Ellenzék, 1927. március (48. évfolyam, 47-71. szám)
1927-03-07 / 52. szám
48. év, 52. szám ELLENZÉK Harminc nap alatt 40 szabályrendelet és nyolc évre való program Hosszúlélegzetű munkálkodásra rendezkedik be az ideiglenes kolozsvári tanács Kolozsvár. (Az Ellenzék tudósítójától.) A város ügyeit ideiglenesen vezető Comisiune Interimare-nak, amint a neve is mutatja, a közigazgatási törvény rendelkezése értelmében tudvalevőleg az a feladata, hogy a volt városi tanács felfüggesztésétől az új tanács megalakulásáig a város ügyeit átmenetileg vezesse. A jelenlegi Comisiune Interimare azonban, bár jóakaratúlag, de hatáskörét túllépve olyan munkába fogott, amelyet csak alapos megfontolás és a város polgárságának előzetes meghallgatása után lenne szabad megkezdeni. Közigazgatási gyorstalpalás A közigazgatási törvény kötelességévé teszi a városok vezetőségeinek, hogy különböző szabályrendeleteket készítsenek. E rendelkezésnek megfelelően a Comisiune Interimare most sürgős rendelkezést küldött az egyes osztályvezetőknek, hogy a szükségesnek látszó szabályrendelet-tervezeteket készítsék el. A közigazgatási ügyosztálytól öt, a gazdasági ügyosztálytól négy, a pénzügyi osztálytól kettő, a műszaki ügyosztálytól tizenegy, az egészségügyi ügyosztálytól tizenhárom és az állategészségügyi osztálytól öt szabályrendeletet kíván harminc nap alatt. Negyvenegy szabályrendeletet rendelt meg a bizottság s előírta, hogy ezt a munkát harminc nap alatt be kell fejezni. Kolozsvár adminisztrációjában kissé szokatlan ez a gyorstalpalás. Emlékszünk, hogy egy-egy szabályrendeletet nem egy hónap, de évek alatt készítettek el s mielőtt a tervezet elkészült volna, a referensek nemcsak a bel-, hanem a külföldi hasonló szabályrendeleteket is tanulmányozták. Az a szabályrendelet, amit harminc nap alatt kell elkészíteni, semmiesetre sem jó és semmiesetre sem szolgálhatja a közérdekét. Új ügyosztályok különben a Comisiune Interimare, nagyon helyesen, új ügyosztályt létesített. Az úgynevezett szépítési ügyosztályt. Valamikor Kolozsváron a társadalom vezetőiből alakult egy hasoncélú egyesület és ez a város szépítése érdekében eredményes munkát fejtett ki. Reméljük, hogy az új ügyosztály is fog találni magának megfelelő munkateret, annál is inkább, mert Kolozsvárt az utóbbi években ez a munka teljesen el van hanyagolva. Megalakult ezzel párhuzamosan a kereskedelmi ügyosztály is, amely a város közüzemei felett gyakorol ellenőrzést. Ellenőrzi egyrészt az anyagbeszerzésre hirdetett pályázatok törvényes megtartását és ellenőrzi egyúttal a szállított anyagok minőségét is, de ezenkívül kiterjed hatásköre a városi ingatlanok jövedelmező kezelésére is. Pénz nincs, de nyolc évre készül a munkaprogram Még egy nagy fába vágta fejszéjét az állandó választmány. Ezt nem saját iniciatívájára, hanem a közigazgatási törvény parancsára. Előírja a törvény ugyanis, hogy a törvény életbeléptetése után Románia minden városa nyolc évre előre állapítsa meg munkaprogramját. Ennek megfelelően nemrég utasítás ment a város minden ügyosztályához, hogy minden ügyosztály nyolc évre előre állapítsa meg azokat a terveket, amelyek feltétlenül szükségesek és amelyek végrehajthatók. Mert a törvény nemcsak előírja, hanem büntető szankcióval is kötelezi az egyes városi tanácsokat, hogy a miniszter által később jóváhagyandó programot a nyolc év alatt feltétlenül végre kell hajtani. A város egyes ügyosztályai utasítást kaptak, hogy a terveket rövid időn belül készítsék el, s azoknak pénzügyi megoldási módját közöljék a pénzügyi ügyosztállyal. A város polgárai pedig dagasztják a sarat Amint kitűnik a fentiekből, tehát a legrosszabb indulattal sem lehet azt állítani, hogy az átmeneti bizottság nem dolgozik. Úgy dolgozik, mintha megbízatása nem ideiglenes jellegű, hanem végleges lenne és mintha a polgárság már előzetes hozzájárulását adta volna meg a nagyszabású tervek végrehajtásához. Ez pedig, bizonyítanunk nem kell, tévedés. A Comisiune Interimare-nak csak a legsürgősebb teendőkkel szabad foglalkozni s van-e most sürgősebb feladat, mint az