Ellenzék, 1923. február (44. évfolyam, 25-47. szám)
1923-02-01 / 25. szám
Mfytes a civilizáció Norman Angellnek,a „Rossz üzlet a háború" szerzőjének cikke a világhelyzetről Most már tehát nemcsak a bolondok, nemcsak a pacifisták, nemcsak a németbarátok, hanem bankárok, hatalmas iparkamarák, munkaadók egyesületei, toryminiszterek, volt miniszterelnökök, sőt maga Bonat Law is szinte pánikszerű ijedelem hangján mondják, hogy a kontinens dolgainak fejlődése ránk is nagy csapást zudit. A legnagyobb győzelem után nem vagyunk képesek népünktől a nyomort elhárítani s oly után kell haladnunk, mely csakis katasztrófához vezethet. Ma már lemondtunk arról, hogy úgy tegyünk, mintha a versaillesi béke jó béke volna s mindenki beismeri, hogy kárt hozó. De miért kötöttük meg ezt a békét ? Franciaország hibájából ? A diplomaták hibájából ? Valljuk be becsületesen, hogy ez a szerződés egyidőben népszerű volt , hogy azért kötöttük, mert franciák, amerikaiak és angolok milliói jobb békét nem akartak. Nem volna igazi barátja a demokráciának, aki azt állítaná, hogy a tömegeknek mindig igazuk van. Ellenkezőleg, a nép elé kell terjeszteni az egészséges ítéletalkotáshoz szükséges tényeket. A hadikárpótlás megfizetésének egyetlen lehetősége az lenne, ha Németország kiterjeszthetné külkereskedelmét. De a békeszerződés ennek lehetőségét elvette. Ilyen ellenmondás esetén hiábavaló a szankciókkal való fenyegetés. Ennyit a szerződés megvalósíthatóságáról. Vegyük a dolog erkölcsi oldalát. „A németek bűnt követtek el", jó! De a legprimitívebb vádak között is érvényesül az a büntetőjogi elv, hogy nem ítélkezhet az, kinek az ítélkezésből haszna támadhat. Mégis a németek azon kérései, hogy semleges bíróság ítélkezzen, következetesen visszautasításba találtak. Németországot lefegyvereztük, ami nagyon helyes volt. Ha így beszéltünk volna neki, hogy: „nem lévén fegyvereitek, ezentúl gondoskodunk jogtalanság elleni védelmetekről", ez teljesen emberi eljárás lett volna. De egyenesen az ellenkezőjét tettük. „Lefegyvereztünk titeket, de ellenségeiteknek, a lengyeleknek, csehszlovákoknak, jugoszlávoknak, olaszoknak és franciáknak annyi fegyverük lehet, amennyi nekik tetszik. S mivel elvünk együtthaladni szövetségeseinkkel, sose fogjuk őket semmitől visszatartani**. Ezzel a békeszerződés Európa népeit két csoportba osztotta, olyanokra, akiknek semmi joguk sincs, és olyanokra, akiknek joguk van mindent tenni, ami a hatalmukban áll. S mivel indokoltuk ezt a politikát? Azzalszégyenlem leírni, de négy évvel ezelőtt tényleg ezt a csodálatos teóriát szültük világra), hogy a világ nemzetekből áll, melyek egyik része jó és igazságos, úgy hogy felelőtlen hatalommal lehet őket felruházni és saját dolguk biráivá tenni és olyanokból, melyek olyan átkozottak és annyira más erkölcsi alapon állanak, hogy még azon az elemi jogtételen is kívül állanak, mely minden embernek igényt biztosít védelemre. A jó nemzetek természetesen mi magunk vagyunk, a franciák, csehszlovákok, japánok és (legalább 1917 novemberéig, melyben a "jogosság határait átlépték) az oroszok. A rosszak természetesen a németek, osztrákok és bulgárok Csakis ezen premiszák alapján lehet a versaillesi szerződést védeni 1918-ban hittünk ebben a teóriában Más szóval nem voltunk egészen az eszünkön De azóta megtanultuk hogy alaposan meggondolandó dolog, ha a félvilág bolond lesz s most kérdezzük, hogy ez hogy történhetett. Hogy lehettünk ilyen őrültek ? Háborús szenvedélyek ! Természetes bosszúöntön ! Morális pánik ! Elismerem! De tudjuk, hogy ezen a világon az együttélés csak akkor lehetséges, ha a nyers ösztönt a fegyelem korlátozza Ha most is vakon és fegyelem nélkül ösztöneinket követjük, akkor az emberi természet széttöri az emberi társadalmat. Most már mindenki elismeri, hogy egész civilizációnk önmegsemmisítés veszélyében