Ellenzék, 1927. április (48. évfolyam, 72-93. szám)

1927-04-01 / 72. szám

2. oldal. Kla lép életbe Rotezáron a megszigorított autóbuszrendelet Kolozsvár.­­Az Ellenzék tudósítójától­ Közölte már az Ellenzék, hogy a ko­lozsvári rendőrség az autóbuszokkal nap-nap után előforduló rendetlensé­gek elkerülésére részletes rendeletet adott ki, amelyben szabályozza az autóbuszforgalmat. A rendeletet Debau, a rendőrprefektúra igazgatója, ma lép­tette életbe. Az igazgató olyan utasí­tásokat adott az autóbusztulajdonosok­nak, amelyek teljes garanciát nyújta­nak arra, hogy az autóbuszokkal a jö­vőben nem fordulnak elő anomáliák. A soffőrvizsgákat megszigorította és személyesen vesz részt a vizsgázta­tásokon. Soffőrigazolványt ezután csak olyan emberek kapnak, akik mester­ségük minden részével alaposan tisz­tában vannak és egyúttal elég intelli­gensek is ahhoz, hogy automobilve­zetést lehessen bízni rájuk. Az autóbuszok közlekedéséről szóló rendelet autóbuszstandokat léptet életbe. Hogy az autóbuszok közötti versen­gést a jövőben el lehessen kerülni, Debau igazgató elrendelte, hogy egy­­egy közlekedési vonalon minden héten más autóbuszok közlekedjenek. Meg­állóhelyeket, amelyeket már közöltünk, ugyancsak pontosan kijelölte. A meg­szigorított autóbuszrendelet ma lép életbe és annak végrehajtását az igaz­gató személyesen is ellenőrzi. Híres szerelmi dráma a párisi északi pályaudvaron, melynek áldozatai mindketten többszer és milliomosok Pária.­­Az Ellenzék tudósítójáról.) A pá­risi északi­ pályaudvaron tegnapelőtt éppen indulóban volt a Boulogne-i expressz-vo­­nat, amikor az egyik fülkéből két revolver­lövés hangja hallatszott ki. A mozdonyt leállították, rendőrök rohantak fel a vo­natba és az egyik I. osztályú kocsiban élettelenül találták báró Trawford Ray­­mondot, az ülésen pedig vérében fetrengve küzdött a halállal Janze grófnő, Okden Armour dúsgazdag amerikai milliárdos unokája. A nő még kezében szorongatta, revolverét, mellyel halálra sebezte a bárót és mellbelőtte magát. A véres tragédiának kalandos szerelmi háttere van. Janze grófnő férjével, Janze Frigyessel együtt tavaly Afrikába utazott oroszlánvadászatra. Cennyben megismer­­t fedett Trawford báróval, aki szintén Afri­kában költötte millióit. Edzett sportember volt, csinos férfiú, akibe Janzené halálosan beleszeretett. Ott hagyta férjét Afrikában és megszökött a fiatal báróval. Párisban éltek egy ideig együtt és várták a váló­per végét. Trawford báró családja azon­ban ellene volt a házasságnak. A férfit egyébként is állandóan kínozta Janzené féltékenysége és ezért elhatározta, hogy szakítani fog vele, visszautazik An­gliába. Titokban ment ki a pályaudvarra, de az asszony lopva nyomonkövette és épen akkor ért az állomásra, mikor a vo­nal indulóban volt. Felugrott az egyik L osztályú kocsira, ráakadt hűtlen szerelme­sére és minden szó nélkül szívenlőtte. A második golyó az asszony tüdejét járta át úgy, hogy mostan a Lab­oisiere-kórházban élet és halál között lebeg. A szerelmi dráma két nagyon előkelő és gazdag családot borított gyászba. Trawford bárónak évi jövedelme megha­ladta a hétmillió frankot, Janze grófnő pedig annyi pénzt kapott nagyapjától, amennyit akart. Az asszonyt Paris előkelő helyein igen jól ismerik, rendkívüli szép­ség és szellemes jelenség volt. Tízezer dollár Beethoven egy haj­fürtjéért. Budapestről jelentik: A pécsi dalárda egy igen értékes ereklyének, Bee­thoven egy hajfürtjének van birtokában, melyet a nagy zeneszerző halála után jó­­barátja, Lauter Antal vágott le a halott fejéről. A hajfürt eladására a pécsi da­lárda már gyakran kapott ajánlatot. Leg­utóbb egy newyorki milliárdos tízezer dollárt ajánlott föl az értékes hajfürtért s a dalárda elhatározta, hogy ezért az árért túlad az ereklyén és a pénzt egy Pécsen megépítendő zenepalota költségeire hasz­nálja föl. Az üzletet tegnap perfektuálták és az amerikai milliárdos megbízottja rö­videsen jelentkezni fog a megállapított összeggel az értékes hajfürt átvételéért. ELLENZÉK 48. év, 72, 37 f­ő. A belügyminisztérium még tervezet formájában sem foglalkozik a nemzetiségi törvény elkészítésével B­ácsa a miniszter cáfolja Bukarest. (Az