárda árvalányhajas kalpagos tagjait, a nagyenyedi iparos önképzőkör tagjait zászlójuk alatt,a a bánffyhunyadi magyarság képvisetét piros rokolyás, fekete csizmás lányaival és cifraszűrös legényeivel. A gyergyószentmiklósi Gazdasági Egyesület és ipartestület képviseletét, a " szociális misszió társulatot, a kolozsvári ipartestületet s a székely falvak nemzeti viseletbe öltözött népét Hat és fél kilométer Segesvártól hosszú út, de végrg a gyalogosan érkezők is egyre tömegesebben érkeznek a helyszínre s az egyik a falutól északra eső domboldalon, ahonnan a szájában kardot tartó turul honvéd emlék jól látható, elhelyezkedünk a díszesen felgallyazott sátor körül. Az ünneplő közönség festői látványt nyújt. A vezetőséghez egyre érkeznek a jelentések, az újabb érkezőkről. Itt van a Kalotaszeg néhány falujának megjelent küldöttsége, a marosvásárhelyi Földmíves Szövetség, fehér selyemre hímzett búzavirágos jelvényeivel, Medgyes, Erzsébetváros, a környező falvak s a székelység gócpontjainak kiküldöttei mindannyian nemzeti viseletben, mellük magyar nemzeti szinű kis szalagokkal diszítve. Az ünneplő magyar tömeg egyre nő. Már négyezeren felüli számban vagyunk, amikor délelőtt fél 11 órakor kezdetét veszi az ünnepség. Még mindig szürke, gomolygó felhőnyájak borítják az eget, egy-egy percre az eső szitálni kezd, de már látszik, hogy sem vihar, sem nagyobb eső veszélye nem fenyeget. Fotográfusok gépei Vágnak, a székely, küldöttségek egy részéi, a kalotaszegieket s a magyarruhás úrilányok nagy számból álló csoportját fényképezik. Azután elhalkul minden zaj. Az összdalárda rázendít a „Tied vagyok, tied, hazám 1” című dalra s az ének hangjai áhítatot keltenek az ünneplőkben. Az összdalárda gerincét a brassóiak alkotják. Összevágó, nagyszerű előadásban, hévvel és lelkesedéssel éneklik a gyönyörű dalt. Az ünnepély Dózsa Endre császári és királyi kamarás, volt alispán, az Erdélyi Irodalmi Társaság elnöke tart ezután elnöki megnyitót. Születésének századik évfordulóját ünnepeljük — mondotta Dózsa — ám a távolság semmit sem vesz el abból a nagyságból, melynek lánglelke örökéletűvé változott. Költészete a gyermeknek, az ifjúnak és az aggnak lelkéhez egyaránt közel marad mindörökké és e közelségben — miként a magas hegyeket — mindig nagynak és mindig fenségesnek látjuk Petőfit. Minket a nagyvilágban elsősorban Petőfi utján és Petőfiről ismertek és ismernek meg. Tanuljuk meg tőle, hogyha magunkat el nem hagyjuk, elhagyottak nem vagyunk. Tanuljuk meg, hogy összetartásunkban az ő magasztos szelleme emlékezetének áldozunk és tanuljuk meg tőle mindenekfelett a szülőföldhöz való hű ragaszkodást, ezt az igazi alapját a hazaszeretetnek. Ne vegyük kezünkbe a vándorbotot. Ma már az isteni gondviselés akaratának látszik, hogy Petőfi lelke itt, nálunk ezen a síkon emelkedett ki porlandó teteméből az örökélet glóriája felé és halóporai a mi erdélyi szülőföldünket szentelték meg. Egymáshoz fűződő meleg érzéseink kapcsolatában éreznünk kell a magunk erejét és igy kell betöltenünk mindig és mindenütt hivatásunkat, így tanít minket, igy a mienk örökké Petőfi. Dózsa frenetikus hatást kiváltott, beszéde után az összdalárda az „Árva- lányhaj" című dalt énekelte. A nagy tetszést aratott újabb énekszám után Szabolcska Mihály, a