Ellenzék, 1922. augusztus (43. évfolyam, 170-195. szám)
1922-08-01 / 170. szám
ELLENZÉK Goga Oktavián üdvözlő távirata Az ünnepség rendezősége a tegnapi nap folyamán Goga Oktavián volt kultuszminisztertől a következő táviratot kapta : „Későn kaptam becses meghívásukat s mélyen sajnálom, hogy az ünnepélyen nem jelenhetek meg. Kívánom, hogy mindnyájuk felett bontsa ki szárnyát Petőfi szelleme s enyhítse nemes dalaival a beteg emberiség sebeit s egy lépéssel közelebb vezessen bennünket a világszabadsághoz és testvériesüléshez, amelyért ő küzdött és elvérzett Goga Oktavián Az ünneplő közönség Az ünnepségen résztvevő közönség soraiban ott volt csaknem az egész erdélyi arisztokrácia: a Bethlenek, Bánffyak stb. Az erdélyi róm. kath. Státus képviseletében Balázs András kanonok, a státus előadója, Nagy Károly református püspök képviseletében dr. Makkay Sándor egyházkerületi főjegyző és teológus-igazgató a resortus egyházkerület részéről Péter Károly titkár és dr. Illés Gyula tanügyi előadó jelentek meg az ünnepségeken. Az unitárius egyházat Gál Kelemen dr. igazgató és Kovács Kálmán egyházi titkár képviselték. Dr. Kiss Ernő gimnáziumi tanár a Petőfi Társaság megbízásából vett részt az ünnepségen. Sándor József kamarai képviselő az Emkét képviselte. Majláth Gusztáv Károly gróf erdélyi püspököt Miklós István gyulafehérvári kanonok Széchenyi Miklós gróf nagyváradi megyés püspököt pedig Imiik Zoltán gyógyváradi kanonok képviselték. Marosvásárhely város tanácsát hivatalosan dr. Soós László városi tanácsos képviselte. Marosvásárhelyről a Kemény Zsigmond-társaság képviseletében Tóthfalussy József esperes és Dékániné Máthé Mariska jelentek meg. A brassói evangélikus egyházmegyét Papp Endre világi felügyelő, az evangélikus lelkész-egyesületet Deák Sándor lelkész képviselte. A gyergyószentmiklósi gimnázium képviselői Karácsonyi Zakariás és Nagy Gyula tanárok voltak. A nagyszebeni protestáns nőegyesület küldöttségét Erdélyszky Mihályné vezette. Az aradi Kölcseyegyesületet Reicher Endre titkár, a temesvári Arany János társaságot Szabolcska Mihály képviselte. Szabolcskának ezenkívül a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy-társaságnak az ünnepségen való képviseletére is volt megbízatása. A Gyergyószentmiklósi Gazdasági Egyesületet dr. Makray Domokos és dr. Péterffy Lőrinc, az ipartestületet Gáspár Máté és Tengel Károly képviselte. Dicsőszentmártonból ott voltak: Dr. Gyárfás Elemér, Fehér Pál unit. főesperes, Csató Gábor volt alispán, Barabás Béla közjegyző, Kispál László ref. főgondnok, Ütő Mihály * igazgató és Pekry Géza. — A marosvásárhelyi Magyar Szövetségi tagozat képviseletében dr. Hajdú István alelnök és Orbán Balázs volt főjegyző jelentek meg. — Székelyudvarhelyről ott volt Pál István apátkanonok, szenátor, * dr. Borosnyai Pál ügyvéd és Bíró Lajos róm. kath. főgimnáziumi tanár. — Erzsébetvárosról Merza István róm. kath. főesperes. -- Székelykereszturról Gyárfás Pál ref. főgondnok. — Nagyszebenből Horváth László banháztulajdonos és mások. A Petőfi-siremléknél Sándor József ünnepi beszéde elhangzása után az ünneplő közönség Fehéregyháza falun keresztül, a körülbelül egy kilométer távolságban levő turulos Petőfi-síremlékhez vonult. A kis román falu hosszú főutcáján az egész közönség gyalog vonul végig. Az út két oldalán számos autó és kocsi. A kékre meszelt házak ablakaiban kiváncsi asszonytekintetek, hosszúkás