Ellenzék, 1923. február (44. évfolyam, 25-47. szám)
1923-02-01 / 25. szám
Csízf-Kolozsvg-T, 1923. február 12 mert úgy éltünk itt, mint akik gyutaccsal járnak a puskaporos hordók között. Megállapítja, hogy a kormány óriási fáradsággal és önmérséklettel dolgozott. Daruváry, a külgyminisztérium vezetésével megbízott igazságügy miniszter örömét fejezi ki afölött, hogy a törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadták, mert ezáltal a magyar nemzet dokumentálta, hogy jogos érdekeinek, igazságának megvédését a nemzetek szövetségével való együttműködés útján kívánja megvalósítani. A kisebbségek védelmének kérdése ma az egész európai politika tengelye és amíg ezt meg nem oldják, őszinte együttműködésről nem lehet beszélni. A nemzetek szövetsége még kezdetén van munkájának. — Oda akarunk hatni — mondotta, — hogy a kisebbségek védelmének kérdésével, a nemzetek szövetsége minél intenzívebben foglalkozzon, bár nagy utat kell megtenni addig, amíg ezt elérhetjük. A nemzetek szövetségének ülésezése módot nyújt arra, hogy sérelmeinket az egész világ előtt feltárjuk és szavunkat az igazságtalansággal szemben felemelhessük. Daruváry beszéde után a ház a javaslatot egyhangúlag elfogadta. Ostromállapot és belpolitika. A hadizónának kiterjesztése Erdély nagy részére legkevésbbé sem bizonyultak alkalmasaknak arra, hogy a külföld bizalmát Románia irányában megerősítse. A kormány egyik tagja a napokban tévedésnek minősítette az intézkedést. Ez a kifogás azonban nem áll meg, mert a kormánynak értesítenie kellett volna illető közegeit, ha korábban hozott határozatát nem akarja fenntartani, így ellenzéki körökben az intézkedésben csak belpolitikai sakkhúzást látnak. Alkalmunk volt e kérdésben a volt Averescu-kormány egy tagjával beszélni, aki így nyilatkozott a hadizóna kiterjesztéséről: — Elfogadható indokot nem látok és nem igyekezem titkolni, hogy fenntartásának nincsen értelme, mert az ország külpolitikai helyzete ezt semmiképpen sem kívánja meg. Azonban, ha indokolással nem is, magyarázattal mégis szolgálhatok. A kormány helyzete válságossá vált. Magasabb körökben még nem vesztette el ugyan a hitelét, de a talaj ingadozik a lába alatt. A bukás bekövetkezése ilyenkor már csekélységeken múlik. A kormány a régi regáti politika fegyvertárához folyamodik, amikor a külpolitikai helyzetre való hivatkozással akarja meg A csillag írta: H. C. Wells (2) Angolból fordította: Murányi Győző A matematikus tudós a szobájában ült s eltolta a papirosokat maga elől. Számításait befejezte. Kis fehér üvegecskében még maradt egy kevés abból a szerből, mely ébrentartotta őt négy hosszú éjszakán keresztül. Nappal mindig derülten, világosan, türelmesen, mint bármely más esetben, megtartotta előadását a hallgatói előtt és azután azonnal visszatért fontos számításaihoz. Az arca komoly volt, kissé meghúzódott és tüdővészesnek látszott az orvosság segítségével teljesített munkától. Néhány percig gondolataiba mélyedtnek látszott. Azután az ablakhoz ment és a függöny egy pattanással felgördült. Az égvének közepén, a zsúfolt fedelek, kémények és tornyok felett függött a csillag. Úgy nézett rá, mint ahogy valaki bátor ellenségének a szemébe néz. Megölhetsz, — mondta rövid hallgatás után — de én fogni tudlak és az egész mindenséget — , ennek a kis észnek a karmaiban. Én nem változom. Még most sem .