temesvári költőpap mondottai el „Petőfi lelke" címü hatásos ünnep ódáját Amikor e sorokat mondotta: „ Napról napra szomorúbb lesz a nótánk Barnább a mindennapi kenyerünk az összes résztvevők szemében ott láttuk csillogni a könnyet. De aztán felragyogtak később a tekintetek s bizó reménnyel fogadtuk, Szabolcskával együtt meg fogjuk mutatni, hogy Petőfi népe maradunk és méltók leszünk hozzá a jövőben is. Szabolcska versét frenetikus tetszéssel fogadták s az éljenzés alig akart megszűnni. Utána Sándor József kamarai képviselő, az EMKE alelnökfőtitkára Petőfi és a francia forradalom címmel ünnepi beszédet mondott, Sándor Józsefeészéde . Az 1789. évi első nagy francia forradalom kitörésekor egy 9 éves gyermek háztetőről nézte, amint a párisi nép, jul. hó 14-én, tehát két héttel a mai nap előtt, élén egy rettentő erejű kováccsal, aki kezében súlyos pörölyt forgatott, bezúzta a Bastillenak nevezett régi vártömlöc kapuját s az ágyuk dörgése és vérontás közepette kihozta onnan az irodalmi és politikai foglyokat. A gyermek, akit Berangernak hívtak, ezentúl mindig maga előtt látva e jelenetet, később Franciaország egyik nagy költője lett, akinek költeményeit a mostani francia köztársaság újra kinyomatá s akit e forradalom más alakjaival együtt vagy hatvan év múlva Petőfi Sándor is maga előtt tartott s részben követett. A hazugság, kegyetlenség és erőszak eleredesi idejében, az 1822—23. év Szilveszter éjszakáján az éjféli harangkongás alatt, a nagy magyar Alföld egyik városának nádfedeles házában egy gyermek született, aki hivatva volt arra, hogy kora erőszakosságainak szeges ellentéte, elszánt megtámadója és ostromlója legyen s akinél már mások is észrevették, hogy a Felvidékről jött, magyar nemes származású atyja épugy iparos volt, mint egykor ama királyi vérből származott ácsmester nevelőatya, aki szintén a kegyes Gátileából jött volt Betlehembe és a szelidlelkű volt szolgálóleány anyát is véletlenül Máriának hívták. Az éjféli harangkongásban, mint a jövő megmutatta, minden kétséget kizárólag ott hangzott az angyalokkal rokon Múzsák éneke, az alföldi csikós és gulyás alakjában, akiket később annyiszor megénekelt, ott volt a pásztor, a szent szövetséges három királyok is bizonyára megérezték, hogy a világon valahol ismét egy bálványdöntő született. Még a gyenge anya mellé vett dalos, népregés ajkú dajka is, aki 15 évig volt a háznál, előjelképen a Kurucz Zsuzsanna nevet viselé s akiről a gyermek, mint meglett férfi, már a halál felé közeledve, irta ama gyönyörű so- A segesvári ünnepnap — Kiküldött munkatársunktól — EGYETEMI Ryáflfc.3 | 1922. augusztus 1, kedd /'!' . 1 |p| Cluj-Kolozsvár, 43. év, 170. szám liinfinirimwiff lll »i ”»$J ■BnwBBBBBHBBHHMMMBBHBBSraBSSHEGiaWHfflBBMBBl 7\ *-i~ ni sEmMsa \ V FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP ** —SSS,- Sg\ j^^AZ ELŐHZETÉS ÁRA: | EGYES SZÁM ÁRA. § "P A T l ^ PA i. J T A i Roraániican: Havonta 25, negyedévre 70, félévre 130, Iej, Bukarestben 150 lej, Magyarországon 1 a STÁTUSZ PALOTA | egész évre 240 lej. Negyedévre: Magyarország 350 K, * Korona, Csehszlovák ban 1 Ck, S . S. 1 dinár, Ly Iefon 9 3 Csehszlovákia 70 Ck, S. H. S. 70 dinár, Ausztria 3 Ausztriában 150 ck, Németországban 3 márka, Olasz- Telefon 109-Sw' Li.i.NzÉK. cixj.