Ellenzék, 1924. június (45. évfolyam, 122-144. szám)

1924-06-30 / 144. szám

Cluj-Kolozsvár, 45. év, 144. szám Heti rosta Potya szólamok és jegyek alkonya (Budapesti levél) A héten egy kedves kis nyári szín­ház nem tartotta meg az előadást, mert kevés fizető néző jelentkezett. Ez már másszor is előfordult, más­szor és sokszor, amikor is az előadás­kezdetre leső potyajegyes-jelöltek az utolsó percben bekerültek ingyen — színháztöltelékül. Az idézett esetben azonban tán három fizető tolongott a nézőtérre, ezért az előadás elmaradt s — most jön a csattanó — a potya­­jegyjelöltek jogaikat hangoztatva, igen szigorúan léptek föl az igazgató el­len. Nyilván érezték, hogy jön az al­konyuk, mert most hallom tudniillik, hogy nemcsak a MÁV (mai fogalma­zásban ÁV. Hungária) vonja meg a közalmazottaiktól a kedvezményes jegyet, hanem a színházak és házi, sőt színházi sáskáiktól a potya­­jegyet. Ugyanilyen szord­ára megszűnési sors vár a spotyaszólam­okra, amelye­ket a demagógia gyűjtőnévvel szok­tunk összefoglalni, országos és városi politikában egyaránt s örömmel jegy­zem föl, hogy ez a tendencia nem­csak országos, hanem kontinentális. Az elmúlt évek viharai, úgy látszik, megtisztították egy kicsit a levegőt. Ilyen levegő, már tudniillik az igazi levegő m­egtisztításában szinte napon­ként van részünk, exotikus hőség után exotikus viharok zúdulnak a városra s persze leginkább legártatlanabb la­kóit tépik, sorvasztják­ a fákat. A Ligetben kidőlt a legrégibb fa, ott állt szegény azelőtt a gyerekjátszó-tér előtt, amely Szenes Gazdag lányának jóvoltából mint díszlet került annak idején a Belvárosi Színház színpad­jára. Ki kidől, ki kiesik. Kidőlt az élők sorából a Közélel­mezési Tanács, a Devizaközpont, né­hány szerencsétlen tőzsdés, aki ön­gyilkos lett. Ó, a tőzsde ... Azt mond­ják, akkor halt meg valaki igazán, ha nem beszélnek róla. Nos, a tőzsde akkor igazán halott, nem emlegeti se­hol senki. Az emlegetésben nagyobb szerencséjük van a színésznőknek s a politikusoknak. Különben szép az élet, hogy ne lenne szép ebben a gavallér ország­ban, amely havi 5000 dollárt ad és tud adni a főbiztos kiadásaira s a lelkes Jeritza-ünnepek után most Orska Mária különös és lebilincselő művé­szetén álmélkodik.Veszedelmesen kezd „kitörni" a béke, az embereket­ jobban érdekli az, hogy Dombaszögi Frida a Vígszínháznál marad, mint az, hogy Smith viszont nem maradt Genfben, hanem örömmel jött­­ haza: Buda­pestre. Követel-e vagy se a bécsi ma­gyar követség reverzálist a hazatérő emigránsoktól, jön-e vagy megy a Dunabizottság, jogosan használja-e vagy se Prónay Pál az alezredesi cí­­met, szabad-e párbajozni vagy se, internálható-e ügyvéd vagy nem inter­nálható, meg hogy a fegyintézet fő­tanácsa utolsó ülését tartotta, ezzel szemben a Nemzeti Bank első főtanácsi ülését ülte, hogy a miniszterelnök havi 1200 aranykorona (21­­6 millió papír­a) fizetést kap, mindez kevesebb szó­beszédre ad okot köztünk, békés spi­­szek között, mint az, hogy az 1915- ben San Franciscóban ragadt kiállítási műtárgyaink (10 milliárd értékben) végre hazaérkeztek; hogy Jeritza (már megint Jeritza) az Opera tiszteletbeli tagja lett; hogy a múlt szezonban, szeptembertől máig egy milliárd ára kép és szobor kelt el tárlatainkon; hogy a kecskeméti Luther-házra, ahol Petőfi a betűvetést tanulta, emlék­táblát illesztenek;­­hogy a drága jó­ndai Színkört (pardon! de meg kell adanom: szülőházam szomszédját) engedi lebontani a kultuszminisz­­hogy a Nemzeti kamaraszínháza­k Endre régi Andrássy-úti még­­kabarépince-otthonában ka­­pt mg ! Kiszanáltatik lelkünk­ből