Ellenzék, 1925. május (46. évfolyam, 99-122. szám)
1925-05-01 / 99. szám
Csodálatos, hogy még a legyőzött népek sajtójának és közvéleményének jelentős része is ellenszenvvel fogadja Hindenburg elnökké választásának természetes tényét. Csodálatos azért, mert a sorsközösség egyébként a megértés apja szokott lenni. A megértés meleg légkörében hajt pedig legjobban a rokonszenv palántája. Bűnösként üldözött, nemzeti mivoltukban kínzott népek fiai közül ugyan ki ne értené meg, hogy a hatalmas német nép végre megunta a hét év óta tartó örökös beleszólást minden belügyébe. Ugyan ki ne tartaná természetesnek, hogy a győztesek állandóságra berendezkedő szüntelen fenyegetődzése súlyosabb veszélye a békének, mint az az elkerülhetetlen visszahatás, melynek első jele talán éppen Hindenburg tekintélyes választási győzelme ? Miért mondjuk hát, hogy Hindenburg elnöksége a Herriot-féle békés törekvések sikerének minden reményét széttépi? Miért ne valljuk inkább azt, ami sokkal igazabb és sokkal természetesebben hangzik; azt, hogy a Herriot-féle béketörekvések teljes sikertelensége és gyakorlati bukása érlelte meg, mi több, tette elkerülhetetlenné Hindenburg jelentőségteljes győzelmét ? Elvégre abban igazán nem kételkedik senki: győztes és legyőzöttek egyformán hőhajtással vágyakoznak az igazi, a nyugodt, a gondtalan béke után. A kérdés csak az, mi vezet biztosabban a céljhoz ? Azé, amikor a gyengébb fél " azt az erőt is megtagadja, amit puszta élete megad neki a világ együttesében, az igazságtevést reábizza a szerencse szeszélyéből korlátlanná lett hatalmi túlsúlyra? Avagy pedig az, hogy az erő, ha gyengébb és reménytelenebb is, de szembeáll az erővel s reámutat a kockázatra, mellyel minden túlzás, minden elbizakodottság, minden hatalmi féktelenség szükségszerűen együttjár ? És ilyenformán előáll az erők egyensúlyának valamelyes kezdetleges állapota s halványan kirajzolódik az alap, melyre a béke épülete majdan íelépül♦ hét. Háború ? Az uj háború épen olyan végzetes lenne egyformán minden európai népre, mint amilyen végzetes volt mindegyikre a régi. Sőt sokkal végzetesebb, mert magát a véget jelentené: egyforma áldozatokra van tehát szükség elkerülésének érdekében. Sőt, az áldozatok bizonyos igazságos aránya nélkül el sem igen képzelhető megelőzése: a közös halált inkább választja az emberi természet, mint az egyedülvaló korai kimúlást. Ha tehát igaza is tenne a francia rémlátásnak, mely Hindenburg termetes alakja mögött a hosszú vérvörös szárnyú angyalát látja, nem jelentene ez sem egyebet, mint rettentő figyelmeztetést : ember, ne feledd el, hogy emberekkel állsz szemben. Emberekkel, kiknek ugyanúgy fáj az, ami fenéked is fáj, türelmüknek határa pedig öszszeér a tiédével, mint ahogyan a szomszédos telkeket közös mesgye választja el egymástól Ugyanakkor azonban össze is köti egymással. .. Erdély magyar népéhez• A Magyar Párt manifesztuma a csíki választás ügyében A csíki szenátor-választásnál a kormányhatalom közegei brutális erőszakoskodással s nyilt törvénysértéssel eltávolitották az urnáktól a Magyar Párt bizalmi férfiait s ezek távollétében a legcinikusabb eszközökkel meghamisították a népakaratot, mely impozáns egységgel nyilatkozott meg a magyarság