Ellenzék, 1927. március (48. évfolyam, 47-71. szám)

1927-03-02 / 47. szám

48. évi 40. szám. ELLENZÉK Elvetemült zsaroló banda a csalásnak és romlottságnak minden eszközével hatalmába kerített gyenge embereket A szenzációs nagyszebeni bűnper legérdekesebb napja. A sikkasztásért elitélt volt tiszt tanúvallomása a Hazug­­ságokból és beteges hajlamokból font háló Nagyszeben. (Az Ellenzék tudósító­­jától) Az Ellenzék már több izben irt arról a nagyszabású bűnügyi rémre­génybe illő esetről, amelynek a köz­pontjában Wagner Gusztáv és társai állanak, akik ellen okirathamisítás, sikkasztás, zsarolás és a büntetőtör­vénykönyv 241. §-ába ütköző fajtalan­kodás, illetve homosexualitás vádja miatt folyik a nagyszebeni törvényszé­ken már hetek óta a főtárgyalás. Wag­ner Gusztáv és bűnszövetkezete Knöp­­fter Albert marosvásárhelyi igen elő­kelő származású és nagyműveltségű hatalembert már hosszú idők óta zsa­­■olja. Nevében különböző bankoknál hamis váltókat­ nyújtott be és a legelvetemedettebb eszközök­höz fordult, hogy Knöpflert, ezt az állítólag beteg embert va­gyonából kiforgassák. De Wagnerék nemcsak Knöpflert csap­ták be, hanem egy Onitin Traian nevű vett tüzérhadnagyot is, aki az ezred pénztárából a Wagnerék hamis me­séire nagyobb összeget sikkasztott, amire aztán később rájöttek és ezért nemcsak lefokozták, hanem el is zárták. Február 25-én a főtárgyalás zárt ajtók mögött kezdődött meg, amelyen az ügyész által Wagner Gusztáv és Knöpfler Albert elleni fajtalankodás miatt indított vádat tárgyalták. A zárt tárgyalás , befejezése után a törvény­szék elsőnek Onitiu Traian tanút, a volt tüzérhadnagyot hallgatták ki, aki éppen a Wagnerék gazságainak esett áldozatul. Munkában a banda Onitiu vallomása éles világosságot vet Wagnerék rémregénybe ü­lő elve­temültségére és egyben azt mutatja, hogy a fajtalanság vádja Wagneréi a koholmánya, melynek az volt a célja, hogy Onitiut rábírják az ezred pénz­tárából való sikkasztásokra. Onitiu elmondja a főtárgyaláson, hogy Wagner és társai részére előbb olcsó kölcsönöket nyújtott, akik, hogy bizal­mát megnyerjék, azt pontosan vissza­­fizették. Már 1925. év nyarán egy fívek nevű egyén nagy reklámot csapott Wagnernek, azt mondva neki, hogy iga nagy vagyon vár: többek közt egy Utakat érő marosvásárhelyi ház, amit Jrtröpffer Albert ajándékozott Wagner­ek. Hogy ezt a mesét elhitessék Oui­­tiuval, egy nem létező marosvásárhelyi cégtől levelet mutogattak, amelyben az ajándékozás ténye volt megírva, a levél végén az átírás költségeiről emlékezett meg a levélíró. Outiu aztán elmondja, hogy Wag­ner nyíltan megmondotta neki, hogy Krröpflerrel természetellenes viszonya van. Közben Wagner és Bock auto­mobilt vásárolt, amire tőle kértek kölcsönt. Ő a nagyszabású meséket elhitte, először 35 ezer lejt, pár nap múlva 20 ezer lejt adott nekik az ez­red pénzéből. Midőn látta, hogy Wag­nerék a pénzt nem fizetik vissza és h­iába minden kérlelése, gyanút fogott. Wagnerék azonban, hogy a megingott bizalmat helyreállítsák, Marosvásár­helyre utaztak és ott megmutatták azt a házat, amelyet állítólag Knöpfler Wagnernek ajándékozott. Sőt Knöp­­fler birtokára is kirándulást tettek. Később azzal rémízgették Onitiut, hogy ha nem ad újabb kölcsönöket, akkor elvesz az előbb adott pénz és Onitiu sikkasztására rá fognak jönni. Közben állandóan zsarolták és mintegy 150 ezer tejt préseltek ki belőle. Ké­sőbb Wagnerék Bécsbe utaztak, ahon­nan azt írták, hogy Berlinbe mennek Knöpfler után, akivel óriási üzletet bo­nyolítanak le. Ezen a címen Onitiut ismét meg akarták zsarolni, de ő már nem tudott több pénzt adni. Légy öngyilkos! Midőn Bécsből visszaérkeztek, már égett a lábuk alatt a talaj és a hamis váltókkal és hamisított ajándékozási szerződéssel akartak Onitiura hatni, de ugyanakkor a többi hitelezőiket is ezekkel a hamis okmányokkal meg akarták nyugtatni. Közben Onitiu sik­kasztásaira rájöttek és ekkor Wagner és társai azt tanácsolták, hogy az ez­red pénztárából még annyi pénzt ve­gyen ki, amennyit csak tud és a ha­táron szökjenek át. Onitiu ekkor még 230 ezer lejt sikkasztott és Wagner