Ellenzék, 1923. július (44. évfolyam, 145-170. szám)

1923-07-29 / 169. szám

ELLENZI­K Keleteurópa a XV. század elején A korszakot, melyről rövid ismerte- t­ést közlünk, a török hatalom diadal- I­nas előnyomulása jellemzi. Vele szem­lén Európa meglehetősen készületlenül illott s teljes nagyságában a kö­zvet­­enül fenyegétért államokon kívül más sem is értette meg a veszedelmet. A legközvetlenebbül érdekelt byzánci tószdzsdv a végét járja. Ügyes diplo­máciává igyekszik ugyan felhajtani a örök minden ellenségét, de sorsa meg­­y pecsételve, el nem kerülheti, leg­­­tebb elodázhatja ideig-óráig. Maga pár is tehetetlen, birtoka a fővároson civül egészen jelentéktelen. Sismán az trnovói bolgár cár, tehát az egykori Jffis *Sátár birodalom egyenes örököse, örök hűbéres, Viddin is útban van Ilihez a sorshoz. Szerbiában még vajda igyan Lázár, de a valódi ur Tvartkó­i bosnyák király, Nagy Lajos magyar králynak, illetve özvegyének közeli ro­­kona. Havasalföldin az Öreg Mircea uralkodik, a nehéz viszonyok közt böl­csen érvényesítve érdekeit Ura a sze­­érai bánságnak (Oltenia), Amiás és bogaras hercege, mely birtokok révén­­ magyar király hűbérese, hatalma alá artozik az Alduna mindkét partja Szu­­­sztria várával és Dobrotics országával shogy utolsó független fejedelméről a mai Dobrudzsát akkor hivták. Mircea politikai célja ez: a közös veszedelemben hűségesen megállani a keresztyénség oldalán; azonban a nyu­­gati keresztyénségnél általános hűbéri szellemmel szemben megőrizni a maga cselekvési szabadságát, országa függet­­enségét és területét lehetőleg gyarapí­­ani. Mohlovában előbb Musata István, majd 1401-től harminc éven át Jó Sán­­dor a fejedelem. Mindketten lengyel tübéresek, de csak kényszerűségből és szlvesen kacérkodnak a­ magyar király­­yal. Természetesen azzal a számítás­ul, hogy a két versenyző nagyhatalom között, ügyes hintázással, lehetőleg a saját politikájukat érvényesítsék, jó vándornak ez nagyjában és általában sikerült is. A két nagyhatalom Lengyel és Ma­gyarország rokoni civódásokban kedé­­geskedik. Amott Hedvig, ernyt Mária, Nagy Lajos király örököse. Hedvig csakhamar férjhez ment Jagelló litván eledelemhez, aki a jó parthie kedvéért áttért a katholikus vallásra (addig po­­gány volt) A két ország egyesült, meg­­szeret­te Halicsot, mely Ociuig a magyar érdekkörbe tartozott és elhatározó be­folyást gyakorolt Moldovára. Hedvig — nővérének, Mária királynőnek korai fialása után — jogot formált Magyar­­országra s ez­­eközül a nézeteltérése­ket. Magyarországon Luxemburgi Zsig­­m­ond, a nagyműveltségü IV. Károly német császár és cseh király, aki a Szent György szobrot a kolozsvári testvérekkel csináltatta, a prágai né­met egyetemet alapította stb.) meg­nyerő modorú, szép, okos és bátor­­ ha uralkodott. A kiváló képességekkel megáldott és vállalkozó szellemű fiatal­­ király jellemének azonban a kelleténél több volt az árnyalata is. Hiú és sze­szélyes, nem szokása a dolgokat végig gondolni és főleg hiányzott belőle a kitartás ahhoz, hogy megkezdett ter- Tk'L veh*t ,is vigye- Ez jellemzi a örök kérdésben való eljárását is, ho­lott volt idő, mikor a török európai terjeszkedésének meggátlására komo­lyan lehetett volna gondolni, egyfelől a török birodalom belső zavarai, más­felől egész Európa lelkes fellángolása