Ellenzék, 1923. október (44. évfolyam, 222-247. szám)

1923-10-02 / 222. szám

1923. október 2. kedd Szerkesztőség: Stratia­n Bratianu (Király­ u.) 22. szám. Kiadóhivatal: Státus-palota. Telefonszámok: Szer­kesztőség: 9. sz. Kiadóhivatal: 109. Alapította: BARTHA MIKLÓS Cltif-Kolozsvár, 44,4v, 222. rrf r mfjncr JuMáhtáJNÉtMáMk Számonként 2 lej. Bukarestben 2*50. Előfizetés: havonta 500, negyedévre 140, félévre 260, évente 500 lej. Meg­jelenik hétfő kivételével mindennap. fi leis Matei Németországban bajor diktátor felfüggesztett© a köztársaság védelméről szóló törvényt. — Kormányválság Berlinben. — A szocialista miniszterek Kahr el­távolítását követelik. — Újból megkezdődnek a szállítások Franciaországnak - Az Ellenzék tudósítójától — Minden nap új válságot hoz Németország életében Németország váratlan fordulattal közvetlen a szétomlás örvényének szélére jutott. Ma két diktatúra áll fenn Németországban, amelyek egymás ellen dolgoz­nak. Kahr bajor­ diktátor működése ugyanis aligha jelent egyebet, mint Bajorországnak a német nacionalisták uralma alá helyezését. A helyzet úgy néz ki, mintha Bajorországban máris monarchia volna, míg a bi­rodalom többi részeiben a köztársasági kormány létesített diktatúrát. A berlini kormány Kahr intézkedéseit úgy fogja föl, mint a biro­dalom provokálását. Oessler birodalmi hadügyminiszter eltiltotta a Völkischer Beobachter megjelenését nacionalista agitáció és háborús izgatás miatt, Kahr azonban hatályon kívül helyezte ezt a rendelkezést és megengedte a betiltott lap újbóli megjelenését Ezzel szemben a bajor diktátor felfüggesztette a köztársaság védelméről szóló törvény ha­tályát, ellenben megengedte a bajor monarchisták katonai ünnepélyét, amelyen Rupprecht is jelen volt és amelyen Rupprechtet Bajorország királyaként ünnepelték. A bajor diktátor ezen magatartása nagy egyenetlenséget­­keltett a berlini kormányban, amelynek dem­okratapárti és szocialista miniszterei követelik Kahr diktatúrájának megszüntetését, ellenkező esetben kilép­nek a birodalmi kormányból és a koalíció felbomlik. A helyzet változat­lanul komoly. Kahr diktátor a kommunista lapoknál házkutatást rendelt el, mely alkalommal nagy muníció­s* * * ffegyverkészleteket koboztak el. Frei­­bergben a munkanélküliek kifosztották az élelmiszerüzleteket. A rendet a Reichswehr-csapatok állították helyre. A birodalmi kormány hatályon kívül helyezte január 13-án kelt rendeletét, amellyel a jóvátételi számlára eszközölt szállításokat be­szüntette. A ruhr-vidéki jelentések szerint felelőtlen izgatók megkísér­lik ellenállást szítani a passzív rezisztenciát beszüntető határozat ellen, a lakosság többsége azonban dolgozni akar. Súlyos aggodalmat okoz a megszálló franciák magatartása is, kik már nem nagyon titkolják, hogy szívesen látnák a rajnai tartományok elszakadását Németországtól. Düsseldorfban a franciák vasárnap dél­előtt felszólították a lakosságot, hogy hagyják szabadon az utcákat a szeparatisták felvonulására. A szeparatista rohamcsapatok kijelentették, hogy a gyűlés megzavaróit, vagy a felvonulás rendbontóit fegyverrel fogják elnémítani. Düsseldorfban már napok óta az a hír járja, hogy a kommunisták támadást készítenek elő a szeparatisták ellen. ­­V FO­L­Y­ÓIRA­T * 1. Az egyházak akciója a bezárt iskolák érdekében Valószínűtlen a nyilvánossági jog visszaadása — Az Ellenzék tudósítójától — Angelescu közoktatásügyi miniszter iskolaügyi rendeletei hiteles szövegben vasárnap érkeztek meg az erdélyi ma­gyar egyházakhoz. A rendeletek, me­lyek tartalmát már ismertettük, kétség­kívül