Ellenzék, 1927. január (48. évfolyam, 1-20. szám)

1927-01-14 / 9. szám

4. old Frigyes főherceg is érvé­nyesítette jogát a magyar felsőházi tagságra Budapest. (Az Ellenzék tudósítójától.) A „Magyarország" értesülése szerint Frigyes főherceg is érvényesítette tör­vényadta jogát a magyar felsőházi tagságra, mert helyzete a felsőházi törvényben előírt követelményeknek megfelel, tekintve, hogy magyar ál­lampolgár, több mint kétezer pengő egyenes adót fizet és a magyar nyel­vet beszéli. Frigyes főherceggel négyre emelkedik a magyar felsőházban tag­ságot nyert Habsburg főhercegek száma. A felsőház korelnöke valószínűteg Berceli Ernő nógrádi földbirtokos lesz. Berceli megválasztása előtt a helyzet az volt, hogy a főrendiház korelnök­sége Reich Koppel budapesti ortodox főrabbit illeti meg. A „Magyarország” tudósítása szerint azonban Reich Kop­pel főrabbi egészségügyi állapota miatt úgy sem vállalkozott volna erre a tisztségre. A felsőházi körjegyzők, amennyiben a megnyitó ülésen meg­jelennek, Albrecht és József Ferenc főhercegek lesznek. A zilahi magyarság pénzén akarják felépíteni a görög katholin­u­sok templomát Zilahi város 300.000 lejes egyházi segélyéből egy bánit sem juttatnak a református egyház javára Ziláh­. (Az Ellenzék tudósítójától) A kis meszesalji város polgárságát ismét egy olyan sérelmes intézkedés tartja jogos felháborodásban, amely mindenesetre kikivánkozik a kisvárosok mindennapi szenzációi közül s amely élénken világít rá a sokat hangoztatott „egyenlő elbánásra." Az akkori liberális belügyminiszter 1924—22.840. számú rendelete előírja, hogy évenként a­ városi költségveté­seknél egy bizonyos össze­gez az állam uralkodó orthodox egyháza számára és vegyes nemzetiségű községekben, ha a polgárság képviselői véleménye­zik a többi egyházak számára is meg kell szavazni. Eszerint Zilah város a múlt évi költségvetésében 300.000 lejt irányzott elő a város egyházainak segélyezé­sére, amit Goga belügyminiszter is jó­váhagyott. A jóváhagyás után ezt az összeget a zilahi városi tanács egyhangú ha­tározatával úgy osztotta fel, hogy ab­ból 75.000 lejt a görög keleti egyház, 75.000 lejt a görög katholikus egyház, 80.000 lejt, a református egyház, 50.000 lejt a római katholikus egyház és vé­gül 20.000 lejt az izraelita egyház kapjon. Itt megjegyezzük, hogy Zilah lakos­sága több, mint 60 százalékban re­formátus, míg pld. a görög katoliku­sok még 5 százalékát sem teszik ki a város összlakosságának s ebből is kitűnik, hogy a román egyházak így is ará­nyon felüli segélyben részesül­tek volna. Azonban az érdekelt román egyházak ezt a segélyt is kevésnek találták, dacára annak, hogy ezek az egyházak állami támogatásban is részesülnek, míg a kisebbségi egyházak teljesen a maguk erejére vannak hagyatva s az ebben az ügyben egyedül illetékes zilahi városi tanács ezirányu határo­zatát a vármegyei állandó tanácshoz tetemdették meg. A vármegyei tanács ahelyett, hogy ebben az ügyben mint illetéktelen, tartózkodott volna a be­avatkozástól, a 300.000 lejes egyházi segélyt úgy osztotta fel, hogy abból 125.000 lej a görög katholikus egyház javára, 125.000 lej a görög keleti egyház javára és 50.000 lej a római katholikus egyház javára jusson. ELLENZÉK 48. év, 9. K­H. / minthogy az utóbbi egyház temploma olyan rozzant állapotban van, hogy tatarozását tovább halogatni nem le­het, a görög keleti templom építését pedig pénz hiányában nem tudják be­fejezni és a görög katholikus egyház nemsokára megkezdi templomépítését. Azonban a református és izraelita egy­házak egy bránit sem kaphat­nak abból a segélyből, amely­nek 75 százaléka különböző vá­rosi adók formájában az ezen egyházakhoz tartozó lakosságot terheli meg. A vármegyei tanács eme minden be­látási és törvényes alapot nélkülöző határozata városszerte óriási felzúdu­lást keltett. Pedig ez az eljárás nem is meglepő attól a vármegyei tanácstól, amely dacára