Ellenzék, 1923. július (44. évfolyam, 145-170. szám)

1923-07-01 / 145. szám

ELLENZÉK mindig ő nyeri meg az első díjat. Az udvar levegője velük jött a cár biro­dalmából ... Egyszerre ideges mozgolódás, szék­­tologatás hallatszik; mindenki egy asztal felé fordul. A vörös kereszt cégére alatt itt tartózkodó szovjet meg­­bízott telepedett le az asztalhoz. Az új rend ide is eljött, hogy kiszolgál­tassa magát a régivel. A grófnő szá­molatokkal a kezében az asztalhoz lép. Minden szem rajtuk csüng: a feudális Oroszország — a vörös em­ber mellett. Szavakat váltanak, ame­lyeknek értelme elvész a távolságban. Mint két élesre fent kard keresztezik egymást a tekintetek és a két világot jelentő lény között az örök gyűlölet elektromos szikrái pattognak ... Eltelik egy negyedóra. A „vörös em­ber" fizet. Talán épen a grófnő ello­pott butonjainak árából szórja a pénzt az asztalra a pezsgővel leöblített hat fogásért. És amint a parancsoló kis kéz a számokat rója a papírra, a vö­rös ember tekintete telhetetlen vággyal tapad a fehéren ragyogó kézre. — Nem barátom ezek a kiskacsok, ame­lyekben fehérkeztyűsen feszültek a ne­­mesvérű arabsok gyeplői a trojka bak­ján, a moszkvai Kreml tornyai előtt — ezek sohasem lesznek a tieid. Elé­gedjél csak meg a bútorokká!... Távozunk. Az ajtónál egy magas katonás férfi segíti fel a­­kabátomat. Oda akarom adni a kezembe tartott öt lovást. — Ez egy ezredes — súgja kísérőm. •­ De azért csak adja oda nyugodtan... — Megrökönyödök. Görcsösen belevésem a pénzt a te­nyeremb­e és amikor félrefordult arccal odanyujt mi, úgy érzem valamit kel­lene mondani — valami ilyest: — Ez­redes urnak alázatosan jelentem, ezen­nel átnyújtom ezt a borra... ezt a kiss . .. izét... Minden oroszok hatalmas cárja, gondoltál-e arra, hogy e kis ország lesz a te végtelen birodalmadnak utolsó menedéke ?! Perelle Ernő. Betyárvilág Kisküsküllő megyében Az Ellenzék erzsébetvárosi tudósítójától Erdély szomorúan lezüllött közbiz­tonsági viszonyaira rendkívül jellem­zők azok a sorozatos rablótámadások, amelyek néhány napos időközökben megismétlődve, egész Kisküküllő vár­megye lakosságát állandó nyugtalan­ságban tartják. A kisküküllő megyei erdőségeket titokzatos banditák tartják megszállva, akik az utazó falusiakat kifosztják, sőt a községekbe is be­merészkednek és éjnek idején rabolnak. Ez a Rózsa Sándor és Sobri Jóska betyárvilágára emlékeztető korszak azzal kezdődött, hogy Windt Péter dr.­brassói orvos Szászszentiván község­ben levő birtokán tartózkodó feleségét a Hulla nevű hegyen négy bekormo­zott arcú rabló megtámadta. Az orvos felesége Segesvárról szekéren ment tahijába, a banditák útközben meg­állították és pénzt követeltek tőle. Sze­rencséjére nem volt pénz nála s igy minden nagyobb kellemetlenség nél­kül szabadult meg a veszedelmes ka­landból. Néhány nappal később Bethlen Ádám gróf bonyhai birtokán jártak a rablók és elhajtottak hét nemesvérű, tenyész­­paripát. Az egyik medgyesi bolgár­­kertész fogaiat fényes nappal hajtották el az erzsébetvárosi Umbráth-féle ven­déglő elől, amíg a kertész egy pohár sörre bentartózkodott. Majd Dodok Nénik fuvarost etetés közben fosztották meg egyik lovától. Legutóbb pedig Dzsokebin János erzsébetvárosi­ tégla­gyáros istállójából vittek el lovakat. A kárvallottak