Ellenzék, 1924. április (45. évfolyam, 74-97. szám)

1924-04-27 / 95. szám

Cluj-Kolozsvár, 1924. április 27. Vasárnap XLV. évfolyam 95. szám. ! ( ! F ! 7. F. T* F. & / 4 PÁK - •.*» ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hónapra 50 lej. Negyedévre 140 lej. Félévre 260 lej. Egész évre 500 lej. EGYES SZÁM ÁRA 2 LEJ. Mágnáspárt-e a Magiyar Párt? a. Az tehát az egyikre vagy másikra esetleg sajnálatos, de e körülmény nem csak a jog, de még a méltányosság kérdését sem érinti. Mindenesetre, minden vonatkozásban azonban feltétlenül sajnálatos, hogy ez egyáltalán vita tárgya lehet s azok a politikai vagy más társadalmi közlemények, melyek az embereknek önös érdekeire építve az osztályok közötti különbségeket így állítják be, az igazi közérdeknek szolgálatot nem tesznek. Hogy a helyzet még ferdébb világításban álljon, lassan-lassan szárnyra kelt az a téves fogalom, miszerint a mágnások vagyonukat nem az állam, hanem az akkori uralkodók érdekeinek szolgálata miatt nyerték. Kétségtelenül nagyon nehéz a századok előtti események azóta sötétté vált redőibe bevilágítani; igen nehéz volt minden időben az uralkodónak jól felfogott érdekeit a történelem által csak később igazolt nemzeti érdekektől megkülönböztetni, annyi azonban kétségtelen, hogy azok, kik egykoron donációkat kaptak, azokat szolgálatokért kapták. Talán tévedhettek a célnak helyes elbírálásában, melyért akkoron síkra szálltak, de kapták jutalmul mint a mai „hősök", kiktől senki sem várta és várja, hogy a cél szentségét, melyért küzdöttek, önmaguk igazolják. Tehát kapták, szolgálatért kapták. E körülményeknek egyike sem megkisebbitő. Sokan aztán ezt a donációt később különböző okokból elvesztették, mások ellenben verejtékes munkájok árán gyarapították. Ha tehát nem megkisebbítő az a mód, melylyel a mágnás birtokát szerezte, miért lenne az az a vagyon, melyet szintén, azonban kisebb jelentőségű szolgálatokért a kisebb birtokosság nyert? Avagy talán és az esik-e a vagyon tisztességtelen megszerzésének gyanújába, ki minden donáció segítsége nélkül, önmaga küzdötte fel — nem ritka esetben századokon át — családjának sorsát a közép, esetleg nagybirtokosok közé. Avagy miért esik más elbírálás alá azon vagyon tulajdonságának elismerése, mely földbirtokban és ismét más alá, mely bérházakban, gyárakban, bányákban stb. fekszik ? A kormánynak erre válasza a földmíves nép igényeinek kielégítése. Nagyon sokat lehetne erre is felelni, ha a tér, melyen mozognánk lehet, ezt megengedné. Ezért hagyjuk most azt Epén csak egy körülményt emeljünk ki. Rendben van, helyes, nyerjen földet az a földműves, ki e földet meg is művelni képes. Sőt adja azt a kormány, ha jónak látja, egészen mérsékelt, esetleg ingyen is nekik, de ennek a nemzeti ajándék terhének nem szabad csak egyetlen társadalmi osztálynak vallann nyugodnia. Vegyen abban részt minden társadalmi réteg, tehát az állam maga. De egyetlen társadalmi osztály érdekében egy másikat, nemcsak, de az ezen földbirtokon alapult kulturális intézményeket koldusbotra juttatni, az oly kormányzati él, mely polgárjogot művelt államokban még nem nyert. Ha pedig már most mindezek után sem látjuk beigazolva, hogy mágnásnak lenni bűn volna, hogy vagyonának keletkezését bűn terhelné, sőt azt látjuk, hogy mi magunk kiabálunk szüntelenül az egyenlőség után és hogy Tatarescu az illeték- és díjmentesen minden magyar kisbirtokost, sőt a nevelőintézetek alapítványait is gróffá üti, hogy egy kalap alatt gyorsabban végezzen velük és különösen ha azt látjuk, hogy