Ellenzék, 1928. február (49. évfolyam, 24-47. szám)

1928-02-01 / 24. szám

2. oldal. СЩЖНМНМНННММНЖМ sülés alatt nem értjük az erkölcste­lenség terjesztését. A kormány a csatolt területekkel úgy bánik, mint meghódított tartományokkal. Mi tiltakoztunk az ellen,hogy rendőr­­­prefektívoknak, magas tisztviselők­nek nevezzenek ki olyan egyéneket, akiknek már a bírósággal is meg­gyűlt a baja. A becsületes regáttak erdélyi kinevezése ellen mi soha sem tiltakoztunk. Pari Halipa és Stere a nép szuve­renitásáról beszéltek. Mihalache ki­jelentette, hogy a nemzet szabadsága nem lesz meg addig, amíg szociális szabadságot nem teremtenek. A nem­zeti parasztpárt most a tavaszt hir­deti, a nép szabadságának felvirra­­rlását. Ioaniu az agrárreformról és a felsegttsértettről Utána Maniu beszélt hosszasan, alaposan. Kritika alá vette a liberális kormányzás összes törvényeit, főként a választójogi és az agrárreformot.­­ Nem jogot adtak az általános választási jogról szóló törvényben, hanem megnyirbálták a népakarat kifejezésének a jogát. A választó sosem tudja, hogy a szavazatával kit segít mandátumhoz. Az agrárreforimot is úgy hajtot­ták végre, hogy ab­ból a fzildmi­­vesnépnek vajmi kevés haszna van. A paraszt szegényedik, de gazdagodnak a spekulánsok és az agrártanácsosok. Ii kisebbségi problémáról is beszélt. — Az igazság és a méltányosság szellemében kell ezt a kérdést megoldani, —­ mondotta. — Meg kell adni a pro­blémának azt a fontosságot, amelyet a nemzetközi viszonyok is megköve­telnek. Ha kormányra kerülünk, olyan megoldást hozunk, hogy a kisebbsé­gek sorsa a jövőben ne egyes politi­kai pártok jóindulatától, függjön. A centralizáció káros hatását teszi szóvá, végül pedig kijelent, hogy A nemzeti­ parasztpárt elég erős ahoz,­ hogy átvegye a kormányt. Maniu beszédét, hasonló formában, mindkét gyülekezési helyen óriási hatás mellett mondotta el. Azután fel­olvasták a határozati javaslatot, amely a következőket tartalmazza: A Határozati javaslat „A Iasi­ megyei nemzeti-parasztpárti szervezet erélyesen elítéli a jelenlegi kormányzási rendszert, amely szeren­csétlenséget hoz az országra. Hely­benhagyja a pártközpont határozatát, amely szerint a jelenlegi kormányt minden eszközzel meg kell buktatni. Követeli a törvényességet és a sza­badságot. Követeli, hogy a kormány azonnal távozzon helyéről, oszlassák fel a képviselőházat és rendezzenek új, szabad választásit­. Délután­­3 órakor az Anyve-szálo­­dában bankettet rendeztek, amelyen Vlad Aurel, Voicu Nilescu­ és Stere mondottak pohárköszöntőket HÁROM hónapra visszame­NtőLEG BE KELL NYÚJTANI A BE­JELENTŐ HIVATALHOZ A SZÁL­LODA­­ VENDÉGEK EI MUT­A­TÁS­A Г A rendőrprefekt ma közli Három hó­nappal ezelőtt a rendőrség információs ügyosztálya rende­letet bocsátott ki, amelyben kötelezi a szálloda és éjjeli szállást adó tulajdonosokat, hogy ven­dégeikről pontos kimutatást terjessze­nek be az információs ügyosztálynak. Az illetékesek ezt arra értették, hogy a jövőben nem kötelező a bejelentő­­hivataln­ál való bejelentés. A bejelentő­­hivatal közli, hogy nemcsak az infor­mációs ügyosztálynál, hanem a be­­jelentőhivatalnál is minden nap külön kimutatást kell készíteni a vendégek­ről, külön