minden esetben jelen­tést tettek az erzsébetvárosi csendőr­­ségen, de eddigelé minden eredmény nélkül. Ocunjapvin L ÓTraidon cipész ideije,! ­ Eltemették az áldozatai­ a Félix-fürdői vasúti szerencsétlenségnek Az áldozatok hozzátartozói kártalanítást kapnak. — Eltemették az áldozatokat. — Vádló halotti beszéd — Az Ellenzék nagyváradi tudósitójától — Amig egész Nagyvárad gyászba bo­­rulva vette­ tudomásul a katasztrófa további áldozatainak halálát, a félix­­fürdői állomáson megjelentek a pálya­munkások és hozzáfogtak a romok eltakarításához 40—56 munkás meg­feszített erővel szorgoskodik a borzal­mas, véres roncsok elhordásával. Raj­tuk kívül a tragédia­ színhelyén ütött tanyát a váradvelencei cigánytelep apraja-nagyja, akik a törmelékek kö­zött elhullott és elkallódott értékes tár­gyakra vadásznak. Ebben a razziában találták meg a katasztrófa kilencedik áldozatát. A mindennap újabb és újabb idegrázó meglepetéssel szolgáló tra­gédia legutolsó halottja Váczy Elek 8 éves tanuló, akinek édesanyja és nő­vére a karambol után legirtózatosabb kínok között haltak meg. Holttestét csak azért találták meg ilyen későre, mert a romok teljesen eltakarták és­­a pályamunkások is csak a kezét pillan­tották meg, amikor az ő szomorú ra­vatalát képező roncsok egy részét már eltakarították. Mindenki azt hitte, hogy a kisfiú megmenekült a szörnyhaláltól, mert az utasok közül néhányan arra emlékeztek, hogy Váczy Eleket egy őrnagy kidobta a vasúti kocsi ablakán. A kisfiút két egymásra torlódott kocsi maradványai között találták meg. Pénteken délután kezdődött meg az áldozatok temetése. Reisz Alfréd, Du­dás Lőrincné, Dudás Anna, Pongrácz Ida és Frőlich Adolfné holttestét he­lyezték örök nyugalomra, Reisz Alfré­­dot és Frőlich Adolfnét a zsidó teme­tőbe vitték. A temetés impozáns keretek között több ezer főnyi tömeg jelenlétében történt. Sírjuknál Kecskeméthy Lipót dr. főrabi mondott nagyhatású gyász­beszédet. Beszédében ostorozta ezt a fejetlen, kapkodó rendszert, amely nap­­ról napra újabb anyagi és emberáldo­­zatokat követel Este 6 órakor a refor­mátus temetőben Dudás Lőrincné és Dudás Anna holttestét temették el. Az áldozatok felett Sulyok István refor­mátus püspök mondott gyászbeszédet. A katasztrófa ügyében megindított vizsgálat alkalmával letartóztatták Pap Péter gyártói forgalmi tisztet, továbbá, Portean Tódor velencei forgalmi tiszt­viselőt, akiket kihallgatásuk után sza­badon bocsátottak. Az ügyészség ren­deletére mindkettőjüket újból őrizetbe vették s rajtuk kivül még Szelegyán Péter kardos váltóért is bekísérték az ügyészség fogházába. Nagyváradon olyan ellenőrizhetetlen hitek terjedtek el, hogy a katasztrófa áldozatainak hozzátartozóit kártalaní­tani fogják. 3 Új törvény a szerzői jogról — Az Ellenzék tudósítójától — A Monitorul Oficial június 28-iki száma közli a szerzői jogról szóló új törvényt. — A törvény szerint az írói művek szerzői, zeneszerzők, festők, rajzolók, szobrászok, vésnö­kök, azaz valamennyi szellemi munka alkotói életük egész folyamán mint tulajdonukkal rendelkeznek műveik­kel, minden alakban kizárólagos jo­guk lévén azokat közzétenni, előadatni és fordításukra, előadásukra, szóval kihasználásukra nézve meghatalmazást adni. Átruházás vagy eladás esetén az új tulajdonosok élvezik