egy pár elvi jelentőségű jámbor kijelentésen túl a Magyar Párt ezeknek a „mágnások” vagyonának megmentése érdekében igazában semmit sem tett, miért hajtja meg fejét bűnbánóan a Keleti Újság ? Tatarescu úrnak az fáj, hogy egységesek vagyunk. Keresi közöttünk a bontó elemeket. Miért ülnénk fel neki ! Ha majd átlátja, hogy ez az ék nem sikerült, jönni fog ő, vagy utódja bizonyára másokkal. Tanuljunk a szászoktól, ott nem lehet az osztálykérdéssel bomlasztani, ott tehát más érvekkel próbálkoznak, de ezekkel is hasztalanul. Miért legyünk mi rosszabbak a szászoknál ? ! haLapnorm. Bfilmw 1*ffl£UÖS SZERKESZIÉSEK: Str. 1. bratiami (v. Király-utca) 22. szám. — Telefon: 9. és 204. KIADÓHIVATAL: Str. I. Maniu (v. Szentegyház-utca) 1. szám. — ___________Telefonszám: 109.__________ Harc az útlevél és a vízum ellen Az osztrák népszövetségi liga indítványa a nemzetközi lyoni kongresszuson Bécsből jelenti az Ellenzék tudósítítója. A népszövetségi ligák nemzetközi uniója június végén tartja idei kongresszusát Lyonban. Az unió osztrák osztálya a kongresszusra nagy jelentőségű tervezetet dolgozott ki az útlevél és vízum eltörlése érdekében. Az Ellenzék bécsi tudósítójának alkalma van ezt a tervezetet főbb pontjaiban ismertetni: 1. A szerződő államok egymás polgárai számára biztosítják az útlevél nélkül való be- és kiutazást. Az útlevélkényszer visszaállítása csakis gazdasági krízis, vagy háborús veszély eseteiben lehetséges. 2. A szerződő államok az idegen állampolgárok tartózkodását sem külön engedélytől, sem pedig adóktól nem teszik függővé. A honi ipar és kereskedelem védelme csakis a rendes adózási törvényekben biztosítható. 3) A szerződő államok fentartják maguknak a nem kívánatos idegen elemek kiutasításának jogát. Retorzióktól eltekintva azonban nem alkalmazhatják ezt a rendszabályt bizonyos államok polgáraival szemben. 4. A szerződéshez való csatlakozás minden állam számára nyitva áll. 5. Ha szerződő államok ezeket a határozatokat nemcsak egymással szemben alkalmazzák, hanem az első három esztendőben a többi államok polgáraira is is kiterjesztik. Fentartják maguknak azonban azt a jogot, hogy a három év letelte után az egyezményben részt nem vevő államok polgáraival szemben visszaállítsák az útlevél- és vízumkényszert. Ezt az indítványt fogja beterjeszteni az osztrák liga a júniusi lyoni kongresszuson és egyúttal javasolni fogja, hogy a konferencia a tervezetet tegye át a Népszövetséghez, amelynek kötelessége lenne azonnal külön bizottságot kiküldeni az egyezmény megvalósítására. A parasztprobléma napirenden Oroszországban A szegény parasztok egyre jobban szegényednek Helsingfors. (Az Ellenzék tudósítójától) A szovjet hatóságok nagyban készülnek a kommunista párt kongresszusára. Ennek a kongresszusnak, mely sorban a tizenharmadik, jelentős kérdéseket kell megoldania. Az ellenzék és a régi kommunisták közötti éles helyzet folytán valószínűleg dönteni fog az oroszországi állapotok további fejlődésének irányáról. A Pravda a következőket írja a kongresszus feladatairól: — A kongresszuson megállapítást fog nyerni, hogy nemzetközi helyzetünk s pártunk proletár-alapja a múlt évben megszilárdultak s hogy a gazdasági életben is jelentékeny haladást értünk el. Hiba volna azonban ezen sikerek mellett a proletár-forradalom útján való további előhaladás veszélyeit és nehézségeit nem látni. Nem titkolhatjuk a tévedéseket gaz- dasági életünkben, melyek lehetetlenné teszik a kisgazdák igazi összefüggését a nagy, szocialisztikus iparral, az állami