miatt. Az alkalmat azonban elmulasz­totta. Igaz, hogy helyzetét nehezítette a lengyel rokonság részéről soha meg nem szűnő aknamunka, másfelől azon­ban az is kétségtelen, hogy bátyja halála után, ki atyjuk után német császár volt, folyton nyugatra kacsin­gatott s a német császári koronát va­lóban sikerült is elnyernie. (1410.) Már pedig a török komolyan fenye­gette a Dunamentével határos orszá­gokat. A rigómezei nagyfontosságu üt­közet után (1389), melyben szerb, bostyák, román, magyar és albán csa­patok szenvedtek vereséget, a Balkán­félsziget majdnem egész északi része török uralom alá került s úgy Magyar­­ország, mint Havasalföld közvetlenül veszélyeztetett terület lett. Ezt az al­kalmat ragadja meg a lengyel király, hogy Mirceát a maga szövetségébe vonja. Bár az utóbbi nagy igényűnek mutatkozik, a szövetséget 1391-ben — a moldvai fejedelem közbenjárásá­val — meg is kötik. Mircea azonban kiköti, hogy Zsigmonddal — aki ellen a szövetség éle irányult — a lengyel király nevében ő tárgyaljon. Ezzel biz­tosította azt, hogy a szerződés érvé­nyesítésének időpontját ő határozza meg. Mivel pedig Zsigm­ond erélyesen készülődött a török ellen, Mircea hall­gatott a szerződésről s a magyar ki­rállyal együtt készülődött. Az új keresztyén lengyel királyban azonban erősebb volt a gyűlölet só­gora ellen és a vágyakozás Magyar­­ország megszerzésére, mint a keresz­­tyénség érdeke iránt való érzék. Kö­vetséget küldött tehát Drinápolyba a szultánhoz, hogy a Magyarország elleni közös támadást megbeszéljék. Mircea tudott a szövetségről és az Zsigmond­­nak is fülébe jutott. A lengyelek a titok elárulásával Mirceát gyanúsították, habár ez nem bizonyult reá azóta sem. De hogy a szultán meg nem tá­madta, azt csak annak köszönhette, hogy az ázsiai birtokait fenyegető ve­szedelem miatt a szultán megszakította Bulgárián át megkezdett diadalmas előnyomulását Mircea tudta, hogy ami késik, az még nem marad el. A következő év­ben tehát ő támadta meg a törökök­nek hódoló Bulgáriát. Az Ázsiából visszatérő szultánnak eggyel több oka volt, hogy még abban az évben (1394) hatalmas sereggel átkeljen a Dunán. Vállalkozását a Rovine ingoványai akadályozták ugyan, de Mircea még sem tarthatta magát. Argeșen át visz­­szavonul tehát s miután értékeit ma­gához vette, Erdélybe Zsigmond vé­delme alá menekül. Nyomában a szul­tán Brassóig pusztít, majd — miután Vládot tette meg Havasalföld fejedel­mének — visszavonul. Ez a Vlád ké­sőbb a lengyel királynak, „mint a ma­gyar trón jogos urának" hűbéri esküt tesz. Minthogy pedig ugyanakkor Mu­­rata István moldovai fejedelem szintén a lengyel hűbérese, mindkét román fejedelemség a török-lengyel hatalom­kör szolgálatába állott. De csak idő­legesen. Zsigmond előbb István moldovai fejedelem ellen vonul. (1595.) Utóbbi kénytelen hűségesküt tenni a már fő­városát fenyegető magyar királynak és évi adó fizetésére kötelezni magát. De már a következő évben a lengyel ki­rállyal szemben vállal kötelezettséget arra, hogy őt mindenki, még Mircea ellen is segíti. Zsigmond és Mircea között viszont Brassóban jön létre szerződés a Duna-vonal védelmére nézve. Még abban az évben egyesült erővel be is törnek Havasalföldre, me­lyet Kisnikápoly (Turnu-Magurele) vi­dékéig megtisztítanak a török hűbéres Vlád csapataitól. Amint