a szerzői jo­gokat a szerző halála után 30 éven át. A házastárs és gyermekek ugyan­azokat a jogokat élvezik, mint maga a szerző, ennek halála után. A szerző halálától számított 30 év eltelte után a mű­ köztulajdonná válik. A szerző halála után senki sem mó­dosíthatja a művet anélkül, hogy ezt feltűnően ne jelezze. A szerző hitelezői a szerző élete folyamán új kiadásokat nem készít­hetnek. Ez a jog mindig a szerzőt illeti. Zene- és színműveknél a kiadás és előadás joga külön szerződések tár­gyát képezheti. Festményeknél, térké­peknél stb. a sokszorosítási jog szin­tén elválasztható a szerzői jogtól. A szerzői jog megsértése, ha valaki a szerző beleegyezése nélkül, a mű­vet közli vagy lefordítja, ha a kiadó a létező szerződés ellenére a művet újból kinyomatja, továbbá, ha valaki a művet vagy részleteit mozgószínházi filta céljára veszi igénybe a szerző engedélye nélkül. Nem sértili a szer­zői jogot egyes részek idézése, a tar­talom összefoglalása, a lapok és szem­lék aláírással el nem látott cikkeinek újraközlése, a mű elszavalása. A lapokban folyóiratokban és idő­szaki közleményekben megjelenő mű­veket illeítőleg védelem alatt állanak az irodalmi, tudományos, művészeti vagy jogi jellegű művek vagy cikkek, ezeket tehát csak a szerző engedélyé­vel lehet átvenni, közzétenni stb. El­lenben a politika vagy polemizáló, továbbá a közérdekű cikkek, még ha az író neve alatt is jelennek meg, to­vábbá a különféle tények, információk, sürgönyök vagy­­ levelek újraközölhe­­tők azzal a különbséggel, hogy meg kell nevezni a lapot vagy folyóiratot, amelyből átvették. 2000-től 10.000 lejig terjedő pénz­büntetéssel sújtható, aki a szerző művét utánkészítteti és 1000-től 5000 lejig terjedő bírsággal, akik eláru­sítják. A pénzbüntetést fogságra is át le­het változtatni, 50 lejjel számítva egy-egy napi fogságbüntetést. A tör­vény a Monitorul Oficialba való köz­zététellel egyidejűleg lépett hatályba. t­ t kolozsvári ügyvédh­áborsság bonyodalmai Két kamara és egyik se működik — Az Ellenzék tudósítójától — A kolozsvári ügyvédi kamarai vá­lasztások nyomán támadt zavarok nap­­ról-napra fokozódnak.­­Ma az a hely­zet, hogy két ügyvédi kamara is van, a két kamara közül azonban egyik sem működik. Dr. Pop Dénes a tör­téntek után is joggal a kamara dé­kánjának tekinti magát, az új dékán Francu Amos pedig nem léphetett ál­lítólagos jogaiba, minthogy az elnöki irattár és általában az ügyvédi ka­mara adminisztratív szervei nem álla­nak rendelkezésére. Francu Amos megpróbálta a ka­mara irattárának birtokába jutni s fel­kérte id. dr. Isacu Aurélt, az ügyvédi kamara volt köztiszteletben álló el­nökét, hogy az irattárt bocsássa ren­delkezésére. Ennek a felkérésnek azonban Isacu nem tehetett eleget, minthogy a kamara irattára felett Pop Dénes rendelkezik és­­ hozzá nem is próbálnak ilyen kéréssel for­dulni. De bonyodalmak vannak az ügy­védi kamara pénztára körül is. A tisztújító közgyűlés után Pap Dénes átadta a pénztárt Tauber Farkasnak, a megválasztott pánztárnoknak. Tauber később lemondott s lemondása után az ellenkamara is pénztárnokká vá­lasztotta meg. Miután Tauber utóbbi megválasztását Pap Dénes elnök nem ismerte el legálisnak, felszólította Tau­­bert, hogy a pénztárt adja át. Tauber a felszólításnak nem tett