poharakban mályva, viola. A falu férfiai az utcán bámészkodnak. Se ők, se az asszonyok emberemlékezeti óta nem áttak még ekkora tömeget. „Petőfi* felirású karszalagos rendezők négyes sarokba rendezik a több mint ötezer főből álló ünneplő közönséget. A közönség ezután elvonul a Petőfi-síremlék előtt. Akik bejutottak a falutól alig egy pár száz lépés távolságban lévő parkírozott, elkerített helyre, a hatalmas fenyőfák árnyékába, azok egész közelről is megtekinthetik a virágoktól és koszorúktól borított csőrében kardot tartó turul honvédemléket. Az emlék alsó részén tábla a következő felírással : „Petőfi Sándornak és a segesvári csatában 1849 julius 31-én elesett névtelen hősöknek a nemzet kegyelete“ Makkay imája Elhelyezkedünk az emlék körül A rögtönzött emelvényen megjelenik dr. Makkay Sándor református egyházkerületi főjegyző fekete lelkészi talárban s elmondotta a következő imát' — Szabadságnak és szeretetnek Örökkévaló Istene. Eljöttünk nem emberkéz alkotta, hanem magad terem■ tette templomodba. Ide, a szép szabad természetbe, hogy hálát adjunk neked, amért magad alkotta templomodnak egyik leghűbb gyermekét és szerelmesét éppen a mi nemzetünknek adtad Ez a kiválasztott próféta ír marad ezer szenvedésünkre. Engedd, hogy felemelkedjünk ebben az órában az ő szelleméhez, sugároztasd kegyelmes arcodat erre a szenvedő világra, a szenvedő magyar nemzetünkre. Köszönjük, hogy áldozatos példákat járatsz előttünk hogy el ne csüggedhessünk. Köszönjük, hogy éppen Erdély védelmező bércei között pihen a mi vetésünk és életével és sorsával utat muta a mi számunkra: „itt élni, halni kell !“ Szabadság és szeretetnek istene, taníts minket, szegény pártos nemzetet, hogy bűnbánó szívvel fogadhassuk a legnagyobb tanitó, Petőfi tanítását s tiszta szándékkal induljunk az uj, tiszta, nemes élet felé. Könyörülj nemzetünkön, áldd meg szenvedő népünk.két és teremts egy imádságos magyarságot. Népek és nemzetek egymásiránti szeretete a Te akaratodból törülje le a vér és könny óceánját. Hallgasd meg a mi szabadságért és szeretetért könyörgő szavunkat. A megható ima az ünneplő közönséget mélyen meghatotta. Wargha Zsigmond elszavalta ezután Petőfinek „Egy gondolat bánt engemet“ című versét. A magyar kulturális egyesületek és Románia összmagyarsága nevében Biró Lajos székelyudvarhelyi tanár a következő beszéd kíséretében gyönyörű nagy koszorút helyezett a síremlékre. Biró a következőket mondotta : Megdicsőült s minket körüllebegő nagy Szellem! Az egyház felkent szolgájának lelkünket felemelő imája és velőket rázó rapszódiák elmaradása után engedd meg, hogy ősi címerünkkel ékesített turulmadaras emléketeknél, mint a költészeted zenitjére emelt székely fajnak igénytelen fia, az egész ország magyarságának, összes kulturegyleteinek és intézményeinek mély hálánkat és hódolatunkat kifejező koszorúját Neked a kard és lant hősének és a szabadság szent halottainak koporsótlan, szemfedőtlen sírjára letegyem és a mezőnek letarolt virágait elporladt szivedre szórjam. Arra a nagy, nemesen dobogó szivre, amely egykor mint egy virágos kert, fajunknak termett soha el nem hervadó virágokat. Nagy szellemed lebegje körül nemzetünknek minden fiát ebben a hazában s mint a koszorú virágai szorosan egymáshoz tapadnak, úgy forrjunk össze mindnyájan a Te eszméid örök szeretetében. Ezeknek a virágoknak illatában szívjuk azokat magunkba és tőlük meghínsodva távozzunk szent