“ Ránézett a kis üvegre. „Nem lesz szükség új alvásra1*, — mondta. Másnap délben pillanatokig menő pontossággal belépett az előadási terembe, mókája szerint asztala végére tette a kalapját és gondosan kiválasztott egy jókora darab krétát. Hallgatói gyakran tréfáltak, hogy nem tudná előadását megtartani, ha nem tapogathatna egy krétadarabot a kezében és hogy egyszer belesült, mikor krétakészletét elrejtették. Bejött a terembe és szürke szemöldökei alól a fiatal, friss arcok felálló soraira nézett s azután szokott kifejezésbeli egyszerűségével beszélt. „Bizonyos körülmények jöttek közbe, melyek akaratomon kivül állanak, — mondta és szünetet tartott — s melyek meg fogják akadályozni, hogy hirdetett előadásaimat megtarthassam. Úgy látszik, uraim, — hogy röviden és nyíltan fejezzem ki a dolgot — az evsiber hiába élt.1* A hallgatók egymásra néztek. Jól hallották ? Megőrült ? Csupa felhúzott szemöldök és vigyorgó száj voltak, egy-két arc azonban figyelmesen függött nyugodt, szürkeráncos arcán. „Érdes lesz, mondotta, ezt a délelőttöt azoknak a számításoknak magyarázatára fordítani, melyek engem ehhez a következtetésekhez vezettek. Kezdjük hát azon..." A tábla felé fordult s szokásos módján egy ábra fölött gondolkozott. „Mi volt az, hogy hiába élt?" súgta egyik diák a másiknak. „Hallgas" — mondta a másik s fejével az előadó felé intett. , S aztán kezdték megérteni. Aznap a csillag későbben kelt fel, mert kelet felé való mozgása valahogy az Oroszlán csillagzaton keresztül a Szűz felé vezette és fényessége olyan nagy volt, hogy amint emelkedett, az ég tüzes-kék lett és a csillagok egymásután tűntek el, kivéve Jupitert a zeniten, Capellát, Aldebarant, Siriust, és a Göncöl rúdját. Nagyon fehér volt és nagyon szép. Aznap a világ sok részén sápadt fényudvar vette körül. Észrevehetően nagyobb volt; a trópusok világos fénytörés végén úgy látszott, mintha a hold nagyságának egynegyede volna. Angliában fagy volt még a földön, de azért az egész világ olyan fényes volt, mintha nyáréji holdvilág ragyogott volna. Az ember közönséges nyomtatást is egészen jól el tudott olvasni a hideg tiszta lénynél és a városokban a lámpák sárgán és sápadtan égtek. A világ mindenütt ébren volt aznap éjszaka és a kereszténység fölött szomorú zsongás hallatszott a metsző légben, mint a harasztban a méhek zümmögése és ez a zsongó zavar zajongássá nőtt a városokban. Millió toronyban kongtak a harangok, arra híva fel a népet, hogy ne aludjon többet, ne vétkezzen többet, hanem a templomokban imádkozni gyűljön össze. Fent pedig, nőve és fényesedve, amint a föld haladt a maga utján és az éjszaka múlott, felkelt a vakító csillag. Az utcák és házak ki voltak világítva minden városban s minden út, mely magasra vezetett, világos volt és zsúfolt az egész éjszakán keresztül. Minden tengeren a művelt országok közül a hajók kattogó gépekkel és dagadó vitorlákkal, tömve emberekkel és élő teremtményekkel, észak felé figyeltek. Mert a tudós figyelmeztetését már a táviró elvitte a világ minden részébe s figyelmeztetése már le volt száz nyelvre fordítva. Az új bolygó s Neptunus égő ölelésben forrva össze, egyre gyorsabban és gyorsabban zuhantak a nap felé. Már minden pillanatban ez a lobogó tömeg száz mérföldet futott be s iszonyatos gyorsasága minden pillanatban növekedett. Amint most rohant ugyan, százmillió mérföldnyi távolságban kellett elhaladnia a föld mellett s azt nem nagyon