Ellenzék, 1927. január (48. évfolyam, 1-20. szám)
1927-01-14 / 9. szám
4. old Frigyes főherceg is érvényesítette jogát a magyar felsőházi tagságra Budapest. (Az Ellenzék tudósítójától.) A „Magyarország" értesülése szerint Frigyes főherceg is érvényesítette törvényadta jogát a magyar felsőházi tagságra, mert helyzete a felsőházi törvényben előírt követelményeknek megfelel, tekintve, hogy magyar állampolgár, több mint kétezer pengő egyenes adót fizet és a magyar nyelvet beszéli. Frigyes főherceggel négyre emelkedik a magyar felsőházban tagságot nyert Habsburg főhercegek száma. A felsőház korelnöke valószínűteg Berceli Ernő nógrádi földbirtokos lesz. Berceli megválasztása előtt a helyzet az volt, hogy a főrendiház korelnöksége Reich Koppel budapesti ortodox főrabbit illeti meg. A „Magyarország” tudósítása szerint azonban Reich Koppel főrabbi egészségügyi állapota miatt úgy sem vállalkozott volna erre a tisztségre. A felsőházi körjegyzők, amennyiben a megnyitó ülésen megjelennek, Albrecht és József Ferenc főhercegek lesznek. A zilahi magyarság pénzén akarják felépíteni a görög katholinusok templomát Zilahi város 300.000 lejes egyházi segélyéből egy bánit sem juttatnak a református egyház javára Ziláh. (Az Ellenzék tudósítójától) A kis meszesalji város polgárságát ismét egy olyan sérelmes intézkedés tartja jogos felháborodásban, amely mindenesetre kikivánkozik a kisvárosok mindennapi szenzációi közül s amely élénken világít rá a sokat hangoztatott „egyenlő elbánásra." Az akkori liberális belügyminiszter 1924—22.840. számú rendelete előírja, hogy évenként a városi költségvetéseknél egy bizonyos összegez az állam uralkodó orthodox egyháza számára és vegyes nemzetiségű községekben, ha a polgárság képviselői véleményezik a többi egyházak számára is meg kell szavazni. Eszerint Zilah város a múlt évi költségvetésében 300.000 lejt irányzott elő a város egyházainak segélyezésére, amit Goga belügyminiszter is jóváhagyott. A jóváhagyás után ezt az összeget a zilahi városi tanács egyhangú határozatával úgy osztotta fel, hogy abból 75.000 lejt a görög keleti egyház, 75.000 lejt a görög katholikus egyház, 80.000 lejt, a református egyház, 50.000 lejt a római katholikus egyház és végül 20.000 lejt az izraelita egyház kapjon. Itt megjegyezzük, hogy Zilah lakossága több, mint 60 százalékban református, míg pld. a görög katolikusok még 5 százalékát sem teszik ki a város összlakosságának s ebből is kitűnik, hogy a román egyházak így is arányon felüli segélyben részesültek volna. Azonban az érdekelt román egyházak ezt a segélyt is kevésnek találták, dacára annak, hogy ezek az egyházak állami támogatásban is részesülnek, míg a kisebbségi egyházak teljesen a maguk erejére vannak hagyatva s az ebben az ügyben egyedül illetékes zilahi városi tanács ezirányu határozatát a vármegyei állandó tanácshoz tetemdették meg. A vármegyei tanács ahelyett, hogy ebben az ügyben mint illetéktelen, tartózkodott volna a beavatkozástól, a 300.000 lejes egyházi segélyt úgy osztotta fel, hogy abból 125.000 lej a görög katholikus egyház javára, 125.000 lej a görög keleti egyház javára és 50.000 lej a római katholikus egyház javára jusson. ELLENZÉK 48. év, 9. KH. / minthogy az utóbbi egyház temploma olyan rozzant állapotban van, hogy tatarozását tovább halogatni nem lehet, a görög keleti templom építését pedig pénz hiányában nem tudják befejezni és a görög katholikus egyház nemsokára megkezdi templomépítését. Azonban a református és izraelita egyházak egy bránit sem kaphatnak abból a segélyből, amelynek 75 százaléka különböző városi adók formájában az ezen egyházakhoz tartozó lakosságot terheli meg. A vármegyei tanács eme minden belátási és törvényes alapot nélkülöző határozata városszerte óriási felzúdulást keltett. Pedig ez az eljárás nem is meglepő attól a vármegyei tanácstól, amely