Ellenzék, 1922. december (43. évfolyam, 271-295. szám)

1922-12-01 / 271. szám

A * * . - ELLENZÉK ~ ___________________________________________________________Cluj-Kolozsvár, 19??, december 1 állandó nagy por nagy kellemetlensé­get okoz a sétatér közönségének. A közegészségügyi­ tanács­ felhívta a vá­ros tanácsot, hogy a kocsiutat még a tavasszal lássa el makadam burko­lattal Károlyi Mihály hazaárulási perének tárgyalása Budapesti november 30. Károlyi Mihály hazaárulási perének mai tár­gyalása folyamán Búza Barna­ védő azt hangoztatta, hogy Károlyi soha­sem akart egy talpalatnyi földről sem lemondani. Ő az annexió és hadikár­pótlás nélkül a békét akarta a Wilson­­féle elvek szerint Horváth Dénes, a kincstár képviselője reflektálva a védő szavaira kijelentette, hogy Károlyi szereplése idézte elő az általános sztrájkot. Vázolta ennek a sztrájknak hatását Előadta, hogy a sztrájk a bé­­r­­ének mindenáron való kierőszakolá­­­sát célozta. Nem várta be a kedvező alkalmat arra, hogy tisztességes békét lehessen kötni így a sztrájk az el­lenségnek teli szolgálattá vált. Sze­mélyes tapasztalatai nyomán beszélt arról, hogy a sztrájknak az olasz harc­téren milyen rettenetes következményei voltak. A katonák teljesítőképessége óriási módon csökkent. Az élelmiszer után­pótlásban nagy zavarok állottak elő, a továbbyi erőkifejtés lehetetlen volt és a morrarchia helyzete katasztrofá­­lissá vált. Búza Barna védő viszion válaszában azt bizonyítja, hogy Ká­rolyi akarata ellenére robbant ki a sztrájk. A frontkatonák hangulatát nem a budapesti, hanem a bécsi sztrák idézte elő Tanukkal kivánja bizonyí­tani, hogy Károlyi támogatta a­ felső­­m­agyarországi és erendyi védelmi in­tézeteket. Erdélybe székely dandárt küldött le s nehogy az antant bele­kössön, a székely nemzeti tanácsot bízta meg a székely dandár felszere­lésével és ellátásával Károlyi nem fejte le a fegyvert. Ellenkezőleg a magyar csapatokkal megszervezte a magyar hadsereget A tárgyalást hon­­­lap folytatják . D­INKY KATÓ táncintézetében a vármegyeház termében december­­­-án este 8-kor új kurzus kezdődik í­il­­tviselőknek és* diákoknak kedvezményes ár. Mimién szom­baton este 8 órai kezdettel cd­on fiók összgyaktorló estéi­ tartjuk . ♦ Vasárnap délután 4 órakor íi­leresselv A magyar bizottság vezetői nyilatkoznak a magyar-cseh kereskedelmi szerződésről . Eldőlt a Losonc—csatai és a tiszaujiak—sátoraljaújhelyi vasutvonal kérdése — A szerződés kilenc határállomást állapít meg a forgalom lebonyolítására — A megegyezés a határmenti lakosságnak nagy könnyítéseket jelent — Az Ellenzék budapesti tudósítójától — A magyar-cseh gazdasági tárgyalá­sok néhány nap előtt befejeződtek és a két kormány delegáltjai aláírták a tárgyalások első eredményét: a keres­kedelmi szerződést. Alkalmunk volt a magyar delegáció két vezető tagjával, Walter Emil és Lukács Simon külügy­miniszteri tanácsossal a szerződésekről beszélgetni .­alter Emil a tárgyalások kereskedelmi, Lukács Simon pedig Wodianer követ helyetteseként a gaz­dasági osztály vezetője volt a tárgya­lásokon.