Ellenzék, 1924. október (45. évfolyam, 221-247. szám)
1924-10-01 / 221. szám
Szerda Chij-Kofo.TS&MTr 1924. október L ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hónapra 80 lej. Negyedévre 220 lej. Félévre 420 lej. Egész évre 800 lej. Egyes szám 4 lej, 16 oldalas szám 6 lej. Régi királysághaz 1 tellel rtrigálih. *Laenarm: B/mnn smaus SZERKESZTŐSÉG: Str. /. Bratian fv. Király utca) 22. sz. Telefon: 9. és 204. KIADÓHIVATAL: Str. I. Manius( Szentegyház-utca) 1. sz. Telefonszám: 109-NYOMDA Telefon 436. Nyomdai iroda: 109. Az Universul tökét szeretne kovácsolni Ugron István megállapításaiból Nem szokott köszönet lenni abban, ha az Universul — a román nemzeti érzések üzleti kamatoztatja -- kisebbségi magyar ügyekkel foglalkozik. Legkevésbé akkor, ha még a dicséretre is talál szavakat. Legutóbbi számában például Ugrán Istvánt azért dicséri meg, mert az Ellenzékben közölt megállapításai a Magyar Párt eredménytelenségéért a magyarságot s nem a román kormányzatot vádolják. Csak épen egyet nem vesz tekintetbe az Universul. Olyasvalamit, mit minden erdélyi magyar tud s miről fölösleges volt Ugron Istvánnak beszélnie. Azt, hogy a magyarság tartózkodásának legfőbb oka az a féktelen hatalmi nyomás, mellyel a liberális kormányzat minden politikai megmozdulásunkra és gazdasági törekvéseinkre nehezedik. Azok után a választások után, melyekre a liberális kormány „parlamentáris" hatalmát alapítja, valóban érthető lett volna, ha a magyarságnak minden politizálástól elmegy a kedve. A választások pedig, *,csak a nyitány voltak. A megszámlálhatatlan felvonású liberális előadás ma is folyamatban van. Folyamatban van azonban a magyarság felocsudása is a megfélemlítettség és reménytelenség lelki állapotából, hová a liberális önkényuralom taszította. Ezt a felocsudást szolgálta Ugrón István erős hangú beszéde is. Ez a felocsudás fogja hatalmas népmozgalommá tenni Anghelescu iskolapolitikájával szembeszálló pasziv ellenállást, melyet a kolozsvári tagozat közgyűlése egyelőre még csak követelt s melynek sikerében az Universul már előre és azért kételkedik, mert a Magyar Pártban ellentéteket, belső elvi harcokat cél látni. Az elnökválsággal is foglalkozik az Universul. Tudósítója, ki. Sch. a Jánossal jelzi cikkét, egészen otthonos belső dolgainkban. Erre vall, hogy minden szóbeszédről tudni vél. Sőt mi több : újakat talál ki. Ellenben az Universul átlátszó célzatára vall az, hogy minden szóbeszédet tényként tálal fel közönségének, mely bizonyára örömmel olvassa a hírt, hogy a jogaitól megfosztott magyarság önmagát marcangolva képtelen jogainak védelmére. A tévedés azonban előbb-utóbb ki fog derülni inkább előbb, mint utóbb. Tizenhárom milliárddal csökkent a magyar bankjegyforgalom Budapestről jelentik. A magyar Nemzeti Bank kimutatása szerint a múlt héten 13,2 milliárddal csökkent a magyar bankjegyforgalom. Ez a körvmény Smith pénzügyi főbiztos, valamint a magyar kormány takarékoskodására vezethető vissza, amennyiben az egész vonalon redukálták az államháztartás kiadásait. A redukálásnak, valamint a bankjegyforgalom cökkentésének természetszerű folyománya a magyar korona további és tartós megszilárdulása lesz. Macdonald bejelenti az új választásokat London. (Az Ellenzék távirata.) A Derby-ben tartott munkáspárti gyűlésen Macdonald Ramsay angol miniszterelnök is felszólalt. Beszédében válaszolt a munkáskormány ellen elhangzott támadásokra és a következőket