forog. Minden jel arra mutat, hogy a liberális kormány állása az alkotmányreform közötti küzdelemnél fog eldőlni. Bratianu újabb segédcsapatokat kapott a besszarábiai parasztpártban, bár az Inculetz által bejelentett fúzió értékét alászállítja a nyomban utána parasztpárti részről elhangzott tiltakozás A liberálisok sorait ezenfelül a bukovinai demokrata párt fúziója is szaporítja. Nagy kérdés azonban, hogy mindezek dacára ki fogja-e bírni a kormány pártja'' az ellenzéki ostromot. Maniu a nemzeti párt és Averesett a néppárt nevében folytatják az alkotmányreformellenes blokk megalakítására vonatkozó tárgyalásaikat. A parasztpárt fúziója Inculetznek a parasztpárt fúziójára vonatkozó bejelentésére a hétfői ülésen parasztpárti részről heves felszólalások hangzottak el és a keddi ülés megnyitása után Pán- Halipa újból a besszarábiai parasztpárt ügyéről beszélt. Visszapillantást vet a besszarábiai román nemzeti mozgalomra az oroszok uralma alatt és bizonyítja, hogy Inculetz, aki most a parasztpártot a liberálisok zászlaja alá akarta vezetni, annak idején szembehelyezkedett a román propagandával. Felolvassa ennek bizonyítására Incuez annak idején tartott beszédeit, amelyek az egyesülés ellen mondott el. Eladja, hogy miként szavazta meg a beszarábiai országtanács az egyesülést és miként jöttek azután a román seregei Biesszarábiába. Kassu kereskedelmi miniszter a miniszterelnök nevében kijelenti, hogy a miniszterelnöknek a tegnapi ülésen mondott szavait félreértették. Bratianu kijelentette, hogy a „román hadsereg garantálta azt, hogy a besszarábiai országtanács szabadon dönthetett a csatlakozás kérdésében (Nagy zaj.) " „ Pan Halipa folytatja beszédét, Inculetznek a csatlakozás utáni magatartásával foglalkozva. Ezután Inculetz miniszter válaszol Halipának és rámutat arra, hogy Halipa is az egyesülés ellen irt. (Nagy zaj.) Elnök felfüggeszti az ülést, mire a képviselők a szekciókban tárgyalták a javaslatokat. van ez azért, mert a győztesek ahelyett, hogy tanulnának az összes háborúk történetéből, azt hiszik, hogy a világ jó és rossz nemzetekre oszlik. Bizonyos sajtó nagy szerepet játszik. A közönség napról-napra bizonyos lapokban csak rosszat hall az ellenségről és csak jót magunkról. Semmit sem szabad közölni, mely az ellenségnek ezt a „rosszaságát** megmagyarázza, semmit, amiből kitűnnék, hogy az nálunk is előfordul. Ezen befolyás következtében összetörik a lelkiismeret és a közvélemény ítélete. Hogy ezek helyes útón maradhassanak, a sajtó segítségére volna szükség meg kellene mondani azokat a dolgokat, melyeket a tömeg ösztönszerűleg nem lát meg. Az utóbbi évek tapasztalata bizonyítja, hogy milyen nagy és fontos feladat a közvélemény felvilágosítása. A szenátus ülésén Inculetz felolvasta a besszarábiai parasztpárt (Inculetz- párt) és a liberális párt közötti fúzióról szóló deklarációt. Stefanov parasztpárti kijelenti, hogy a hotin megyei parasztpárt nem olvad bele a liberális pártba, hanem megőrzi függetlenségét. Nistor bukovinai miniszter felolvassa a bukovinai demokrata pártnak a liberális párttal való fúziójáról szóló nyilatkozatot Bratianu miniszterelnök üdvözli a fúziót, amely nagy elégtétel a liberális pártnak. Ezután Duca külügyminiszter tartotta meg expozéját a külügyi helyzetről Kijelentette, hogy Románia külpolitikai helyzete kielégítő csavarodás a parasztpárt tollja miatt Inculetz pálfordulása — Annak idején Besszarábia egyesülése ellen agitált — A néppárt akadályozza meg az ellenzéki blokk létrejövetelét — Az Ellenzék tudósítóiétól — 1923. február 1, csütörtök Áfsl 1 |§3| Cluj-Kolozsvár, 44. év, 25. szám WWW W WWjk WFtiLLtiNjujáil, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Státus Előfizetés: havonta 25 lej, negyed* alota. Telefonszámok: Szerkesztő- A la»‚;*‚-*f+a • RADTHA mii/i ÁQ évre 70 l ei‹ fé,évrs !30 lei¡ évente : g: 