Ellenzék, 1925. április (46. évfolyam, 74-98. szám)

1925-04-01 / 74. szám

Ara 4 lej.­­Cluj-Kolozsvár, 1925. április 1. Szerda XLVI. évfolyam 74. szám egy hónapra 80 lej. Negyedévre 220 ti, fWPflDTm: Félévre 420 lej. Egész évre 800 lej. _ _ ______­­ _ KIADÓHIVATAL: Str. /. Manin nr. Egyes szám 4 lej, 16 oldalas szám 5 lej -P­iH\ljQá Megkezdődött a német elnökválasztás Megoszlanak a baloldali szavazatok. ( A baloldali pártok a megismételt választásnál Marx helyett Simont jelölik­ ­Az Ellenzék tudósítójától.) A né­met elnökválasztás első napja vasár­­nap lezajlott minden különös incidens nélkül. Eredmények még nincsenek, de a befutott részletes eredményekből is valószínűnek látszik, hogy ez az első választás a döntést nem hozza meg, mert a szükséges abszolút több­ségi egyik párt jelöltje sem nyeri el. Amint előre látni lehetett, a szavaza­tok számával Porrés és Marx vezet. Közvetlenül a nyomukban jár Braun, a szocialisták jelöltje. A többi szava­zatok elaprózódtak. Meglepően hang­zik az utolsó pillanatban érkező hír, hogy­ a baloldali pártok a valószínű­leg szükségessé váló második válasz­tásnál nem Marxot jelölik, hanem a jelenleg is elnökhelyettesítő Simont, a birodalmi törvényszék elnökét. Ennek a jelölésnek két oka I^hek-^Egyik az, hogy a Simon pártokon felül tisztelt nevével a jobboldali szavazatok egy részét még elhódítani remélik. A má­sik, hogy a­ Marx gyakorlati egyéni­ségére szüksége van a baloldali pár­toknak a porosz miniszterelnöki állás­ban, amely egy újabb választáson esetleg kiesnék a baloldal kezéből. A választások eddigi eredményéről a következő berlini távirataink szólnak : Az elnökválasztás első napja az egész birodalomban nyugodtan folyt le. Komolyabb összeütközés sehol sem fordult elő. Hozzávetőleges becs­lés szerint a választói tevékenység jó­val kisebb volt, mint az utolsó parla­menti választásoknál, mert húsz szá­zalékkal kevesebben vettek részt benne, mint a december 7-iki képviselővá­lasztáson. A választásra jogosultaknak átlag hatvan százaléka szavazott le. Délném­etországban jóval, nagyobb arányban szavaztak, mint Északném­et­­országban. A választási propaganda a megszabott keretek között maradt s csak nagyon ritka helyen lépte túl az illő határokat. A választásra negyven-­ millió szavazólapot adtak ki, amelyen hét jelölt neve állott abc-sorrendben. A sort Braun Ottó volt porosz mi­niszterelnök, a szociáldemokraták je­löltje kezdi és Thaelmann Ernő ham­burgi szállítómunkás, a kommunisták jelöltje zárja be. Alul egy üres rovat azoknak számára, akik a pártok je­löltjeit nem fogadják el. Ezek egyéni jelöltjük nevét írhatják a szavazólapra. A legnagyobb tábora az első vá­lasztásokon kétségkívül dr. Kurt Jarres volt duisburgi főpolgármesternek, a Stresemann-kormány volt belügymi­niszterének lesz. Jarrest a két legna­gyobb jobboldali párt, a német nem­zeti és a német néppárt egységesen támogatják. Ellenfelei fölhasználják ellene azt a vádat, hogy a rajnai sze­paratista mozgalmak idején rokon­­szenvvel nézte a Rajna-vidék elsza­kadási törekvéseit a német birodalom­tól s állítólag attól sem idegenkedett, hogy a jóvátételi terhek elengedéséért a megszállott területeket adják át Franciaországnak. A baloldali pártok egyelőre megosztva szavaznak, s csak a második választásnál lehet szó az egész baloldalt képviselő jelölt egységes támogatásáról. A negyvenmillió választó utázni kö­rülbelül