hamvaidtól. Tövis ne verje fel soha ezeket a hantokat, hanem boritsa évről-évre friss koszorú, mert amig e sirhantokon virág lesz, addig él nemzeted s mig nemzeted él, addig glóriás neved sem lesz feledve. Nemzetemnek idezarándokolt, áldozatot bemutató leányai és fiai, helyezzük el koszorúnkat és virágainkat a szent sírra és a sötét éjben fénylő csillagunktól imádságos lélekkel és azzal az erős, törhetlen hittel vegyünk búcsút, hogy az a nép, az a faj, melynek Petőfije van, jogot szerzett magának az élethez, a népek tiszteletéhez és az örök fennmaradáshoz. A kolozsvári iparos dalárda elénekelte Dalünnepen c. énekét Az ünneplő közönség ezután lelkes hangulatban büszke öntudattal telve, tért vissza Segesvárra. Petőfi-sereg Délben a város két pontján volt bankett. A banketten összesen mintegy háromezren vettek részt A Csillagszálloda kerthelyiségében tartott banketten Varga Zsigmond ősz szakállas magas, markáns alakja felköszöntőre emelkedett fel. A felköszöntőben Varga Zsigmond elmondotta, hogy Petőfi a magyar géniusz e dicsősége, halála előtti utolsó vacsoráját Székelykeresztúron nagyatyja házánál költötte el. Varga nagyanyja nemzetiszínű szalaggal átkötötte azt a serleget, amiből Petőfi ivott és megőrizte azt. Varga Zsigmond a serleget a beszéd végén átnyújtotta Sándor Józsefnek azzal a kéréssel, hogy a serleget a kolozsvári ereklyemúzeumban helyezze el Sándor József átvette a serleget, kijelentette, hogy aranyba foglaltatják s minden évben Petőfi-napokat fognak rendezni, ahol a serleget közszemlére kiállítják. A serleg iparművészeti remek. Sárgás színű üvegből való, felül kiszélesedő és arany díszítéssel. A segesvári népünnepély Délután 5 órakor az ünneplő magyarság egy román és egy magyar zászló elővitele mellett, a dalárdák és más egyesületek zászlója alatt díszmenetté alakult s a Malom-utcán, a Piac-téren, a Bajor- és Kötélverő-utcákon keresztül a segesvári sporttérre vonult ki. Közben kiderült az ég s igy a diszmenet felvonulása még ünnepélyesebb keretek között folyhatott le. A megjelent székelyek és a kalotaszegiek felvették ünneplő díszruhájukat. Különösen a bánffyhunyadi lányok ünneplő ruhájának szépsége keltett méltán feltűnést A segesvári rendezőbizottság, élükön a felekezetek lelkészeivel de az egész rendezőség is igazán derekas munkát végzett. Ki kell emelnünk a szászság szívélyes vendégszeretetét, akik a legmesszebbmenő szeretettel fogadták a hozzájuk beszállásolt magyar vendégeket. A hatóságok magatartása, élükön Prescurea János vármegyei prefektussal, szintén példaszerű volt s az ő magatartásuk is sokban hozzájárult ahhoz, hogy a magyarság ez ünnepét legszebb emlékei közé sorozhatja. (ngy.) Cluj-Kolozsvár, 1922. augusztís 1 Iskola-f kongresszus Segesváron Az egyházak tiltakoznak a tanulmányi és nevelési birtokok kisajátítása ellen Az Ellenzék tudósítójától — Az országos Petőfi-ünneppel egy napon — de attól egészen függetlenül — tegnap folyt le a lecsatolt területek magyarságának iskola-kongresszusa, melyet a rendezőség összehívott, hogy Erdély magyarsága a felekezeti iskolák érdekében állást foglalhasson. A tegnap délután 4 órakor Segesváron az Unzinger-étterem kerthelyiségében megtartott rendkívül népes iskola-kongresszus lefolyásáról az alábbiakban számolunk be: Pál István apátkanonok megnyitotta a kongresszust. Üdvözölte a nagyszámban megjelent magyar kiküldötteket, majd rámutatott arra, hogy