Ellenzék, 1923. szeptember (44. évfolyam, 197-221. szám)
1923-09-01 / 197. szám
1923. szeptember 1. szombat ———————————ta—BW——— ■■■•■■MMHnHBHaBanaaiMaBHaHMHMaiD Huncut az, aki nem tudja, hogy mi itt Nagyrómadialán a legteljesebb demokrácia hazájában élünk. Hogyne ?! Hiszen itt nincs sem tekintetes, sem nagyságos cím, a prefektus nem méltóságos és a miniszter is egyszerűen: „Úr“. De ugyancsak „úr“ az utolsó hivatalszolga “ is, ami kissé furcsán hangzik ugyan, de azért mégis csak szép dolog ám, hogy a miniszternek semmivel sem jár tobb cím, mint a minisztérium portásának. Ami igaz, igaz és igazán nem akarjuk letagadni a valóságot , nem volna semmi értelme. Akinek ez a demokrácia, legyen boldog vele. Mi azonban tudjuk a közmondást, hogy gyermeket játékkal, asszonyt szép szóval lehet megnyerni. És mi ilyen játéknak tartjuk a mi demokráciánkat. Külszínnek, mely alatt a demokráciával homlokegyenest ellenkező irányzat érvényesül. Itt van mindjárt a közoktatásügy. Ez a terület, mely a legfeudálisabb korban is teljesen demokrata szellemű volt, mert az egyház kezében volt; Isten országában és ő előtte pedig mindnyájan, feltétel nélkül egyenlők vagyunk. Isten megszabta mindenkinek a maga tehetségadagját és bűn volna annak érvényre juttatását megakadályozni. Sőt előmozdítani kötelesség. Ahogy a názáreti ács fiából Megváltó lehetett, azonképen nőhette ki magát a salernói ácsmester fia, VII. Gergely pápa képében, a Krisztus földi helytartójává. S ha igy volt ez a „sötét" középkorban, mikor senki sem hirdette a demokráciát, még inkább így volt a Reformáció után, a protestáns egyházaknál, ahol a legkiválóbb egyházfők bölcsőjét igen ritkán ringatták nemcsak palotában, de még udvarházban sem. S bizony igen gyakran egy kosár helyettesítette a bölcsőt, mint annak idején Mózesnél. Már ezután egészen másként lesz. A demokráciával átitatott kormányzatunk bölcs intézkedései alkalmasak arra, hogy a népi rétegek előnyomulását megakadályozzák. Minden látszat szerint ez is a cél. Mert mi egyéb okból kezdenék már a negyedik elemi elvégzése után a kettős akadályt felállítani azok elé, akik középiskolába akarnak lépni?! Csak,valamivel indokoltabb, de távolról sem demokratikus intézkedés a negyedik középiskolai osztályt végzettek képesítő vizsgálata. Az egyetemen kívánt felvételi vizsga pedig az egyetemi tanszabadság elvé,nek egyenes megsemmisítése és az egyetemnek szakiskolává degradálása. Különösen azzal a megszorítással, hogy rendkívüli hallgató senki sem , lehet s hogy más korbeli előadásokat, mint amire beiratkozott, senki sem hallgathat. A külföldi nagy egyetemeken tekintélyes urak, előkelő hölgyek iratkoznak be, műtörténeti, történeti, bölcsésszeti és politikaielőadások hallgatására. Nem azért, hogy oklevelet szerezzenek — mert az más kérdés s az egyetemen csak nyűgös teher — hanem azért, hogy tanuljanak s az életben érvényesítsék. Mi jogon lehet egy állampolgárt megakadályozni abban, hogy a legilletékesebb helyről szerezzen tudást, ha neki az a tudás nem , hivatalos, hanem csak magánhasználatra kell ?! Épen ilyen jogtalan a másik rendelkezés. Miféle ráció lehet abban, hogy egy jogász, aki mondjuk jogbölcse-setre készül, ne hallgathasson a bel- csészéjén történelmet, filozófiát, pedagógiát ? Vagy az, aki római jogász akar lenni, ne hallgathasson római történelmet és régiségtant ? Ugyanezt meg lehet fordítani a tanárjelölt szem-jpontjából s igy tovább. " Még az sem szerencsétlenség, ha ugyanaz az ember egyszerre két diploma megszerzésére törekszik, pl. tanári és ügyvédi diplomára. Ha tehetsége és szorgalma van hozzá, miért ne tehetné ? Hát az egy diploma után való munkálkodásból fennmaradó energia fölöslegét inkább kávéházban, kártyaasztalnál vagy utcai