a politika. Mert mit csináljanak a politikusok egy országban, ahol min­denki politizál? Mi nem törünk sen­kinek a kenyerére, magántisztviselők vagyunk é­s aranykoronában fizetjük a kereseti adót, de keresnünk kell azt, aki fizetést is aranykoronában ad. Én nem tudom, kérem, de mikor mi voltunk diákok, egyetemi polgárok, órát adtunk, verset írtunk, másoltunk, pénzt kerestünk és küzdöttünk a hó­nap elején váltott bonn-csipet elle­nében kapott sovány ebéd utáni por­­torikóért; lapot sem volt időnk olvasni, legfeljebb sietős uzsonna-kávé mellett belekukkantani; bizony nekünk nem volt időnk megnézni, zsidó-e a bon­colt hulla vagy keresztény, egy kis auto­nómiáért sem mentünk a szomszédba és nem volt tányérsapkánk sem, haja­­don­ főtt jártunk s a mellünkön ke­resztbe jelvényszalag a mellényen (igaz, hogy mellényünk sem igen volt) s mégis megtanultunk félévenként egy­­egy idegen nyelvet. Tanúm lehet rá Szabó Dezső, aki­nek kiszabott két évét most egy hó­napra szállította le a Kúria. Ő is, de ő is, ahelyett, hogy megírná már azt a regényt, politikát csinál, elsodró­dott. Na tán nem végképp. Ó, különben megjelent a deviza­rendelet : külföldi pénzt szabadon lehet kivinni (csak azt nem mondja meg, hol kapok én itthon magyar papír­­cikkért nem holmi papírkoronát, ha­nem „külföldi fizető­eszközt ?“) Ez az a szabad, ami nekem nem lehet. S végül az örömhírt: megszületett a picike . . . t. i. a picike 500 koronás bankjegy. Kisebb lett tehát a kapu­pénz­­ formátuma. Na már abbahagyom, mert túlságo­san vicces vagyok. Laczkó Géza. 2 Mold József ellen megszüntették az eljárást Egy világszenzációvá felfújt bünpöt csöndes vége.­­ Az ügyészség elejtette a vádat, amelyet a CFR máig sem vett át Az Ellenzék aradi tudósítója jelenti: Annak a szenzációs bűnügynek, amely az egész európai sajtót bejárta és amelynek Mold József, az aradi CFR üzletvezetőség főfelügyelője volt a fő­vádlottja, utolsó jelenete tegnap ját­szódott le az aradi királyi törvény­széken. Moldot őt rendbeli gyilkosság­gal, sikkasztással, hivatali sik­kasztással, közokirathamisítás­­sal, vesztegetéssel, szóval min­den elképzelhető bűnnel vá­dolták és körülbelül most egy éve, amikor divatos volt a Mold-ügy, nem imm­el nap, hogy nemcsak az erdélyi sajtó, hanem a külföldi lapok is, ne közöltek volna újabb és újabb bűncselekmé­nyeket, amelyeket Mold terhére írtak. Az emberek minden logika hijján és minden erkölcsi felelősség nélkül a legsúlyosabb és a legképtelenebb vá­dakat halmozták Mold ellen, aki a vádakkal szemben még csak védekezni sem tudott, mert az ellene lefolytatott sajtóhadjárat idején már az aradi ügyészségnek volt a lakója. De jól emlékezhetik mindenki rá, hogy az Ellenzék volt az első lap, amely mélyebben tekintett be ebbe a szuggesztióra felépített bűnhalmazba és amely tárgyilagos és jogos kriti­kával először merte megírni: lehet ugyan, hogy Mold hivatali hanyag­­sági kit lövetett el, azon­ban az új­ságok kitalálta vádak legnagyobb része ártatlanul terheli. Erre az egész erdélyi sajtó feleszmélt és a sajtó nyomása következtében elrendelt újabb vizsgálat végleges és egymás­után döntötte meg a Mold elleni vá­dak nagy tömegét, amelyek nála vol­tak egyebek, mint egy rosszakaratú ember célzatos kitalálásai, így jutott az ügy mostani stádiu­mába, amikor az ügyészség, mintegy nyolc nappal ezelőtt elejtette a vá­dakat Mold ellen. Nyolc nap alatt kellett volna a tör­vény értelmében a sértettnek átvenni a vádak továbbvitelét. A nyolc nap eltelt, a CFR azonban ezideig nem­ jelentette be, hogy fentartja a vádakat. Ezzel tehát végleg eldőlt