Ellenzék, 1923. július (44. évfolyam, 145-170. szám)
1923-07-01 / 145. szám
ELLENZÉK mindig ő nyeri meg az első díjat. Az udvar levegője velük jött a cár birodalmából ... Egyszerre ideges mozgolódás, széktologatás hallatszik; mindenki egy asztal felé fordul. A vörös kereszt cégére alatt itt tartózkodó szovjet megbízott telepedett le az asztalhoz. Az új rend ide is eljött, hogy kiszolgáltassa magát a régivel. A grófnő számolatokkal a kezében az asztalhoz lép. Minden szem rajtuk csüng: a feudális Oroszország — a vörös ember mellett. Szavakat váltanak, amelyeknek értelme elvész a távolságban. Mint két élesre fent kard keresztezik egymást a tekintetek és a két világot jelentő lény között az örök gyűlölet elektromos szikrái pattognak ... Eltelik egy negyedóra. A „vörös ember" fizet. Talán épen a grófnő ellopott butonjainak árából szórja a pénzt az asztalra a pezsgővel leöblített hat fogásért. És amint a parancsoló kis kéz a számokat rója a papírra, a vörös ember tekintete telhetetlen vággyal tapad a fehéren ragyogó kézre. — Nem barátom ezek a kiskacsok, amelyekben fehérkeztyűsen feszültek a nemesvérű arabsok gyeplői a trojka bakján, a moszkvai Kreml tornyai előtt — ezek sohasem lesznek a tieid. Elégedjél csak meg a bútorokká!... Távozunk. Az ajtónál egy magas katonás férfi segíti fel akabátomat. Oda akarom adni a kezembe tartott öt lovást. — Ez egy ezredes — súgja kísérőm. • De azért csak adja oda nyugodtan... — Megrökönyödök. Görcsösen belevésem a pénzt a tenyerembe és amikor félrefordult arccal odanyujt mi, úgy érzem valamit kellene mondani — valami ilyest: — Ezredes urnak alázatosan jelentem, ezennel átnyújtom ezt a borra... ezt a kiss . .. izét... Minden oroszok hatalmas cárja, gondoltál-e arra, hogy e kis ország lesz a te végtelen birodalmadnak utolsó menedéke ?! Perelle Ernő. Betyárvilág Kisküsküllő megyében Az Ellenzék erzsébetvárosi tudósítójától Erdély szomorúan lezüllött közbiztonsági viszonyaira rendkívül jellemzők azok a sorozatos rablótámadások, amelyek néhány napos időközökben megismétlődve, egész Kisküküllő vármegye lakosságát állandó nyugtalanságban tartják. A kisküküllő megyei erdőségeket titokzatos banditák tartják megszállva, akik az utazó falusiakat kifosztják, sőt a községekbe is bemerészkednek és éjnek idején rabolnak. Ez a Rózsa Sándor és Sobri Jóska betyárvilágára emlékeztető korszak azzal kezdődött, hogy Windt Péter dr.brassói orvos Szászszentiván községben levő birtokán tartózkodó feleségét a Hulla nevű hegyen négy bekormozott arcú rabló megtámadta. Az orvos felesége Segesvárról szekéren ment tahijába, a banditák útközben megállították és pénzt követeltek tőle. Szerencséjére nem volt pénz nála s igy minden nagyobb kellemetlenség nélkül szabadult meg a veszedelmes kalandból. Néhány nappal később Bethlen Ádám gróf bonyhai birtokán jártak a rablók és elhajtottak hét nemesvérű, tenyészparipát. Az egyik medgyesi bolgárkertész fogaiat fényes nappal hajtották el az erzsébetvárosi Umbráth-féle vendéglő elől, amíg a kertész egy pohár sörre bentartózkodott. Majd Dodok Nénik fuvarost etetés közben fosztották meg egyik lovától. Legutóbb pedig Dzsokebin János erzsébetvárosi téglagyáros istállójából vittek el lovakat. A kárvallottak