Bock és egy Spengler nevű egyén tár­saságában Kolozsvárra utazott. Bock kezelte a sikkasztott pénzt, ab­ból autót vásárolt és Onitiu egy na­pon csak arra ébredt, hogy a szélhá­mos társaság egy krajcár nélkül Ko­lozsváron hagyta, az asztalára helyezve egy revol­vert, hogy azzal öngyilkossá­got kövessen el. A csalók Nagyszebenbe utaztak vissza azzal az ürüggyel, hogy útle­velet szerezzenek. Onitiu azzal fejezte be vallomását, hogy nem tudott öngyilkos lenni és ő visszautazott Nagyszebenbe, ahol az­tán letartóztatták és elítélték. A többi tanú Onitiunak a vallomása a hallgató­ságra mély benyomást tett és abból nyilvánvalóvá lett, hogy Wagner és társai a legelvetemültebb gazemberek, akiknek Onitiu az áldozatául esett. A másik áldozat pedig Knöpffer Albert a roncsolt idegzetű marosvásárhelyi fiatal­ember, aki Nagyszebenben véletlenül ismerkedett meg Wagnerrel és nem­csak anyagilag esett áldozatául, hanem egy országos botrány középpontjába is sodorta. Azután több jelentéktelen tanút hall­gattak ki és az írásszakértőket, akik bizonyították, hogy a Wagner-félt vál­tók hamisak. Az ajándékozási szerző­­dést időközben Wagnerék eltüntették. Szombaton tartották meg a vád- és védőbeszédeket, amelyek egészen a késő estéig tartottak el. A főtárgyalás végén az ügyész Wagner és öt társa ellen többrendbeli okirathamisítás, többrendbeli csalás és Wagner ellen hivatali sikkasztás részességének a bűntette miatt emelt vádat. Az ügyész ugyancsak fentartotta Wagner és a szerencsétlen Knöpfter ellen a homo­szexualitás vádját is, kijelentve azon­ban, hogy erre nincsen más bizonyí­téka, csak a Wagner fővádlott vallo­mása. A törvényszék a szenzációs perben az ítéletet március 5-én fogja kihirdetni. Calutiu prefektus szerint rövidesen összehívják a városi közgyűlést * KOLOZSVÁR. (.Az Ellenzék tudósítójától.) Calutiu prefektus tegnap érkezett haza Bukarestből, ahol a vármegyei tanács anyagának előkészí­téseképpen a megye 1. évi költségvetését bemutatta. Calutiu prefektus munka­társunk előtt kijelentette, hogy Bukarestben szerzett értesülései alapján a városi kommunitásba a két hivatali tag kinevezése most van folyamatban, pár napon belül meg fog történni és mihelyt a kinevezések Bukarestből megérkeznek, a városi nagytanács ülését is azonnal összehívják. A me­gyei nagytanács anyaga már együtt van és holnap pár napra terjedő Illé­set a vármegyeház dísztermében meg fogja kezdeni. A naili­pi brutális egyitavi cs­a pofozkodó apát kéthavi fogházra itélte a Vik­ság Nagybánya. (Az Ellenzék tudósító­jától.) Hetekkel ezelőtt feltűnést keltő cikket irt az Ellenzék arról, hogy egy nagyváradi liceumi énektanár előbb véresre vert és azután kicsapatott egy kis diákot az­­iskolából. Az egyik énekórán Chira György énektanár észrevette, hogy Gál Imre harmadikos tanuló nem énekel. Kérdőre vonta a kisdiákot, aki kijelentette, hogy nem­ tud énekelni, mert hosszú hónapokon át beteg volt és gyenge. Chira nem vette tudomásul a gyermek mentségét s minden alap nélkül a kis Gált irredenta magatartással gyanú­sította meg és megfeledkezve emberi mivoltáról, addig ütle­gelte, amíg a kisdiák orrán, száján megindult a vér. A durva inzultus után kidobta a teremből és hazakergette. A gyermek apját, dr. Gál Gyula orvost az ének­tanár brutalitása, ami most már har­madszor ismétlődött meg, nagyon fel­háborította. Nyomban elindult az in­tézet igazgatójához, hogy a gyerme­két ért súlyos bántal­makért elégtételt követeljen. Véletlen folytán az intézet előcsarnokában összetalálkozott Chira­­val, akit felelősségre vont embertelen bánásmódja miatt. Chira arra a kér­désre, hogy van-e joga véresre verni diákjait, cinikusan válaszolt. Ez any­­nyira felbőszítette az apát, hogy önmagáról megfeledkezve addig pofozta a brutális énektanárt, ardig az a falnak szédülve esz­méletét vesztette. A kínos botrány után dr. Hetcou György igazgató azonnal rendkívüli tanári értekezletet hívott össze, amely apja eljárásáért a fiút kicsapta az in­tézetből. A súlyos botrány a csöndes vá­roska egyhangú életében óriási feltű­nést és egyben felháborodást keltett, amiben nem