Ellenzék, 1924. december (45. évfolyam, 273-294. szám)

1924-12-01 / 273. szám

45. év, 273. szám, ELLENZŐK Földgázzal dolgozó betörők (Az Ellenzék tudósítójától.) Szekeres- Fal dicsőszentmártoni ,,Fracsa“-gyári lakatos házában f. hó 16-ikán este 10 óra után betörők jártak. A vak­merő betörők egyike, hogy Szekeres Pál lakatos figyelmét másfelé terelje, beütötte az egyik ablakot, az égő gáz­harisnyával együtt, mire többi társai, a kavarodást felhasználva, az ajtón keresztül a szerencsétlen emberre ro­hantak. Csakhamar lefogták, száját betömték és addig ütötték, míg össze nem esett. A betörők egyike, hogy a betörést annál könnyebben végrehajt­hassák és hogy a hatóságot félreve­zessék, rendőri ruhában volt, pisztoly­nál felszerelve. A szerencsétlen mun­kásnak a száját is betömték és­­oly erősen odakötözték ágyához, hogy mozdulni sem tudott A lelketlen be­törők ráadásul a szobában levő gáz­csapokat is megengedték, hogy a szerencsétlen ember a halálát lelje. Kínos helyzetéből lakótársa szabadí­­totta meg, ki abban az időben jött haza. Ha csak egy órát is késik, Sze­keres Pál meghalt volna A betörők a lakásban található összes ruhane­műt, amit a szerencsétlen ember sok verejtékkel darabonként gyűjtött ösz­­sze, felpakkolták és elvitték. Érdekes, hogy két héttel azelőtt szintén ellop­ták ruháinak egy részét, azonban pár nap múlva, mikor Szekeres nem volt otthon, visszavitték. Megkezdődött a Maresz­ nagy kémkedési per főtárgyalása Bukarestből jelentik: Pénteken reg­gel kezdte meg a IV. hadosztály hadi­tanácsa annak a nagy kémkedési pernek főtárgy­alását, amelynek közép­pontjában tudvalévően Csajkovszky ezredes és tragikus módon öngyilkossá lett felesége állanak. A fővádlott, Csaj­kovszky ezredes 31 éves besszarábiai születésű, vádlott társai Nica Teodor főhadnagy és Kiselev bulgáriai követ­­ségi tisztviselő. A haditanácsban Bo­­lintineanu ezredes elnököl. A szűknek bizonyult tárgyalóterembe a hallgató­ság csak jegyekkel léphet be. A vizs­gálat teljes egy esztendeig tartott. A vádirat igen érdekes részleteket tartalmaz. Csajkovszky ezredes fele­sége mint a vádirat elmondja, öngyil­kosságának elkövetése előtt levelet írt Christea ügyésznek és a levélben min­den bűnt magára vállalt. Megemlékszik az ügyészi Irat a romániai kémszervezetről, amely csak egyik ága volt a berlini és bécsi központi szov­jet kémszervezetnek. A romániai kémszervezet székhelye Bukarest, de voltak még Kisenevben, Nagyszebenben és Brassóban kisebb központjai. Bukarestben Kiselev bol­gár diplomata volt a kémszervezet vezetője, neki segédkeztek Csajkovszky és Nita. A Kiselevnél talált iratok közt meg­találták a kémszervezet összes tagjai­nak névsorát. Nitának azt a levelét is elfogták, amelyet a börtönből intézett a bécsi központhoz, jelentve hogy a romániai szervezet valamennyi tagját letartóztatták, épp ezért segítséget és pénzt kért. Csajkovszky ezredesről a vádirat feleségének véleményét ismer­teti, amely szerint akaratnélküli, befo­lyásolható ember. Az ezredes Románia tüzérségének szervezését és elhelye­zését árulta el Sokat tartózkodott a katonai irattárban, nem is titkolta, hogy ismeri Románia haditerveit. Nita főhadnagy, felesége, Ivony dal­­énekesnő mértéktelenül fényűző életet élt. Nita a Boulevard-étteremben is­merkedett meg Kiselevvel, aki ötezer lejt adott át neki azon a címen, hogy valamelyik külföldi lapban cikkeket kell elhelyeznie. Később közölte vele, hogy nem újságcikkeket, hanem ka­tonai információkat kell adnia. A fő­hadnagy emiatt a hadügyminisztérium szomszédságába költözött, amiért tíz­ezer lej állandó fizetést kapott. A tárgyalás folyik. Fellázadt egy szudáni zászlóalj A lázadást véresen elfojtották.