huszonhétmilliónak maga­tartása az utolsó decemberi választá­sok alapján kiszámítható. Ebből a huszonhét millió szavazatból tíz és fél millió a munkásosztályé. A polgári szavazatok közül tizenegy millió a jobboldali pártoké, négymillió a cent­rumé és harmadfél millió a demokra­táké. A balolda­li pártok tehát csak akkor győzhetnek, ha szociáldemok­ratákkal paktumot létesítnek. Megle­petést csak az hozhat, ha a decem­beri választásokon passzív maradt tíz millió választó most az elnökválasz­tásban részt venne. De ez nem lát­szik valószinünek s így abszolút többsége ezúttal egyik jelöltnek sem lesz. A második választási menet április 26-ára van kitűzve, amikor már a re­lativ többség is elegendő az elnök megválasztásához. Jarres-t pártja a második választáson is jelöli. A baloldaliak azonban erre a második választási menetre nem Marx-ot, hanem Simon-t, a birodalmi főtörvényszék el­nökét jelölik. Az utolsó hírek szerint Berlinben a választóknak körülbelül nyolcvan szá­zaléka szavazott le. Este 10 órakor Berlin északi körzetéből, ahol a mun­kásszavazatok dominálnak, a követ­kező eredményeket jelentik: Leadtak Braun szociáldemokrata jelöltre egy­­millióötezer, Jarresre 897.700, Marx-ra 473.000, Thaelmann kommunistára 29­.000, Hellpach demokrata 238.700 és Ludendorff fajvédőre 42.000 sza­vazatot.­­ Karlsruheban az este be­érkezett végeredmények szerint Jarres 70.782, Marx 40.900, Braun 29.199, Hellpach 8.527 és Thaellmann 4.290 szavazatot kapott.­­ Koblenzben Marxra 11.439, Jarresra 5.960, Braunra 4.250, Hellpachra 805 és Thaelmannra 877-en szavaztak.­­ Görlitzben Braun 15.697, Jarres 13.676, Hellpach 7.451, Marx 1.773 és Thaermann 834 sza­vazatot kapott. Más eredmények még nem érkeztek be s a szavazatok ösz­­szeadását hétfő előtt aligha végzik el. A magyar ellenzék feladja passzivitását Budapest.­­Az Ellenzék tudósítójától,­ Szilágyi Lajos, a passzivitásba vonult ellenzék egyik vezetője egy politikai vacsorán bejelentette, hogy a passzivitásba vonult ellenzék passzivitását feladni készül. A nemzetgyűlésre valószínűleg a választói jog plenáris vitájánál fognak visszatérni. A szocialisták azonban, amint a Népszavának a beszédhez fűzött megjegyzéseiből látható, továbbra is távol maradnak a nemzetgyűlés tárgyalásaitól. Összefogatták az erdélyi telepesek vezetőit A Nemzetek Szövetségéhez intézett panasz a „bűnük“ Államellenes ténykedéssel vádolják őket (Az Ellenzék tudósítójától.) Néhány hét előtt részletesen beszámolt arról az Ellenzék, hogy az erdélyi magyar telepesek kis földjeik elvétele ellen a Nemzetek szövetségéhez fordultak. Közel háromezer magyar földmives család megélhetésért s vagyonáért szállott síkra a 624 telepes gazda, kik aláírták ezt a panasziratot. Egy­úttal azonban úttörő harcot vállaltak ezzel a polgári jogegyenlőségért és nemzetek közötti igazságért, mely jó­vátehetetlen csorbulást szenvedne akkor, ha a magyar telepesek kis földjeit tényleg a földosztás korában kisajátítanák. Ugyanakkor pedig bárki másnak legalább 10 holdat, földmű­­vesnek legkevesebb 50 holdat meg­hozna az a törvény, mely ezenkívül 16—20 holdas telepeket, hozzá fel­szerelést osztogat a kisajátított föl­dekből és az államkincstárból, ter­mészetesen csak román nemzetű föld­­nélkülieknek. Miután a jogorvoslatnak minden közönséges lehetőségét — minden eredmény nélkül — kimerítették, ke­rült végső törvényes eszközre, a nem­zetek tanácsa előtti