Ellenzék, 1923. január (44. évfolyam, 1-24. szám)

1923-01-03 / 1. szám

ELLENZÉK Dandea elfoglalta a marosvásár­­helyi polgármesteri széket Bemutatkozás a teljes sovinizmus jegyében — Polgármester-beiktatás polgárság nélkül — Marosvásárhelyi szerkesztőségünktől — Vasárnap délelőtt 11 órakor történt meg Marosvásárhely városházán új pol­gármesterének, Dandea Emilnek be­iktatása, Marosvásárhely történelmében szokatlan formaságok között. A még ma is 95 százalék erejéig szin magyar vá és polgárságának képviselői nem voltak hivatalosak, ellenben ott voltak Stefanescu tábornok vezetése alatt az összes katonai parancsnokságok. Pop táblai elnök, Popovici prefektus, me­gyei és pénzügyi tisztviselők és az ipari és kereskedelmi életnek néhány képviselője. Az új polgármester kizárólag román nyelven megtartott beszédében a kö­vetkezőket mondotta: — Számoltam azokkal a nehézsé­gekkel, melyekkel küzdenem kell, mi­kor ennek a városnak prímári székét elfoglalom. Egy részről tajt elszakad­nom régi munkatársaimtól, akikkel négy év előtt a román honvédők védelme alatt a román közigazgatást átvettem, mikor a román csapatok Budapest felé meneteltek. Ha mégis eleget tet­tem a meghívásnak, abban az erős meggyőződésben tettem ezt, hogy szer­zett tapasz­alataimat, amelyeket a ro­mán Kolozsvár adminisztrációjában a konszolidáció terén szereztem, ebben a városban is érvényesítsem, az ország és a polgárság hasznára. Ha Kolozs­vár most jobban van adminisztrálva, mint azelőtt, mikor nem tartozott Nagyromániához, ha pénzügyi hely­zete annyira konszolidálódott, mint sehol ebben az országban, ezt annak köszönheti, hogy a felsőbb fórumok mindenkor kellő támogatásban része­­sítették a városi hatóságot Elmondotta azután, hogy Maros­­vásárhelyt illetőleg szomorú vissza­emlékezései vannak Édesatyja és ő maga is itt szenvedtek fogságot rom­án érzelmeik miatt. De álmaik ma telje­sedtek, hála a román nép lelkűidének, Őfelsége bölcsességének és hála a román honvédők bátorságának és ön­­feláldozásának, akiknek szobra minél előbb ennek a városnak a piacát kell, hogy díszítse Némi városfejlesztési és közgazdasági programai kifejtése után így végezte: - Aki négy év múlva nem ébredt valóságra, az a román közigazgatás keretében produktive dolgozni nem tud Következésképpen nincs is helye a román közigazgatásban. Több mon-Papp Sándor képein nem ragyog napfény. Csöndes, borongós hangula­tok, szelid tájak képeinek a témái, melyeken itt-ott a régi magyar tájkép­­festők felfogásának egy lehéllete érzik. Felhők végtelen processzusa vonul fel, bárányfelhők, apró batisztkendőcskék az ég kékségén, görgő cumulusok, szétporló párák, egészen a vihar előtti súlyos elborulásig. Papp Sándor a fel­hők festője, százféle változatban, szín­ben, alakban, visszatükrözésijén festi meg őket. Képeinek mindig fontos része az ég, melyet - érezzük — szeretet­tel bont a földi élet változatossága fölé. Néha az ég a földön, a vizek tükröződéseiben is folytatódik, mintha minden a hangulatinál tökéletesebb egységbe akarna olvadni. A témák: falucska, torony kék he­gyek előtt, csendes vizek és békés mezők. A természet szelidlelkü költője Papp Sándor s ez a nagy szeretete tiszta művészetté olvad át képein. Bing­­bong, a harang átkondul falai felett s tavaiban halljuk - a­ valóságban is csak képzeletben halljuk - a vizek játékát. Hangulatban nem nagy a vál­tozatosság, de viszont egy