nincs fontosabb kérdés annál, minthogy gyermekeink tanítása a magyar felekezetek kezében maradjon. A régi királyságban — modotta Pál István — nem ismerik a felekezeti oktatási rendszert s egészen bizonyos, hogy a kormány az államosítást Erdélybe is be akarná vezetni. (Felkiáltások: Nem kell!) A Sarságnak meg kell mutatni, hogy miért kész áldozatot hozni, ez egyúttal nyilt cáfolata lesz annak a hírnek, hogy a mi magyar népünk ezt a nagy és szent ügyet az állam kezébe akarná átjátszani. Pál István elnök ezután bejelentette, hogy az erdélyi püspök képviseletében Miklós István kanonok, a nagyváradi katholikus püspök megbízásából Imrik Zoltán jelentek meg. Nagy Károly püspök kilátásba helyezte a személyes megjelenést, de akadályoztatása miatt maga helyett dr. Makkay Sándort küldötte el. Az unitárius püspököt pedig Kovács Kálmán egyházkerületi titkár képviseli. Ezután dr. Illés Gyula előadó ismertette a kongresszus feladatát és a felekezeti iskolák helyzetét. Majd Pál István indítványozta, hogy a kongresszus hódoló táviratot küldjön a királynak és üdvözölje a kormányt. Az indítványt egyhangúlag elfogadták. Ezután Bölöni József felolvasta a határozati javaslatot, melyből a következőket közöljük: Hosszú évszázadokra terjedő tapasztalatok bizonyítják, hogy keresztény egyházaink nemcsak templomaik által szolgálták a ma társadalmi rendjének kifejlődését és megszilárdítását, hanem a templomokkal elválaszthatatlanul egybeforrott hitvallásos iskoláikban egészítették az emberiség nevelésében és tanításában összpontosuló nagyszerű hivatásukat. Éppen ezért kimondjuk, hogy hitvallásos iskoláinkhoz az öntudatos ember megalkuvást nem ismerő akaratával ragaszkodunk, mert tudjuk és meggyőződéssel valljuk, hogy azokhoz úgy az általános emberi jogokból kifolyólag, mint hitvallásos iskoláink dicsőséges múltjánál fogva, elvitathatlan jogunk van. Kimondjuk, hogy nem engedhetjük iskoláinkat elsorvadni, ezért tisztelettel de határozottan óvást emelünk az egyházak nevelési és tanulmányi birtokainak kisajátítása, ellen, amit iskoláink ellen irányuló jogtalanságnak tekintünk. E birtokok nem az egyeseké, hanem az egész népé. Az egész magyarság kéri, sürgeti, követeli a kisajátítások felfüggesztését. Kimondjuk továbbá, hogy a nép áldozatkészségének helyes irányítására minden vidéken iskolaügyi bizottságokat alakítunk, amelyek az iskolák anyagi szükségleteiről az egyházi fennhatóságok által meghatározandó módozatok szerint — a néppel egyetértve —gondoskodjanak. Kimondjuk végül, hogy valamint eddig meg volt, ezután is meg legyen a kölcsönösség iskoláink között s azokat — valláskülönbség nélkül mindenki szabadon használhassa. A határozati javaslathoz az egyházi főhatóságok képviselői ezután egyenként szólaltak hozzá és azt mindannyian teljesen magukévá tették. Majd Pál István elnök enunciálta a határozatot, ami élénken demonstrálja az egész világ előtt, hogy a magyarság mennyire ragaszkodik iskoláihoz. Sándor József indítványára a tanítók és tanároknak a kongresszus a legmelegebb jegyzőkönyvi köszönetét szavazta meg. Pál István apátkanonok a kongresszust ezután bezárta. ÉKSStiá el a helyi és vidéki tisztelt megrendelőimet, hogy raktáromon állandóan a legújabb angol szövetkülönlegeségeket tartom, amelyekből műhelyemben sajátkezűleg szabott legutolsó divat szerinti ruhák készülnek. Kiváló tisztelettel Sámson Baftab mriszabó, Str. Universitátis 2.