mondotta: — A munkáskormány az ország nyugalmát és a konszolidációt számos pontban előrevitte. Csökkentettük a munkanélküliséget és olyan törvényeket hoztunk, amelyek biztosítják a munkára képtelenek sorsát. Ami az angolorosz szerződést illeti, lehet, hogy a parlament le fogja szavazni a törvényjavaslatot és ezzel bukás elé viszi a kormányt. De ebben az esetben feltétlenül feloszlatjuk a parlamentet és az általános választások bizonnyal a szerződések mellett fognak dönteni. A miniszterelnök azután rátért a genfi tárgyalásokra is. Ezzel kapcsolatban a következőket mondotta: — Az angol munkáspártnak föltétlenül közbe kell lépnie a tartós béke érdekében. A háborút örök időre száműzni kell a mi világunkból. Macdonald bejelentése az új választásokról ugyan csak feltételes, mégis rendkívül nagy jelentőségű, mert az orosz kérdésben a leszavazás minden valószínűség szerint meg fog történni. Minden jel arra mutat — s most Macdonald ismerősíti — hogy ősszel, vagy télen választani fog Anglia népe. Koncentrikus támadás Bratianu Vintila pénzügyi politikája ellen Oromolu nyilatkozatának hatása. — A bukaresti nagybankok emlékirata a királyhoz . (Az Ellenzék tudósítójától.) Úgy látszik, hogy Oromolu bankkormányzó nyilatkozata messzemenő politikai események kiinduló pontja lesz. Ami érthető volna. Eddig ugyanis csak az ellenzék hirdette, hogy Bratianu Vintila téves utakon jár s az ország pénzügyeit csak gyors külföldi kölcsön mentheti meg, most azonban a legilletékesebb tényező, a Román Nemzeti Bank kormányzója mondta ugyanazt, a világ egyik legtekintélyesebb pénzügyi szaklapjában, a londoni Financial News című folyóiratban. A nyilatkozat jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a kormány félhivatalosa nem akarja elhinni. Annak a reményének ad ugyanis kifejezést a Viitorul, hogy a londoni lap rossz angol fordításban közölte azt, amit Oromolu románul helyesen gondolt, mert hiszen a liberális Banca Nationala kormányzója ekkorra örömet az ellenzéknek nem szerezhetett. Oromolu azonban még vissza sem érkezik Londonból s még meg sem erősíthette a fenyegetően elébe írt cáfolatot, amikor a Viitorul feltevésének csattanó cáfolata máris előttünk fekszik. A bukaresti nagybankok a pénzügyi válság megoldása érdekében emlékirattal fordultak a királyhoz. Az emlékiratot, mely mindenben ugyanazokat mondja, mint Oromolu Londonban, a Banca Nationala-val az élükön az összes liberális nagybankok is aláírták. Az emlékirat részletesebben a következő : — Felség! A bankok mérlegelve a jelenlegi helyzet súlyosságát, indíttatva érzik magukat, hogy egy programot terjesszenek Felséged elé, amely alkalmas arra, hogy a fenyegető csődöt feltartsa, az ország termelését, kereskedelmét, az állam hitelét megjavítsa és gazdasági életünket újból normális viszonyok közé emelje. Valutánk megjavulására feltétlenül szükséges, hogy az állam gazdasági és pénzügyi kormányzatát egy új, becsületes és megfontolt szellem irányítsa. Ezen célból javasoljuk: az állam egyenlítse ki legrövidebb idő alatt a szállítsokból kifolyólag a bankoknál és vállalatoknál fennáló adósságait. A törvényhozás módosítja a legutóbb meghozott gazdasági törvényeket, amelyeknek eddig egyetlen látható eredménye az, hogy kihívta ellenünk a nyugati országok bojkottját, elsősorban a velünk szövetséges nagyhatalmakét, amelyek pedig a mi nagy nemzeti ideáljaink megvalósításához baráti segédkezet nyújtottak: a