a vármegyei magyarság­gal annak idején kötött megállapodá­soknak, a megye magyarságának tel­jes kizárásával, önkényesen lett meg­alakítva. Különben a sérelmes határozatot a zilahi városi tanács megfelebbezte, a város református és zsidó polgár­sága pedig Goga belügyminisztertől kérik sérelmük orvoslását. Kormánybiztos, aki toloncjeggyel utazik Ciurdariu ügyvéd III. osztályon és kény­szer után látogatja meg a vidéki városokat Kolozsvár. (Az Ellenzék tudósítójá­tól.) Megírta pár nappal ezelőtt az Ellenzék, hogy Ciurdariu Augustin ügyvéd, a kolozsvári állampolgársági hivatal kormánybiztosa meg fogja lá­togatni a nagyobb vidéki városokat, hogy a bizottság működési köre alá eső területek olyan polgárainak pa­naszát hallgassa meg, akiknek állam­polgársági ügyének elintézése indo­­kolatlanul késik, vagy nehézségekbe ütközik. Mielőtt Ciurdariu ügyvéd megkez­dette körútját, a belügyminiszter által aláírt kinevezési okirattal, amely a CFR vonalain II. osztályon való in­gyenes utazást biztosít, beállított a kolozsvári üzletvezetőséghez és kérte, hogy a kinevezési okirat alapján ál­lítsanak ki részére egy második osz­tályú vasúti szabadjegyet. A kolozs­vári üzletvezetőség természetesen nem teljesítette kérését, mert a jegyek ki­adása nem tartozik hatáskörébe, ha­nem a bukaresti vezérigazgatóság diszkréción­lis joga. Ciurdariu ügy­véd tehát Bukarestbe utazott, de mi­után ennek az útnak a költségeit sem volt hajlandó sajátjából fizetni, az állambiztonsági hivataltól kért egy utazásra szóló u. n. toloncjegyet Az állambiztonsági hivatal kérését teljesítette s miután ennek segítségé­vel eljutott Bukarestbe, megjelent Pre­torián vezérigazgatónál, ahol megismé­telte kérését és felmutatta a belügy­miniszter kinevezési okiratát, amely egyúttal felhatalmazza arra is, hogy a CFR összes vonalain II. osztályon utazhasson. — A CFR-nek, mondották, auto­nómiája van, a belügyminiszternek nincs semmi beleszólási joga, vasúti jegyet nem adhatunk. Ciurdariu te­hát üres tarisznyával tért haza Buka­restből is. — Vasúti jegyem tehát nincs — mondotta munkatársunknak Ciurdariu ügyvéd. — azonban programomat mégis befejezem és a vidéki városo­kat felkeresem. Nem tehetem, hogy az utazási költségeket saját zsebem­ből fizessem, viszont ezeket a költsé­geket sem szabad és nem lehet át­hárítani, ezért kénytelen leszek ismét az állambiztonsági hivatal szívességét igénybe venni, hogy toloncjeggyel és III. osztályon utazva látogassam meg azokat a városokat, ahol az állampol­gársági ügyek elintézése kés­lekedik. Természetesen mindenütt hivatalos helyen, a prefektúrán, vagy rendőrsé­gen fogom a panaszkodó feleket ki­hallgatni és az egyes látogatások idő­pontját előre jelzem, hogy a közön­ségnek legyen alkalma addigra pana­szait összegyűjteni. Országos érvén a liberálisok visszatérés ellen megakadályozása Filipescu nyilatkozata az Ellenzék mdósítójávatt a­luziós tárgyalásokról Bucuresti—Bukarest. (Az Ellenzék tudósítójától.) A Nemzeti-parasztpárt és a Néppárt között folyó tárgyalások kedvező eredménnyel kecsegtetnek. Már az is eredmény, hogy a tárgyalá­sokat mindkét részről elismerik. A Nemzeti-parasztpárt részéről kijelentet­ték, hogy a tárgyalásokat Averescu miniszterelnök kezdeményezte, de meg­cáfolják azt a hírt, mintha ezzel Ave­­rescunak az lett volna a célja, hogy a Nemzeti és Parasztpárt között sza­kadást hozzon létre. A tárgyalások előterében, amint tegnap közöltük, Gligor Filipescu takista politikus áll. Filipescu régi román családból szár­­mazik, meggyőződéses és becsületes, de kissé temperamentumos politikus. Az Ellenzék bukaresti munkatársa ma reggel felkereste Filipescut Dioni­­sie­ utca 14. szám alatti lakásán és megkérte, hogy nyilatkozzon a tárgya­lások menetéről. — A liberálisok visszatérése — mon­dotta Filipescu — nagy veszélyt jelent az országra. Isten őrizzen meg ben­nünket attól, hogy ismét a liberálisok