panaszra. Éppen ezért megdöbbentő és hihe­tetlen az a hír, mely arról tud, hogy a detrehemi és ludasi magyar­­telepeseket, élükön Péter Dá­niel bíróval letartóztatták és bekísérték Kolozsvárra. Megdöbbentő benne az, hogy ez a letartóztatás azért éri ezeket az em­bereket, mert az ország törvényeibe iktatott jogukkal éltek. Alig kik­e,, pedig azért, mert oktalan kihívás lesz azoknak a nagy nemzeteknek szemé­ben, melyek képviselői a Nemzetek Tanácsában ülnek és alapokmányát aláírták. Fel kell tennünk, hogy a kormány értesülve erről az intézkedésről, mely­ről a józan ész ítélete szerint, nem tudhatott, haladéktalanul intézkedni fog a meghurcolt telepesek szabad­lábra helyezése érdekében. r­T Egységes magyar pártot akar Szlovenszkó magyar népe is Pozsony.­­Az Ellenzék tudósítójá­tól.) Kisebbségi szempontból jelentős és jelentőségteljes eseményről kell be­számolnunk : a szlovenszkó­ magyar­ság körében lendületes mozgalom in­dult meg oly Irányban, hogy a mai gazdasági és világnézeti színezetű különböző pártok helyett, egyetlen egységes nemzeti pártba sorakozzék az egész magyarság. Az esemény Er­dély magyar népe számára két szem­pontból is tanulságos. Először azért, mert igazolását jelenti annak, hogy az eddigi erdélyi kisebbségi politika elvi álláspontja helyes volt. Másod­szor pedig, mert a szlovenszkói zász­lóbontás hasznos és sürgős figyel­meztetést küld Erdélybe, hogy az egységes párt keretén belül minden társadalmi rétegnek külön és erős ér­dekvédelmi szervekkel kell bírnia, hogy a nemzeti egység a gazdasági érdekek közösségét jelentse és kiegyen­­lítődés­ééet biztosíthassa. Az első lépést a szlovenszkói egy­séges Magyar Párt felé Szent-Ivány József nemzetgyűlési képviselő tette meg alábbi, kivonatosan ismertetett beszédével: A csehszlovák nemzeti irány feltar­tóztathatatlanul vonul fel a mi ma­gyarságunk ellen és semmisíti meg egyik nemzeti értékünket a másik után. Ezzel szemben az egységes nem­zeti alapon történő organizáció in­kább nyújt védelmet. Az egységes párt már magában véve is nagyobb és komolyabb erőtényező,­­ mint a pártokra szakadt magyarság, még ha ez utóbbi egységes vezetés alatt működik is. Az utóbbi időben a keresztényszo­­cialista párt kebelén belül súlyos ter­mészetű ellentétek következtek be, me­lyek annyira elmérgesedtek, hogy az egész magyar politikai front akcióké­pességét megbénítják. Az ellentétek kiegyenlítése a jelenlegi pártkeretek alapján sohasem lesz lehetséges any­­nyira, hogy az okvetlen szükséges egységes vezetés és erőteljes munka lehetővé váljék. Az egységes magyar pártnak Szlo­­venszkón sok régi híve van, a nép lelkében mélyen begyöveerezve él az óhaj, hogy magyar a magyarral együtt járjon és végre egyszer erőteljes egy­ségben összeforrjon. Népünknek ma már nincs szüksége a különféle jelszavakra, érzi és tudja, hogy nemzeti léte forog veszélyben s a szervezkedés sikeréhez nem szük­séges a gazdasági jellegű pártok lés tesítése. A gazdasági krízis állandósi^L lása is mind nehezebbé teszi a pá­tok pénzügyi fentartását. Ebben szempontból az egységes párt jele*^ tős könnyebbséget jelent. Az egys*­­ ges párt keretén belül minden társa­dalmi réteg külön és erős érdekvé­delmi szervekkel fog bírni. A gazdák, az iparosok, kereskedők, a munkások stb. erőteljes érdekvédelmi csoportot fognak képezni és védelmük az egy­séges párt révén eredményesebb lesz. Az egységes magyar párt szövet-

Next