Ellenzék, 1924. október (45. évfolyam, 221-247. szám)

1924-10-01 / 221. szám

Szerda Chij-Kofo.TS&MTr 1924. október L ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hónapra 80 lej. Negyedévre 220 lej. Félévre 420 lej. Egész évre 800 lej. Egyes szám 4 lej, 16 oldalas szám­ 6 lej. Régi királysághaz­ 1 tellel rtrigálih. *Laenarm: B/mnn smaus SZERKESZTŐSÉG: Str. /. Bratian fv. Király­ utca) 22. sz. Telefon: 9. és 204. KIADÓHIVATAL: Str. I. Manius( Szentegyház-utca) 1. sz. Telefonszám: 109-NYOMD­A­ Telefon 436. Nyomdai iroda: 109. Az Universul tökét szeretne kovácsolni Ugron István­­ megállapításaiból Nem szokott köszönet lenni abban, ha az Universul — a román nemzeti érzések üzleti kamatoztatja -- kisebb­ségi magyar ügyekkel foglalkozik. Leg­kevésbé akkor, ha még a dicséretre is talál szavakat. Legutóbbi számában például Ugrán Istvánt azért dicséri meg, mert az Ellenzékben közölt meg­állapításai a Magyar Párt eredmény­telenségéért a magyarságot s nem a román kormányzatot vádolják. Csak épen egyet nem vesz tekintetbe az Universul. Olyasvalamit, mit minden erdélyi magyar tud s miről fölösle­ges volt Ugron Istvánnak beszélnie. Azt, hogy a magyarság tartózkodásá­nak legfőbb oka az a féktelen hatalmi nyomás, mellyel a liberális kormány­zat minden politikai megmozdulásunkra és gazdasági törekvéseinkre nehezedik. Azok után a választások után, me­lyekre a liberális kormány „parlamen­táris" hatalmát alapítja, valóban ért­hető lett volna, ha a magyarság­nak minden politizálástól elmegy a kedve. A választások pedig, *,csak a nyitány voltak. A megszámlálhatatlan felvonású liberális előadás ma is folyamatban van. Folyamatban van azonban a magyarság felocsudása is a megfélemlítettség és reménytelenség lel­ki állapotából, hová a liberális ön­kényuralom taszította. Ezt a felocsu­­dást szolgálta Ugrón István erős hangú beszéde is. Ez a felocsudás fogja hatalmas népmozgalommá tenni Anghelescu iskolapolitikájával szembe­szálló pasziv ellenállást, melyet a kolozsvári tagozat közgyűlése egyelőre még csak követelt s melynek sikeré­ben az Universul már előre és azért kételkedik, mert a Magyar Pártban ellentéteket, belső elvi harcokat cél látni. Az elnökválsággal is foglalkozik az Universul. Tudósítója, ki­­. Sch. a Já­nossal jelzi cikkét, egészen otthonos belső dolgainkban. Erre vall, hogy minden szóbeszédről tudni vél. Sőt mi több : újakat talál ki. Ellenben az Uni­versul átlátszó célzatára vall az, hogy minden szóbeszédet tényként tálal fel közönségének, mely bizonyára öröm­mel olvassa a hírt, hogy a jogaitól megfosztott magyarság önmagát mar­cangolva képtelen jogainak védelmére. A tévedés azonban előbb-utóbb ki fog derülni inkább előbb, mint utóbb. Tizenhárom milliárddal csökkent a magyar bank­jegyforgalom Budapestről jelentik. A magyar Nemzeti Bank kimutatása szerint a múlt héten 13,2 milliárddal csökkent a ma­gyar bankjegyforgalom. Ez a kö­rv­mény Smith pénzügyi főbiztos, va­lamint a magyar kormány takarékos­kodására vezethető vissza, amennyi­ben­ az egész vonalon redukálták az államháztartás kiadásait. A redukálás­nak, valamint a bankjegyforgalom c­ökkentésének természetszerű folyo­mánya a magyar korona további és tartós megszilárdulása lesz. Macdonald bejelenti az új választásokat London. (Az Ellenzék távirata.) A Derby-ben tartott munkáspárti gyű­lésen Macdonald Ramsay angol miniszterelnök is felszólalt. Beszédében vá­laszolt a munkáskormány ellen elhangzott támadásokra és a következőket