kerüljenek az ország élére, már­pedig ez a veszély közel van és ezért sür­gős a fúzió nyélbeütése. — Hisz ön az antiliberális biok létrehozatalában? — Őszintén, komolyan, határo­zottan. Az egész ország érdeke köve­teli a liberális uralom visszaté­résének megakadályozását. Bratianu mindent elkövet, hogy a ki­rálytól újabb kinevezését kierősza­kolja. A liberálisok arra számítanak, hogy egy hónap vagy legkésőbb hat hét múlva újra kormányra kerülnek. — A megegyezés — vetette közbe tudósítónk — nehezen fog létre­jönni, ha a Nemzeti-parasztpárt ragaszkodik a házfeloszlatáshoz. — Ez a követelés ma már nem áll fenn. — És hogy áll pillanatnyilag a tár­gyalások eredménye? — Mindkét részről a legnagyobb jóindulat és megértés mutatkozott a tárgyalások folyama alatt és bizo­nyosra veszem, hogy a fúzió létre fog jönni. Ünnepélyesen kijelentem, hogy sem mi, sem más nem törekszik a Nemzeti-parasztpárt egységének meg­bontására, s mi épp úgy, mint Maniu és párthívei, tisztában vagyunk azzal, hogy a fúzió létrehozatala az ország általános érdeke. Felkereste ezután munkatársunk Pap György szenátort, a Nemzeti-paraszt­párt egyik vezetőtagját és Maniu személyes barátját, aki a kérdésekre a következőket mondotta: — Meg lehet csinálni az antilibe­rális blokkot, de csak úgy, ha Ave­rescu a legdemokratikusabb alapokra helyezi a kormány politikáját. Attól félek azonban, hogy elkésett a dolog, mert az Averescu-kormány már eddig olyan súlyos hibákat követett el, ame­lyeket alig lehet korrigálni. A leltározás ideje alatt az eddigi olcsó árakat még mélyebbre szállította le „SÍPOS" Cluj , Ferdinand király­­át­­. Megjelent az Újságírók Almanachja A napokban hagyta el a sajtót az erdélyi magyar népkisebbségi újság­írók 1927-iki Almanachja, amelynek tiszta jövedelmét a kisebbségi újság­írók nyugdíjintézetének alapja javára fordítják. A több mint 300 oldalas, vaskos, szépen bekötött könyv szen­zációja az erdélyi könyvfer­melésnek. Gyönyörű, négy Szinben nyomod Nap­tár vezeti be, amelyet Kós Károly tervezett, aki különben a könyv művészi kiállítását is végezte. A naptári részt Guncser N. 12 karikatúrája az újságírók életéből, számtalan hasznos és a legújabb rendeleteken alapuló útmutatás, gyakorlati tudnivaló tarkítja. Külön cikkekben szakavatott tollak foglalják össze az 1926. év ese­ményeit, azonkívül illusztrációkkal dí­szített nagycikk dolgozza fel az 1927. év centuriáriumait. A szépirodalmi rész Erdély legkitű­nőbb íróinak műveit tartalmazza. Csupa eredeti, még másutt meg nem jelent írás van benne s büszkén álla­píthatja meg mindenki, aki elolvassa, hogy az erdélyi magyar irodalom milyen magas színvonalon van s mennyi érdekes, izgalmas problémát tud érinteni. Az erdélyi írók novelláit, verseit szerencsés válogatással egészítik ki azoknak a magyarországi íróknak mű­vei, akik valamelyes relációban van­nak Erdéllyel. Juhász Gyula tizenkét szonettből álló feltűnést keltő ciklust írt a francia nagyforradalmi hónapokra. Kosztolányi Dezső, Móra Ferenc, Bo­dor Aladár novellával, Babits Mihály verssel szerepel az Almanachban. Kü­lön szenzációja a könyvnek Aprily Lajos gyönyörű Eminescu fordítása. Publicistáink és újságíróink cikkek­ben, visszaemlékezésekben érdekes és tanulságos képet adnak az erdélyi új­ságírás múltjáról és jelenéről. Meg vagyunk győződve róla, hogy az er­délyi újságírók első Almanachja egy csapásra meghódítja a közönséget s ezentúl minden évnek türelmetlenül várt szenzációja lesz az Újságíró Al­manach. A páratlan érdekességü év­könyvnek ára 500 lej. f Magyar Színház Szombaton este 8 órakor: Bob herceg, Gül baba, Aranyvirág szerzőinek, Huszka Je­nőnek és Martos Ferencnek leg­újabb operettéje. Hajtó­vadászat I Főszereplők: Lengyel Irén,­­ Neményi Lili, Tolnay Andor, ■ Ihász Aladár, Leövey Leó. II| Nyomtatványszükségletet a Con­­cordia-nyomdában rendelje meg Cluj, Str. Cogalniceanu (Farkas-u.) 1ó szám*

Next