dacára a vármegyei magyarsággal annak idején kötött megállapodásoknak, a megye magyarságának teljes kizárásával, önkényesen lett megalakítva. Különben a sérelmes határozatot a zilahi városi tanács megfelebbezte, a város református és zsidó polgársága pedig Goga belügyminisztertől kérik sérelmük orvoslását. Kormánybiztos, aki toloncjeggyel utazik Ciurdariu ügyvéd III. osztályon és kényszer után látogatja meg a vidéki városokat Kolozsvár. (Az Ellenzék tudósítójától.) Megírta pár nappal ezelőtt az Ellenzék, hogy Ciurdariu Augustin ügyvéd, a kolozsvári állampolgársági hivatal kormánybiztosa meg fogja látogatni a nagyobb vidéki városokat, hogy a bizottság működési köre alá eső területek olyan polgárainak panaszát hallgassa meg, akiknek állampolgársági ügyének elintézése indokolatlanul késik, vagy nehézségekbe ütközik. Mielőtt Ciurdariu ügyvéd megkezdette körútját, a belügyminiszter által aláírt kinevezési okirattal, amely a CFR vonalain II. osztályon való ingyenes utazást biztosít, beállított a kolozsvári üzletvezetőséghez és kérte, hogy a kinevezési okirat alapján állítsanak ki részére egy második osztályú vasúti szabadjegyet. A kolozsvári üzletvezetőség természetesen nem teljesítette kérését, mert a jegyek kiadása nem tartozik hatáskörébe, hanem a bukaresti vezérigazgatóság diszkréciónlis joga. Ciurdariu ügyvéd tehát Bukarestbe utazott, de miután ennek az útnak a költségeit sem volt hajlandó sajátjából fizetni, az állambiztonsági hivataltól kért egy utazásra szóló u. n. toloncjegyet Az állambiztonsági hivatal kérését teljesítette s miután ennek segítségével eljutott Bukarestbe, megjelent Pretorián vezérigazgatónál, ahol megismételte kérését és felmutatta a belügyminiszter kinevezési okiratát, amely egyúttal felhatalmazza arra is, hogy a CFR összes vonalain II. osztályon utazhasson. — A CFR-nek, mondották, autonómiája van, a belügyminiszternek nincs semmi beleszólási joga, vasúti jegyet nem adhatunk. Ciurdariu tehát üres tarisznyával tért haza Bukarestből is. — Vasúti jegyem tehát nincs — mondotta munkatársunknak Ciurdariu ügyvéd. — azonban programomat mégis befejezem és a vidéki városokat felkeresem. Nem tehetem, hogy az utazási költségeket saját zsebemből fizessem, viszont ezeket a költségeket sem szabad és nem lehet áthárítani, ezért kénytelen leszek ismét az állambiztonsági hivatal szívességét igénybe venni, hogy toloncjeggyel és III. osztályon utazva látogassam meg azokat a városokat, ahol az állampolgársági ügyek elintézése késlekedik. Természetesen mindenütt hivatalos helyen, a prefektúrán, vagy rendőrségen fogom a panaszkodó feleket kihallgatni és az egyes látogatások időpontját előre jelzem, hogy a közönségnek legyen alkalma addigra panaszait összegyűjteni. Országos érvén a liberálisok visszatérés ellen megakadályozása Filipescu nyilatkozata az Ellenzék mdósítójávatt aluziós tárgyalásokról Bucuresti—Bukarest. (Az Ellenzék tudósítójától.) A Nemzeti-parasztpárt és a Néppárt között folyó tárgyalások kedvező eredménnyel kecsegtetnek. Már az is eredmény, hogy a tárgyalásokat mindkét részről elismerik. A Nemzeti-parasztpárt részéről kijelentették, hogy a tárgyalásokat Averescu miniszterelnök kezdeményezte, de megcáfolják azt a hírt, mintha ezzel Averescunak az lett volna a célja, hogy a Nemzeti és Parasztpárt között szakadást hozzon létre. A tárgyalások előterében, amint tegnap közöltük, Gligor Filipescu takista politikus áll. Filipescu régi román családból származik, meggyőződéses és becsületes, de kissé temperamentumos politikus. Az Ellenzék bukaresti munkatársa ma reggel felkereste Filipescut Dionisie utca 14. szám alatti lakásán és megkérte, hogy nyilatkozzon a tárgyalások menetéről. — A liberálisok visszatérése — mondotta Filipescu — nagy veszélyt jelent az országra. Isten őrizzen meg bennünket attól, hogy ismét a liberálisok