azonban a Posada hegyei közé jutnak, velük is megismétlődik a Károly Róbert esete, ámbár kisebb mértékben. De Vládot nem sikerült elűzniök. A vállalat félsikere után be kellett látniuk, hogy a török kérdés gyökeres megoldásához Európa segítségére van szükség. Zsigmond ezirányú felhívása nem is maradt eredménytelen, bár a támogatás nem nyilvánult meg a kellő mértékben. Bizonyos, hogy a keresztes háborúk óta Nyugateurópa nem moz­dult meg olyan egységesen, mint ez alkalommal. Legtevékenyebb a pápa, kinek hívó szavára egyedül Francia­­országból 10.000 lovag vett részt a vállalkozásban. A hadsereg, mely 1396- ban a török ellen indult, mintegy 80.000 főből állott. Előbb Viddint foglalták el, majd Nagy-Nikápolyt fogták ostrom alá. De a váratlanul rájuk csapó „vil­lám", ahogy Bajazid szultánt népe hívta, kétszer nagyobb hadseregével, megsemmisítő csapást mért a keresz­tyén hadra. Maga Zsigmond király­­ csak hajón tudott elmenekülni — az akkor még görög — Konstantinápolyba, onnan tengeri után Dalmáciába, majd haza. Mircea szerencsésen megmene­kült Stibor vajdához, aki a fősereg előnyomulásával párhuzamosan Brassó felől eredményesen támadta Vladot A következő évben el is fogta s így Mircea ismét visszaülhetett jogos tu­lajdonába. A török veszedelem egy­előre elsimult. Említettük, hogy a halódó görög császárság minden eszközt megraga­dott a török hatalom gyengítésére. Most a Belsőázsiából forgatagként elő­törő mongolokat bérelte fel Bajazid ellen. Váltakozó sikerrel vívott több csata után Bajazid elhatározó veresé­get szenvedett Angoránál (1402) Ta­­merlán (Tamerlán—Timur Lenk—Sánta Vas) mongolaitól. Sőt maga is Tamer­­lán fogságába esett, aki minden gaval­­léros, sőt emberies érzést arcul ütve, a szultánt ketrecbe záratva mutogatta birodalomszerte. A megalázás és szen­vedés nemsokára meg is hitte a sze­rencsétlen rabot. Bajazid veresége és fogságbajutása nagy csapás volt a török birodalomra. Ha ekkor sikerült volna a nyugatot egyesíteni és igy fellépni ellene, félezer esztendő törté­nete egészen más folyamatot vett volna s ma ki tudja, hol állana Eu­rópai? Azonban Zsigmond, aki erre az egységesítő lépésre hivatott lett volna, egyelőre mással lett elfoglalva. Ma­gyarországon lázadás tört ki, melyet Nagyváradon, Szent László sírjánál hirdettek ki (1403) s a lázadók Zárá­­­­ban meg is koronázták Nápolyi Lászlót.­­ A lázadás leverése után nemsokára (1410) német császárrá választották, ami — kivált a nyugati egyház bajai miatt — újabb gondot jelentett szá­mára. Mircea hamar észrevette, hogy Zsig­mond nem sokat gondol a kelettel s 1403-ban új szövetséget kötött Lengyel­­országgal. Beavatkozott a török trón­viszályba is s Bajazid két fia közül Musa herceget támogatta Szulejmán­­nal szemben. El is ért annyit, hogy Musa két éves (1411—1413) uralma alatt a török oldalról biztosítva, felve­hette a lengyelekkel a Magyarország ellenes politika fonalát Mikor azonban Szulejmán elűzte fivérét, egyúttal a dunamenti román várakat (Giurgiu, Isaccea és Sulina) is hatalmába kerí­tette. A török krónikások arról is tud­nak, hogy Mircea három évi adót egyszerre fizetett ki a töröknek s egyik fiát kezesnek adta. Mivel kisebbik fiá­ról, Dánról tudvalevő, hogy eleinte török szolgálatban áttolt, ez az elbe­szélés igen valószínű. Támogatja