Ellenzék tudósítójá­tól.) Az Ellenzék tegnapi számában a liberális párt újságjainak közleménye alapján megírtuk, hogy a belügymi-­ nisztériumban nemzetiségi törvényter­vezet elkészítésével foglalkoznak. Az Ellenzék bukaresti munkatársa a hír­rel kapcsolatban felkereste Bucsan kisebbségi minisztert, aki felhatal­mazta a következő nyilatkozat leköz­­lésére: " A belügyminisztérium ezidő szerint még csak tervezet formájában sem foglalkozik a nemzetiségi törvény elkészítésével. a liberális lapok híreit A kategórikusan cáfoló kijelentés egyelőre leveszi a napirendről ezt a kérdést. Munkatársunk megállapította, hogy Tatarescu ismert Inter­pellációja és Goga válasza adott okot a hit megszületésére. Goga már az interpellációra adott vá­laszában tett olyan kijelentést, hogy jó lenne a nemzetiségi, illetve a ki­sebbségi kérdést törvénnyel szabályozni és ehez a munkához felhívta az ösz­­szes román pártok közreműködését. Úgy látszik, csak az eszme vetődött fel, de a kisebbségi probléma végle­ges megoldását egyelőre időszerűnek még nem tartják. A kantoni külügyminiszter sajnálatát fejezte ki a nankingi eseményekért Nem jelentenek újabb gyilkosságot Shanghaiból London. (Az Ellenzék tudósítójától.) Sanghajból érkező táviratok szerint a kínai helyzet tegnapról mára valami­vel enyhült. Nanking környékéről nem jelentenek új gyilkosságokat és a vá­rosban körülzárolt külföldieknek sike­rült szabad eltávozást biztosítani. Mindamellett a kantoniak által elfog­lalt területeken még igen sok külföldi sorsa bizonytalan. Csen kantoni kül­ügyminiszter tegnap Hankauban a leg­nagyobb sajnálkozását fejezte ki Ame­rika diplomáciai képviselői elött a nankingi eseményekért. Amerika és Japán végleges magatartását a kínai eseményekkel szemben még nem lehet tisztán látni. Pillanatnyilag alighanem tárgyalások folytnak a londoni, new­yorki és tokiói kormányok között arról, hogy az események további fej­leményeivel szemben milyen állás­pontot foglaljanak el. Hír szerint, a kantoni kormánytól nagyösz­­szegű kártérítést fognak köve­telni a Nankingban okozott rablások és gyilkosságok miatt Amerikai és japán­ hadihajók és csa­patok folyton érkeznek a Sanghaj kö­rüli partokra. Tegnap Amerika újabb kilenc hadihajót irányított Kína felé. Hir szerint a kantoni csapatok főpa­rancsnoka, Csan-Kai-Csek tábornok ellen, aki mérsékeltebb politikai állás­pontot foglal el, saját hadseregének kommunista katonái és tisztjei között heves agitáció folyik. Ugyane hírek szerint Kantonból nagy csapaterősítések vannak útban San­ghaj felé. Mondvacsinált ürüggyel akarják eltávolítani a kolozsvári iparkamara kisebbségi tisztviselőit Kolozsvár. (Az Ellenzék tudósítójá­tól.) Az impériumváltozás óta Erdély és a Bánság különböző rétegei sza­kadatlanul küzdenek abban az irány­ban, hogy szervezkedésük helyes for­máját megtalálják. A gyáriparosok erősen összeforrottak a regáti szerve­zetekkel, a kereskedők sok helyen beléptek egy bukaresti központi ke­reskedelmi szervezetbe, a bankok kü­lön szindikátusba tömörültek, a kéz­műipari tábor pedig most egyelőre még mindig határozatlan, hogy külön szervezkedjék-e meg, vagy pedig csatlakozzék az ókirályságbeli szer­vezethez. Ugyanitt tartanak a keres­kedők is, akik szintén érzik egy ha­tározottabb és egységesebb szervez­kedés hiányát Azok után a határozott sikerek után, amelyet a gyáriparosok úgy országos, mint helyi kérdésekben elértek, az általános közvélemény az egységes szervezkedés felé kezd hallani. Ami bizonyára elsősorban a bukaresti anyaszervezetek megerősödését jelen­tené és mindenesetre nagyon jelenté­keny részében hozzájárulna az ország külső gazdasági képének egységesíté­séhez. Annál meglepőbb tehát, hogy egyesek tappintatlan kézzel és a köz­érdeket személyes törtetéseknek és demagóg jelszavaknak feláldozva, bombát dobnak a konszolidálási fo­lyamatba. Kiprovokálják az egysége­sítés legőszintébb híveinél is azt a meggyőződést, hogy nyájas, csalogató jelszavak ürü­gye alatt a kisebbségiek előre­­megfontolt elejtéséről van szó. Emlékezhetünk azokra a küzdel­mekre, amelyek az­ erdélyi és bánsági kereskedelmi és iparkamaráknál a több­ségi és kisebbségi erők