Ellenzék, 1924. március (45. évfolyam, 49-73. szám)

1924-03-28 / 71. szám

l£24. március 29. szombat Szerkesztőség: Strada I. Bratiano (Király­ u.) 22. szám. Kiadóhivatal: Státus-palota. Telefonszámok: Szer­kesztőség: 9. kiadóhivatal, 199 sz. Alapította: BARTHA MIKLÓS Cluj-Kolozsvár, 45. év, 71. szám 8 oldatos szánt 2 L, Bukarestben 2*50 16 oldatos szám 4 L, Bukarestben 5 L. Előfizetés: havonta 50, negyedévre 140, félévre 260, egész évre 500 lej. Balázsfalva, a román művelődés legnemesebb emlékeinek központja, szintén meg­szólalt a konkordátum ügyében. Ter­mészetesnek és egyúttal vigasztaló­nak találjuk, hogy másként beszél, mint Bukarest. Bukarest nevében Christea Miron, az ortodox egyház érsekfarmása szólt. A konkordátum ügyében vallott né­zeteit több alkalommal ismertettük. Legutóbb rámutattunk arra, hogy milyen ingatag alapon állanak azok az okoskodásai, amelyekkel a ró­mai katholikus egyház vagyonának állami eredetét akarja igazolni. Cá­folatainkat megismételhetnők, mert az érsekmetropolita ugyanazon ér­veket és kombinációkat újra felso­rakoztatja egy hosszú nyilatkozat­ban, amelyet az Universul tudósí­tójának adott. De minek az ellen­kező érvelés ? Christea Miron ok­fejtése ezúttal is arra megy ki, hogy a katholikus vagyont az államegy­ház számára le kell foglalni vagy meg kell osztani az államegyházzal. A konkordátum ügye a vagyonszer­zés szolgálatában: van-e értelme itten történelmi, jogi, vagy erkölcsi érveket fölsorakoztatni ? ,*** Másként szól a konkordátum kér­déséről Balázsfalva nevében Luciu görög katholikus érsekmetropolita! Az Universulban közölt nyilatkozatát a konkordátum-ügy egyik fontos mozzanataként kell feljegyeznünk. Mialatt a bukaresti orthodox ér­­sek-metropolita a konkordátum meg­kötésében nemzeti veszedelmet lát s úgy állítja be a dolgot, hogy a kon­kordátum alapján a római katho­likus egyház államot alkotna az ál­lamban, a balázsfalvi görög katho­likus metropolita nagy határozott­sággal jelenti ki. A konkordátumra régóta szükség van s minél inkább elkésett, annál inkább érezzük hiá­nyát. Hogyha eddig nem lehetett megvalósítani, a legkevesebb, amit tenni kell, hogy az ügyet ne halo­gassuk tovább. Luciu érsek-metropolita érdembe­vágó nyilatkozatot tett arról is, hogy a görög katholikus egyház az új állam keretében hogyan fogja föl Rómához való viszonyát. — A gö­rög katholikus egyház — mondotta — teljesen Róma mellett marad s azokban az életfeltételekben, amelye­ket a konkordátum a római katho­likus egyház számára teremt, a gö­rög katholikus egyház is osztozik. Ezt a kijelentést leforrázottan ve­hetik tudomásul azok, akik Ghibu tanár szellemében a konkordátumot románellenes akciónak akarták fel­tüntetni. Íme, a görög katholikusok nagy tömegei, érsekprímásuk útján éppúgy óhajtják az egyházi ügyek törvényes rendezését, mint a kisebb­ségekhez tartozó római katholikusok. Balázsfalva a román közéletben ezúttal is a nyugati művelődés elő­rehaladott irányzata mellett szállt síkra. Szavában Erdély­ szabadelvű szellemének sokszázados, nemes ha­gyományaira ismerünk. Az ellenzék ostroma a kommercializálási javaslat ellen A Nemzeti Párt nem fogja elismerni a törvényt Bucuresti—Bukarest. (Az Ellenzék távirata.) A szenátus ülésének legfon­tosabb mozzanata a lakbérleti javaslat sürgősségének a kimondása volt. Ezen­kívül a szenátus csak a házszabály­kérdéseket tárgyalt, a kamara ülésén ellenben fontos kérdések, az olasz­román konfliktus és az állami vállala­tok kommercializálása kerültek sző­nyegre. A kamarában