minden esetben jelentést tettek az erzsébetvárosi csendőrségen, de eddigelé minden eredmény nélkül. Ocunjapvin L ÓTraidon cipész ideije,! Eltemették az áldozatai a Félix-fürdői vasúti szerencsétlenségnek Az áldozatok hozzátartozói kártalanítást kapnak. — Eltemették az áldozatokat. — Vádló halotti beszéd — Az Ellenzék nagyváradi tudósitójától — Amig egész Nagyvárad gyászba borulva vette tudomásul a katasztrófa további áldozatainak halálát, a félixfürdői állomáson megjelentek a pályamunkások és hozzáfogtak a romok eltakarításához 40—56 munkás megfeszített erővel szorgoskodik a borzalmas, véres roncsok elhordásával. Rajtuk kívül a tragédia színhelyén ütött tanyát a váradvelencei cigánytelep apraja-nagyja, akik a törmelékek között elhullott és elkallódott értékes tárgyakra vadásznak. Ebben a razziában találták meg a katasztrófa kilencedik áldozatát. A mindennap újabb és újabb idegrázó meglepetéssel szolgáló tragédia legutolsó halottja Váczy Elek 8 éves tanuló, akinek édesanyja és nővére a karambol után legirtózatosabb kínok között haltak meg. Holttestét csak azért találták meg ilyen későre, mert a romok teljesen eltakarták ésa pályamunkások is csak a kezét pillantották meg, amikor az ő szomorú ravatalát képező roncsok egy részét már eltakarították. Mindenki azt hitte, hogy a kisfiú megmenekült a szörnyhaláltól, mert az utasok közül néhányan arra emlékeztek, hogy Váczy Eleket egy őrnagy kidobta a vasúti kocsi ablakán. A kisfiút két egymásra torlódott kocsi maradványai között találták meg. Pénteken délután kezdődött meg az áldozatok temetése. Reisz Alfréd, Dudás Lőrincné, Dudás Anna, Pongrácz Ida és Frőlich Adolfné holttestét helyezték örök nyugalomra, Reisz Alfrédot és Frőlich Adolfnét a zsidó temetőbe vitték. A temetés impozáns keretek között több ezer főnyi tömeg jelenlétében történt. Sírjuknál Kecskeméthy Lipót dr. főrabi mondott nagyhatású gyászbeszédet. Beszédében ostorozta ezt a fejetlen, kapkodó rendszert, amely napról napra újabb anyagi és emberáldozatokat követel Este 6 órakor a református temetőben Dudás Lőrincné és Dudás Anna holttestét temették el. Az áldozatok felett Sulyok István református püspök mondott gyászbeszédet. A katasztrófa ügyében megindított vizsgálat alkalmával letartóztatták Pap Péter gyártói forgalmi tisztet, továbbá, Portean Tódor velencei forgalmi tisztviselőt, akiket kihallgatásuk után szabadon bocsátottak. Az ügyészség rendeletére mindkettőjüket újból őrizetbe vették s rajtuk kivül még Szelegyán Péter kardos váltóért is bekísérték az ügyészség fogházába. Nagyváradon olyan ellenőrizhetetlen hitek terjedtek el, hogy a katasztrófa áldozatainak hozzátartozóit kártalanítani fogják. 3 Új törvény a szerzői jogról — Az Ellenzék tudósítójától — A Monitorul Oficial június 28-iki száma közli a szerzői jogról szóló új törvényt. — A törvény szerint az írói művek szerzői, zeneszerzők, festők, rajzolók, szobrászok, vésnökök, azaz valamennyi szellemi munka alkotói életük egész folyamán mint tulajdonukkal rendelkeznek műveikkel, minden alakban kizárólagos joguk lévén azokat közzétenni, előadatni és fordításukra, előadásukra, szóval kihasználásukra nézve meghatalmazást adni. Átruházás vagy eladás esetén az új tulajdonosok