kerüljenek az ország élére, márpedig ez a veszély közel van és ezért sürgős a fúzió nyélbeütése. — Hisz ön az antiliberális biok létrehozatalában? — Őszintén, komolyan, határozottan. Az egész ország érdeke követeli a liberális uralom visszatérésének megakadályozását. Bratianu mindent elkövet, hogy a királytól újabb kinevezését kierőszakolja. A liberálisok arra számítanak, hogy egy hónap vagy legkésőbb hat hét múlva újra kormányra kerülnek. — A megegyezés — vetette közbe tudósítónk — nehezen fog létrejönni, ha a Nemzeti-parasztpárt ragaszkodik a házfeloszlatáshoz. — Ez a követelés ma már nem áll fenn. — És hogy áll pillanatnyilag a tárgyalások eredménye? — Mindkét részről a legnagyobb jóindulat és megértés mutatkozott a tárgyalások folyama alatt és bizonyosra veszem, hogy a fúzió létre fog jönni. Ünnepélyesen kijelentem, hogy sem mi, sem más nem törekszik a Nemzeti-parasztpárt egységének megbontására, s mi épp úgy, mint Maniu és párthívei, tisztában vagyunk azzal, hogy a fúzió létrehozatala az ország általános érdeke. Felkereste ezután munkatársunk Pap György szenátort, a Nemzeti-parasztpárt egyik vezetőtagját és Maniu személyes barátját, aki a kérdésekre a következőket mondotta: — Meg lehet csinálni az antiliberális blokkot, de csak úgy, ha Averescu a legdemokratikusabb alapokra helyezi a kormány politikáját. Attól félek azonban, hogy elkésett a dolog, mert az Averescu-kormány már eddig olyan súlyos hibákat követett el, amelyeket alig lehet korrigálni. A leltározás ideje alatt az eddigi olcsó árakat még mélyebbre szállította le „SÍPOS" Cluj , Ferdinand királyát. Megjelent az Újságírók Almanachja A napokban hagyta el a sajtót az erdélyi magyar népkisebbségi újságírók 1927-iki Almanachja, amelynek tiszta jövedelmét a kisebbségi újságírók nyugdíjintézetének alapja javára fordítják. A több mint 300 oldalas, vaskos, szépen bekötött könyv szenzációja az erdélyi könyvfermelésnek. Gyönyörű, négy Szinben nyomod Naptár vezeti be, amelyet Kós Károly tervezett, aki különben a könyv művészi kiállítását is végezte. A naptári részt Guncser N. 12 karikatúrája az újságírók életéből, számtalan hasznos és a legújabb rendeleteken alapuló útmutatás, gyakorlati tudnivaló tarkítja. Külön cikkekben szakavatott tollak foglalják össze az 1926. év eseményeit, azonkívül illusztrációkkal díszített nagycikk dolgozza fel az 1927. év centuriáriumait. A szépirodalmi rész Erdély legkitűnőbb íróinak műveit tartalmazza. Csupa eredeti, még másutt meg nem jelent írás van benne s büszkén állapíthatja meg mindenki, aki elolvassa, hogy az erdélyi magyar irodalom milyen magas színvonalon van s mennyi érdekes, izgalmas problémát tud érinteni. Az erdélyi írók novelláit, verseit szerencsés válogatással egészítik ki azoknak a magyarországi íróknak művei, akik valamelyes relációban vannak Erdéllyel. Juhász Gyula tizenkét szonettből álló feltűnést keltő ciklust írt a francia nagyforradalmi hónapokra. Kosztolányi Dezső, Móra Ferenc, Bodor Aladár novellával, Babits Mihály verssel szerepel az Almanachban. Külön szenzációja a könyvnek Aprily Lajos gyönyörű Eminescu fordítása. Publicistáink és újságíróink cikkekben, visszaemlékezésekben érdekes és tanulságos képet adnak az erdélyi újságírás múltjáról és jelenéről. Meg vagyunk győződve róla, hogy az erdélyi újságírók első Almanachja egy csapásra meghódítja a közönséget s ezentúl minden évnek türelmetlenül várt szenzációja lesz az Újságíró Almanach. A páratlan érdekességü évkönyvnek ára 500 lej. f Magyar Színház Szombaton este 8 órakor: Bob herceg, Gül baba, Aranyvirág szerzőinek, Huszka Jenőnek és Martos Ferencnek legújabb operettéje. Hajtóvadászat I Főszereplők: Lengyel Irén, Neményi Lili, Tolnay Andor, ■ Ihász Aladár, Leövey Leó. II| Nyomtatványszükségletet a Concordia-nyomdában rendelje meg Cluj, Str. Cogalniceanu (Farkas-u.) 1ó szám*