a Mold­­ügy és a törvényszék ma délelőtt meg­szüntette az ellene indult el­járást abban az ügyben, amely rosszakaratú beállítás folytán az utóbbi húsz év legnagyobb bűntényének indult. Hogyan készül az összeesküvés? Kommunista gyűlés, amelyen csak detektívek vannak jelen Voinescu vezérfelügyelő adomája (Az Ellenzék tudósítójától) Romulus P. Voinescuról, az állam­biztonsági hi­vatalok vezérfelügyelőjéről mindig tudtuk, hogy haladó szellemű, modern ember, aki vaskézzel tart rendet a maga reszortjában. Ismerjük néhány írását és ismerjük egy színdarabját is, amelyben bátor gúnnyal ostorozza a rendőri intézmény ferdeségeit. De még így, — az elmondottak után is — különösen hat az a merész kis adoma, amelynek Voinescu a hőse és amelyet az Adeverul ír meg, a maga részéről bő reflexiókkal látva el. Az Adeverul szerint a vezérfelügyelő egyszer szűk baráti körben a követ­kező előadást tartotta volna: — Tudjátok, hogy a szigurancának szüksége van titkos ügynökökre, akik­nek a segítségével pontos informá­ciókat szerezhet minden eseményről és minden mozgalomról. Már most nagyon természetes, hogy ezeknek az ügynököknek a szerepe nem lehet mindenkor passzív, bár fájdalom, a cselekvésük néha komikummá torzul, íme egy példa: Néhány nappal ezelőtt megjelent nálam egy titkos ügynök, akire az a feladat volt bízva, hogy nyomozza ki annak a kommunista összeesküvésnek a szálait, amelynek székhelye az én gyanúm szerint valahol a Dealul Spirein van. — Vezérigazgató úr kérem — re­ferálta az ágens — tegnap estére a Calea Septembrie 13. szám alá titkos kommunista gyűlés volt egybehiva. Természetesen én is odamentem az oroszlánverembe, ahol azonban csak két kommunista volt jelen. Én lettem volna a harmadik. Mil ars . . . Itt félbeszakítottam a detektivet. — Elég! - mondottam. — Nem szükséges tovább referálnia. A másik két kommunista már előbb itt járt nálam és leadta jelentését ebben a dologban! Az Adeverul megírja, hogy milyen derültséget keltett a vezérfelügyelő elbeszélése, majd hosszabb reflexiót fűz az adomához, amely a követke­zőképen fejeződik be: Nincsen állam, amelynek ne volna szüksége rendőrségre. De ha egy országnak olyan kor­mánya van, amely képzelt ,ve­­szedelmeket teremt FT.T.WiF*#* és amely örökösen összeesküvésektől való félelemben él, akkor természe­tesen kialakul az a titkos rendőr­ség, amelynek különben ügyes és buzgó ügynökei, hogy egzisztenc­iájukat el ne veszítsék, erőszakosan teremtenek ma­guknak működési alkalmakat. A dolgok rendje szerint így támad­nak aztán azok a bűnösök és bű­nök, amelynek összességéből végül is valóságos forradalom támadhat. Olcsó Mindenk­it érdekel! Szezon utáni olcsó elárusítás! REHMSS9HGE női divatáruházban Gál. Regele Ferdinand 15, hol az összes raktáron lévő áruk mélyen leszállított árban lesznek elárusítva. Rendkívüli olcsó áron árusittatnak el a következő cikkek: Duplaszéles divat mintás grenadinok — — — 88*— lej 120 cm. szél. hím­zett fekete gre­­nadinok — — — 59-- lej la. mosott schiffonok — 37‘— lej Sima creppek — — — 36-— lej 100 cm. széles selyem ma­­rocatdlok minden színb. 225‘— lej 150 cm. széles príma le­pedővászon — — — 82*— lej Japán mintás creppek — 41lej Príma cérna zöld­ek — 27-— lej Angol zefirek — — — 47-— lej 120 önt. szél. crepp Romeinok min­den színben — 69**— lej Cosmánosi kartonok, la­­ngers selymek min­den színben volt 139*—, most 144*— lej, stb. stb. Szőnyegek, bútorszövetek, linóleumok, csipkefüggönyök. Rendkívüli olcsó árban á­r a síi­tásnak el! Ne mulassza el rendelésénél arra hivat­kozni, hogy a túz etetést az Ellenzékijén olvató

Next