botrányok rendezésében fecsérelje el ?! Micsoda ésszerű akadálya lehet annak, hogy valaki, akinek tehetsége f és szorgalma van hozzá, a két ember munkáját végzi el ? Különösen akkor, amikor az életben széltében látunk embereket, akik két, sőt több hivatalt töltenek be. Leggyengébb kifogás az, hogy egyszerre nem lehet két pályára becsületesen készülni. Átlagembereknek — igaz — nem lehet. De hát az egyetemek kizárólag átlagemberekért vannak, sőt azért, hogy az átlagon felülemelkedőket erőszakosan lenyűgözzék?! Aligha. Ellenben ott vannak a képesítő vizsgák; tessék ott alaposan vallatóra fogni, különösen az ilyen túlambiciózusnak látszó embereket. Ez igenis nemcsak joga, de kötelessége is az illető bizottságoknak. De ex principiis megakadályozni: jogtalanság,sőt több, erőszakos visszaélés. Minden egyetemnek dicsősége, ha külföldi hallgatók keresik fel; minél többen vannak, annál nagyobb dicsőség. Az aztán az illető hallgatók magánügye, hogy megértik-e az előadásokat vagy nem ? Ha jól tudjuk, épen az itteni egyetemen vannak tanárok, akik állandóan franciául adnak elő. Hátha azok hallgatása a céljuk, semmi más. Miért elzárni előlük az utat ?! Félni lehet tőle, hogy a külföldi nagy egyetemek hasonló akadályokat gördítenek a romániai állampolgárok elé. Abból pedig a tudományos utánpótlásnak feltétlen nagy kára lesz. Egyáltalán az egyetemeken életbe lépő új rendszabályok nem szolgálják a tudomány érdekeit és antidemokratikusak. Mindkettőnek valóságos meghamisításai. A magyar kölcsön ügyében Benes elfogadta az olasz és angol álláspontot Lemondott az ellenőrzésről és a jóvátételi fizetésről — Csehszlovákia nem tör Magyarország ellen. — Eloszlatták a cseh—olasz félreértéseket — Az Ellenzék bécsi távirata — A római Messaggero Benes és Mussolini tárgyalásairól hiteles forrásból közli, hogy a tárgyalás legfőbb pontja amagyar kölcsön kérdése volt. Ismeretes, hogy a cseh kormány ellenezte a "magyar kölcsönt, később azonban megváltozott magatartása s hajlandó volt a kölcsön engedélyezéséhez hozzájárulni, ha a kölcsönösszeg egy részét Magyarország a jóvátétel fizetésére fordítja. Az angol kormány ezt ellenezte s az olasz kormány is csatlakozott az angolok álláspontjához. Benes a tárgyalások folyamán kijelentette, hogy lemond a a kölcsön ellenőrzésének kívánásáról és arról, hogy a kölcsön egy részét jóvátételre fordítsák. Ezek után a magyar kölcsön elintézése a Népszövetség ülése után nem késhetik soká. A cseh külügyminiszter kötelezőleg kijelentette, hogy Jugoszlávia az egykori osztrák-magyar dunai flotta egy részénekátvételéért a jóvátételi pénztárnál fennálló tartozását, mely 512 millió aranykoronát tesz ki, a legrövidebb időn belül kifizeti. Bratianu Vintila tervei a külföldi kölcsönre nézve Januárban lesznek az érdemleges tárgyalások — Az Ellenzék tudósítójától — A pénzügyminiszter titokzatos elzárkózottsággal érkezett vissza külföldi útjáról. A tulajdonképeni sikertelenségét az angol alsóházban és a Lordok Házában lefolyt vitákból tudtuk meg. Ezeknek nyilvánvalókká válása után Bratianu Vintila részint elmondotta, részint a liberális sajtó útján tetette közzé a maga álláspontját és az angol közvéleménnyel szemben azzal védekezett, hogy érdekeltség beszél belőlük. Olyan egyéniség, aki a pénzügyminiszterrel közelebbről nem érintkezett, a következőket beszélte el a kaptának: — Bratianu Vintila azt tartja, hogy köteles a külföldön elért sikereit teljes diszkrécióban tartani. Járt Parisban, Rómában és Londonban, hogy nagy ügyletek kötésére készítse elő a talajt. Semmiféle kölcsönt sem kért. A legnagyobb pénzintézetekkel lépett összeköttetésbe, elsősorban pedig az államok részéről kiváltságolt bankokkal. Előadta Románia helyzetét és ismertette a közelebbről készítendő állami költségvetést, kifejezést adva annak is, hogy a belföldi adósságokat már szeptember elsejétől kezdve az állam belföldi jövedelmeiből fogja fizetni, úgy hogy egy év folyamat alatt a belföldi adósságokat teljesen kiegyenlíti és ezenkívül a kül-földön lévő kötvények szelvényeit is kifizetik. ' — “"Amidőn aztán ilyetén képez, igazolja hogy az ország a saját forrásaiból befolyó jövedelmekkel rendez Cluj-Kolozsvár, 44. év, 197. szám .