jelöltje mellett. A Magyar Párt elnöki tanácsa nyilvánosan megállapítja, hogy a választási törvény 56. §-a értelmében „a megkezdett választás megszakítás nélkül lefolytatandó“ és 45. §-a értelmében „ha valamely párt nem kíván élni ezzel a joggal, hogy bizalmi és összekötő férfiakat alkalmazzon, a többi pártok mégis alkalmazhatnak ilyeneket“. Megállapítja az elnöki tanács, hogy a törvény eme rendelkezéseit a kormányhatalom közegei a csíki szenátorválasztásnál flagráns módon megsértették. Az elnöki tanácsnak okmányszerű- és tanúbizonyítékok állanak rendelkezésére, melyek alapján kétségbevonhatatlan, beigazolható, hogy a választás éjszakáján bűnös kezek az urnák tartalmát meghamisították. A bizonyítékokra támaszkodva elhatározta az elnöki tanács, hogy az ország alkotmánya és törvényei iránti tiszteletének kifejezéseképen kísérletet tesz elsősorban arra, hogy az elszenvedett brutális jogsérelem az erre hivatott törvény és fórum által orvosoltassék s ehhez képest a törvénytelenül szerzett mandátumot a szenátusnál megtámadja. Addig is azonban, amíg a szenátus e kérdésben állást foglalna, az elnöki tanács a Magyar Párt s az egész magyarság nevében a legmélyebb felháborodással tiltakozik az elkövetett jogtiprások és törvénysértések ellen. Az elnöki tanács a csíki visszaéléseket az összmagyarság sérelmének tekinti s annak a meggyőződésének is kifejezést ad, hogy a magyar kisebbség ilyen brutális megsértése semmiesetre sem szolgálhatja az állam konszolidációjának fontos érdekeit. Az elnöki tanács meghatott szívvel mond köszönetet a csíki székelységnek azért, hogy a választás alkalmával oly szilárd és lélekemelő egységben és páratlan fegyelmezettséggel pállott síkra a magyarság jelöltje mellett. A Magyar Párt hálája és legteljesebb elismerése kíséri a csíki székelység impozáns megmozdulását, mely biztos záloga a végeredményben elmaradhatatlan sikernek. A bűnös visszaélések kihívják a közvélemény jogos felháborodását és ennek átka visszaszáll azok elkövetőire. Mi azonban haladunk tovább megkezdett utunkon, megcsúfoltatásunkban is felemelt fővel s bizakodó szívvel! A Magyar Párt elnöki tanácsának Kolozsvárt, 1925. évi április hó 28-án tartott üléséből Dr. Deák Gyula Ugron István főtitkár, elnök. Belgrádi hírek szerint Szófiában megint hatvan zendülőt öltek meg a kormányhű csapatok A bolgár távirati iroda cáfolja a bulgáriai rémségekről elterjedt híreket Olaszország nem tartaná megengedhetőnek Jugoszlávia fegyveres közbelépését a bolgár zavarokba Belgrád. (Az Ellenzék munkatársától.) Szófiában tegnap megint véres összeütközések voltak. Egy század katonaság, amelyet a fölkelők ellen a jugoszláv határ felé akartak vezényelni, megtagadta az engedelmességet. A zendülőket erre rendőrséggel vették körül s a kifejlődött kétoldali harcban csakhamar hatvan halott maradt a színtéren. A bolgár távirati iroda erélyes cáfolatot ad ki azok ellen a külföldön elterjesztett hírek ellen, amelyek katonai összeesküvésről és a kommunisták tömeges kivégzéséről beszélnek Bulgáriában. Az igazság az, hogy az összeesküvők ügyében a jövő héten tartják meg az első tárgyalásokat A szófiai bolgár távirati iroda ugyanakkor hivatalosan kijelenti, hogy Bulgária kormánya soha sem