alaph­angulat szinte végtelen skáláján játszik. Képeinek, sajnos nincsenek címei s így nehezen vehetők rovásra. Egyet azonban föltétlenül meg kell jegyez­nünk: felföldi táj, mely jelenleg a 14-es számot viseli. Eseladóan friss, szinte hanivalóm nincs. Ehhez kérem támo­gatásukat. A beiktatás egész folyama alatt egyetlen magyar szó sem hallatszott és a magyar polgársághoz az új pol­gármesternek egyetlen olyan szava nem volt, amely reményt nyújhatott volna arra, hogy a város fejlődését, nyugalmát és nem a túlzó sovinizmust fogja fő céljául tekinteni működésé­ben. A beszédnek a múltat érintő vonatkozásai ez utóbbira vallottak, egyenesen szenvedélytől izzóak voltak. Marosvásárhelyen az imperium átvé­telének első ideje óta nem hallottak hasonló beszédet, amit jó­részt az új polgármester fiatalkorának rovására lehet betudni Kovács Elek marosvásárhelyi lap­szerkesztő és az ottani polgárság nép­szerű vezető férfia megközelíteni pró­bálta az új polgármestert. A beszél­getés tartalmából mely Dandea részéről meglehetős tartózkodó volt -kiragadunk egy jellemző részletet. Midőn Kovács a székfoglaló beszéd magyar fordítása iránt érdeklődött Danden röviden csak annyit vetett oda: — Küldjék le Bukarestbe, ott majd lefordítják. Ilyen körülmények között a város magyar lakosságának hangulata ter­mészetesen nem lehet kedvező az új polgármesterrel szemben. A polgárság, azonban ezen éppen nem biztató előz­mények után sem mondott le végleg arról a reményéről, hogy az új pol­gármester később mégis meg fogja találni azt a hangot és modort, amellyel a román állam egy magyar városának tartozik. Ha már a polgárságnak az autonómia elkobzása folytán semmi befolyása nincs arra, hogy kik legye­nek vezetői, elvárhatja legalább, hogy olyanokat helyezzenek ezen állásokba, akik nem sebek felesleges tépegeté­­sével és izzó sovinizmusuk hangoz­tatásával vezetik be működésüket. 3 Bethlen magyar miniszterelnök a belső rendről és társadalmi békéről „Sem szociális, sem gazdasági téren az érdekek komolyabb összeütkö­zésétől nem kell félni!“ — Pertörlés készül a király-perben. — A jóvá­tétel a magyar politika előterében. — Olaszország nem lesz Magyar­­ország Shylockja.­­ Castagnetto herceg a magyar jóvátételről — Az Ellenzék budapesti tudósítójától — Az ünnepek a magyar politikába is szünetet hoztak be. Az újév alkalmá­ból szokásos fogadtatás Bethlen mi­niszterelnök távolléte miatt elmaradt a miniszterelnök előtt csak 9.-én fog az egységes párt megjelenni. Némileg he­lyét pótolja a miniszterelnök nyilat­kozatának a bécsi Neue Freie Presse­­ban megjelent cikke „Magyarország belpolitikai helyzete és Ausztriához való viszonya" címen. A miniszterel­nök ünnepi elmélkedéséből kiszakítjuk a következőket­- Magyarország, amely a háború és két forradalom megrázkódtatásai után a legnagyobb erkölcsi és poli­tikai megpróbáltatásokat áltotta ki, há­rom esztendővel a bolsevizmus után a konszolidáció, a belső rend és a társadalmi béke útján any­­nyira­ előrehaladt, hogy az ösz­­szehasonlítást bármely nagy demokratikus állammal bátran kiállja. Ha egy pillantást vetünk Európa viszonyaira és azokra a krízisekre, amelyek nemcsak a legyőzött államo­kat, de a győzők gazdasági és poli­tikai életrendjét minduntalan megráz­kódtatják, úgy minden elfogulatlanul ítélkezőnek el kell ismernie, hogy Ma­gyarhon valóban elismer­ésreméltó fel­metsző a levegő ezen a képen, mely­nek