az első felszólaló Georgescu Tulcea képviselő volt, aki kérdést intézett a pénzügyminiszterhez, tudja-e, hogy Constantinescu földmi­­velésügyi miniszter egyik ingatlana becslése alkalmával hamis vallomást tett a fiskusnál. Bratianu Vintila azt válaszolja, hogyha Georgescu magára vállalja a felelősséget ezen állításáért, akkor hajlandó megindítani a vizsgá­latot. Moldoveanu Victor konstatálja, hogy Mussolinit Romániához intézett jegy­zéke után kitüntették a román ko­ronarenddel és az első, aki gra­tulált neki, a római román követ volt. Kérdezi a külügyminisztert, világosítsa fel a kamarát, vájjon a nemzeti mél­­­­tóság megengedi-e az evangéliumi parancs alkalmazását, mely szerint: Aki téged kővel dob meg, dobd­­ vissza kenyérrel. Ezután megkezdték az állami válla­latok komercializálásáról szóló javas­lat általános vitáját. Hatiegan nem­zeti párti felolvassa pártja deklará­cióját, mely szerint a Nemzeti Párt e törvényjavaslatot amely az ország kincseinek megkaparitását célozza, nem fogja törvénynek elismerni és a legközelebbi parlamentben követelni fogja ennek a törvénytárból való tör­lését. Dragomirescu Péter Argetoianu-párti odiózusnak mondja a javaslatot, mely­nek vitájában pártja nem is hajlandó résztvenni. Nagy zaj keletkezik erre, amely percekig tart. Jorga kijelenti, hogy osztja az ellenr­­ék többi csoportjának a törvényja­­vaslatról kifejtett nézeteit. A javaslat rossz és benyújtása nem valami ele­gáns gesztus. Majd az általános vita során módjában lesz részletesen ki­­mutani ennek az ostoba törvényjavas­latnak általános veszedelmeit. Madgearu a Parasztpárt nevében megállapítja, hogy a javaslat a libe­rális­ érdekeket szolgálja az állam kárára. Erre az elnök az ülést határozat­­képtelenség miatt berekeszti. Törvényjavaslat a magyar államháztartás egyensúlyánál­ helyreállítására Az új magyar jegybank szervezete Budapest (Az Ellenzék tudósítójától). A magyar államháztartás egyensúlyá­nak helyreállításáról szóló törvényja­vaslat három fő részből áll. Az első a tulajdonképeni törvény, a második magában foglalja azokat az intézke­déseket, amelyeket a kormánynak a kiadások apasztására és a bevételek fokozására kell tennie. A harmadik főrész az ötödféléves költségvetés rövid összefoglalása. A magyar kölcsön biztosítására lekötik a határvám jövedelme­ket, a cukoradót, a cukor utáni kincstári részesedést, a dohány­jövedék és sójövedék bevé­teleit s a kinevezendő főbiztos kívánságára esetleg más állami jövedelmi forráso­kat is, kivéve a magyar államvasút bevételeit. A kiadások apasztásáról is intézkedik a törvényjavaslat a gazda­ságosság elveinek a közigazgatás egész terén való érvényesítése útján. A ki­adások apasztásának céljából a köz­­élelmezési miniszteri állás ez év jú­nius 30-án megszűnik. Ezenkívül lé­nyegesen egyszerűsítik a pénzügyi adminisztrációt. A hatósági lisztellátást 1924. év június 30-tól kezdve meg­szüntetik, az állami közalkalmazottak létszámát pedig 1926. június 30-ig fo­kozatosan 15 ezer fővel apasztják. A második javaslat az államháztar­tás hiányainak fedezésére felveendő magyar belső kölcsönről szól és azt­­ tartalmazza, hogy a magyar kormány ideiglenesen felvehet 250 millió arany­korona belső kölcsönt. Sőt ha a szük­ség úgy kívánja, még további belső hitelt is vehet igénybe. A törvényjavaslat kimondja, hogy a belső kölcsön terhei különösen a háborúban meg­gazdagodott rétegekre róha­­tók ki. A harmadik javaslat Magyarország­nak az egyes külföldi államokkal kö­tött pénzügyi és pénzforgalmi egyez­ményeiről