feltüntetve az érkezőket és drávozókat. Az elmaradt három hó­napról pedig visszamenőleg kimuta­tást kell benyújtani a bejelentő­im,maihoz ELLENZÉK 49. év, 24. szám. 1— шиш iiiiiiH ■iiiiiwii i ni iiiiiiiiiiiii ими miii­i ~ i Litván­nsrnd­ döatóbírósági szerződé­st írtak álá Berlinben Berlin. (Az Ellenzék tudósítójától.) Hivatalosan jelentik, hogy Woldema­­raa litván miniszterelnök, aki napok óta Berlinben tartózkodik, és Strese­­mann külügyminiszter tegnap befe­jezték a két ország közötti döntőbí­rósági szerződésről szóló tárgyalásai­kat és a kész szerződést aláírták. Valdemaras litván miniszterelnök a szerződés aláírása után visszautazott Kovnóba. E szerződés aláírásának fontos jelentősége van külpolitikai szempontból is, mert Litvánia körül Európa északkeletén a legnagyobb nemzetközi viták várhatók a jövőben is. A litván terület ugyanis az a híd, amely Németországot összeköti Orosz­országgal, a külpolitikailag ellentétes érdekű Lengyelország kikerülésével Azért úgy Németország, mint Orosz­ország a legnagyobb féltékenységgel őrködnek arra, hogy Litvánia függet­lenségét minden körülmények között megőrizzék. Másrészt viszont a né­metek és lengyelek között az utóbbi időben határozott közeledés jött létre. Azért valószínűnek látszik, hogy a német külpolitika hatáskörét mind jobban kiterjeszti Stresemann kül­ügyminiszter, aki módját találta a Woldemarassa lefolytatott berlini tárgyalásokon annak is, hogy a Len­gyelország és Litvánia közötti kon­fliktusban valamilyen közeledést hoz­zon létre. Ez mindenesetre a német politika nagy sikerét jelentené, mert sem a francia, sem az angol fárado­zások a lengyel—litván ellentét el­simításában eddig eredménnyel nem jártak. Február 2-án nyílik meg a­ kolozsvári Bánffy -palotában épült CorSo-­filmszínház Kolozsvár művészeti életének eseménye lesz február 2-án, csütörtökön. Ezen a napon nyílik meg ünnepélyes keretek kö­zött a Bá­nffy-palotában épült Corso-Film­­színház. A minden izében fényűző, pom­pás filmpalota teljesen­ készen áll, hogy különösen az erdélyi kultúra szempont­jából rendkívül fontos hivatását meg­kezdhesse. A mintegy 700 embert befogadó, ha­talmas nézőtér, páholyaival és kényel­mes karosszékeivel úgy van megoldva, hogy a közönség teljes, kényelmét szol­gálja és a műélvezetben semmi se za­varja. Háromszáz, a szivárvány minden színében ragyogó, kellemesen tompított villany égő szórja szét pazar fényét. Az elő­adások alatt egész zenekar játszik, amely­nek elhelyezése a legmodernebb mintára történt, hogy a hangulatot ne zavarja a művészet technikai része. A vezetőség művészeti programjához híven színpad­ról is gondoskodott, hogy koncertek, ma­tinék, rastélyek stb. tartását is lehetővé tegye. Tekintve a terem kitű­nő akuszti­káját, végre elmondhatjuk, hogy Kolozs­vár megkapta az olyan régóta nélkülözött koncerttermet, tevés és művészet jellemzik az egész termet, mely országos viszony­latban is egyike a legnagyobbaknak, de berendezése és művészi programja a leg­kényesebb világvárosi igényeket is kielé­gíti A pompás és tágas előcsarnok, az itt elhelyezett könyvtár, ruhatár és buffet stb. diszkréten és finoman szol­gálják a közönség kényelmét. Értesülésünk szerint a