­­ » Lukács tanácsos a következőket volt szíves a kereskedelmi szerződés lénye­géről rendelkezésünkre bocsátani: — A kereskedelmi szerződés első­sorban a léghajózás, posta-, távíró­­- és telefonszolgálatnak egy később megkötendő külön szer­ződés keretében történő szabályozá­sát mondja ki. Intézkedik a szerződés a szabad átmenetre vonatkozó rendel­kezésekről is, külön megemlítve azo­kat az eseteket, mikor az átmeneti­­forgalom korlátozható, vagy beszün­tethető A hajózási forgalmat illetőleg kölcsönös egyenlő elbánást biz­tosít mindkét állam vállalatai, illetőleg polgárai részére. Az utakat, kikötőket a két állam alattvalói teljesen egyenlő fel­tételek mellett használhatják Két konkrét esetben a cseh vasutak vonalai közvetlen a magyar határ mellett vezetnek, ugyanez az eset áll fenn megforditva is. Ezek a losonc— csatai illetőleg pásztó—sahti és tisza­­újlak—sátoraljaújhelyi vonalak. A szer­ződés ebben a két esetben úgy intéz­kedik, hogy az első vonalon Cseh­ország cseh állomásról magyar terüle­ten keresztül szállíthaja áruit cseh területre és második esetben Magyar­­ország részére biztosíttatik a tranzit­­­forgalom cseh területen keresztül a másik magyar állomásra.­­ A vasúti díjszabások, sze­­mélypodgyász és áruforgalom kérdésében szintén a kölcsö­nös egyenlő elbánást és leg­nagyobb kedvezményt bizto­sítja a szerződés. A tisztán vasúti kérdéseket a keres­kedelmi szerződés egyik melléklete szabályozza, így a közvetlen vonatok járását illetőleg, egyenlő elbánást az áruk kezelése tekintetében, továbbá a közvetlen díjszabások létesítése, a berni nemzetközi vasúti egyezmény alkalmazása, a határm­enő állomáso­kon, a szállítási díjak fizetése, a for­galmi akadályoknál és árutorlódásnál követendő eljárás, kocsiki­állítás és a másik állam tulajdonát képező tartály­­kocsik visszaszolgáltatása tekintetében stb Emellett az előbbi egyezménytől függetlenül másik egyezményt is ki­dolgozott a bizottság, amelyben a kö­zös határállomások kérdését szabá­lyozzák. Megállapodtak a delegáltak abban, hogy kilenc közös határállomáson bonyolítják le a forgalmat. Csupán a fülek—Salgótarján—hatvani vonalát illetőleg nem jött létre meg­állapodás, mert ott a határ még nem végleges. — Ez az egyezmény szabályozza a szolgálat ellátását a közös állomáso­kon, a tisztviselők hatáskörét s szol­gálati viszonyát, a szavatosság kér­dését baleseteknél, ha ezek vasúti al­kalmazottakat, vagy pedig más sze­mélyeket érnek.­­ A békeszerződés 302-ik §-a penge-jogot biztosít Csehország részére a csata-losonci vonalon. Ezt a kérdést szintén tárgyalta a bizottság és nagy­já­bár­ létre is jött egy bizonyos meg­állapodás, a végleges döntés azonban csak a jövő héten várható. Ha a meg­bízottak ebben a kérdésben végle­gesen megállapodnak, ezzel a tárgya­lások kereskedelmi része be is feje­ződött Lukács Simon miniszteri tanácsos a következőket volt szíves mondani a szerződés gazdasági részéről: — A kereskedelmi szerződés harminc cikkből áll és mint ismeretes, a legnagyobb kedvezmény elvén jött létre. Biztosítja a szerződés az ipar- és ke­reskedelem űzésének szabadságát, a városok és sokadalmak látogatását, a állampolgárok perképességét, a keres­kedők és iparosok, illetve kereskedelm­­ utazók szabad mozgási lehetőségét. A katonai szolgáltatástól való mentes­séget a másik állam területén. Bizto­sítja továbbá a részvénytársaságok és más kereskedelmi, ipari, pénzügyi tár­sulások részére — beleértve a bizto­sító társaságokat és szövetkezeteket is — a jogképességet, az egyenlő elbá­nást az adózás terén és az üzleti te­vékenység tekintetében a legnagyobb kedvezményt. Külön szabályozza­ a részvénytársaságok megosztásának és székáthelyezésének kérdését (nosztrifi­­káció). Szabályozza a tisztességtelen verseny ügyét, különös tekintettel a szeszesitalok és ásványvizek elneve­zésének védelmére. Az adók tekinte­tében az áruk részére a belföldi áruk­kal való egyenlő elbánást.