utcáknak járható állapotba való helyezése? A tanács tagjai, — ha kissé körülnéznének a városban, — tapasztalhatnák, hogy egy kis kerületen kívül Kolozsvár utcái ázsiai állapotban vannak. A szekerek tengelyig sülyednek a sárba és az emberek térdig dagasztják a sarat. Különösen ilyen a helyzet az új telepeken. De nem is kellene a város vezető urainak a külvárosba menni, közelebb is akad elrettentő példa. A Főtér kellős közepén, ott, ahol az autóbusz-megállóhelyek vannak, az utasok nem mernek leszállani a kocsikról, mert bokáig érd a sár. Sűrűn emlegetik a városi tanácsot, a legkevésbé sem hízelgő jelzőkkel kapcsolatban, pedig pár szekér homok a város tulajdonát képező homokbányából és ugyancsak a város tulajdonát képező kamionokkal szállítva, legalább a Főtér közepén dísztelenkedő sártengert meg tudná szüntetni. KMMSMAMMMMMMMIMMMArMMWMMWMMMWMIMMMt A vizsgálóbíró letartóztatta az I. számú városi adóhivatal helyettes főnökét Állítólag négy és félmillió lejjel károsította meg a kincstárt és a közönséget Kolozsvár. (Az Ellenzék tudósítójától.) Persescu Leonida vizsgálóbíró tegnap délután kihallgatta Boer Alexandrut, az I. számú adóhivatal volt helyettes főnökét és kihallgatás után letartóztatta. Boer ellen a kolozsvári pénzügyigazgatóság már régebben vizsgálatot vezetett be, mert az a gyanú merült fel, hogy bűnös manipulációval úgy a kincstárt, mint az adózó feleket megkárosította. A vizsgálatot Rosian pénzügyi tanácsos vezette le, akinek megállapítása szerint Boer több évre visszamenőleg körülbelül négy és fél millió lejt sikkasztott el. Üzelmeit állítólag úgy követte el, hogy a felekkel befizettette az egész adót és az adóhivatal könyveiben ennek csak egy részét könyvelte el, mint befizetett összeget. Üzelmeire csak úgy jöttek rá, hogy egyes adózókat hátralékos adójuk befizetésére hívtak fel, akik aztán felmutatták nyugtájukat, melynek tanúsága szerint adójukat már kifizették. A vizsgálat teljes erővel megindult és a közeljövő tisztázni fogja azt, hogy Boer tényleg elkövette-e a terhére rótt bűncselekményeket és ha igen, mennyi kára származott ebből a kincstárnak és a közönségnek. Nem érvényesek a külföldön szened érettségi bizonyítványok A diplománál is csak úgy nosztritlkájak, nom érvényezők érettségi különbözeti vizsgát is tesznek Kolozsvár. (Az Ellenzék tudósítójától.) A kolozsvári egyetemre számos beadvány érkezett, amelyek a külföldön szerzett diplomák nosztrifikálását kérik az egyetemtől. Különösen sok külföldön végzett orvos kérte diplomájának Romániában való elismerését. Ezzel kapcsolatban számosan fordultak felvilágosításért az Ellenzék szerkesztőségéhez, hogy hogyan lehetséges az, hogy nemcsak az egyetemi tárgyakból, hanem az érettségi tárgyakból is különbözeti vizsgát kell tenni. Legutóbb egy orvos, aki Magyarországon végezte a gimnáziumot és az egyetemet, kérte dr. Pteancu Alexandru közoktatásügyi vezérfelügyelőtől érettségijének elismerését, amit a vezérfelügyelő azzal a megjegyzéssel utasított el, hogy a kérvényező különbözeti vizsgát kell tegyen román nyelv és irodalomból, történelemből, földrajzból, sőt francia nyelvből is. Az Ellenzék munkatársa felkereste dr. Pteancu Alexandru vezérfelügyelőt, aki kérdésére az üggyel kapcsolatban a következőket mondotta: — Csak a közoktatásügyi minisztériumnak 1926 év végén kiadott 66.532 sz. rendeletét hajtom végre akkor, amikor a külföldi érettségiket nem ismerem el. Ez a rendelet, amelyet a közönség még nem ismer kellőleg, három pontban szabályozza a külföldön szerzett érettségi bizonyítványok érvényességét. Az első pont szerint mindazok az érettségi bizonyítványok, amelyeket 1918 előtt, a jelenlegi Románia területén állítottak ki, továbbra is érvényesek itt Tudvalevő az, hogy az impériumváltozás első éveiben a felekezeti iskolákban nem volt kormánybiztos jelen az érettségiknél. A rendelet erre vonatkozólag is intézkedik és pedig úgy, hogy azok a bizonyítványok, amelyeket később, az érdekeltek érvényesíttettek, jogérvényesek, azoknak azonban, akik annak idején az érvényesítést elmulasztották, a különböző