mondotta: — A munkáskormány az ország nyugalmát és a konszolidációt számos pontban előrevitte. Csökkentettük a munkanélküliséget és olyan törvényeket hoztunk, amelyek biztosítják a munkára képtelenek sorsát. Ami az angol­orosz szerződést illeti, lehet, hogy a parlament le fogja szavazni a törvény­javaslatot és ezzel bukás elé viszi a kormányt. De ebben az esetben feltétle­nül feloszlatjuk a parlamentet és az általános választások bizonnyal a szer­ződések mellett fognak dönteni. A miniszterelnök azután rátért a genfi tárgyalásokra is. Ezzel kapcso­latban a következőket mondotta: — Az angol munkáspártnak föltétlenül közbe kell lépnie a tartós béke érdekében. A háborút örök időre száműzni kell a mi világunkból. Macdonald bejelentése az új választásokról ugyan csak feltételes, mégis rendkívül nagy jelentőségű, mert az orosz kérdésben a leszavazás minden való­­színűség szerint meg fog történni. Minden jel arra mutat — s most Macdo­nald is­merősíti — hogy ősszel, vagy télen választani fog Anglia népe. Koncentrikus támadás Bratianu Vintila pénzügyi politikája ellen Oromolu nyilatkozatának hatása. — A bukaresti­­ nagybankok emlékirata a királyhoz . (Az Ellenzék tudósítójától.) Úgy látszik, hogy Oromolu bankkormányzó nyilatkozata messzemenő politikai ese­mények kiinduló pontja lesz. Ami ért­hető volna. Eddig ugyanis csak az ellenzék hirdette, hogy Bratianu Vin­­tila téves utakon jár s az ország pénzügyeit csak gyors külföldi köl­csön mentheti meg, most azonban a legilletékesebb tényező, a Román Nem­zeti Bank kormányzója mondta ugyan­azt, a világ egyik legtekintélyesebb pénzügyi szaklapjában, a londoni Financial News című folyóiratban. A nyilatkozat jelentőségét mi sem bizo­nyítja jobban, mint az, hogy a kor­mány félhivatalosa nem akarja elhinni. Annak a reményének ad ugyanis kifejezést a Viitorul, hogy a londoni lap rossz angol fordításban közölte azt, amit Oromolu románul helyesen gondolt, mert hiszen a liberális Banca Nationala kormányzója ekkorra örömet az ellenzéknek nem szerezhetett. Oro­molu azonban még vissza sem érke­zik Londonból s még meg sem erő­síthette a fenyegetően elébe írt cáfo­latot, amikor a Viitorul feltevésének csattanó cáfolata máris előttünk fekszik. A bukaresti nagybankok a pénz­ügyi válság megoldása érdeké­ben emlékirattal fordultak a ki­rályhoz. Az emlékiratot, mely mindenben ugyanazokat mondja, mint Oromolu Londonban, a Banca Nationala-val az élükön az összes liberális nagybankok is aláírták. Az emlékirat részletesebben a kö­vetkező : — Felség! A bankok mérlegelve a jelenlegi helyzet súlyosságát, indíttatva érzik magukat, hogy egy programot terjesszenek Felséged elé, amely al­kalmas arra, hogy a fenyegető csődöt feltartsa, az ország termelését, keres­kedelmét, az állam hitelét megjavítsa és gazdasági életünket újból normális viszonyok közé emelje. Valutánk meg­javulá­sár­a feltétlenül szükséges, hogy az állam gazdasági és pénzügyi kor­mányzatát egy új, becsületes és meg­fontolt szellem irányítsa.