élvezik a szerzői jogokat a szerző halála után 30 éven át. A házastárs és gyermekek ugyanazokat a jogokat élvezik, mint maga a szerző, ennek halála után. A szerző halálától számított 30 év eltelte után a mű köztulajdonná válik. A szerző halála után senki sem módosíthatja a művet anélkül, hogy ezt feltűnően ne jelezze. A szerző hitelezői a szerző élete folyamán új kiadásokat nem készíthetnek. Ez a jog mindig a szerzőt illeti. Zene- és színműveknél a kiadás és előadás joga külön szerződések tárgyát képezheti. Festményeknél, térképeknél stb. a sokszorosítási jog szintén elválasztható a szerzői jogtól. A szerzői jog megsértése, ha valaki a szerző beleegyezése nélkül, a művet közli vagy lefordítja, ha a kiadó a létező szerződés ellenére a művet újból kinyomatja, továbbá, ha valaki a művet vagy részleteit mozgószínházi filta céljára veszi igénybe a szerző engedélye nélkül. Nem sértili a szerzői jogot egyes részek idézése, a tartalom összefoglalása, a lapok és szemlék aláírással el nem látott cikkeinek újraközlése, a mű elszavalása. A lapokban folyóiratokban és időszaki közleményekben megjelenő műveket illeítőleg védelem alatt állanak az irodalmi, tudományos, művészeti vagy jogi jellegű művek vagy cikkek, ezeket tehát csak a szerző engedélyével lehet átvenni, közzétenni stb. Ellenben a politika vagy polemizáló, továbbá a közérdekű cikkek, még ha az író neve alatt is jelennek meg, továbbá a különféle tények, információk, sürgönyök vagy levelek újraközölhetők azzal a különbséggel, hogy meg kell nevezni a lapot vagy folyóiratot, amelyből átvették. 2000-től 10.000 lejig terjedő pénzbüntetéssel sújtható, aki a szerző művét utánkészítteti és 1000-től 5000 lejig terjedő bírsággal, akik elárusítják. A pénzbüntetést fogságra is át lehet változtatni, 50 lejjel számítva egy-egy napi fogságbüntetést. A törvény a Monitorul Oficialba való közzététellel egyidejűleg lépett hatályba. t t kolozsvári ügyvédháborsság bonyodalmai Két kamara és egyik se működik — Az Ellenzék tudósítójától — A kolozsvári ügyvédi kamarai választások nyomán támadt zavarok napról-napra fokozódnak.Ma az a helyzet, hogy két ügyvédi kamara is van, a két kamara közül azonban egyik sem működik. Dr. Pop Dénes a történtek után is joggal a kamara dékánjának tekinti magát, az új dékán Francu Amos pedig nem léphetett állítólagos jogaiba, minthogy az elnöki irattár és általában az ügyvédi kamara adminisztratív szervei nem állanak rendelkezésére. Francu Amos megpróbálta a kamara irattárának birtokába jutni s felkérte id. dr. Isacu Aurélt, az ügyvédi kamara volt köztiszteletben álló elnökét, hogy az irattárt bocsássa rendelkezésére. Ennek a felkérésnek azonban Isacu nem tehetett eleget, minthogy a kamara irattára felett Pop Dénes rendelkezik és hozzá nem is próbálnak ilyen kéréssel fordulni. De bonyodalmak vannak az ügyvédi kamara pénztára körül is. A tisztújító közgyűlés után Pap Dénes átadta a pénztárt Tauber Farkasnak, a megválasztott pánztárnoknak. Tauber később lemondott s lemondása után az ellenkamara is pénztárnokká választotta meg. Miután Tauber utóbbi megválasztását Pap Dénes elnök nem ismerte el legálisnak, felszólította Taubert, hogy a pénztárt adja át. Tauber a felszólításnak nem tett eleget