erős, üde foltjai mégis harmóniába olvadnak. Ki kóborolt valaha Erdély hegyein, érzi, hogy mennyire a vidék lelkéből van ez a kép csinálva. Fel­sorolhatnék még a 6-os képet, melyen a víz áttetszősége nagyszerű teljesít­mény, a 3-as borongó, sötét, nyugtató színű mocsarát, a 35-ös mezőit, a 26-os hegyek alá búvó kis faluját és még sok mást. Papp Sándor egy nemes veretű, de lezárt iskola biztos tudású képvi­selője. Pataky művészetének szilárd alapja az az egység, amely a művész lelke és müvei között fennáll. Pataky megtalálta azt a formát, mely lelkének leginkább megfelel s ebből oly müvek fakadnak, melyek az erdélyieknél na­gyobb - nehány müvéről azt mondhat­­nók: az erdélyieknél sokkal nagyobb — művészi vonatkozásokban is megáll­nák a helyüket. Hármuk közül Rub­­leczky keres leginkább, legújabb egy­két művén expresszionista árnyalat érzik. Művészete tehát kevésbé meg­állapodott, de nagy eredmé­nyekhez vezetett s esetleg még feljebb ívelő. Mindhárman a Kolozsváron szokásos kiállítások nagyobb részénél értékeseb­bet hoztak városunkba. fesítményt vitt véghez amikor a saját területein nyugalmat és konszolidációt teremtett. A­ konszolidáció megnyilvá­nulását nem is abban látom, hogy a különböző kitörések, utcai afférok és hasonló esetek megszűnnek, hanem abban a tényben, hogy a társadalmi osztályok forradalmak utáni feszült­sége — ide elsősorban persze a mun­kásság tartozik — lényegesen enyhült és éppen ezért sem szociális, sem gazdasági téren az érdekek komolyabb összetételétől nem kell félni. — Mindez semmiesetre sem jelenti azt, hogy a kormány helyzete könnyű és nevezetesen gazdasági és pénzügyi téren nem tornyosulnak elé óriási nehézségek.­­ A drágaság indokolatlanul nagy. A közvélemény nagy többsége belátja, hogy sem a kormány, sem a többség, sem az uralkodó rezsim a nehéz életkörülményekért felelőssé nem te­hető; itt mélyreható okok játszanak közre; itt az igazságtalan békeszerző­dések és magasabb európai össze­függések tükrözik vissza hatásukat. Éppen úgy, mint az összes legyőzött országokban, Magyarországon is nél­külöznek bizonyos osztályok és társa­dalmi rétegek, de nem a munkás­­osztály, hanem az intelligencia, a szellemi munkások, a középosztály, amely egy jobb idő reményében csön­des és néma mártíriummal viseli kín­jait. A kormány egyébként mindent megtesz, hogy a drágaságot enyhítse... Az egységes párt január 9-én párt­­értekezletet tart, amelyen az elmaradt újévi üdvözlések helyett üdvözölni fogják a pártvezetőséget és a párt vezérét, gróf Bethlen István miniszter­­elnököt.­ A miniszterelnök az üdvözlé­sekre hosszabb beszédet fog mondani, amelyben mintegy az új politikai kam­pány program beszédét várják. A mi­niszterelnök részletesen ki fog terjesz-­ kedni az aktu­ális politika minden kér­désére s ezért beszéde elé minden ol­dalról nagy várakozással tekintenek. Beavatott helyről nyert értesülés sze­rint a király-perben pertörlés történt. A kormány ilyen módon fátyolt akar borítani a múltra és egyúttal módot óhajt adni arra, hogy a társadalomban mutatkozó közjogi ellentétek hosszabb időre elcsituljanak. A pertörlés elvi része már eldöntött tény s csupán a gyakorlati része körül van még véle­ménykülönbség. A pertörlés ma még nem időszerű. Általános azonban az a felfogás, hogy legkésőbb január köze­péig megérik a helyzet és bekövetkez­­hetik majd a kibékülés politikájának az az első nagyobb