Ellenzék, 1923. szeptember (44. évfolyam, 197-221. szám)

1923-09-01 / 197. szám

ELLENZÉK Bombas nyíltan szeretne beszélni Csak a faj­védelem ér valamit. — Miért hagyta cserben Gömbös a kormányt ? — Szabályozzák az áru-uzsorát — Az Ellenzék budapesti tudósítójától — A magyar nemzetgyűlés mai ülésén Gömbös, az ellenzéki blokk vezére Szilágyi Lajost aposztrofálta. Kijelen­tette, hogy lesz még idő, amikor nyíl­tan és melléktekintetek nélkül elmond­hatja a fajvédelem programját, amely egyedül hivatott a magyar nemzet megmentésére. És lesz idő, amikor nyíltan elmondhatja azokat az okokat, amelyek öt, Gömböst, a kormány egykori oszlopát, barátaival együtt arra kényszerítették, hogy szembeke­rüljön a kormánnyal. Strauss István a képviselők szá­mának csökkentéséről beszélt. Ezt a nagyfontosságú dolgot nem bízná a helyi érdekeltségekre. Beszél a fele­kezeti iskolák kérdéséről is és kijelenti, hogy az állam semmiféle szükséghely­zetében sem lehet tőlük meg­enni az államsegélyt. A legközelebbi ülés pénteken dél­előtt 10 órakor lesz. Ma délelőtt, a parlament ülése köz­ben Heinrich Ferenc elnökletével Bu­dapest valamennyi kereskedelmi tes­tülete küldöttségileg fölkereste a Ház­ban az igazságügyminisztert. Követel­­ék az uzsorabírósági rendelet eltörlé­sét. Nagy Emil igazságügyminiszter hangoztatta, hogy az új rendelet vol­­taképen semmi szigorítást sem tartal­maz az eddigi jogállapothoz képest A Kúria eddig is meghozta e szigorú ítéleteket. Az új eljárás bevezeti az ülnök és szakértő személyét, ennél­fogva kereskedelmileg szakszerűbb a réginél. A miniszter kötelezettséget vállalt arra, hogy legkésőbb szeptem­ber tizedikén ankétot hív össze abból a célból, hogy az árdrágítás bűncse­lekményét az anyagi jog szempontjá­ból körülírják. Heinrich Ferenc, mint a küldöttség elnöke megnyugvással vette tudomá­sul azt, hogy az igazságügyminisztert nem vezeti animozitás a kereskedők­­szemben 3 Cluj-Kolozsvár, 1993. szeptember 1 jelen a fiókok átkutatásánál, de ami­kor egy óra múltán visszamentem, Patrubány sorba mutogatva a Mold fiókjában talált „bűnjeleket“, egy cigaretta hasznis dobozban levő do­hányt a következő szavakkal tette elém: — Nézze ezt a dohányt ! Eb­ben méreg van. Belladonna levelekkel van megmérgezve! — Hiába néztem, bizony csak kö­zönséges dohányt láttam, belladonna leveleket nem sikerült felfedezni a dohány­szálak között. Patrubány azon­ban azóta is mániákusan hisz a bel­ladonnával mérgezett cigarettákban. Ennyit mondott Berényi ellenőr Mold József börtönbe jutattója, a mérgezésről és a belladonnás cigaret­tákról. A sok borzalom után józan, nyugodt előadása új megvilágításba helyezi talán az egész tömeggyilkos­­sági históriát is, amelynek újabb fe­jezetei ma még előreláthatatlanok. -fz. V Interjú egy pirospozsgás halottal A Mold-per „tizedik áldozata" nyilatkozik. — Nem igaz, hogy megmérgezték. Belladonna vagy májpástétom ? — A mérgezett cigaretták meséje — Az Ellenzék aradi szerkesztőségétől — Kirobbanás előtt az olasz-görög konfliktus Ultimátum Görögországnak — Súlyos feltételek­ — A görög kormány felelős az olasz misszió magjainak lemészárlá­sáért — Görögország nem hajlandó az olasz feltételeket teljesíteni — Az olasz hajóraj a Pireusz előtt A Mold-per napról-napra szaporodó aktái már egy szobát töltenek be az aradi törvényszék épületében. A szen­zációs bűnügyről megjelent cikkek sorozatából pedig egy hatalmas detek­­tívregény is kitelnék. Ebből a nagy szenzáció-halmazból legutóbb Barényi Géza CFR ellenőr titokzatos mérgezési esete került napvilágra. A mindenáron idegkínzó borzalmat feltálalni vágyó riporteri ambíció könnyedén vetette papírra, hogy Barényit a Mold-bű­n­­szövetkezet belladonnával megmér­gezte és a szerencsétlen CFR tisztvi­selő is eltűnt az élők sorából, hogy a Mold-áldozatok között ő legyen a ti­zedik. A hír érthető feltűnést és megdöb­benést váltott ki Aradon már csak azért is, mert Barényi egyelőre nem halt meg, sőt a legvirulóbb egészség­ben olvasta el a titokzatos mérgezési históriát és a hatásosan beállított ha­lálhírt. Hétfőn délelőtt — amikor még nem tudtam a tényállást — az aradi üzlet­vezetőség portása kérdésemre azt a meglepő választ adta, hogy Barényi ellenőr úr hivatalban van. Néhány perccel később már az elparentált, de el nem halálozott Mold-áldozat így adta elő a titokzatos belladonna mér­gezési históriát. — Nem tudom, hogy a lapok hon­nan vették az én megmérgeztetésem históriáját. Igaz, hogy súlyos beteg voltam, de véleményem szerint nem belladonna mérgezés, hanem egészen más körülmények miatt. Májpástétom — mint belladonna — Két héttel ezelőtt a leányom Paulisról, — ahol családom lakik, — bement Radnára vásárolni. Az egyik üzletben májpástétomot vett. A radnai m­ájpástétomból még akkor este meg­­vacsoráztunk. Másnap a maradékot én ettem meg. Azaz csak szerettem volna megenni. A pástétom ugyanis a nagy hőségben szint váltott és én az­­ elváltozott szinü külső rétegeket le­vájva, egyetlen falatot nyeltem le be­lőle. Többet már nem tudtam enni , kedvenc ételemből. — Másnap — folytatta a tizedik Mold-áldozat — már beteg voltam. Öt napon keresztül 39—40 fokos lá­zam volt. Nyomasztó fejfájás kínzott. És a hát közepétől a nyakszirtig sa­játságos merev görcs húzta össze az izmokat. Kezem, lábam béna volt. Az orvos csak csóválta a fejét, azt mondta, valami mérgezés. Ellenmérget azon­ban nem kaptam, csak kinint és haj­tókát Végre megszabadultam ezektől a kinző tünetektől is. Az egész idő alatt nem is jutott eszembe, hogy bárki, talán épp Mold megmérgeztetett volna. Szerintem a megromlott pástétom miatt lettem beteg. Megkérdeztem, hogy különben Mold­­nak volna-e oka öt láb alól eltenni, hogy esetleg a főtárgyaláson ne vall­hasson ellene. Barényi ellenőr úr így felelt: — 1921 júliusában Branyicskáról, ahol állomásfőnök voltam, az aradi üzletvezetőséghez rendeltek be szol­­gállattételre. Mold József volt a főnö­köm. Később a távirda felügyelőséget kettéosztották és Mold a biztosító-be­rendezések, magam pedig a távirda osztályfőnöke lettem. Január elején kezdődtek a leltár szerinti átadások. Azonnal láttam, hogy Mold keze alatt szabálytalanságok történtek. Az üzlet­vezető úr, akinek kötelességszerűen jelentést tettem, a rendőrséget bízta meg a visszaélések felderítésével, így került az én feljelenté­semre Mold József és Kelly László távirda-felvigyázó vizs­gálati fogságba.| *----Bizonyos, hogy Mold nagystílű ember, aki a vasutat súlyosan megká­rosította, akit azonban mégsem tartok olyan elvetemültnek, hogy ellenfeleit eltegye láb alól. '“-A belladonna mesében pedig nem hiszek. Én ismerem a belladonnával megmér­gezett cigaretták eredetét, nem tudok hintov a tümeggyilkosságokban. Az bi­zonyos, hogy a körülmények Mold ellen bizonyítanak, de a mérgezett cigaretták mesé­jét csak Patrubány felügyelő, a Mold-per vizsgáló­biztosa csempészte be a köztudatba. A mérgezett cigaretták meséje — Amikor Moldot letartóztatták, a vizsgáló bizottság — amelynek magam is tagja voltam — kimondotta, hogy Mold irodai asztalát is át kell vizs­gálni. Én tiltakoztam az ellen, hogy az ügy akkori állása szerint a kuta­tást megejtsük, azonban a többiek ra­gaszkodtak hozzá. Én nem is voltam — Az Ellenzék római távirata — Az albán határkijelölő bizottság olasz tagjainak legyilkolása — mint a helyszíni vizsgálat megállapította — a görög sajtónak Olaszország és az olasz misszió ellen folytatott állandó izgatására és becsmérlésére vezethető vissza. Az olasz kormány arra a meg­győződésre jutott, hogy a mészárlásért az erkölcsi fe­lelősség és az anyagi jóvátétel kötelessége a görög kormányra hárul. Az olasz miniszterelnök, tekintve az egész nemzet megbotránkozását, uta­sította athéni követét, hogy Görögor­szágnak a következő írásbeli jegyzé­ket nyújtsa át: Görögország a legmesszebbmenő sajnálatát fejezze ki­­az eseményeken. Ezt a legfelsőbb görög katonai ható­sága tartozik az olasz követségen meg­tenni. Az athéni katholikus székes­­egyházban ünnepélyes gyász­istentiszteletet tartsanak a le­gyilkolt olaszokért. Az isten­tiszteleten a görög kormány összes tagjainak jelen kell lenni. A görög flotta a pireusi kikötőben az olasz tengeri hadosztály előtt, melyet kü­lön e célból