­­ A behozatali és hivatali for­galomban az egyik fél termé-­­ nyei a másik fél területén a legnagyobb kedvezményt él­vezik, fenntartván a származási bizonyítvá­nyok megkövetelésének jogát is. Lehető könnyítéseket rendszeresít a szerződés a behozatali és kiviteli tilalmak és más korlátozások alkalmazása terén. Lehe­tővé teszi a kikészítési forgalomnak rendszeresítését. Tartalmaz­­Szociál­politikai határozmányokat is. A konzu­látusok részére biztosítja a legnagyobb kedvezményt és a szokásos nemzet­közi kiváltságokat. A szerződésből származó nézeteltéréseknél döntőbíró­ság dönt. A szerződést meg kell erő­­síteni, amely így­ a megerősítési ok­iratok kicserélését követő tizedik napon lép életbe. -- — Ezenkívül a szerződés mellék­leteként külön egyezmények szabá­lyozzák a termelő és szállítmányozó társaságok nosztrifikálásának kérdését, megkönnyíti a határsávok lakosai részére a határátkelést,­­ hogy a másik állam területén fekvő földjeiket szabadon megrtfüyelhessék és termékeiket saját államuk területén értékesíthessék. Külön egyezmény sza­bályozza a vámeljárás terén való köl­csönös segélynyújtást s jogsegélyt, valamint a határvámhivatalok lehető egyesítését. Végül részletes határozmá­nyokat tartalmaz a szerződés az állat­­egészségügy szabályozására nézve is. — Nagy általánosságban meg lehetünk elégedve a most megkötött szerződéssel és reméljük, hogy a jövő héten meg­induló gazdasági tárgyalások szintén kedvező eredménnyel végződnek, fel­téve, ha a cseh kormány megbízottai továbbra is azzal a megértéssel köze­lednek felénk, amelyet a jelen szerző­dés megkötésénél tapasztaltunk.­­ Ha a bizottságok munkáját na­gyobb akadályok nem nehezítik meg, a tárgyalásokat előreláthatóan kará­csonyra sikerülni fog befejezni. t tette a térdére, így hevert ott egy darabig.­­ Észrevette a kecskét. Gida most ke­­irít elő a házikó végéből és a ház felé tartott Zsuzsa fölkelt, nekiszaladt és átugrotta. Aztán visszafordult és Ke­­■eszíben alábujt Mikor fölemelkedett, a kecske hátsó lábaival fennakadva lógott,de róla Elhúzta a áfáját freee, neee ! Eredj, te nyavalyás, te is* riva­­i lógsz ! — Kedvetlenül hagyta ott a kecskét is Az utcán egy hölgy ment végig és szíjhoz kötve egy farkasfajta urfit ve­zetett Odarohant A hölgyet észre sem vette, de az urfitól megkérdezte: - Ki vagy ? Hogy hívnak ? Hova megy ? Hogy megy a dolgod­? Az urti is melegen érdeklődött Zsu­zsa iránt. Visszafordult és ellenkező irányba feszítette meg a szíjat. Úgy kellett a hölgynek erővel tovább von­szolnia, Laci magához szólította. Föl­vett a térdről egy kavicsot és elhají­totta, amennyire csak gyenge erejétől tellett Zsuzsa visszahozta és letette a lábai elé, így mulattak addig, míg egy idegen meg nem állt a kapu előtt, Zsuzsa rákiabált: - Mit akarsz? Nem megy innen tovább ? Az idegen meghőkölt a barátságta­lan fogadtatástól