­­ Egyiptomban változatlanul súlyos a helyzet London. (Az Ellenzék tudósítójától) A Daily Telegraph értesülése szerint Egyiptomban a helyzet továbbra is változatlanul súlyos. A nacionalisták a feketekéz mintájára szervezkedtek és merényletekre készülnek. Az egyetemi ifjúság öt napos tüntetősztrájkot határozott el A kormány elhatározta, hogy kivételes rendőri intézkedéseit nem enyhíti mindaddig, amíg a merényletek megismétlésének veszedelme teljesen el nem múlt. Kartumból jelentik, hogy ott a tizennegyedik szudáni zászlóalj föllázadt, megszálta a katonai kórházat és egy angol és két szíriai orvost megölt. A kórház segítségére siető brit csa­patok rálőttek a lázadókra, akik súlyos veszteségek után megadták magukat. Egy Reuter jelentés szerint Perzsia, mint a Népszövetség tagja, hajlandó az angol-egyiptomi ellentétet Egyiptom képviseletében a Népszövetség elé vinni. Milyen szerepe volt Marzescunak az útlevélpanamában ? Egy képviselő azzal vádolja Marzescut, hogy eltussolni igyekezett a botrányt. — Vaitoianu tábornokot szabadlábra helyezték Bukarest. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az útlevél panama hullámai egyre szélesednek. Vaitoianu miniszter mel­lett most Marzescu igazságügymi­niszter nevét is belekeverik a bot­rányba. A ,Cuvantul* arról értesült, hogy harmincnál több liberális kép­viselő és szenátor mentelmi jogának felfüggesztését kérték. A képviselők és szenátorok szintén az útlevélpanamában vannak kompro­mittálva. A lap szerint azonban az erre vonatkozó beadványo­kat politikai okokból vissza­tartották és nem terjesztették a parlament elé. A kamara folyosóján az a hír terjedt el, hogy Istrate Mitescu szenzációs okmányok birtokában van. Ezekből az okmányokból az derülne ki, hogy Mattescu igazságügyminiszter a kormánypárti képviselők el­len elmulasztotta a szükséges szankciók alkalmazását. Hir szerint a kormány minden esz­közzel igyekszik Mitescut lebeszélni arról, hogy interpellációját elmondja, mert a kormány amúgy is olyan sú­lyos helyzetben van, hogy egy újabb botrány még jobban meggyöngítené helyzetét. A vádtanács egyébként tegnap tár­gyalta Vaitoianu tábornoknak és Geor­­gescu Haralambienak a letartóztatá­sukat elrendelő, illetve jóváhagyó vég­zés ellen beadott felebbezéseiket. A vádtanács helyt adott Vaitoianu tá­bornok felebbezésének, elrendelte sza­­badlábra helyezését,Georgescunak azon­ban további fogvatartása mellett dön­tött. A vádtanácsban rendkívül heves vita fejlődött ki Vaitoianu tábornok ügye körül s végül is a tábornok be­tegségére való tekintettel szabadlábra helyez­ték. Márffyt nyolcrendbeli gyilkossággal és szám szerint meg nem határozható gyilkossági kísérlettel vádolják Budapest. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az erzsébetvárosi bombaperben Dolovschiak ügyész ma elmondta vádbeszédét. Márffyt, Marosit és a kiskorú Radót tettesként és Szászt bűnsegédként nyolc rendbeli bebizonyított gyilkos­ság bűntette és szám szerint meg nem határozható gyilkossági kísérlet bűn­tettének címén vádolja. Ezenkívül több esetben Márffyt felbujtóként és a többi vádlottakat tettesként kéri elítélni. Elmondja, hogy pokolgépes merénylet bé­kében Magyarországon csak egy volt, amelyet annak idején a hajdúdorogi püspök ellen akartak elkövetni Márffy a kommunistáktól kitűnően eltanulta a módszerüket. Esztendőkön át űzte pokolgépes munkáját, mindenkit rettegésben tartott és mérhetetlen gyalázatot hozott az Ébredő Magyarok Egyesületére, amelyhez hozzátartozott A Magyar Párt brassói nagygyűlése A határszéliek számára Brassó szinte megközelíthetetlen. A kijelölő bizottság titokzatos szerepe (Az Ellenzék tudósítójától.) A Ma­gyar Párt intézőbizottsága december 14-ére hívta össze Brassóban a párt nagygyűlését, melynek programpontjai közt szerepel az elnökválasztás meg­­ejtése. De a választás megejtése előtt a programon van egy kijelölő bizott­ságnak kiküldése is, amely a nagy­gyűlés számára azoknak neveit fogja megjelölni, akik közül a nagygyűlés hivatva lesz a párt tisztségeit betöl­teni. A Magyar Párt szervezeti sza­bályzata ilyen kijelölő bizottságot nem ismer. A sok kijelölő gyűlés után ez az újabb kijelölő bizottság félreér­tésekre is adhat okot. Hiszen nem tételezhetjük föl, hogy a kijelölő bizottság a nagygyűlés döntését egyik-másik név elej­tésével befolyásolni akarná. S ha mint