szól és magában foglalja Magyarországnak a francia hitelezők­kel, Olaszországgal és Csehszlovákiá­val kötött egyezményei becikkelye­zését A negyedik törvényjavaslat a ma­gyar nemzeti bank létesítésének mód­jait szabja meg, amelynek fő feladata a korona stabilizálása lesz. A bank 1932. év végéig bocsá­­taná ki bankjegyeit, az állam addig nem adna ki papírpénzt. A bank részvénytársasági alapon lé­tesülne harmincmillió aranykorona tő­kével. A bank élén egy intéző testület állana egy elnökkel és 14 taggal min­den szakmából. A jegybank átvenné az egész papírpénzforgalmat és a jegyintézet összes zsirótartozásait. A devizaközpont megszűnik, mihelyt a bank üzleti működését megkezdi. Radics pártja buktatta meg a Pasics-kormányt Radics két-három héten belül hazatér Belgrád. (Az Ellenzék tudósítójától.) A Pasics-kormány bukásának az oka a Radics-párti képviselők bevonulása a parlamentbe. A horvátok bevonu­lása által megszűnt a Pasics-kormány többsége s a kormány benyújtotta le­mondását. A király ismét Pasicsot bízta meg kormányalakítással, a kor­mány megalakulása azonban ezúttal nagy nehézségekkel fog járni az el­lenzéki blokk megalakulása miatt. Széles körök azonban nem hisznek abban, hogy az ellenzéki pártok együtt­működése tartós lehessen. Egy elő­kelő zágrábi politikus erre vonatkozó­­lag a következőket jelentette ki: — Biztos tudomásom van arról, hogy az ellenzéki blokk mostani ma­nőverei csupán a Radicspárt taktiká­zása és semmilyen komoly alapjuk annak nincsen. Bizonyítékaim vannak arról, hogy Radics még az ellenzéki blok­kal folytatott tárgyalások előtt titkos politikai egyezményt kö­tött Pasiccsal és Koroseccel, amelyben megállapodtak, hogy a bel­politikai helyzet tisztázása után koalí­ciós kormányt alakítsanak, amely azután éveken át uralja a helyzetet, mert hiszen abszolút többséggel ren­delkeznek. Radics hajlandó abba is beleegyezni, hogy az ellenzéki blokk kormánya kiírja a választásokat, de a választások után feltétlenül Pasics, Korosec, Radics jutnak uralomra. Erről a titkos paktumról Zágrábban már nyíltan beszélnek és feltétlenül bíznak a hír komolyságában. Ezzel a hírrel azonban ellentétben áll Radics egy nyilatkozata, mely nagy ellen­szenvről tesz tanúságot Pasics iránt. — A Radics-párt parlamenti frak­ciójának az ellenzéki blokkal kötött megállapodását — mondotta Radics — amelyet Predavec elém terjesztett, teljes egészében jóváhagytam. Davi­­dovics kielégítő garanciákat adott, hogy Pasics kabinetjét egy demokra­tikus kormány fogja felváltani, köte­lezte magát arra, hogy minden erő­szakot kerülni fog, letöri a korrupciót és új választásokat rendel el. Arra vonatkozóan még ezután történik meg­állapodás, hogy Pasicsot még a költ­ségvetési vita során, vagy csak a bud­­get megszavazása után buktassuk-e meg. Én részemről taktikai hibának tartom, ha a pártok megszavazzák azt a költségvetést, amely ellen eddig teljes joggal tárgyi okokból harcoltak. — Külpolitikai tekintetben is lehetetlenné kell tenni Pasi­csot, aki állandóan veszélyez­teti a békét. Politikája állandóan sok gyújtóanya­­got halmoz fel Bulgáriával és Albá­niával szemben. Véleményem szerint nincs komoly macedón veszedelem. A macedón mozgalom legjelentékenyebb vezetői az új választásokat követelik. Külpolitikánk megköveteli az Angliá­hoz való komoly csatlakozást és Orosz­ország azonnali elismerését. Végül kijelentette Radics, hogy né­hány hónap múlva rövid időre újból Londonba kell mennie és onnan két­­három héten belül vissza akar térni Zágrábba.

Next