érkesztőség: Strada I. Bratianu Számonként 2 lej. Bukarestben 2’50. Odrásy u. 22. szám. Kiadóhivatal: AtonimHo • RADTHA MI VT ISQ Előfizetés: havonta 49, negyedévre a tüs-palota. Telefonszámok: Szer- Alapította: KAKI HA IVtbhLUb 110, félévre 210, évente 403 lej. Megvesztesség: 9. sz. Kiadóhivatal: 109. jelenik hétfő kivételével mindennap. • ——winiriiTiHTnrTihm ti in rm fTT"TffltTin— ....... » mi—— ......Tinin TTinnr if—r—Biiiw nmtw—nrn MiMMTMBB^MWT'ITWm'TniWgWTIiiltf'iri'llVTlIM Mi III 111 t*WB*"JWMWwg heti anyagi viszonyait, akkor fogja a külföldi pénzintézeteknek megtenni ajánlatát, hogy az állammal egyenlő jogosultság mellett és ellenőrzést is gyakorolva vegyenek részt az ország helyreállításában. Bratianu nem túlságosan sieti. Néhány hónapig késik még művelete megkezdésével, abban a reményben, hogy január hó folyamán a külföldi bankoktól igen előnyös feltételek mellett nyerhet ajánlatokat. Januárban lesz ezekkel a nagy pénzintézetekkel az érdemleges tárgyalás, amely kapcsolatban fog állani a földgázzal, petróleummal stó. Bratianu Vintila majdnem bizonyos benne, hogy az állam helyreállításához szükséges külföldi pénzsegítséget megkapja. Midőn így több milliárd kerül az országba, meg fog indulni az ország helyreállításának nagyszabású művelete. Természetes, hogy mindenekelőtt a vasúti hálózat kellő átalakítása és újjáépítése lesz az első munkálat. Ezek után a Lapta szerkesztője azt a kérdést intézte a fentebbiek elmondójához, hogy várjon sikerül-e Bratianu Vintilának ez a terve, mivel az is előfordulhat, hogy a kormányról távoznia kell. — Csak néhány hónapról van szó, — felelte Bratianu Vintila terveinek ismerője. — Ennyi ideig a liberálisok tartani fogják magukat a kormányon. Az utódoknak viszont nem lesz panaszra okuk, mert rendelkezésükre fog állani a helyreállításhoz szükséges pénz. — Följegyezzük ezeket a nyilatkozatokat, — fejezi be a Lapta - arra gondolva, vájjon nem állunk-e újból Bratianu Vintila üres illúzióival szemben ? WWWWWWWWWWWAAAAWW Jugoszlávia megkapja a Baross-kikötőt Belgrádból jelentik . A minisztertanács mai ülésén felolvasták a Rómában ülésező paritásos bizottság jugoszláv tagjainak jelentését. Az új terv szerint az SHS királyság megkapná ugyan teljes egészében a Baross-kikötőt és a Rljecsina deltát de ezzel szemben kötelezné magát Fiuménak magának bizonyos gazdasági támogatására Magának Fiuménak kormányzását még egy évig egy vegyes jugoszlávolasz bizottság kormányozná, míg rendes viszonyokhelyreálltával, választások megejtése után egy legális fiumei kormány venné át a független város kormányzását. Ezt a megoldási lehetőséget Belgrádban meglehetősen kedvzően fogadták. A magyar miniszterelnök genfi útja „ Budapest, aug. 31. Gróf Bethlen István miniszterelnök ma este a fővárosba érkezik. A miniszterelnök csupán néhány napig marad Budapesten, s azután elutazik Genfbe, hogy résztvegyen a Népszövetség ülésén. Még nem történt döntés abban az irányban, hogy gróf Bethlen Istvánt külföldi útjára elkíséri-e Kállay Tibor pénzügyminiszter. Erről, valamint más, fontos politikai kérdésekről, ezek közt elsősorban arról, hogy mily hosszú szünetet kapjon a nemzetgyűlés, a miniszterelnök részvételével a holnap és holnapután megtartandó tanácskozásokon fognak dönteni.