eseménye. Most minden politikai eseménynek a­ jóvá­tétel körül kell csoportosulnia. Össze­fogásra, az erők egyesítésére van szük­ség s miután a király-per éppen a belső front egységének megszilárdulá­sát akadályozza, a király-pert ki kell küszöbölni az aktualitások sorából. Legitimista körökben tudnak a kor­mány tervéről. Korányi Frigyes báró szombaton Budapestre érkezett és londoni tár­gyalásáról beszámolt a kormánynak. Konkrét eredmény még nincs a jóvá­tétel ügyében. Korányi Frigyes báró egyébként nemsokára újra visszauta­zik Parisba és hír szerint Rómában is fog tárgyalni a jóvátétel ügyében. Castagnetto herceg, aki magyarba­rát érzéséről már több izben tett tanú­ságot, egy hosszabb beszélgetés fo­lyamán, melyet az egyik budapesti lap tudósítójával folytatott, a következő ér­dekes kijelentéseket tette: — Ámbár a háború okozta sebek még nem gyógyultak be és súlyos ba­jokkal küzködik egész Európa, Ma­gyarország helyzete szerintem külpo­litikai szempontból ma kedvezőbb és szilárdabb, mint a múlt esztendőben.­­ Örömmel látom, hogy Magyar­­ország a konszolidáció útján halad és kívánatosnak tartom, hogy közéleti té­nyezőiben és polgárságában mennél inkább kifejlődjék a reálpolitikai ér­zék. A reparációk ügye kétségkívül okot adhat az aggodalomra, de nem szabad megfeledkezni, hogy nincs egyetlen állam sem a kontinensen, amely előtt egészen rózsás színben állana a jövő. Olaszországtól nem le­het zokon venni, ha ragaszkodik a neki járó jóvátételekhez, mert húsz milliárd háborús adósság nehe­zedik reá. A teherbírás végső hatá­rán levő Olaszország a jóvátétel­ről csak akkor mondhat le, ha saját háborús adósságait elengedik vagy le­szállítják.­­ Ez időszerint még bizonytalan, miként rendeződik a jóvátételi pro­bléma és a szövetségesek háborús adóságainak az ügye. De bármi kép­e­n­senek is a hatalmak, a magyar nemzet nyugodt lehet, hogy Olaszország a maga érdekei­nek megóvása mellett jóindu­latú barátságot fog tanúsítani­­iránta és soha sem lesz Magyarország Shylockja. Az olasz kormány rajta van, hogy szorosabb gazdasági összeköttetés lé­tesüljön a két ország között és kész megkezdeni a tárgyalásokat a keres­kedelmi szerződés megkötése végett. Valószínűleg január végén, vagy febr. elején fognak a magyar megbízottak Rómába utazni. Ez az újév gondokkal köszönt mind­­annyiunkra, de én jobb jövőt remélve, kívánok boldogabb újévet a magyar nemzetnek. A kamara és az alkotmányt ké­szítő bizottság ülése, Bukarestből jelentik: Florescu igazságügyminiszter beterjesztette az ügyvédi kamarák re­organizációjáról szóló törvényjavasla­tot, amelyet a szenátus már megsza­vazott és kéri a sürgősség kimondá­sát. Djuvara kérdezi az igazságügyi minisztert, miért nem fordítják le ro­mán nyelvre az új területek külön­böző érvényben levő törvényeit és miért nem törődnek a telekkönyvek pontos vezetésével. Florescu igazság­ügyminiszter kijelenti, hogy a törvé­nyek lefordítása készen van és nem­sokára publikálják. A telekkönyvre vonatkozólag is megtette a szükséges rendszabályokat. Ezután Bratianu Vin­­tila pénzügyminiszter mondott hosz­­szabb beszédet és elfogadásra aján­lotta pénzügyi javaslatait. Murányi Győző. Cluj-Kolozsvár, 1993. január 3 Bartenna malik,ék­szerek, brilliáns tárgyak, valódi ezüst és alpakka dísztárgyak legolcsóbban Brü­nfeld ékszerésznél CAL.REV. FERD. (Wesselényi M.­u.)21. Arany- és ezüstbetállás legmagasabb áron!

Next