némi engedékenységet mutatnak a kormány eddigi iskolaügyi állásfog­lalásával szemben, de a legégetőbb iskolakérdést, az iskolák nyilvánossági jogának visszaadását még nem ren­dezte a minisztérium. Az egyházak vezetői hivatalosan csak most szerez­tek tudomást az iskolaügyi kérdés ilyen rendezéséről s most fognak ál­lást foglalni a rendelkezéssel szemben. A magyar egyházak értesülésünk sze­rint kérdést fognak intézni a mi­niszterhez, hogy mi lesz az is­kolák nyilvánossági jogával. A rendelkezés ugyanis nem mond semmit sem a szászvárosi és zilahi református gimnáziumok, sem pedig a közelmúltban betiltott elemi iskolák sorsáról. Az Ellenzék munkatársa érdeklődött egyházi körökben az egyházak állás­foglalása felől, innen azonban azt az információt kapta, hogy az egyházak központi vezető­ségei külön-külön fogják meg­tárgyalni a rendeletnek egyes pontjait s csak akkor nyilatkozhatnak hivata­los állásfoglalásukról, amikor ezeket a tanácskozásokat meg fogják tartani. Dr. Pteancu Sándor erdélyi közok­­tatásügyi vezérfelügyelő is visszaérke­zett Kolozsvárra. Felkerestük a vezér­felügyelőt s kérdést intéztünk hozzá az iskolaügyi problémákra vonatko­zólag. — A közoktatásügyi miniszter úr már lküldötte rendelkezéseit és ha­tározatait az egyházakhoz — mon­dotta Pteancu dr. — Semmi újabbat nem mondhatok, mert ez a rendelet kell irányelvvel álljon a magyar isko­­la­ előtt. Kérdést intéztünk Pteancuhoz, hogy mi lesz az iskolák nyilvánossági jo­gával s felhoztuk például, hogy a szászvárosi és zilahi református kollé­giumok, továbbá a betiltott székely­ M földi elemi iskolákba legnagyobb bi­zonytalansággal tekintenek az iskolai év elé. A vezérfelügyelő válaszában kijelentette, hogy egyelőre ezek az iskolák nyilvánossági jog nélkül kezdik meg műkö­désüket, mert a közoktatásügyi miniszter nem tett intézkedést a nyilvánossági jog visszaadására. A tankönyvek aprobálására vonat­kozóan Pteancu úr­ azt a kijelentést tette, hogy a tankönyvek legnagyobb ré­szét már aprobálta a közoktatásügyi miniszter, a többi könyveket most vizsgálják a kijelölt bírálók, akik jelen­tést fognak tenni a közoktatásügyi miniszternek. Amíg a vizsgálat folyik, a régi magyar iskolakönyvek marad­nak érvényben. A székelyföldi elemi iskolák ügyéről pedig csupán annyit mondott, hogy ez a kérdés a brassói tankerületi főigazgatósághoz tartozik s elintézéséről még nincs tudomása. — Pteancu vezérfelügyelő egyébként a napokban ismét Bukarestbe utazott, ahol az iskolaügyi probléma részlet­kérdéseiről fog Angelescu miniszterrel tanácskozásokat folytatni. Ennyit mondott nekünk az erdélyi­­iskolák főfelügyelője a függőben lévő iskolai kérdésekről. Szavaiból nem le­hetett kiolvasni, hogy történik-e most döntés az iskolák nyilvánossági jogá­ról, nekünk az volt az impressziónk, hogy a kormány egyelőre nem akarja visszaadni a nyilvánossági­­jo­gát s inspektorokat fog kikül­deni az iskolák felülvizsgá­lására. A magyar egyházak vezetői még egyszer kérni fogják ennek a kérdés­nek a rendezését Angelescu minisz­tertől s csak akkor derül ki, hogy a kormány csakugyan megértést tanúsít az egyházakkal szemben, ha ezt a kérdést kedvezően fogja elintézni, látni olyképen, hogy a kamatveszte­ség felének megfizetését a pénzinté­zetek magukra vállalják. Másik ága ennek a kölcsönügynek szintén igen komplikált. A kölcsönt a város megbízottai, Pap Julián volt polgármester és Dandea volt városi tanácsos tanácsi felhatalmazás nélkül vették fel és most a belügyminiszter a prefektus útján nyilatkozattételre szólította fel a város tanácsát, hogy