Ellenzék, 1924. július (45. évfolyam, 145-170. szám)
1924-07-02 / 145. szám
Szerda ,aTMAM Cszil-Kolozsvár,1924. jalius 2. . , XLV. évfolyala 145. szám. Egy hónapra 60 lej. Negyedévre 170 le. / rfL/fPTTUJT?TL A- ^ihly-utca) 22. sz. Telefon: 9. és 204. Féltre 3X) ki Eeész évre 600 ki. , rj _ __ _ KIADÓHÍV A F Ah .* Stf• /• lAcmiu (v. EGYES SZÁM ARA 3 LEJ. . JHHILSÜS Általánosságban az iskolai törvényjavaslatot forgó nagy beszéde a kisebbségi oktatás elnyomása ellen Sándor József felolvasta a magyar egyházak tiltakozó deklarációját Bukarest. (Az Ellenzék tudósítójától.) A kamara szombati ülésén a népiskolai törvény általánosságban való tárgyalását befejezték. Eseménye volt az ülésnek Jorga beszéde. Jorga elmésségekben és fordulatokban gazdag beszédet mondott, amely nem szűkölködött igazságokban sem. Kategorikusan kijelentette, hogy a a felekezeti iskolák fentartása és a kisebbségek szabadsága mellett foglal állást, azt értve ezalatt, hogy tarthassanak fenn maguknak mindenféle iskolát, amilyenekre szükségük van. Igen gyenge alkotás lenne a román állam — mondotta Iorga —, ha azt a kisebbségek iskolái megdönthetnék. — Ha a felekezeti iskolai oktatásnak megadjuk a kellő szabadságot, tanítóik pedig mégis mesterkednének az állam és a románok nemzeti érdekei ellen, annál jogosabb lesz a hatóságok részéről a legszigorúbb megtorlás alkalmazása. A román felekezeti iskolákra nézve Iorgának az a meggyőződése, hogy azok a tanítók jobbak és megfelelőbbek nem lehetnek, akiket az állam nevez ki, mint azok, akiket az egyházak vezetői jelölnek ki és a hívek többsége választ meg. A felekezeti iskolát azért is meg kell hagyni, mert abban van lélek is. Ne akarjuk a lelket elrabolni — mondotta. Ha azonban az elemi iskolák fentartási terheit a községre hárítják, a legelemibb igazság követeli meg, hogy maguk választhassák meg tanítóikat. Beszédét azzal végezte, szilárd meggyőződése szerint a jelenlegi közoktatásügyi miniszter jobb és igazságosabb elemi iskolai törvényjavaslatot nyújtott volna a parlament elé, ha más kormányban foglalna helyet. — Csodálkozom, mondotta Jorga, hogy ezzel a javaslattal az utolsó órában áll elő s nem nyújtotta tárgyalás alá inkább a közigazgatási és a választójogreformját a parlament ! A kisebbségek iskoláit — mondotta Jorga — a békeszerződések értelmében, tiszteletben kell tartani. Egyébként is azoknak, akik nemzedékről-nemzedékre munkálkodtak valamely országban, bizonyos jogaik vannak ahhoz az országhoz. Az államnak kötelessége igazságosnak lennie valamennyi polgára iránt. A szászokról nem is beszélek, — mondotta — de jól meg kell jegyezni, hogy az erdélyi magyarokat nem szabad felelősekké tenni azokért a dolgokért, amik nem Erdélyben mennek végbe. Megjegyzi végül Jorga, hogy a kormány nem méltatja illően azt, amit kultúra tekintetében a nyugatról és kívülről jött befolyásnak köszönhet. Beszédét ezzel végezte be Jorga: — Segítsen meg isten bennünket, hogy jövőben jobbat is alkothassunk, mint aminő ez a törvényjavaslat! (E szavakat meleg ováció követte. Maniu, Goldis, Vajda, Hans Ottó Róth, Pistiner, több parasztpárti vezető siettek üdvözölni Jorgát.) A vita során Sándor József képviselő is felszólalt, aki mindenekelőtt Jorga Miklósnak mondott köszönetet tárgyilagos állásfoglalásáért. Kifogásolta, hogy a kultuszminiszter a nagyfontosságú javaslatot a kisebbségi egyházak fejeivel ankétszerűen nem tárgyalta le. Arra vonatkozólag, hogy mi a célja tulajdonképen a törvényjavaslatnak, idézte P. Lisseanu György központi főigazgatónak a hivatalos tanügyi szemlében „A felekezeti iskolák államosítása" címen megjelent közleményét, amelyből világosan kitűnik, hogy a hitvallásos iskolát a jövőre nézve teljesen meg akarják szüntetni, okulván az erdélyi román iskolák múltbeli államellenes működésén. Ezután Sándor József kimutatta a felekezeti iskolák eredetét és azt is bebizonyította, hogy az erdélyi egyházaknak autonóm jogaik vannak. Majd felsorolja a kisebbségi egyházak és iskolák főköveteléseit, amelyek az iskola létesítő és fentartó jogra, a tannyelvre és az állam nyelvének, mint tantárgynak tanítására, az államsegélyre, fegyelmezési jogra, államérvényes bizonyítányok kiállítására, az iskolaigazgatás nyelvére, kölcsönös