filmszínház ve­zetősége a legkiválóbb német, francia és amerikai filmek egész sorozatát kötötte le, melyeknek mindenike kü­lön élmény és meglepetés lesz. Mondatunk sem kell, hogy a vezetőség nem kimért semmi ál­dozatott, hogy tökéletes és ideális legyen ez a ma már ragyogó fejlettségű film­művészet, melyben Kolozsvárnak napról­­napra része lesz. A legmodernebb tech­nikai felszerelés lehetővé tette sok és gondos stádium után, hogy rezzenés nél­küli tiszta és precíz, olyan legyen a ve­títés, hogy ne a technika hanem a mű­vészet lépjen előtérbe.­­ Ilyen előzmények után teljesen érthető és indokolt a közönségnek az a feszült várakozása, mely Corzó-színház működé­sét megelőzi. Angora Ahogyan az ifjútörök fővárost egy fiatal erdélyi arisz­tokrata látja, aki „üzletet“ csinálni utazott Keletre Kolozsvár. (Az Ellenzék tudósítójától.)­­“­ Egész komisz, kis szobám volt a­ „Cheréi“ hotelben. Olyan kicsiny, hogy ha fölültem az ágyon, levelet­­ tudtam írni az asztalon. Hideg viz? Meleg viz? — Ördögöt. Reggel ki kellett menni a közös mosdószobába, ahol egyet­len, piszkos, kis pléh lavór állott az összes vendégek rendelkezésére ... Ezt a szomorú információt, a fiatal Teleki Andor gróf adja egy angolai szállodáról. — Micsoda város! — mondja. — Szennyes, girbe-görbe keleti Utcák tömkelege, amelyek mellett már dühös ambícióval épülnek az új részek. Hiába, Kemál basának az a parancsa, hogy Angolából az itt Törökország fővárosát kell kifejleszteni,­ mert Konstantinápoly ki van téve egy esetleges ellenséges csapásnak. Persze, ez a szándék és Angol­a régi jellege a legfurcsább impressziókat adja Micsoda különös keverék — a sze­metes, s?.Ük Sikátorok és a pompás, széles, nyílegyenes sugárutak,arhelyék­­nek­ már megvan az fzsi­stílusa, közé­­pen a világ­ a Héeje, mindébe, épen csak házak nincsenek a két oldalán. A házak majd későbben épül­tek föl. Első a mérnöki Róni pozíció. Itt egy papucskészítő szutykos viskója. A viskóban olajmécs ég. A palotában már villany van és automata telefon. Az utcákon vízhordó szamarak bal­­­lógnak és Rolls Rosee autók rohan­nak.­­Együtt a múlt és a jövendő Szédületes nyüzsgés, élet, munka, fejlődés. De azért némelyik­ küszöbön ott ül keresztberakott lábbal egy-egy álmosan feketekávézó török, ezeket még Kenudnak sem sikerült feléb­­reszteni — Fez, fátyol, feredz­se? — Nem, semmiféle nemzeti ruha­darab. Kemal azt parancsolta, hogy mindenki európai kalapot hordjon a fején. És a jó törökök engedelmes­kednek, ha fogcsikorgatva is, mert tudják, hogy a hasával nem lehet tréfálni. Nagyszerű ember, messzire néző politikus, de még kemény keze van, sokáig fáj, ha valahová odaül. — Éjjeli élet ? — Van valamelyes. Sajnos, azt vet­tem észre, hogy az éjszaka tündérei közt sok magyar nő van. Szomorú dolog ilyen árucikknek látni a faj­tánkat. Igaz. Az egyik lokálban ott találtam a Lituim házaspárt, akiket Kolozsváron is jól ismernek Angolá­ban is „The Harmony foura-nak hív­ják a számukat. .. — És az ország, a vidék ? — Konstantinápolytól egy darabig gyönyörű az út a tengerparton. Aztán sötét lett, éjszaka utaztam. És reggelre m­ár kopár, ázsiai dombok közt ment a vonat. Sivár, melegtől perzselt föld, de hatalmas munka zajlik