kereskedelemmel és szövetkezeteinkkel. Ezért kongresszusunk főleg az állami kereskedelem helyes felhasználásának, a szövetkezeteknek és a mezőgazdasági munkának a kérdésével fog foglalkozni. A parasztkérdés, ez a probléma van most napirenden Oroszországban. Közben egyes jelek arra vallanak, hogy a szovjetállamnak tendenciája van paraszt és kisgazda kormányzássá átalakulni. Mindenesetre a szovjet kormány a legnagyobb erőfeszítéseket teszi a gazdasági életnek a kisgazdák érdekei szerint való átalakítására. A kommunistapárt végrehajtó bizottságának ülésén Kalinin számolt be a kongresszus ügyével kapcsolatban a parasztság helyzetéről. Kalinin kijelentette, hogy a NÉP, az új gazdasági politika a mezőgazdasági szövetkezetekben is bevált. A mezőgazdasági termelés az utóbbi években lassan, de állandóan növekedett. A parasztok jóléte gyarapszik. Gyorsan nő a középvagyon és a gazdag parasztok jóléte. Ugyanakkor növekszik a szegény parasztok szegénysége is. Ennek a jelenségnek a talaj közös megmunkálására szolgáló szövetkezetekkel, közös gépvásárlásokkal stb. kell véget vetni. Parasztproletár-egyesületeket kell teremteni a parasztérdekek védelmére. A parasztgazdaság fejlődésének két iránya lehet: vagy a kapitalista irány, melynél egyik oldalról a tőke felhalmozódik, a másik oldalon pedig a bér és szegénység ellenében való munka vagy a szövetkezeti irány, mely a társuláson keresztül a szocializmushoz vezet. — A szovjet kormány — folytatta Kalinin — ezt a második irányú fejlődést fogja megkönnyíteni. Lenin utolsó cikkeiben utalt a mezőgazdasági szövetkezeti vállalkozások óriási feladataira. A legfőbb feladat kis parasztgazdaságoknak falusi társulásokba való tömörítése. Közben azonban kerülni kell az állami beavatkozást ezeknek a társulásoknak szervezetébe és igazgatásába. Erősíeni kell azoknak a bizottságoknak a tevékenységét is, melyek a kölcsönös támogatás céljait szolgálják. Ezen intézkedések által lehetővé tesz a kisgazdák jólétének növelése. Az erre irányuló egész tevékenységet azonban a vezető szervek megválasztása teljes szabadságának alapján kell kiépíteni. Gondosan át kell dolgozni a vidéken való egész nyilvános, kulturális és gazdasági életet. Fel kell hagyni a templomok erőszakos bezárásának a metódusával is. A vallásellenes propagandát a vidéken kulturális és felvilágosító után mindenekelőtt az élet megítélésére vonatkozó, pozitív marxi világszemléletnek ismertetésével kell folytatni. A parasztgazdaságok támogatásának munkáját külön bizottság végzi. Ez a bizottság újabban erejét az 1922-ben éhség által sújtott vidékek helyreállítására koncentrálja. Jelentése tudatja, hogy célja ez idén az éhségsújtotta kerületekben akkora terület megművelése lesz, amennyi 1916-ban volt megművelve. A mezőgazdasági problémán kívül most Oroszországot elsősorban a kommunista párt felfrissítésének politikája foglalkoztatja. A neve a mozgalomnak : Lenin-sorozás. Valósággal az összes kommunista erők mozgósításáról van szó. Több esetben erőszakkal is jártak el. Így a pétervári villamosvasutak szolgálatából elbocsátották mindazokat a munkásokat, kik nem kérték felvételüket a kommunista pártba. wwwwwwwwywwwiwww Konfliktus a japán nép és Amerika között Tokióból jelentik. A birodalomban nagy tüntető fölvonulások vannak az Egyesült Államokban hozott bevándorlási javaslatok miatt, amely a japánokat nem engedi be az Unió határai közé. Hír szerint Japánból a washingtoni népszövetségi ligát fogják fölkérni rá, hogy a javaslat törvényerőre emelkedését megakadályozza.