iskolábajárásra, tanerők kiképeztetésére és alkalmazására, az iskolák bezárhatatlanságára stb. vonatkoznak. Felhozza a szászvárosi kollégium esetét is. Végül a római katholikus, református, unitárius egyházi főhatóságok nevében a következő ünnepélyes tiltakozást olvasta föl: — Az erdélyi róm. kath., ref. és unitárius egyházak képviselőtanácsa, mint az e területen élő róm. kath., református és unitárius hivők alkotmányos képviselete, határozottan állást foglal a törvényjavaslat ellen, amely az országban levő róm. kath., református és unitárius népiskolákat megsemmisítéssel fenyegeti, azokban a népiskolákban pedig, melyek a javaslat törvénnyé válása után még egyáltalában fenmaradnak a saját népi kultúránk és anyanyelvünk ápolását annyira megszorítja, hogy nemes népnevelői feladatukat egyáltalán nem tölthetik be. Az erdélyi r. kath., ref. és unitárius egyházak igazgatótanácsa határozottan és erélyesen tiltakozik a törvényjavaslat mindama intézkedései ellen, melyek a kisebbségi felekezeti iskolaügy törvényes szabályozásának elébevágnak és a nagymultú és nemes hivatást betöltő felekezeti nevelőintézetek szabad fejlődését és jövőjét megszorítják; tiltakozik a kisebbségi állami népiskoláknak tanítókkal a tervezett módon való ellátása, a gyermekkertek magyar nyelvének s általában magyar jellegének megtámadása, a községi iskola tipusmegszüntetése, a tanító- és tanítónőképzés fenyegető államosítása és az állami népiskolák és oktatási intézetek fentartási költségeinek a politikai községekre való hárítása ellen. „Az erdélyi r. kath., ref. és unitárius egyház a maga népnevelő intézeteit a törvényjavaslat intézkedései által a legsúlyosabban fenyegetve látja. E javaslatból kiáradó rombolás szelleme ellen fordul amaz erkölcsi erők elszántságával, melyet népi sajátosságában fenyegetett hívei egyhangú támogatásából merít és figyelmezteti a román népet és vezető államférfiakat amaz ünnepélyes ígéreteire és szerződésben vállalt kötelezettségeire, melyeket a nemzeti kisebbségek jogai elismerése iránt korszakos történelmi fordulatot jelző pillanatokban tett, illetőleg magára vállalt." Az éjjeli ülésen Angelescu miniszter válaszolt az elhangzott felszólalásokra és foglalkozott Sándor József beszédével is. Elismerte, hogy a magyarok igyekeznek iskoláikban a ro mán nyelvet megtanulni és megtnrtíttatni. Egyébként érdemi nyilatkozatot a miniszter nem tett. Angelescu miniszter Sándorhoz intézett szavaiban kijelentette, hogy a felekezeti és magániskolai törvényjavaslat tervezete már készen van és az ősszel tárgyalás alá is kerül. Sándor külön is beszélve a miniszterrel és az előadóval, ezek késznek nyilatkoztak arra, hogy a mostani javaslatnál az egyházak néhány kívánságát önként teljesítik. Kijelentette még Angelescu, hogy a nyár folyamán az egyházfőkkel és a kisebbségi képviselőkkel az őszi javaslatra nézve tárgyalni fog. Egyébként a kamara általánosságban elfogadta az elemi iskolai törvényjavaslatot. A kamara vasárnap is ülést tartott és folytatta a javaslat részleteinek letárgyalását. megnyílt az indiai nacionalista kongresszus Gandhi döntő harca a mérsékelt indiai politikáért London. (Az Ellenzék tudósítójától.) Allahabadban tegnap nyílt meg az indiai nacionalisták kongresszusa, amely arról van hivatva dönteni, hogy az indiai nacionalista párt a jövőben Gandhi mérsékelt politikáját kövesse-e India önkormányzatának kivívására, vagy pedig Daz tervét, a politikai ellenállás és terror módszerét. A kongresszusra Gandhi és Daz India legtávolabbi vidékeiről is összehívták követőiket s mind a ketten nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy a párt vezetését kezükbe ragadják. A jelek arra vallanak, hogy Gandhi hívei vannak többségben, noha ez a majoritás csak néhány szavazat lehet és hogy Gandhi fog felülkerekedni, aki alkotmányos eszközökkel kívánja a harcot felvenni ,és minden terrort elítél. A kongresszuson Gandhi kenyértörésre viszi a dolgot és be fogja jelenteni, hogy ha a többség nem ő mellé áll, akkor híveivel kivonul és külön nacionalista pártot alakít. Lemondott az egyiptomi miniszterelnök Kairóból jelentik: Zaglul pasa egyiptomi miniszterelnök lemondott. Fuad király azonban nem fogadta el a lemondást. L ‘—•