kiegyensúlyo­­zódása körül folytak. Emlékezhetünk arra is, hogy a kolozsvári kereske­delmi és iparkamara volt az, amely legelsőnek és fentartás nélkül elfogadta a paritás elvét, amely a béke kedvé­ért a saját hátrányára később fel is adta a paritás elvét, mert ígéretet ka­pott, hogy a kamara vezetését nem fogják nemzetiségi szempontok befo­lyásolni. S mégis most mi történt? A kamara két titkárát, akik évek óta ki­fogástalanul dolgoztak, több tisztvise­lőjét el akarják bocsátani azon a cí­men, hogy nem feleltek meg a román nyelvből tett vizsgán. A hangsúly itt a vizsga szón van. Még a határozat sem mondja azt, hogy nem tudnak románul. Mi, akik napi érintkezésben vagyunk a kamarával, tudjuk, hogy a felekkel és egymással románul érintkeznek és előterjesztése­ket, bizonyítványokat románul fogal­maznak. Kilátszik a lóláb, hogy itt egy erőszakos intézkedésről, egy másoknak mindenáron való helycsinálásról van szó. Micsoda visszaélés ez a jelszavak­kal, milyen támadás ez a szükséges harmónia ellen ! Hogyan propagálhas­suk mi akkor az erdélyi és regátbeli gazdasági szervezetek összeműködését, egybeforvadását, ha azt látjuk, hogy ezeknél ilyen a kisebbségi szakembe­rek sorsa. Hirdetése a legelőnyösebb, ha az Ellenzékben hirdet Alfonz spanyol király agonizál Párisból jelentik: Madridi jelentések szerint Alfonz spanyol király állapota válságosra fordult. A királynak igen magas láza van és agonizál. Valami kis remény a megmentéséhez még van és a legközelebbi órák eldönthetik, hogy szervezete megbirkózik-e a vesze­delmes spanyol­ tüdőgyuladással, mely legutóbbi visszaesés után föltartóztatha­tatlanul terjed a tüdejében. Aggodalomra főleg Alfonz király gyakori szívgyenge-­­ségei adnak okot, melyek egy régebbi meg nem gyógyult szívhiba miatt könnyen katasztrófálissá válhatnak.­­ Spanyol politikai körökben meglehetős nyugtalansággal nézik az eseménye­ket, mert Alfonz király népszerű egyé­nisége volt eddig az, amely sok te­kintetben visszatartotta az országban elmérgesedett politikai szenvedélyek föllángolását. Emellett a király halála esetén Primo de Rivera túlzásaival szentben is megszűnne minden fé­kező erő. ***¥»W‚*~*MW‚*****›WW»W*rt A Vatikán újra fölvette a diplomáciai viszonyt Cseh­­­- Szlovákiára) . • Prága.­­Az Ellenzék tudósítójától) A Vatikán és a Csehszlovákia között egy idő óta megszakadt diplomáciai viszony újra felvételének következté­ben tegnap megérkezett Prágába Ch­­­iadi nuncius, aki a Vatikánt képviseli ezután Csehszlovákia fővárosában. A nunciust a pályaudvaron hivatalosan fogadták. Megérkezése prágai politikai körökben meglehetős feltűnést keltett, mert a csehszlovák hivatalos politiká­nak új irányát látják ebben megpe­csételve a kat­olicizmussal szemben. Ez az új irány, általános meggyő­ződés szerint még inkább megrendíti Benes külügyminiszternek egy idő óta teljesen tarthatatlanná vált állását, mert ő exponálta magát annak idején a legerélyesebben a Vatikán ellen. Benes visszavonulása most már csak a rövid idő, kérdése. A kolozsvári tisztikar műsoros tánc­­estélye. A kolozsvári garnizon tisztikara szombaton, április 2-án a Redutban lévő risztikaszinó helyiségében a román operá­nak művésznőinek és művészeinek fellép­tével a Nemzeti Ház építése javára jóté­­konycélú műsoros táncmulatságot rendez. A műsor a 83. ezred zenekarának nyitá­nyával­ kezdődik és a műsor keretében Pop Lia, Mohara Magda, Barutiu asszony, valamint Piatra Dumitru, Andriesi Iosif, Serban Alex és Vrajbescu Romul adnak elő operákat Ugyancsak e célra a Seledt- Mozgó másnap, március 3-án délelőtt 0 órakor díszelőadást tart, amikor a Fehér apáca című híres film kerül előadásra. Az­­ előadás alatt különleges zenekar fog köz­reműködni. A legfőbb nemzetvédelmi tanács ülése, Bukarestből jelentik: A legfőbb nemzetvédelmi tanács csütörtökön ülést tart Averescu tábornok elnökletével. A ta­nácskozásokon résztvesznek Mircescu tá­bornok hadügyminiszter, Lupescu tábor­nok vezérkari főnök, Popovici, Marda­­rescu és Petala tábornokok mint hadse­regfelügyelők, a közlekedésügyi és az ipari miniszterek és a vasúti államtitkár. Napi­renden a nemzetvédelmet érdeklő fontos kérdések szerepelnek.

Next