Ellenzék, 1927. január (48. évfolyam, 1-20. szám)
1927-01-02 / 1. szám
ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy hónapra 100 lej. Negyedévre 270 tel Félévre 520 lej. Egész évre 1000 lej. Egyes szám 5 lej, 16 oldalas szám 6 lej. Ara 6 lej. rfurprmrm: D/JRTWJ MIKLÓS C/or/—Kolozsvár, 1927 január 2. Vasárnap XLVII. évfolyam / szám. SZERKESZTŐSÉG: Str. Universitáfis (v. Egyetem-utca) 8. sz. Teleim: 9. és 21. KIADÓHIVATAL: Str. Iuliu Martin ( Szentegyház-utca) 1 szám. Telein I)). KOBAK UDVáRI KIRÁLYI SZÁLLÍTÓK _ k~. • | Drilitárisok. aronig-. í£ttsl- és Kína- [ ezüstára, Kar- és zsebórák a legfinomabb minőség dús választékbanl fenne és Braunjang | ékszeráruházában kaphatók 1 Cluj, P. Unirli 15. Tel. Int. 643. § Terjed a brazíliai forradalom Buenos Ayresből jelentik. Az argentínai lapok szerint Brazíliában egyre terjed a forradalom. A Mrczírye- kormánycsapatok nem mernek a felkelőkkel harcba bocsátkozni, mert ezek óriási túlerőben vannak. Rio Grand de Szul tartomány valamennyi helyőrsége csatlakozott a felkelőkhöz. Cadpagna városa mellett a felkelők lovas hadosztálya megfutamította a kormánycsapatokat, akik hetven halott hátrahagyása mellett fejvesztetten menekültek. Az angol memorandum a távol Kelet felé fordítja a nagyhatalmak figyelmét Párisból jelentik. A távol Kelet eseményeivel kapcsolatban mindenütt fontos tanácskozások folynak azokban az európai metropólisokban, ahol a világ nagypolitikáját csinálják. Párisban Briand eminens fontosságú megbeszéléseket folytatott a kínai helyzetről és az angol memorandumról, a japán nagykövettel. Washingtonban pedig Coolidge, Kellog és Willbur tengerészeti miniszter együtt vitatták meg Amerika válaszát a kínai kérdésben előterjesztett angol memorandumra. A memorandum főbb pontjait az Unió vezető politikusai az amerikai válaszban elfogadják. Újabb párisi jelentések szerint a francia fővárosban Briand és Lord Greve között is folytak megbeszélések a kínai helyzetről és az angol memorandumról. A kiszivárgott hírek szerint Briand megerősítette a legutóbbi minisztertanácson adott utasításokat és kifejezésre juttatta azt az akaratát, hogy a francia kormány szigorúan várakozó magatartást tanúsítson. Már megint van hat új világsláger! Ezek azok : A csók elszáll Tangó, Pourquoi Charleston, Astoria tangó, Savoy Blues, Sánta kutya stimmy, Tangó Nocturne. Mindenütt ezeket játszák. Darabja 36 L. Boravetz kiadás, mindenütt kaphatók. Az Egyesült Államok megszakítják Mexikóval a diplomáciai összeköttetést NEW YORK. (Az Ellenzék távirata.) Mexikói jelentés szerint Calles az amerikai petróleumtársaságoknak kérését, hogy a koncesszió benyújtásának határidejét meghosszabbítsa, visszautasította. Elhatározását azzal indokolta, hogy Mexikónak, mint szuverén államnak, joga van tetszése szerinti törvényeket hoznia, amelyhez külföldi társaságoknak alkalmazkodnia kell. Az amerikai petróleumtársaságoknak így csak 48 órai idejük maradt a koncessziós kérések beadására, s a törvény január elsejével életbe lép. A társaságok álláspontja szerint a törvény valamennyi határozatának elfogadása lehetetlenség, mert az még az 1917 év előtt szerzett vagyont sem védi meg. Calles viszont annak a véleményének adott kifejezést, hogy a társaságok nem a petróleumipar érdekei, hanem egészen más okok miatt tanúsítanak a törvénnyel szemben elutasító magatartást. Washingtonban a helyzetet rendkívül pesszimisztikusan ítélik meg. Ha Calles a koncessziós törvényt valóban végrehajtja, az Egyesült Államok visszahívják mexikói követüket. Hessolifli kosarat kapott strescmanttól Olaszország a franciák ellen akarja kijátszani a német Alosi szerződést. A francia-német közeledes gondolata kiáltatja az olasz histriesek (•?, Bikázé:ddoS Hójától.) ’ Tegnap részletesen ismertettük a német-olasz döntőbírósági szerződést, amely az európai politikában új névvel dicsekedhetik. Egyeztető egyezménynek nevezték el azok, akiknek életét köszönheti s igen figyelemre méltóak az okai annak, miért erre a névváltoztatásra szükség volt. Amint most utólag kiderül, Mussolini, aki páratlan