gyanúsította meg a jugoszláv kormányköröket azzal, hogy a bolgár lázadó mozgalmakban kezeik benne lettek volna. A Jugoszláviába menekült bolgár emigránsok ügyében a belgrádi kormány elhatározta, hogy azokat a bolgár-jugoszláv határról Jugoszlávia belsejébe telepíti át. Rómából jelentik, hogy a Secolo-nak a Balkánra kiküldött tudósítója szerint az olasz kormány határozott formában tudomására adta Belgrádnak, hogy Jugoszláviának Bulgária ellen irányuló esetleges fegyveres akcióját az olasz kormány nem tartja megengedhetőnek. Ara 4 len Cluj-Kolozsvár, 1925. május L Péntek XLVI. évfolyam 99. S2112J * lu.-nzi: TUSI ARAK. ^ ^ ^ ^ ^ srg ^ : 11. fiáim Egy hónapra 80 lej. Negyedévre 220 in ^JUMÉrtEvJ'M ###• * (v. Király utca) 22. sz. Telefon: 9. és 204. Félévre 420 lej. Egész évre 800 lej ^ — _ ___ — w KIADÓHIVATAL: Sir. 1. Maniu (y. Egyes szám 4 lej, fő oldatos szám 5 tei tdefonszám: 109 Régi királysagban 1 lejjel drágább. A ArA *** f/Mm WI^^*** A pápa fogadta a magyar zarándokok hódolatát Rómából jelentik. A pápa ma fogadta a Csernoch hercegrimás vezetésével a Vatikánban megjelent ezernégyszáz magyar zarándokot. Csernoch beszédére a Szent Atya meleg hangon válaszolt. Megemlékezett a magyarság évszázados harcairól a kereszténységért és a kultúráért. Végül megáldotta a zarándokokat. A Viitorul a szászvárosi református gimnázium bezárásáról A kormány bukaresti félhivatalosa a szászvárosi gimnázium bezárásának alkalmát se mulasztja el, hogy a kisebbségekkel szemben elfogult ellenséges álláspontjának kifejezést adjon. Teszi ezt természetesen a tőle már megszokott módon, teljes elferdítésével a dolgoknak és teljesen hamis következtetésekkel*. — A magyar lapok — írja a bukaresti liberális orákulum — tiltakoznak a szászvárosi református főgimnázium ideiglenes bezárása ellen, sőt ennél több is történt: a reformátusok kolozsvári igazgatótanácsa a közoktatásügyi miniszterhez terjesztette fel tiltakozását. A magyar tiltakozások a tényekkel szemben helyteleneknek látszanak. Az a valóság, hogy a főgimnázium igazgatója Bratu inspektornak hevesen ellene szegült, midőn ez — a miniszteri rendelet alapján — két jegyzőkönyv átadását kívánta. Bármily jóindulattal viseltessenek is a román iskolai hatóságok a kisebbségekkel szemben, ilyen törvénysértést és vétkes magatartást nem lehet elnézni. Arról persze bölcsen hallgat a kormány bukaresti szócsöve, hogy miért nem lehetett átadni a kívánt ügyiratokat. Valamint arról is, hogy miféle jogalapon alkalmazták az úgynevezett „vétkes magatartás" miatt mindjárt a legsúlyosabb rendszabályt. És ami fő: hatásköréhez tartozik-e egy főfelügyelőnek középiskolák bezárása miniszteri felhatalmazás nélkül ? Coolidge — Jókairól Newyorkból jelentik, hogy harminc magyar egylet közös ünnepélyen lelkesen ünnepelte meg Jókai centennáriumát. Az ünneplőket egy levélben Coolidge elnök is üdvözölte, kiemelve levelében Jókai írói nagyságát. A párisi rendőrség a kommunisták ellen Parisból jelentik. A párisi rendőrség ma ötven vezető kommunistánál váratlanul házkutatást tartott. A házkutatások állítólag igen fontos eredményekkel járt. A rendőrség számos okmányt foglalt le a kommunisták megszervezéséről és felfegyverkezéséről Franciaország területén.