Ellenzék, 1923. október (44. évfolyam, 222-247. szám)

1923-10-02 / 222. szám

ELLENZÉK 3 Csu.f-Kolozsvár, 1999. október 2 Megalakult a nacionalista román ügyvédek szövetsége Alakuló gyűlés Kolozsvárt. — Mit akarnak a blokk tagjai ? Nemzeti érdekek védelme és az anyagi helyzet javítása — Az Ellenzék tudósítójától — A kolozsvári megyeház nagytermé­ben vasárnap délelőtt 11 órakor gyű­lésre jöttek össze az u. n. román ügy­védi blokk tagjai, hogy megalakítsák a román nemzetiségű ügyvédek szövet­ségét. Az alakuló gyűlést megelőzően szombat este 9 órakor a városháza közgyűlési termében előértekezl­etet tartottak, ahol a kongresszus elé kerülő ügyeket vitatták meg és a tárgysoro­zatot állították össze. A tulajdonképeni kongresszus dél­előtt 11 órakor dr. Suciu János ideig­lenes elnök megnyitó beszédével vette kezdetét. Suciu hosszabb beszéd­ben fejtegette a­ nemzeti jellegű ügy­védszövetség megalakításának szüksé­gességét. Kijelentette, hogy ez a szö­vetség nem a jelenleg fennálló ügy­védi szövetség ellen irányul. Megál­lapítása szerint a román ügyvé­dek a csatolt területek kamaráiban domináló helyzetbe hozza a román ügyvédeket. Ezzel nem akarja a nem román ügyvédeket kifejezetten támadni, csak azt kívánja, hogy az ország ro­mán nemzeti jellege az ügyvédi ka­marákban is kifejezésre jusson. Az elnöki megnyitó szavait a meg­jelentek élénk tetszéssel fogadták. In­dítványára a kongresszus üdvözlő táv­iratot küldött a királynak. Programul szerint a vidéki delegá­tusok felszólalása következett. Ennek során Utalea polgármester szólalt fel elsőnek, aki mint volt ügyvéd és a város polgármestere üdvözölte az kon­gresszus tagjait és annak a reményé­nek adott kifejezést, hogy a kongresz­­szus munkájával a román nemzet nagyságát fogja szolgálni. Ezután Di­­mitrescu a prahovai, Enicescu a du­­rostori, Casoliteanu a ramnicul-val­­ceai, Paul kolozsvári ügyvéd a jassyi ügyvédek üdvözletét tolmácsolta, dr. Csobán Aura pedig a bánsági ügyvé­dek üdvözletét hozta. Dr. Breban a közjegyzői kamara, dr. Negus az ügy­védjelöltek és Pascu a román joghall­gatók nevében üdvözölték a kon­gresszust. Ezután dr. Franck­ Amos, a kon­gresszus előadója szólalt fel. Beszédé­ben annak szükségét hangoztatta, hogy a kormánynak kötelessége a­­romániai ügyvédeket a román nyelv tudásából levizsgáztatni. A vizsgáló­bizottságot az Ítélőtábláknál óhajtják felállítani. Tagjai lennének a kamarától kineve­zett és a román nyelvet tökéletesen bíró két ügyvéd és az Ítélőtáblának két tagja. A vizsgáló­bizottság az Ítélő­táblás elnök elnöklete alatt működne. Azokat az ügyvédeket, akik a román nyelvet nem bírnák tökéletesen, Francu javaslata szerint törölnie kellene az ügyvédek névjegyzékéből. Ezután dr. Román Valér, a szö­vetség ideiglenes főtitkára hosszab be­széd keretében fejtegette, hogy az utóbbi időben a román nemzeti eszme fejlődése visszamaradt. Hogy ezen a hibán segítsenek, javasolja egy ügy­védi szabad egyesülés megszervezé­sét „Román Ügyvédek Országos Szö­vetsége" címen. Ennek az egyesülés­nek a következő célokért kell síkra­­szállania: 1. jogtudományi körök fölállítása egy olyan román nemzeti jogrendszer megteremtése céljából, amely megfe­leljen az ország körülményeinek és a román nemzeti állam érdekeinek. 2. Biztosítása annak, hogy az ügy­védi kamarák, mint a román állam közjogi testületei, minden körülmények között megőrizzék nemzeti jellegüket és vezetésükben lenyűgözően érvé­nyesüljön a román többség. 3. Tagjai által arra kell törekednie,­­ hogy az ország törvényeit, amennyi­ben­ azok nem veszélyeztetik az állam alkotmányos elveit, hatályba léptessék és szentségként tiszteljék. 