odaküldenek, tisz­telegni fog. Az olasz lobogó felhúzásakor a görög hajók 21 ágyúlövést adnak le, egész idő alatt pedig saját árbocaikon olasz zászlót kell viselniök. A görög hatóságok a legszigorúbb vizsgálatot indítják meg a helyszínen, melyen Peronne ezredes, az athéni olasz katonai attasé is részt vesz. Biztonságát a görög kormány garan­tálja. A vizsgálatot a feltételek elfo­gadásától számított öt napon belül be kell fejezni, a vétkeseket pedig halállal kell büntetni. A jegyzék átadásától számított öt napon belül a görög kor­mány ötvenmillió líra kártérítést fizet az olasz katonatisztek holttesteinek hajóraszállításakor, amely Previsa kikö­tőjében fog végbemenni. Olaszország megköveteli, hogy jegyzékében Görög­ország rövid időn belül válaszoljon. Londoni jelentés szerint a görög­­olasz válság politikai körökben s­úlyos aggodalmakat keltett. Az olasz hajóraj parancsot kapott, hogy induljon a görög vizekre. A nagykövetek tanácsa felszólította Nagybritanniát, Franciaországot és Olaszországot, hogy a Janinában tör­tént gyilkosság ellen tiltakozzanak s szólítsák fel Görögországot, hogy azon­nal indítson vizsgálatot. Londonba érkezett jelentések szerint a görög kormány elhatározta, hogy az olaszok ultimátum­szerű megalázó feltételeit visz­­szautasítja s azoknak módosít­­­tását fogja kérni. Athénban óriási az izgalom. A gö­rög sajtóiroda kommünikét tett közzé, melyben tiltakozik az olasz sajtó ama állítása ellen, hogy a görög lapok tervszerű izgatást folytattak Olaszor­szág és az olasz katonai határmegál­­lapító bizottság ellen. Az olasz kor­mány vádja óriási meglepetést keltett. Az olasz kormány cinkossággal vá­dolja a görög kormányt. A görög la­pok soha sem közöltek nyílt támadást a bizottság és annak elnöke ellen, annál kevésbé, mert a határmegálla­­pító bizottság jelentékeny földdarabo­kat ítélt Görögországnak. A kommü­niké visszautasítja azt az állítást, hogy a gyilkosság a görög hatóságok sze­­me láttára történt. Az olasz követelé­sek rendkívül súlyosan megszégyení­tők. Egyébként az sincs megállapítva, hogy görögök voltak a gyilkosok. A görög kormány mindent el fog kö­vetni, hogy a megtorlásnak eleget le­hessen tenni, méltányos elégtételt hajlandó adni, de olyan megalázó felté­teleket, amelyeknek a diplomá­­cia történetében párjuk nincs, nem fogadhat el. Eszerint az olasz-görög konfliktus a legkomolyabb stádiumba lépett, ha csak a görög kormány nem deferál az olasz álláspontnak. Milánói jelentés szerint ott a görög konzulátus ellen ma nagy tüntetést rendeztek s később a tömeg meg­támadta. A cégtábláját leszaggatták. Triesztben hasonló tüntetések vol­tak. A tömeg elégette a konzulátus bejáratánál kitett görög zászlót. Florenzban és több más városban tiltakozó népgyű­léseket tartottak Gö­rögország ellen. A hangulat egész Olaszországban rendkívül feszült Gö­rögországgal szemben. Drótnélküli táviró útján rendsze­res orvosi szolgálat. Stockholmból jelentik. Az orvosi konzultálásnak újabb módja jött már gyakorlatba: a a drótnélküli távíró útján adott orvosi tanácsadás. A svéd és norvég kor­mány már rendszeresen gondoskodott arról, hogy azok a hajók, amelyeknek fedélzetén nincsen orvos, bármikor orvosi tanácsot kérhessenek. Ha ilyen hajón valaki megbetegszik, a kapitány drótnélküli távhő segítségével Bergen vagy Gotenburg állomást hívja fel, amit norvég, dán, svéd, német, angol vagy francia nyelven tehet meg. Be­számol a betegség tüneteiről és ezt a táviratot vagy a városi kórházba vagy a gutenburgi nagykórházba továbbít­ják. Ugyanezen az után érkezik az­után a válasz a hajóra, ilyen orvosi tanácsadásért semmiféle illetéket nem számítanak. Legújabban a dán kormány határozta­ magát ilyen berendezkedésre. Dániában Dlaavand vagy Kopenhága állomása intézi el az ilyen drótnélküli táviratokat, választ pedig vagy az ebsjergi kórház, vagy pedig a kopen­­hágai tengerészkórház ad. táviratok ide angol, dán, svéd vagy francia nyelven intézhetők. Fiumei kérdés Róma, augusztus 31. A Corriera della Sera szerint a jugoszáv­ kormány el­határozta, hogy elfogadja az olasz ja­vaslatokat a fiumei kérdésben (Rador.)

Next