kis része van­ annak a körülménynek is, hogy Chira énekta­nárnak már többizben volt hasonló esete úgy a román, mint a magyar diákjaival. Nagybánya hangos iskolai botránya a járásbíróságon folytatódott, mert mindkét fél kölcsönösen feljelentette egymást. A tárgyalást szokatlan ér­deklődés előzte meg. Rabin járásbíró szombaton hozta meg az ítéletet, amelynek értelmében Chira György énektanárt a diák bántalmazásáért egyhavi fog­házra és 1000 lej pénzbünte­tésre ítélte. Ugyanakkor a bíróság dr. Gál Gyulát kéthavi elzárásra és kétezer lej pénzbüntetésre ítélte az ének­tanárral szemben elkövetett tettegességéért. Mindketten felebbezéssel éltek az ítélet ellen. Chira énektanár ellen folyik a fe­gyelmi vizsgálat, Gál Imre az ártatlan harmadikos diák ügyében pedig a minisztérium mondja ki a végső szót. 3. a Hif. amikor a közérdek háttérbe szorul a magán­érdek előtt A kolozsvári gabonapiac áthelyezé­sének kulisszatitkaiból Kolozsvár. (Az Ellenzék tudósítójá­tól.) A közelmúltban az Ellenzék be­számolt arról, hogy egy Vágóhíd-téri kereskedő keresetet indított egy ko­lozsvári cég ellen azért, mert a ga­bonapiac áthelyezése ügyében általa fizetett hetvenezer lej kijárási díjból a reáeső összeget nem volt hajlandó megfizetni. A törvényszék ezt a kere­setet azért utasította el, mert a követelést erkölcstelen­nek tartotta, megállapítván, hogy a városi tanács­nak közérdekű intézkedéséről volt szó s igy ezért senki, semmilyen címen követelést nem támaszthat. A törvényszéki tárgyalás a kolozs­vári gabonapiac áthelyezése körüli kulisszatitkoknak csak egy epizódját képez. Újólag kénytelenek vagyunk a piac áthelyezésének ügyével foglal­kozni és a köz érdekében a városi tanácsot arra kérni, hogy a piac áthe­lyezésére vonatkozó határozatát, amely kétséget kizáróan nem a köz, hanem egyes érdekeltek érde­kében történt, vegye revízió alá és változtassa meg. Fel kell hívnunk a városi tanács figyelmét arra, hogy a piac áthelye­zése érdekében a tanács más vagy három évvel ezelőtt kötelező ígéretet tett. Akkor Kovács Bálint malomtulaj­donos, akinek a szentpéteri malom mellett hatalmas szabad területe van, a városnak adományozta ezt a területet azzal a kikötéssel, hogy a gabonapiacot idővel itt fogja elhelyezni. Kolozsvár tanácsa 1924. év július ha­vában a gabonapiac céljaira felaján­lott területet köszönettel elfogadta, az alsóváros polgárai pedig türelmesen várták a gabonapiac áthelyezését. Ez elmaradt, mire a polgárok újabb kérést adtak be s megsürgették az ígéret teljesítését. Ebben a kérésükben leszögezték, hogy a gabonapiacnak a malmok közelébe való áthelyezése az őröltető közönség érdekében történik, mert nem kellene megvásárolt gabo­náját a vízimalmokhoz fuvaroztatni és onnan a megőrült lisztet elszállítani. Ezenkívül a Szentpéteri, Kurta, Cser­malom és Csertörő­ utcák háztulajdo­nosai is arra kötelezték magukat, hogy abban az esetben, ha a piacot oda áthelyezik, hozzájárulnak a terület ki­kövezéséhez. Mindennek ellenére azonban a ta­nács — nem merjük állítani, hogy a hetvenezer tejes kijárási díj érdeké­ben, de azt bizton állítjuk, hogy a köz érdekével ellentétben­­­ a gabona­piacot a Vágóhíd-térre helyezte el, ahol még a szekereket húzó marhák­nak sincs helyük. Az ócskapiacot vi­szont ennek következtében a város végére, a vámontúlra helyezték el. Ezzel az egész ócskapiacot pusztu­lásra ítélték. Világosságot kérünk ebben az ügy­ben, mert nemcsak a köz érdeke, hanem a jelenlegi városi tanács presz­tízse is megköveteli, hogy ezt a kínos ügyet mielőbb tisztázzák. wwwwwwwwww Mwyww Nagy repülőkatasztrófa Ameriká­ban. Buenos­ Ayres-ból jelentik, hogy a Newyork és Detroit nevű észa­kame­rikai repülőgépek, melyek az Egye­sült­ Államok repülőinek Amerika kö­rüli repü­lőútjában vettek részt, szom­baton, mikor a lapalomai repülőtérre leszállni akartak, egymással összeüt­köztek. A Detroit kigyuladt és égve zuhant le a magasból a földre.­­ Utasainak egy része már a levegőben elégett, a többi a zuh­anásnál zúzódott agyon. A Newyork utasai kisebb-na­­gyobb égési sebekkel kerültek ki a szerencsétlenségből. »

Next