9. Kiadóhivatal: 109. sz. Meg- AlapitoTta: BAKHA MIKLÓS 240 lej. Számonként 1 lej. Bukaresti z Jennk hétfő kivételével minden nap ben 1 lej 50 báni. Vasárnap 2 lej. és a Lausanne-ban elért eredmények kedvezők Romániára nézve. Az ellenzéki blokk akadályai Az ellenzéki pártok pártközi helyzete röviden következőleg foglalható össze A nemzeti párt és a parasztpárt közt a legbarátságosabb viszony áll fenn. Mindkét pártnak a nép körében vannak mély gyökerei , az ország népe nagy részének érzelmei is feléjük irányul. Emellett olyan kormányzó párttal állanak szemben, amely nem a nép akaratából szerezte meg a hatalmat és többséget. E két körülmény is egymásra utalja a két pártot. Formaszerinti egységet csak azért nem kötöttek pedig, mert tudni akarták előbb, hogy mire jutnak a néppárttal. Legutóbb a néppárt részéről oly nyilatkozatok kerültek forgalomba, hogy a tárgyalások megszakadtak. Az Adeverul egyik Averescuhoz közelálló néppárti vezető egyéniségtől a következő felvilágosítást szerezte . Azok a hírek, amelyek a néppártban való nézeteltérésekről a napokban kiszivárogtak, megegyeznek a valósággal. Averescu megbízható hívei azt hiszik, hogy a közelebbi kormányváltozásnál csakis Averescu tábornok jöhet számításba. Arra is gondolnak, hog ne ismételjék meg a már egyszer elkövetett tévedést, t. i. hogy csak a saját pártjukra támaszkodva kormányozzanak. Ezt a nézetet azonban nem teszik magukévá a néppárt öszszes tagjai. Két párttöredék más politikát képvisel. Egyik a Gogáé. A másik csoport, amely nem kívánja az ellenzéki pártok egyezményét, az Argetoianué. Argetoianu előnyösebbnek találja, hogy az udvar részéről kapjon a kormányra való meghívást Meg van győződve, hogy az alkotmány és a közigazgatási reform megszavazása után a liberális kormány visszavonul , a király pedig annak adja át a hatalmat, akinek jónak látja. Magyarország a Népligában A magyar nemzetgyűlés elfogadta a javaslatot — A kisebbségek védelme feltétele az együttműködésnek — Az Ellenzék budapesti távirataA nemzetgyűlésen napirend előtt Battutz Gyula szociáldemokrata képviselő szóvá tette a Pápán felfedezett kommunista összeesküvésről szóló híreket, amelyekbe az ő nevét állítólag belekeverték. A vádat hamisnak mondja és a belügyminisztertől vizsgálatot kér. Rakovszky belügyminiszter felolvassa a pápai rendőrség jelentését, amely szerint Battitz rendszerváltozásról és a nemzeti hadsereg leszereléséről beszélt. A felolvasás után az indemnitást harmadszori olvasásban elfogadták. Ezután Magyarországnak a nemzetek szövetségébe való felvételéről szóló külügyminiszteri törvényjavaslat került tárgyalás alá. Mozer Ernő előadó ismertette a törvényjavaslatot. Feltétlenül szükségesnek tartja, miszerint Magyarország a nemzetek szövetségében helyet foglaljon, hogy ezáltal igazát a külföld előtt jobban képviselhesse, sérelmeit megfelelő fórum előtt feltárhassa Beidl Gyula szocialista elfogadja a javaslatot. A Népszövetség mindenesetre haladást jelent a legfelsőbb tanácshoz és jóvátételi bizottsághoz képest, haszervezete nem is tökéletes. Hangoztatta, hogy megegyezst kell keresni a környező államokkal, mert az országnak nyugalomra, biztonságra van szüksége. Mindezt — mondotta — nem lehet addig megteremteni, amíg Magyarország ellenséggel van körülvéve .Jiesswein Sándor keresztényszocialista tiltakozik az ellen, hogy míg egyes nemzetek nyakig állnak fegyverben, mások kénytelenek letenni a fegyvert. Az általános lefegyverzést sürgeti. Lers Vilmos báró tiltakozik az ellen, mintha a háborúellenesfelfogás kizárólag a szocialisták programmja volna. Nagy: A vértanú Tisza sem volt a háború mellett. Pikler • Miért csinálta ? (Felzúdulás az egész Házban - Hazudik, aki ezt mondja: Hogy lehet ilyet mondani?) Lers ■ A kormány büszke lehet arra, hogy semmiféle explodálás a multifol nem történt, pedig történhetett vo®. V