és a pénztárt s a vonatkozó iratokat nem volt hajlandó kiadni, így tart tovább a háborúság, amít a bukaresti ügyvéd-szövetség rendez Chij-Kolozsvár, 192?, jtrihis 1 nem teremt a kavarodásban, melyet néhány elégedetlen s megsértett nemzeti hegemónia hamis jelszavával, valójában azonban csak személyi indokokból vnszcenirozott. Véres összetűzés Zágrábban a Radics-párt hívei és a rendőrség között Mindkét részről többen megsebesültek — Az Ellenzék zágrábi tudósítójától — A horvát köztársasági parasztpár nagygyűlését, amint már megírtuk, a kormány intézkedésére Simics zágrábi helytartó betiltotta. A betiltás dacára a pártvezetőség intézkedése folytán a Sokol épületében és több magánépületben összegyűltek a párt hívei, hogy a tervezett nagygyűlést megtartsák. A rendőrség váratlanul megjelent a helyiségben és feloszlásra szólította föl a gyűlésezőket. A gyűlés résztvevői a rendőri felszólításoknak eleget tettek és elhagyták a gyülekezési helyet. Azután az utcára vonultak, tüntető tömegekbe verődve köztársasági zászlók alatt a horvát himnuszt énekelve a Zrinyevácra vonultak. A horvát nacionalista ifjúság szintén csatlakozott a különböző útvonalakon felvonuló tömeghez. Zajos kiáltások hangzottak el a kormány ellen. A rendőrség és a csendőrség több csoportot feloszlatott, amely alkalommal lovasrendőrök többször kardlappal zavarták szét a tüntetőket. Ez alkalommal többen könynyebben megsebesültek, egy földmives olyan súlyos sebesülést kapott, hogy felépüléséhez nincs remény. Egy nagyobb tüntetőtömeg a Franakopanszka ulice és az Ilica felől a Jelasics-térre tartott, ahol a csendőrség és rendőrség feltűzött szuronnyal várta őket. A tömeg nem akar széjjeloszlani, ekkor a csendőrség s a rendőrség kardlappal támadt rá s hosszabb attak után sikerült a tüntető tömeget széjjeloszlatnia. A városban egész délután folytatódott a tüntetés, amelynek élén a horvát nacionalista ifjúság tagjai állottak. A demonstrációt többizben megzavarták a szerb nacionalisták, akik több helyütt véres harcba keveredtek a horvát nacionalistákkal. Mindkét fél részéről több megsebesülés történt. Különösen heves jelenetek játszódtak le a Frakopanszka utcában, ahol revolverekkel támadt egymásra a két csoport. Itt is több súlyos sebesülés történt. A zágrábi katona helyőrség egész nap szigorú készenlétben volt, de beavatkozásra nem volt szükség, mert a rendőrségnek és a csendőrségnek végre sikerült a rendet helyreállítani. A demonstráció, amelyben nemcsak Zágráb lakossága, hanem a horvátországi parasztság Zágrábba küldött deputációi is részt vettek, késő esti órákig tartott. A hangulat igen feszült s amint a belgrádi lapok írják, a kormány az autonómista blokk képviselői ellen az államvédelmi törvényt akarja alkalmazni. * Gyermekszépségversenyt rendez értékes dijakkal a Vasárnapi Újság. Feltételek a legújabb számban olvashatók. § Várady Ilonka § □ táncakadémiáján □ Q o Központi szálloda Q n — kivételesen — az f*i p! emeleti termében va-Lasárnap este, július hó 0 H 1-én, V79 órai kéz- irt pí hettel elsőrendű Jazz- Jp LJ Band zenekarral 0 Ej fillérestély. P pj Colonokra és ballet iskolára, ma- 3 LJ ganórákra beiratkozni Rozsét- 0 Q utca 4., földszint 4. sz. alatt lehet, rt ■ □□□□□□□□□□□a