­­ Ezen célból javasoljuk: az állam egyenlítse ki legrövidebb idő alatt a szállít­sokból kifolyólag a bankoknál és vállalatoknál fennáló adósságait. A törvényhozás módosítja a legutóbb meghozott gazdasági törvényeket, ame­lyeknek eddig egyetlen látható ered­ménye az, hogy kihívta ellenünk a nyugati országok bojkottját, elsősor­ban a velünk szövetséges nagyhatal­makét, amelyek pedig a mi nagy nem­zeti ideáljaink megvalósításához baráti segédkezet nyújtottak: a fizetési esz­közök hiányát azáltal kell orvosolnunk, hogy megjavítjuk pénzünk vásárlóere­jét. Ennek egyetlen útja egy nagy külföldi kölcsön felvétele, amelynek eszközlésére a mai kormány nem mutat hajlandóságot. A kormány tar­tózkodjon attól, hogy kölcsönt vegyen fel a belföldi bankoktól és ezáltal el­vonja a tőkét a magángazdaság hitel­igényeinek kielégítése elől. Mélyen gyökerezik a köztudatban az a hit, hogy a liberális önkényura­lom elsősorban gazdasági szervezett­ségükön és tőkeerejükön épül fel. Ha tehát most m­aga a li­berális tőke nyíl­tan Bratianu Vintila ellen fordul, az logikusan nem jelenthet mást, mint pénzügyi politikájának csúfos bukását. Valamint annak igazolását is, hogy Bratianu valóban mániákus. Erre kü­lönbe­n más, újabb bizonyíték is van. Minden nyilatkozatában azt hangsú­lyozta Bratianu, hogy nem kölcsönt keresett a külföldön, mert erre ked­vezőtlen az időpont, hanem csak az amerikai tőké; akarta az új bányatör­vény célzata tetőt megnyugtatni, a genfi és londoni eszmecserék során sikerült is neki. Ugyanakkor pedig a mindig jól Informált Prager Presse arról tudósít, hogy van bukaresti amerikai követ Washington­ban Coolidge elnöknek tett e kérdésben jelentést s eszme­cseréjük eredménye az, hogy az amerikai petróleum-tőke tiltakozását az új bányatörvény ellen Coolidge, az Egyesült Államok nevében hivatalosan is magáévá tette. A kérdés most már csak az, hogy tényleg Bratiano Vintilán múlik-e a külföldi kölcsön megszerzése ? Fred­t­erich A. Ogg nézete szerint, melyet a milliós példányszámú Current His­­tory hasábjain a minap fejtett ki, ez nem­­ rajta múlik. A neves amerikai szakember véleménye szerint Románia el­sősorban Oroszországra való tekintettel nem kaphat külföldi kölcsönt. E nézet szerint a tőkegazdag nagyál­­lamok azért nem támogatják pénz­ügyileg Romániát, mert Oroszország­gal — dús üzletek reményében — a legjobb viszonyt óhajtják megőrizni. Oroszország pedig — ugyane nézet szerint­— a Romániának nyújtott köl­csönt barátságtalan lépésnek tekintené, mindaddig, míg a két ország között függőben levő kérdések elintézést nem nyernek és a román kormány a mai orosz kormányt el nem ismeri. Ha ez nem is volna igaz, mégis felette ta­nulságos. Időszerű figyelmeztetés arra, hogy a kisállamok legvitálisabb érde­kei mily súllyal esnek latba — min­den szövetség és vérrel keresztelt ba­rátság mellett is — akkor, ha a nagy államok üzleti érdekeivel kereszte­ződnek. r Vj Ara 4 lej* XLV. évfolyam 221* szán. A nemzetközi jogászszövetség világkongresszusa a­ kisebb­­ségek védelméért Stockholmból jelentik. Pár nappal ezelőtt befejeződött a nemzetközi jo­gászszövetség harmincharmadik világ­­kongresszusa. A kongresszus folyamán annak alelnökévé a magyar Baum­­garten Sándor budapesti egyetemi tanárt választották meg. A kongresszus tárgyalásai során foglalkozott a nem­zeti kisebbségek védelmének kérdésé­vel is. Hosszas vita után elfogadták Magyary Géza magyar delegátus ja­vaslatát, amelynek főbb pontjai a kö­vetkezők : 1. Miután a Népszövetségnek jelen­leg nincsen megfelelő eszköze a nem­zeti kisebbségek védelmére, a Nép­szövetség bármely tagjának meg kell adni azt a jogot,­ hogy sérelem esetén vizsgálatot kérhessen. 2. A kongresszus külön bizottságot küldjön ki a kisebbségi sérelmek meg­vizsgálására. A kongresszus végül kimondotta, hogy minden magántulajdon elkobzása barbarizmus, amely legélesebben elíté­lendő. A legközelebbi jogászkongresz­­szust 1926-ban Madridban fogják megtartani

Next