fizetési eszközök hiányát azáltal kell orvosolnunk, hogy megjavítjuk pénzünk vásárlóerejét. Ennek egyetlen útja egy nagy külföldi kölcsön felvétele, amelynek eszközlésére a mai kormány nem mutat hajlandóságot. A kormány tartózkodjon attól, hogy kölcsönt vegyen fel a belföldi bankoktól és ezáltal elvonja a tőkét a magángazdaság hiteligényeinek kielégítése elől. Mélyen gyökerezik a köztudatban az a hit, hogy a liberális önkényuralom elsősorban gazdasági szervezettségükön és tőkeerejükön épül fel. Ha tehát most maga a liberális tőke nyíltan Bratianu Vintila ellen fordul, az logikusan nem jelenthet mást, mint pénzügyi politikájának csúfos bukását. Valamint annak igazolását is, hogy Bratianu valóban mániákus. Erre különben más, újabb bizonyíték is van. Minden nyilatkozatában azt hangsúlyozta Bratianu, hogy nem kölcsönt keresett a külföldön, mert erre kedvezőtlen az időpont, hanem csak az amerikai tőké; akarta az új bányatörvény célzata tetőt megnyugtatni, a genfi és londoni eszmecserék során sikerült is neki. Ugyanakkor pedig a mindig jól Informált Prager Presse arról tudósít, hogy van bukaresti amerikai követ Washingtonban Coolidge elnöknek tett e kérdésben jelentést s eszmecseréjük eredménye az, hogy az amerikai petróleum-tőke tiltakozását az új bányatörvény ellen Coolidge, az Egyesült Államok nevében hivatalosan is magáévá tette. A kérdés most már csak az, hogy tényleg Bratiano Vintilán múlik-e a külföldi kölcsön megszerzése ? Fredterich A. Ogg nézete szerint, melyet a milliós példányszámú Current History hasábjain a minap fejtett ki, ez nem rajta múlik. A neves amerikai szakember véleménye szerint Románia elsősorban Oroszországra való tekintettel nem kaphat külföldi kölcsönt. E nézet szerint a tőkegazdag nagyállamok azért nem támogatják pénzügyileg Romániát, mert Oroszországgal — dús üzletek reményében — a legjobb viszonyt óhajtják megőrizni. Oroszország pedig — ugyane nézet szerint— a Romániának nyújtott kölcsönt barátságtalan lépésnek tekintené, mindaddig, míg a két ország között függőben levő kérdések elintézést nem nyernek és a román kormány a mai orosz kormányt el nem ismeri. Ha ez nem is volna igaz, mégis felette tanulságos. Időszerű figyelmeztetés arra, hogy a kisállamok legvitálisabb érdekei mily súllyal esnek latba — minden szövetség és vérrel keresztelt barátság mellett is — akkor, ha a nagy államok üzleti érdekeivel kereszteződnek. r Vj Ara 4 lej* XLV. évfolyam 221* szán. A nemzetközi jogászszövetség világkongresszusa a kisebbségek védelméért Stockholmból jelentik. Pár nappal ezelőtt befejeződött a nemzetközi jogászszövetség harmincharmadik világkongresszusa. A kongresszus folyamán annak alelnökévé a magyar Baumgarten Sándor budapesti egyetemi tanárt választották meg. A kongresszus tárgyalásai során foglalkozott a nemzeti kisebbségek védelmének kérdésével is. Hosszas vita után elfogadták Magyary Géza magyar delegátus javaslatát, amelynek főbb pontjai a következők : 1. Miután a Népszövetségnek jelenleg nincsen megfelelő eszköze a nemzeti kisebbségek védelmére, a Népszövetség bármely tagjának meg kell adni azt a jogot, hogy sérelem esetén vizsgálatot kérhessen. 2. A kongresszus külön bizottságot küldjön ki a kisebbségi sérelmek megvizsgálására. A kongresszus végül kimondotta, hogy minden magántulajdon elkobzása barbarizmus, amely legélesebben elítélendő. A legközelebbi jogászkongreszszust 1926-ban Madridban fogják megtartani