hisszük, minden ilyen cél távol áll tőle, akkor minek megint a már mindenki által eléggé ismert kijelölés? Nem hallgathatjuk el azt sem, hogy a magyarság területén meg­lehetősen excentrikusan fekvő Brassó város kijelölése a nagy­gyűlés székhelyéül, mennyire helytelen dolog. Az intéző­bizottság nem gondolt azzal, hogy a mai közlekedési viszo­nyok között milyen nehézségekbe üt­közik Szatmár, Arad és Temesvár képviselőinek leutazása Brassóba. — Ugron István mai magatartása sem hagy kétséget aziránt, hogy az elnök­séget továbbra is csak ideiglenesen akarja elfogadni. Az intézőbizottság tehát csak a mai b oldal interregnum újabb meghosszabbítá­sára gondol s az elnöki szék betöl­tését egy általa kedvezőbbnek tartott időpontban akarja megoldani. Miért sürgeti tehát ezt a gyűlést a legna­gyobb télvíz idején és mért helyezi éppen Brassóba, ahova az adott vi­szonyok között, a magyarság távoli területeiről alig lehet eljutni. Az intézőbizottság álláspont­jának egyedüli logikus követ­kezése a közgyűlés elhalasz­tása lett volna. Végül is Erdély magyarságának mai anyagi helyzete nem annyira fényes, hogy egy céltalan közgyűlés megtar­tására ilyen súlyos anyagi áldozato­kat hozhasson. A Magyar Párt intéző­bizottsága az elnökválságot egy ideiglenes elnökség további fentartásával készül megol­dani. Az ideiglenesség rendesen nem megoldás. A mai súlyos helyzetben azonban, mikor annyi égető kérdés vár megoldásra, azoknak további el­odázása az ideiglenesség megnyúj­tása által még különös felelős­séggel is jár s ez a felelősség akkor sem tűnik el, ha az ideiglenesség ér­dekében egy közgyűlési határozatot sikerül provokálni. Mindenesetre he­lyesebb lenne, ha csak azért, hogy a végleges megoldást továbbra is kitol­ják, nem hívnák le Brassóba a leg­nagyobb télvíz idején a magyarság képviselőit a legtávolabbi végekről is. Cigányprímások hegedűpárbaja Egy kis, dunántúli városkában történt, hogy a helybeli két cigány­prímás: Dankó Lajos és Hudy Zsiga összevesztek. Cigányveszekedés ! Va­lóságos wagneri opera a perpatva­rok között. Képzeljék el a hangsze­relés ravaszságát és a zenekari esz­közök bőségét, amikor két ilyen vi­déki cigánydzsentri egymásnak esik, írja is laptársunk, a „Somogy", hogy olyan cifra párbeszédet még nem hallott a vén hold, mint ami­lyen Dankó és Hudy prímások kö­zött lefolyt, pedig ennek a dialóg­nak az igazi szépségei rejtve ma­radtak az avatatlan fülek előtt. Rejtve, mert a legégetőbb, a leguszitóbb a leggyilkosabb sebeket azon a nyel­ven ejtette egymáson a két pörle­kedő, amelynél — csak úgy hangja — tenyércsiklandóbb és ingerlőbb nincsen­ — cigányul. — És vér mégsem folyt. A vért nem szereti a fehér emberek közé beszervezkedett, muzsikus cigány. Ha dulakodásba kerül, vért lát, lila lesz a körme ijedtében és a cimba­lom alá menekül a fáraók fia. Így ott a Dunántúl is a nagy harc után kifújta magát a két dalra. A nyelvek küzdelmét nem követte a tett dithiramikusa. Dankó is Hudy is megtért párthívei közé, az egyik a Nagyvendéglőbe, a másik Grand Café-ba. Onnan acsarkodtak egy­másra fekete hadaik élén. Hudy az aljegyzőnek a nótát is megtagadta: — Nem bírok. Resketek ! — mondotta. És kinyújtotta, mutatta, hogyan remeg ezüstgyűrűvel ékes, sovány, viola keze. Dankó mélyebb és lovagiasabb léleknek bizonyult És felemelkedve a röhögő parasztok, a gúnyolódó kapatos emberek köréből a legégibb magasságba, vitézi tornára hívta ki ellenfelét a helyi lapok hasábjain. A nyilvános felhívás szövege ime itt következik: Tisztelettel értesítem Kaposvár zenekedvelő és zeneértő, nagyér­demű közönségét, hogy Hudy Zsiga kollégámat a folyó hó 25-ikén éjjel történt incidensem miatt — úgy zenekarilag, mint hegedűszóló zene­­kísérettel — hangversenyre felhívom. Maradok kiváló tisztelettel a nagy­érdemű közönséghez: Dankó Lajos cigányprímás. A hegedűpárbaj azóta meg is történt. Sajnos, távirati értesítést a lefolyásáról nem kaptunk. Pedig be­valljuk, nagyon érdekelne bennün­ket minden kicsi részlet, a győztes szemetével együtt.

Next