4. Biztosítani kell kölcsönös és test­véri segítség útján becsületes munká­val azt, hogy a román ügyvédek jó anyagi helyzetben legyenek, minthogy a faj érdeke az, hogy ügyes harcoso­kat biztosítson magának, akik anya­gilag függetlenül küzdhetnek a nagy nemzeti ügyekben. Román Valér javaslatához Chilezan Aurél szólott hozzá, aki a­ f elfoga­dásra ajánlotta. A kon..i­... is a ja­vaslatot egyhangúlag­­elfogadta. Elfo­gadta továbbá az alapszabály-terve­zetet s azután hatvan választmányi tagot választottak meg. Mi a magunk részéről már többször elmondottuk véleményünket a blokk törekvéseiről. Természetesnek találjuk, hogy az ügyvédi kamarák vezetésének túlnyomólag román kezekben kell lenniök. Erre azonban fölösleges olyan nagy apparátussal törekedni, mert ez úgyis mindenütt így van. A kisebb­ségi ügyvédek vizsgáztatása pedig éppenséggel fölösleges, mert hiszen a bíróságok tárgyalási nyelve úgyis ki­zárólag a román és amelyik kisebb­ségi ügyvéd nem bírja a román nyel­vet, az úgysem funkcionálhat. Ilyen rendszabályra különben sem volt se­hol példa, még a hírhedt porosz rend­szer sem alkalmazta 1871 után El­zászban. ­ Elfogták Európa betörőinek Egy káprázatos bűntettes-karrier vége. — A magyar Arzén Lapin szenzációs históriája. — Betörő-meghívottak a francia arisztokrácia báljain. — A gróf és az attasé kloro­formos merényletei. — Sikertelen a párisi rendőrség minden erőfeszítése. — Utolsó felvonás egy budapesti szállodában Az Ellenzék budapesti tudósítójától ismét lepergett egy izgalmas detek­­tívregény szenzációs filmje. Eddig zug­­b­ók írták nebulók számára Nick Car­­terek és Nobodyk hőstetteit, ma az élet talál ki lépten-nyomon olyan his­tóriákat, amelyek trükkjeikkel a legra­vaszabb regényíró-fantáziákat is meg­szégyenítik. A gentleman-betörő ma már nem Gaston Leroux kitalálása s a kifogástalan, frakkos, fehér nyakken­­dős rabló-arisztokraták már nemcsak a vászon vakító képein szövik tervei­ket milliárdosok kincseinek elemelé­sére, hanem poros rendőri akták szür­­kén-józan megállapításaiban szerepel­nek. A napokban Budapesten ért végg­et egy bűntettes karrier, melynek őse a rablóvilág legfényesebb álmait elérte s a világ legelőkelőbb társasá­gaiban szerepelt és hajtotta, végre,­­ előkelően lenézve a szegény, egyszerű sorsú halandók tömegeit — kápráza­tosan merész vállalkozásait. A regény első fejezete egy kis ma­gyar városban, Szombathelyen kezdő­dött. Hőse Faragó András, Kemp, amerikai táncosnő kloroformos ki­rablója, ki után Európa öt fővárosá­nak legkitűnőbb detektívjei hiába ve­tették magukat. Akkoriban azonban Faragó még nem volt nemzetközi hí­resség, akit a francia rendőri lapok rendőri riporterei a magyar Arzén Lu­­pinnek neveznek, hanem a vidéki ma­gyar dzsentri osztály egyhangú, csak néha-néha dáridókkal tarkított primi­­tív életét élte. ősi, nemesi családból származott, atyja gazdag földbirtokos s maga is 1920-ig kifogástalan ur volt. De túlságosan szerette a kártyát s a nőket, a régi vagyon maradványa nem volt elég az utód költséges passzióira s Faragó, hogy magát eltarthassa, egyéb képzettség hij­­ján, gazdatiszt lett. Az alantas helyzet azonban nem volt a lezüjlött úriember ínyére, Faragó a jövedelmeit egész sor szabálytalanság és vissza­élés hozadékával toldotta meg. A do­log kezdett gyanússá válni, félő volt, hogy a volt gentleman az igazság­szolgáltatás sújtó erejét is megilleti s ezért mivel katonai kötelezettségének sem tett eleget s a katonai hatóságok is körözték, búcsút mondott hazájá­nak és az osztrák fővárosba szökött. ■ Összeverődnek a betörő­gentlemanek Bécsben kezdődött a második fe­jezet. Nélkülözések, kétségbeesett ter­vek s azután találkozás néhány nagy­stílű kalandorral. A jövendő haditár­sak egymásra ismernek. A régi hiva­tásosak éles szemét nem kerülte el, hogy Faragót milyen kitűnően lehetne a céljaikra felhasználni és Faragóban megérett a terv, hogy alapozhatja meg velük új életét. A fölényesebb intelligencia a Faragóé volt, aki egész észrevétlenül kezébe kaparitotta a ve­zetést. A regény második fejezetében összeverődnek a banda tagjai, külső­leg valamennyien comme il fant gent­lemanek, kikből csupán a becsület hiányzott Faragó után a főszemély Horvát Menyhért, a volt kolozsvári fiú, ki hol mint Faragó titkára szerepelt, hol mint a brazíliai nagykövetség katonai attaséja operált az előkelőségek köré­ben. A többiek is mind kitűnő nevek, Zugán Vilmos, az állítólagos vegyész­doktor és hírhedt bankjegyhamisító, Frigla András híres szállodai tolvaj, Tolnay Siegfried, a háború utáni idők tipikus szélhámosa, ki­hamisított kivi­teli engedélyekkel okozott százmilliós