zavarnia. De pályája közelében, melyet eddig csak kevéssé zavart meg, keringtek méltóságosan úszva a nap körül, a hatalmas Jupiter bolygó és holdjai. Most már minden pillanatban erősebb lett a vonzás a tüzes csillag és a legnagyobb bolygó között. S mi lehet eredménye ennek a vonzásnak ? Jupitert elkerülhetetlenül érintené útjáról elliptikus pályára s az égő csillag a vonzása által messze kitérítve a napba való rohanásától, „tvszerüen hajlott pályát imna le“ s talán összeütközne, vagy nagyon közel haladna el a föld mellett. „Földrengések, vulkanikus kitörések, ciklonok, nagy hullámzás a tengeren, árvizek s a hó- erősíteni a helyzetét, hogy az ellenzék fenyegető agitációjának gátat vessen. A külpolitikai helyzet nem követeli meg a pártharcok elsimulását, amitől a kormány helyzetének javulását reméli. A helyzet — e taktika dacára — változatlanul súlyos marad a kormány részére. A bukaresti semmitőszék gáncsot vetett az igazságügyminiszternek Neheztel a semmitőszék bírói kara — Mikor kerül a bírói és igazságügyi egységesítés a parlament elé — A közjegyzői egységesítés ügye — Az Ellenzék tudósítójátólFlorescu igazságügyminiszter több ízben kijelentette, hogy az ügyvédi egységesítésről szóló törvényjavaslat után azonnal a bírói és igazságügyi törvényjavaslat kerül a parlament elé. Erről a törvényjavaslatról a leghivatottabb tényezők mondottak már bírálatot s ez a legkevésbé sem hízelgő. A vélemények megegyeznek abban, hogy a javaslat nemhogy hasznára válna az igazságszolgáltatásnak, hanem annak nívóját lesülyeszti Beavatottak biztosra veszik, hogy a javaslat az igazságügyminiszter minden ígérgetése dacára sem kerül a közeljövőben a parlament elé. Ennek oka az, hogy a bukaresti semmitőszék ebben az ügyben szembehelyezkedett az igazságügyminiszterrel. A semmitőszék birói kara rendkívül rossz néven vette az igazságügyminisztertől, hogy a törvénytervezet készítése alkalmával az ő véleményüket meg sem kérdezte s egy néhány elméleti jogászt bízott meg annak elkészítésével. A Gurtea de Cassatie ezt a véleményét meg is mondotta az igazságügyminiszternek s hangsúlyozta, hogy amennyiben a javaslat mai formájában kerülne a parlament elé, annak törvénybe iktatása ellen harcot fog indítani. Az erélyes fellépés következtében az igazságügyminiszter az utolsó pillanatban meggondolta a dolgot és a javaslatot — véleményezés végett — megküldötte a semmítőszéknek. Minthogy a semmitőszék bírói kara sok kifogásolni valót talál a javaslatban, valószínű, hogy az lényeges módosításokon fog keresztülmenni s mire majd a tavaszszal a parlament elé kerül, rá sem fognak ismerni azok, akik elkészítették. A kapcsolt részek jogászi kara is harcot indított a javaslat ellen, az ügyvédi kamarák már elő is terjesztették erre vonatkozó véleményüket. A kolozsvári igazságügyi államtitkár és a főügyész véleménye még nem érkezett meg az igazságügyminiszterhez. Tudomásunk szerint ez most van készülőnek s ez a két előterjesztés is nagyon elevenen tapint reá a javaslat hézagosságaira. A bírói egységesítést soron fogja követni a közjegyzői kamarák egységesítésének ügye. A közjegyzői intézménynek a regátba való átvitele ellen a legutóbbi bukaresti ügyvédi kongresszus állást foglalt, mert ott nincsenek tisztában az intézmény jelentőségével. Kezdetben a legfőbb igazságügyi köröknek is az volt a véleményük, hogy a közjegyzői intézményt meg kell