az is, hogy amikor Mircea halála után a nagyobbik fiú Mihály, kit atyja már élete utolsó éveiben társul vett maga mellé az uralkodásban egyedül ma­radt, Dán török támogatással betört Havasalföldére s ott mindjárt akadtak, akik melléje álltak. Mihály az erdélyi vajdához fordult segítségért és egy hosszú polgárháború indult meg, mely­­ csak a szultánnak 1421-ben történt halálát a török birodalomban követő , trónviszályok alatt enyhült némileg. Dán látván, hogy a töröktől nem nyerhet támogatást, merész fordulattal Zsigmondnak ajánlja szolgálatait és elismeri hűbéruraságát. Most már együtt támadnak és a dunaparti váro­sokat egész Szilisztriáig elfoglalják. Mihály nem találja fel ily hamar ma­gát . Murav az uj szultán Rádut küldi az országba, aki elől Dán Er­délybe menekül, majd a megindult polgárháború sodrában eltűnik. Zsig­mond, aki egyidőben személyesen ve­zeti a támadást, a német lovagrend­nek Szörény­várba (Turnu Severin) és Chiliába telepítésével is kísérletezik, de eredménytelenül. Dán után Zsigmond Mircea termé­szetes fiát, Vlad Dracalt támogatja, aki „Ördög" melléknevét kegyetlensé­gével érdemelte ki. A szultánnak 1433.­­ évi, egészen Erdélyig terjedő betörése­­ alkalmával török fogságba került, akik­­ Gallipoliba hurcolták. Azonban sikerült­­ ellenlábasát megöletnie s magát a szultán kegyeibe annyira bejátszania,­­ hogy ez őt ismerte el fejedelemnek­­ . ­3 Cluj-Kfziomár, 1913, szt Tstcs 29 ||A3 I Párisién: I­­­ mii na havi ágjegyzéke: I BUvidáru osztály: 1 matring fehér D. M. C. 5.— L | 1 karika kutyanyú séma 400 Jard II*— , | ,1 gom­palyag Peik­­o*— , , 1 | 1 gombolyag iskolai kötő­­! ' pamut 7*— , J 1 matring Aida JS*— „ , % 1 gombolyag horgolócérna ti*— „ % 1 pár női harisnya 2Br— , J 1 pár női harisnya divat­tá színben 45*— „ , » 1 drb. női Ing 70*— „ ] « 1 pár gyermekharisnya 12'— , , fi 1 drb. divatdv 23'— „ , ff 1 drb. hímzett zsebkendő 17.— , 3 1 drb. női alsószokny* ISD*— , , M 1 drb. gyermek kötény tó*— , , 1­­ 1 drb. gyermek grenadin ruha llíN­ , ■ Férj divatosztály: ' ’ férfi divating 2 gallérral la ' 1 ! minőségű 248*— „ , 1­­ férfi fehér ing 195*— , ■ | férfi apacs­ing 246*— „ ' férfi alsónadrág, hossza 120*— s , férfi zsebkendő 12*— „ ‚ férfi lágygallér r .­­ férfi zokni jt­SO „ , férfi szalmakalap ISO*— , ‚ férfi posztókalap 204­— „ ' férfi nadrágtartó 28*— „ ‡ 1­­ férfi fürdődre** 20— „ › › | férfi fürdőnadrág 35*— , \ 1 • férfi flór­ing és nadrág 184*— , . H férfi nyakkendő 12’— „ | | Somot teniisacipők­, ! | szandálok legolcsóbb t árban kaphatók. I Üveg- és parcellásosztály:! H Vizes pohár 3-30 „ ! H Dux patent befőtte* üvegek­et teljesen felszerelve 26— „ • '£ Ugorkcás üveg literenként 3*— „ ' ff Befőttes üveg literenként 2*— , , % Csésze aljjal, jó minőség® P*— , 1 » Dupla erős tányér 20­— B ff Dupla erős desseff 13*— „ ! % 6 személyes ebédlő készlet 1.35?*— ! » 6 személyes kávés készlet 480­— , ; H 6 személyes fekete kávés , S készlet 188*— , ; |g Mosdó késsietek, gyors- f­a főzök, vasalok stb. lég- ■ 1 olcsóbb árban kaphatók. ; i Gyermekjáték osztály: : % Gyermekjátékok, gyermekkocsik fel- i g tűnő olcsó árban Il­ — Úgyszintén , || borondok és utazó kosarak, o o 1 m Mindenki saját érdeke­­i­ben bevásárlás alatt te­­­­kintse meg áruházunk­­ árait ! 1 n %%%\ « |­V §

Next