károkat az osztrák államkincstárnak és Wetz Vilmos tanár, Európa legve­szedelmesebb csekkhamisítója, kinek ez a foglalkozás olyan jól hajtott, hogy milliárdokat harácsolt össze. Kifosztott szépasszonyok A harmadik felvonásban szinválto­­­­zás. Bécsben számos ékszerrablást követett el a társaság s azután Ber­linbe tette át székhelyét. Itt azonban már nem elégedett meg az egyszerű betörői sorssal, hanem sikeres kísérle­tet tett, hogy magát arisztokraták rang­jára emelje. Faragd átváltozott Klaus gróffá, Horváth Menyhért a titkára lett. Berlinből gyakori kirándulásokat tettek Wiesbadenbe, ahol a Palace szállóban Dreyfus Hedwig amerikai nőtől több millió dollár értékű ékszert emeltek el. Hogy gyanút ne keltsenek, gyakran változtatták működési tere­püket s nemsokára Wormsban ütöttek tanyát, azaz béreltek előkelő aparte­­ment­okat s egy vakmerő kloroformos rablótámadás után búcsúztak. A márka nagy zuhanása azonban kissé megzavarta terveiket. Ezzel a rongy pénzzel nem volt érdemes dol­gozni ilyen előkelő társaságnak. Fa­ragóék Párisba költöztek, ahol Fa­ragó átváltozott Ledeux báróvá. Ott mint a felső tízezer tagjai, könnyű­szerrel közelíthették m­eg az értékes ékszerek tulajdonosnőit s ezt a hely­zetüket alaposan kihasználták. Nem egy mulatós szép asszony rémülten konstatálta a mámoros bál után, hogy eltűnt százezreket érő collier-ja a grófok, bárók és hercegek, minisz­terek, diplomaták, attasék és püspökök exkluzív, finom társaságában. Ekkor történt, hogy kloroformos merénylettel elrabolták Kemp kisasszony amerikai táncosnő ékszereit s ezzel kissé el is vetették a sulykot, mert túlságosan felhívták magukra a rendőrség fi­gyelmét. Összegyűlnek Európa rendőrségeinek kiküldöttei A végzetes lépés azonban megtör­tént és helyrehozni nem lehetett. Ledeux báró úr a szükség nyomása alatt visz­­szaemlékezett gyermekkora idilljeire, honvágy fogta el és Magyarországra szökött, hol azt hitte, hogy nagyobb biztonságban van. Hiába azonban, a balsors makacsul üldözőbe vette. Tör­tént, hogy az európai államok rend­őrségei a nyáron Bécsben kongresz­­szust tartottak, amelyben épen a nem­zetközi gonosztevők megrendszabályo­­zásának az ügyét tárgyalták meg. Ezen a kongresszuson alkama volt a párisi rendőrségnek felhivni a magyar rendőr­ség figyelmét a bandára s az ügyét meg­beszélni. Az együttes eljárásnak ered­ménye is lett s a bandát Pak­sban rövid idő múlva szétugrasztották. Zu­­gánt Prágában elfogták s bár a betörő megugrott, Pozsonyban ismét csak rendőrkézre került. Friglát Nagyvára­don tartóztatták le s társai balszeren­cséje után vasárnap végre elérte a sors a vezért is. Faragót a budapesti Lon­don szállodában egy detektív felismerte és letartóztatta. Folytatása következik Ez volt eddig a film utolsó felvo­nása. Úgy látszik azonban, hogy a nagy­stílű kalandor folytatásos históriára gondol Faragó keményen tagad s ki­jelentette, hogy bizonyítsanak valamit rá, ha tudnak. Egyelőre ezért a buda­pesti rendőrség nem kis zavarban van s párisi kollegáitól vár segítséget. Fa­ragó magatartása azonban olyan biz­tos, mintha előre tudná, hogy az új fordulatnak egyéb következménye nem lesz, mint hogy az őt elfogó, szeren­csés detektív megkapja azt a tízezer frankot, amelyet Parisban Faragó kéz­­rekerítőjének kitűztek. Azután? A dráma a legérdekesebb részletnél szakad meg, esetleg azonban teljesednek Faragó reményei és története a végső követ­kezetességig elmegy a moziszerűség­­ben:­ a betörőkirály feléled, kiszaba­dul, vagy megmenekül a halál torkából é S újra kezdi szédületes vállalkozásait. 1* lEVOBa 1 m % g* kalap- és url-divatÁruház nem hirdet százalékot, (S& _ mert mindig és mindenkinek a legjobb és legolcsóbb. Piața Unirii 17. szám. ~ © Lloyd 1254- W Hölgyek L,oydl 1875, és menyasszonyok ! Saját készitményü és külföldi speciális fehérneműket, meny- s asszonyi kelengyét, vászon-­­ árut, asztal- és ágyneműt, s zse­­nde különlegességeket. | Sámuel 8. Co. CLUJ. Str. Memorandului 9. (volt Unió-utca 1 Vásárolnak vagy készíttetek! Különleges párisi őszi ruha­­modelleim megérkeztek ! ! Esek Leopoldin női ruhaszalonja Cluj, Deák Ferenc­ utca 27.

Next