szüntetni. Azonban mikor megismerték a csatolt területeken működő mintaszerű közjegyzői intézményt, megváltozott az álláspont s elhatározták, hogy nemhogy eltörlik az intézményt, hanem a régi királyságba is bevezetik. A bírói és igazságügyi egységesítés ügyével információnk szerint igen behatóan fog foglalkozni a Nagyváradon legközelebb megtartandó ügyvédi kongresszus. Azután a vélemény után, melyet erről a szörnyszülöttről a kolozsvári ügyvédi kamara rendkívüli közgyűlésén már elmondott, nincs semmi kétség az iránt, hogy a nagyváradi ügyvédi kongresszus, amelyen a csatolt területek összes kamarái résztvesznek, erélyesen fognak állást foglalni a törvénytervezet ellen. A csatolt területek jogászi testületeinek egyhangú állásfoglalása, támogatva a bukaresti semmitőszék által, valószínűleg meghozza az eredményt s úgy a csatolt területek, mint a régi királyság igazságszolgáltatási érdekeinek és a modern kor követelményeinek megfelelő törvényjavaslat fog majd a parlament elé kerülni. De ezt már valószínűleg nem Florescu igazságügyminiszter fogja beterjeszteni. Központi télikert-Bar Este 9 órakor nagy előadás ELLE/VZffE ieetó*cHBS8 HSBEfl A hadbíróság egy évre ítélte el a postatisztviselőnő merénylőjét — Az Ellenzék tudósítójától . A múlt év egyik szomorú szenzációja volt a kolozsvári revolveres udvarlási kísérlet, amelynek szenvedő áldozata Sala Erzsike fiatal postatisztviselőnő, cselekvő hőse pedig Berdán György, a kolozsvári 3. vadászezred tényleges főhadnagya volt. A január 16-ára, hétfőre virradó reggel — mint annak idején az Ellenzék megírta — Sala Erzsike, a kolozsvári főpostán teljesített éjszakai szolgálat után hazafelé indult, amikora főposta kapujában Berdán György főhadnagy és két tiszttársa ittas állapotban inzultálni kezdték a védtelen úrileányt. A postatisztviselőnő visszarohant a hivatalba, de egy félóra múlva, amikor újra haza akart menni, Berdán főhadnagy, most már egyedül, üldözőbe vette a megrémült leányt és revolverrel kényszerítette, hogy vele Fadrusz János utca 1. szám alatt levő lakására menjen. A kardlapozó és botrányos viselkedésű főhadnagyot sem az úrileány ellenállása és könyörgése, sem az utcai járókelők közbelépése nem akadályozhatta meg garázda és erkölcstelen udvarlás kísérletében. A megtámadott urileány végre a főhadnagy lakása előtt az utcán összeesett s a véletlenül arra haladó Fekete István, CFR műhelymunkás sietett segítségére, aki a hóban ájultan fekvő leányt a közeli Mentőpalotába vitte át. Itt Sala Erzsikét nagynehezen magához térítették, de az inzultált trileány a merénylet óta súlyos szívbajban szenved és a hosszas kórházi kezelés sem segíthetett rajta. A kolozsvári hadbíróság tegnap tartott főtárgyalást a revolveres merénylő főhadnagy bűnügyében. Bredánt, előzőleg dr. Minea klinikai orvosszakértő vizsgálta meg, aki megállapította, hogy a főhadnagy súlyos vérbajban és typsomániában (részegesség) szenved. A hadbíróság nem vette figyelembe az enyhítő körülményt és tekintettel arra, hogy Berdán György botrányos és erőszakos módon egy állami tisztviselőnőt nyílt utcán inzultált, a főhadnagyot, aki regátbeli, közszemérem elleni vétség és becsületsértés miatt egy évi fogházra és 200 lej pénzbüntetésre ítélte el, a sértett postatisztviselőnőt pedig kártérítési keresetével a polgári bírósághoz utasította. Berdán főhadnagy védője, dr. Oprea ügyvéd az ítéletet megfelededezte.