aktivitással irányítja az olasz külpolitika ügyeit, kifejezetten barátsági szerződést akart Németországgal kötni. A cél egész világos volt: az olasz orientáció lehetőségének megmutatásával Németország és Franciaország között tápot adni a bizalmatlanság hangulatának s ezzel Németországot kijátszani a franciákkal szemben. Stresemann azonban igen előzékenyen, de felette óvatosan, kitért mindennek, ami a francia-német viszony békés kialakulását zavarhatta volna. Ismételten kifejezésre juttatta Rómában, hogy bármilyen nagy súlyt helyez az Olaszországgal való barátságos viszonyra, figyelemmel kell lennie Franciaországra, mert legfőbb célja ma az, hogy a német-francia közeledési tárgyalásokat semmiféle más szerződés ne zavarja. Stresemann előrelátó óvatosságában annyira ment, hogy nem teljesítette Mussolini kívánságát s nem ment el Rómába személyesen aláírni a választott bírósági szerződést. A német külügyminiszter óvatos, de amellett nagyon is céltudatos politikája így újabb nagy sikert aratott. Az olaszok jó arcot csinálnak a féleredményhez s azt Mussolini politikájának nagy győzelmeként igyekeznek ünnepelni. Minden oldalról " örömmel üdvözlik a döntőbírósági szerződést és hangsúlyozzák, hogy az nem irányul harmadik hatalom ellen, ami — amint láttuk — igazán nem az olasz külpolitika érdeme. Hangsúlyozzák továbbá, hogy a szerződés respektálja a fennálló régebbi szerződéseket, valamint a Népszövetség feladatait s az új barátsági kötelék elő fogja segíteni a nagy horderejű problémák megoldását. Mussolini — mondja a hivatalos fascista sajtó — újabb bizonyságát adta az olasz külpolitika őszinte békeszeretetének. A Messaggero pedig hangsúlyozza, hogy a szerződés aláírását a német kormányválság sem tudta késleltetni s különösen megemlékezik Neurath nagykövet érdemeiről. Másfelől a párisi lapok nyugodt hangon tárgyalják az eseményt, amelynek gyors bekövetkezése kétségtelenül meglepte a francia közvéleményt. A francia sajtó egyhangúan megállapítja, hogy a német-olasz egyezmény nem irányul Franciaország ellen s bizalommal fogadja azokat a német közléseket, amelyek szerint a német-olasz egyeztető egyezmény semmiféle politikai, vagy katonai természetű függeléket nem tartalmaz, nincsen hozzácsatolva titkos megállapodás sem. Lapunk mai száma IS oldal Újév Újra megnyílik az idő rozsdás ajtaja s rajta átsiklik a múltba egy esztendő. Búcsúztatjuk az 1926-iki évet. Nem tesszük össze könyörögve kezünket a vaskényszerü idő előtt, hogy egy pillanatra állítsa még meg folyását s tartsa meg nekünk a távozó esztendőt. Mehet ez is, mint egy idő óta a többi, anélkül, hogy érzelmes búcsút küldenénk utána. Csak zuhanjon be a megsemmisülés örvényébe, váljék a múlt árnyékává. Egyet köszönünk neki, azt, hogy elmúlt s talán még köszönjük azt a sok tanulságot, amelyet ez is, mint a többi szenvedésekkel és megpróbáltatásokkal kivarrt év egyetlen ajándékképen adni tudott. Lapunk s a tőle képviselt magyar érdek felett a mai napon negyvenhét év eseményekben és fordulatokban gazdag korszaka zárul le. Lehetetlen a történeti hagyomány kötelezettségével meg nem telnünk, ha arra gondolunk, hogy e lap hasábjain ime már a negyvenhetedik évet búcsúztatjuk el. Mennyi ember, mennyi gondolat és nemes akarat sorakozik mögénk, ha arra emlékezünk, hogy a múló éveknek ebben az ünnepélyes pillanatában már negyvenhét év óta mindig itt állt egy őrszemünk, aki tehetsége és képessége szerint több-kevesebb erővel és lendülettel, de a közügyek irám érzett mindig ugyanazzal a bátor és befolyásolhatatlan lelkesültséggel utat, célt és irányt mutatott az erdélyi magyarságnak. A múltra való visszagondolás mindig bizonyos levertséggel jár. Az emlékezés távlatából könnyebbeknek látszanak a feladatok, nagyobbaknak és heroikusabbnak azok az emberek, akiket rendeletesük ezeknek a feladatoknak teljesítésére hívott. Különösen éreznünk kell ezt nekünk, akik abba a lapba írt.dk, amelyben egykor Bartha Miklós ma is teljes erővel ható, s a zsenialitás tüzével átfűtött cikkei jelentek meg. És mégis egy felemelő, a mi gyenge erőinket is meg-