eleget és­ a pénztárt s a vonatkozó iratokat nem volt hajlandó kiadni, így tart tovább a háborúság, amít a bukaresti ügyvéd-szövetség rendez Chij-Kolozsvár, 192?, jtrihis 1 nem teremt a kavarodásban, melyet néhány elégedetlen s megsértett nemzeti hegemónia hamis jelszavával, valójá­ban azonban csak személyi indokok­ból vnszcenirozott. Véres összetűzés Zágrábban a Radics-párt hívei és a rendőr­ség között Mindkét részről többen meg­sebesültek — Az­ Ellenzék zágrábi tudósítójától — A horvát köztársasági parasztpár nagygyűlését, amint már megírtuk, a kormány intézkedésére Simics zágrábi helytartó betiltotta. A betiltás dacára a pártvezetőség intézkedése folytán a Sokol épületében és több magánépü­letben összegyűltek a párt hívei, hogy a tervezett nagygyűlést megtartsák. A rendőrség váratlanul megjelent a helyi­ségben és feloszlásra szólította föl a gyű­lésezőket. A gyűlés résztvevői a rendőri felszólításoknak eleget tettek és elhagyták a gyülekezési helyet. Azután az utcára vonultak, tüntető tömegekbe verődve köztársasági zász­lók alatt a horvát himnuszt énekelve a Zrinyevácra vonultak. A horvát na­cionalista ifjúság szintén csatlakozott a különböző útvonalakon felvonuló tömeghez. Zajos kiáltások hangzottak el a kormány ellen. A rendőrség és a csendőrség több csoportot feloszlatott, amely alkalommal lovasrendőrök több­ször kardlappal zavarták szét a tün­tetőket. Ez alkalommal többen köny­­nyebben megsebesültek, egy földmives olyan súlyos sebesülést kapott, hogy felépüléséhez nincs remény. Egy nagyobb tüntetőtömeg a Frana­kopanszka ulice és az Ilica felől a Jelasics-térre tartott, ahol a csendőr­ség és rendőrség feltűzött szuronnyal várta őket. A tömeg nem akar széj­­jeloszlani, ekkor a csendőrség s a rendőrség kardlappal támadt rá s hosszabb attak után sikerült a tüntető tömeget széjjeloszlatnia. A városban egész délután folytató­dott a tüntetés, amelynek élén a hor­vát nacionalista ifjúság tagjai állottak. A demonstrációt többizben megzavar­ták a szerb nacionalisták, akik több helyütt véres harcba keveredtek a horvát nacionalistákkal. Mindkét fél részéről több megsebesülés történt. Kü­lönösen heves jelenetek játszódtak le a Frakopanszka­ utcában, ahol revol­verekkel támadt egymásra a két cso­port. Itt is több súlyos sebesülés tör­tént. A zágrábi katona helyőrség egész nap szigorú készenlétben volt, de beavatkozásra nem volt szükség, mert a rendőrségnek és a csendőr­­­ségnek végre sikerült a rendet helyre­állítani. A demonstráció, amelyben nemcsak Zágráb lakossága, hanem a horvátországi parasztság Zágrábba küldött deputációi is részt vettek, késő esti órákig tartott. A hangulat igen feszült s amint a belgrádi lapok írják, a kormány az autonómista blokk képviselői ellen az államvédelmi törvényt akarja alkal­mazni. * Gyermekszépségversenyt rendez értékes dijakkal a Vasárnapi Újság. Felté­telek a legújabb számban olvashatók. § Várady Ilonka § □ táncakadémiáján □ Q o Központi szálloda Q n — kivételesen — az f*i p! emeleti termében va-La­sárnap este, július hó 0 H 1-én, V79 órai kéz- irt pí he­ttel elsőrendű Jazz- Jp LJ Band zenekarral 0 Ej fillérestély. P pj Colonokra és bal­let iskolára, ma- 3 LJ ganórákra beiratkozni Rozsét- 0 Q utca 4., földszint 4. sz. alatt lehet, rt ■ □□□□□□□□□□□a

Next