a kölcsönt a két banknál milyen fel­tételek mellett helyezte el. A városi hatóságok szerint a mulasztás ebben az ügyben nem a várost, hanem a belügyminisztert terheli, amely tanácsi határozat nélkül folyósította a húsz­milliós kölcsönt a Banca Generala és Banca Albina jótállása mellett. Annak idején, mikor Kolozsvár város meg­bízottai a kölcsön lebonyolítása érde­kében Bukarestben jártak, a belügy­minisztérium szóbelileg utasította a Banca Nationalt, hogy a kölcsönt fi­zesse ki és a város a szóbeli utasítás alapján vette fel a húszmilliós köl­csönt, amelyből már kilenc milliót el is költött. A vizsgálat tehát — ha ugyan eddig jut a dolog — a városi hatóságok véleménye szerint csak a belügyminisztérium számvevőségének és nem a városi tanácsnak mulasztá­sát fogja megállapíthatni. A belügyminiszter számadást kavat el a városi kölcsönről A miniszter és a városi tanács egymásra hárítják a felelősséget — Az Ellenzék tudósítójától — Kolozsvár város tanácsát, jobban mondva a város pénzügyi bizottságát már hetek óta foglalkoztatja a kor­mány által kedvező feltételek mellett adott húszmilliós kölcsön ügye, amely­nek elhelyezése körül a Banca Gene­­rala és Banca Albin­a és a városi ta­nács között súlyos differenciák merül­tek fel a kamatok fizetése tekinte­tében. A város tanácsa a húszmilló köl­csönt ennél a két pénzintézetnél he­lyezte el, de mivel a bankok és a ta­nács között létrejött megállapodás nem volt elég világos, a bankok a megállapodás szerinti kamatfizetést megtagadták s ennek az volt a kö­vetkezménye, hogy a város súlyos kamatveszteségeket szenvedett. Egy­­időben már arról is volt szó, hogy a város a betéteket a két pénzintézetnél felmondja, de aztán tárgyalások kez­dődtek meg a bankok igazgatóságai és a városi tanács között s ezek a tárgyalások most olyan kedvező me­derbe terelődtek, hogy valószínűleg sikerülni fog a differenciákat elosz­ Benes és Skirmont harca a Népszövetségben Genf, október 1. A kisantant egységéről Európa na­gyon rossz benyomást szerezhetett Genfben. Ezt az egységet nem csak tárgyi okok, hanem az egyes államok vezetőinek személyi ambíciói is ve­szélyeztetik. A Népszövetség főtanácsában egy­ hely jutott az utódállamoknak is és Benes dr., Csehország külügyminisz­tere a világon a legtermészetesebb­nek tartotta, hogy ezt a helyet a kis­antant és Lengyelország képviseleté­ben éppen ő töltse be. A többi államok azonban egyáltalá­ban nem voltak elragadtatva ettől az eszmétől. Szerbia is tudott volna al­kalmasabb embert, Lengyelország pe­dig kiváltképpen nem tudta elfogadni azt, hogy Benes jusson ehez a nagy díszt és befolyást jelentő pozícióhoz, akiről aligha lehet feltételezni, hogy minden erejével a lengyel érdekeket akarja érvényre juttatni. Lengyel rész­ről tehát Benes ellenében jelölték Skirmunt külügyminisztert, akinek nagy kilátása is van arra, hogy az érdekelt tényezők ő mellette döntenek. A Népszövetség vezető hatalmai sok­kal szívesebben látnák Lengyelország reprezentánsát, akitől azt várják, hogy körültekintő tapintatával igazságkere­sésével és a Népszövetség szellemé­nek átérzésével és szolgálásával a Népszövetség munkálkodását sokkal nagyobb mértékben fogja elősegíteni, mint Csehország külügyminisztere, aki bebizonyította, hogy a maga pecse­nyéjét akarja a Népszövetség tüzé­nél is megsütni. Cseh részről most azt a hírt terjesztették, hogy Skirmunt máris visszalépett, ez azonban természetesen nem felel meg a valóságnak és re­mélhető, hogy a kulisszák mögött folyó erős harcból a lengyel delegá­tus fog győztesként kikerülni.

Next