tantárgyakból ismét kell vizsgázniok. A rendelet további része kategórikusan kimondja, hogy semmiféle külföldön szerzett érettségi bizonyítvány nem érvényes a különbözeti tárgyakból való vizsga nélkül. Ettől a rendelettől nemérhet el maga a közoktatásügyi miniszter sem. Éppen ezért nem önhatalmi intézkedést gyakoroltam, amikor több esetben a nosztrifikálást kérő feleket a különbözeti érettségi letételére utasítottam. Éppen így baccalaureatusi vizsgát kell tenni majd azoknak is, akik a nyolc gimnáziumi osztály elvégzése után külföldre mentek és ott szereztek diplomát, ha Romániában akarják hivatásukat gyakorolni 3* 1 M 11 A tarifái törvényszéta minden csendes... Az aranyórás bíró feljelentette az elnököt és bírótársait Kolozsvár. (Az Ellenzék tudósítójától.) A tordai törvényszék gyakran beszéltet magáról A múlt évben — amint megírta az Ellenzék — a törvényszék egyik bírája arra kérte az ügyvédeket, hogy neki ajándékba egy aranyórát vegyenek. Ezt a bírót annak idején az igazságügyminiszter ezért a cselekedetéért fegyelmileg meg is büntette. Most ismét napirendre került a törvényszék ügye és pedig abból az alkalomból, hogy dr. N. Iliescu törvényszéki bíró; ugyanaz, aki az ügyvédek ajándékát elfogadta, hivatalos hatalommal való viszszaélés miatt a törvényszéki elnököt, rágalmazás miatt pedig két bíró társát jelentette fel. A kolozsvári törvényszék, melyet az ügy elbírálására delegált az igazságügyminiszter, a múlt év december havában megtartott zárt tárgyalásán mindkét ügyben felmentő ítéletet hozott. A panaszos törvényszéki bíró a törvényszék ítélete ellen felebbezett és a felebbezés az ítélőtábla Pop Victortanácsa előtt tegnap került tárgyalás alá. Ioan Virgolidh tordai törvényszéki elnök volt a vádlott az első ügyben. Iliescu bíró hivatalos személy megsértése miatt adott be panaszt az igazságügyminiszterhez a törvényszéki elnök ellen, mert az két évvel ezelőtt, 1925 szeptember 11-én az elnöki szobában őt reprodukálhatatlan kifejezésekkel illette. Úgy történt ez az eset, hogy Iliescu a jelzett napon a törvényszéki elnök szobájában egy bírótársát kereste. Közben összetűzött a törvényszéki elnökkel, aki viselkedését bírálat tárgyává téve, szemére hányta azt, hogy az aranyóra miatt a miniszter már egy izben megbüntette. Az igazságügyminisztertől már kapott jobbfelé egy arculütést — mondotta, — azt várja, hogy balfelől is kapjon egyet? Mire Iliescu izgatottan visszatelelt, hogy más is kapott fegyelmi büntetést. Arra célzott ezzel, hogy a törvényszéki elnök is részesült már fegyelmiben. Erre aztán a törvényszéki elnök kijött a sodrából és az indulatos bírót heves szavakkal illette. A törvényszék megállapította, hogy azok a kifejezések, amelyeket a törvényszéki elnök használt, egyrészt nem becsületsértők, másrészt nem elnöki minőségében használta és így a vád alól felmentette. A felmentő ítéletet másodfokban az Ítélőtábla is helybenhagyta. A másik ügyben szintén Iliescu, az „arany órás" bíró volt a panaszos. Két bírótársát, Ioan Gheorghiut és Ioan Popescut rágalmazással vádolta meg, amiért a két bíró,akiket a tordai törvényszéktől már áthelyeztek, Kolozsváron Bollasiu igazságügyi inspektor előtt állítólag azt mondta volna, hogy tarthatatlan magaviselete miatt inkább a panaszost kellett volna áthelyezni, mint őket Ebben az ügyben a törvényzék szintén felmentő ítéletet hozott azon az alapon, hogy a per megindítására a panaszos bírónak nem volt előzetes felhatalmazása az igazságügyminisztertől. A tábla azonban megsemmisítette a törvényszék ítéletét és új tárgyalásra utasította, mert ebben az ügyben a panaszos bíró, mint magánfél kérte a rágalmazás megtorlását és ehhez nincs szükség az igazságügyminiszter előzetes felhatalmazására. Előléptetések a rendőrségen címmel az Ellenzék legutóbbi számában megjelent hírünkbe megírtuk, hogy Covaciu Eugen I. osztályú komiszárt rendőrigazgatóvá nevezték ki Covaceviciu Eugen rendőrkapitány annak közlésére kért minket, hogy az ő neve került tévedésből ilyen elferdített formában a lapba, mert őt nevezte id rendőrigazgatóvá a miniszter.