Vári egy kis ideig aztán éles hangon bekiáltott: - Halló­s­i Zsuzsa még dühösebb lett Rávicso­­ntotta a fogait Sugárné kijött. Egy barátnéja volt a látogató. — Zsuzsa, gyere ide ! Hallgass ! Zsuzsa elhallgatott, de árgus szemek­kel figyelte a jövevényt. Sugárné be­eresztette a vendéget — Nem bánt ? Zsuzsának hívják ? Zsuzsa ! Szép, hatalmas jószág ! — Igen, nagyon hűséges. Szükség van itt rá Mióta Zsuzsa megvan, nem mer idejönni senki sem. Az előtt két­szer betörtek hozzánk Nagy kárunk volt. — No ne mond! Hát hiszen az ember könnyen megijedhet tőle! De hogy ide is­ betörtek,m ilyen forgalmas helyen! —. Bizony Aztán meghozta az uram Zsuzsát. Csöpp kis teremtés volt. Én etettem fejjel. Megtanítottam szolgálni. Ha eldugok előle valamit, nem nyug­szik, míg meg nem találja. Akkor ide­hozza a kezembe Kosarat visz a szá­jában. Nagyon okos a mi Zsuzsánk. * —­­Zsuzsa érezte, hogy róla beszél­nek. Hálásan nézett föl az asszonyára. — De amiért leginkább hozzám nőtt,­­ az, hogy az uram egész nap alig van itthon. Egyedül vagyok itt a gyerekkel. Zsuzsa mellett miégsem félek annyira. Nem­ érzem oly rettenetesen az egye­düllétet. — Te hűséges Zsuzsám!­­ és ma­gához szon­ova­­ felél. Zsuzsa nem mozdult el egy pilla­natra sem az asszonya mellől. Együtt kisérték ki a látogatót. Mikor Sugárné befelé tartott, észre­vet­te, hogy a kecske hiányzik.­ Eltűnt. Meglátta, hogy kint van a túlsó olda­lon,húzódó villamospálya menjen és legel. Néhány száz lépésnyiről már hallott-­ szólt a villamos zúgása. Sugárné a hátsó kis ajtón felé in­dult. Keresztül ment a kocsiúton és megkerülte Gidát. Befelé hajtotta maga előtt. Zsuzsa segített neki. Az úttestre értek, amikor a lejtős út tetején föltűnt egy száguldó automobil- Zsuzsa ideges lett. Kiabált, ugrált. — Menjetek, menjetek! Gyorsan ! Egy szempillantás alatt mellettük termett az a modern szörnyeteg Zsuzsa tuszkolta Sugárnét. — Siess, siess! — Aztán szembe­­fordult a géppel. — Állj meg! Megállj! A gazdám, életét ne bántsd ! Az automobil továbbrobogott és Zsuzsa ottmaradt az ut porában elte­rülve. A szájából ömlött a vér s a szomjas fehér ut mohón itta magába. Sugárné fölsikoltott s nekihanyatlott a kerítésnek. Mikor megdöbbenéséből magához tért, mellére hanyatlott a feje és csendes zokogással elkezdett sírni. Egy szociáldemokrata felszólalásánál­ izgalmas a magyar nemzetgyűlésben Budapest, nov. 30. A nemzetgyűlés szerdai ülésén az interpellációk során Hébert Ede szociáldemokrata az inter­náló táborok feloszlatása tárgyában interpellált. Interpellációjában a követ­kezőket mondotta: — Urak, a kocka fordulhat, akik most itt ülnek, nemso­kára odakerülhetnek. (Óriási zaj). —­­ Huszár Károly elnök rendreutasítja Heb­ektet, mert azok akik az országot felforgatták, szintén ilyen szimbolikus kifejezésekkel éltek. Hébert tiszteletben tartja az alkotmány azon tételét, hogy csak az büntethető, akiről előzőleg törvény vagy rendelet megállapította a bűncselekményt. (Nagy zaj. Ne dicsőítse a kommünt!)­­Huszár Károly elnök: Óva intem,­­ hogy­ e teremben bármilyen formában­­ is védelmezze, vagy igazolni akarja a­­ kommunizmust. Hébert beszéde folyamán kijelenti,­ hogy ha a magyar közvélemény nem­­ segít, a külföld közvéleményéhez forz­­­dulnak segítségért. Erre ismét kitért .

Next