rajta. Min­denfelé mérnökök, munkáscsapatok dolgoznak. Hidakat, töltéseket, utakat építenek. Mindenen érzik: Törökor­­szág nagy erőfeszítéseket tesz, hogy belekapcsolódjék a nyugati civilizá­ció vérkeringésébe. Angolában tömér­dek idegen hemzseg. Sok orosz. Ke­mál basa politikai szimpátiáira vet élénk világot, hogy milyen melegen protegáltatja hatóságaival az oroszo­kat. De azért ez a barátkozás nem látszik meg a török gazdasági élet­ben. Mindennap ezer üzlet születik. Az épülő házak között a legimpozán­sabb egy új bank félig kész homlok­zata. A valuta stabil. A pénz olcsó, mindössze nyolc százalék. Csak azt találtam furcsának, hogy a törökök úgy iszonyodnak az angol tőkétől, gondolom, be sem engedik az or­szágba. A fiatal Teleki szmokingban van. Előttünk, az üvegasztalon túl hul­lámzik a bál. Az abrosszra a po­harak, a nemesi pincéből való arany­bor melle ki van téve, címeres, ko­ronás cigarettatárcája. Fox-trott mu­zsika. Mindennek valami olyan köny­­nyelmű jellege van Meg muszáj kér­deznem : — De honnan a csudából vagy ilyen jól tájékozódva ezekről a közgazda­­sági ügyekről. Az ismos, csinos, szmokingos ga­vallér kedélyesen elmosolyodik: — Honnan? Hát hiszen én nem kéjutazáson voltam odakint. Hanem dolgozni, hogy összehozzak egy hasz­nos kereskedelmi kapcsolatot... És amint ezt mondja valami belső, pezsgő vidámság érzik rajta. Mintha kedvére lenne, hogy dolgozni kell, küzdeni. A buzogányos ősök bizo­nyosan örülnének neki, ha látnák. Jóízűen mosolyognának a nehéz prém­­kucsma alatt. „A fiú nem hagyja magát. Nem kell félteni!“­­. A felekezeti iskolák történeti fejlődése Dr. Balázs András előadása Kolozsvár. (Az Ellenzék tudósítójá­tól.) Az erdélyi róm.. kath. népszö­vetség előadássorozatát dr. Balázs András prelátus státusreferens nyi­totta meg, aki a katholikus hit­vallásos iskola történetéről tartott előadást vasárnap d. e. a róm. kath. főgimnázium dísztermében. Dr. Balázs András, a kérdés egyik legalaposabb ismerője, előadásában onnan indult ki, hogy Krisztus isteni iskolája az eszményképe minden hit­vallásos oktatásnak. Ez magyarázza, hogy az iskola, amelyet a keresz­ténység első éveiben, mint Krisztus tanítását magyarázó intézményt már megtalálunk, a felekezeti iskola for­májában napjainkig fenmaradt. A továbbiakban Balázs prelátus széles­körű tanulmányokból gyűjtött ada­­tokkal azt a szerepet mutatta be, amelyet a katholikus hitvallásos is­kola a történeti fejlődés során, vala­mint a mai kulturállam­ok életében betölt. E tétet­ rendkívül sok érde­kes adatot kapunk arról, hogy csak­nem valamennyi civilizált államban mily hatalmas kulturális­ tényező a hitvallásos lantiak. Az adatoknak eb­ből a tömör hátteréből élesen emelte ki a jeles előadó azt a szembti ál­lapotot, amelybe Romániában az egymást követő kormányok maga­tartása következtében úgy a kisebb­ségi, mint a többségi felekezeti iskola jutott. Az előadást, amely hézagot pótló ismereteket r­yűjtöl, nagy és díszes közönség ha­lgatta végig. Törökország hadzakü­ldi a kommu­nista magyar minkásokat. Angolából jelentik, hogy a negyvennyolc ma­gyar munkást, akikre bebizonyult, hogy kommunista propagandát űztek Törökországban, hazájukba továbbí­tásért Konstantinnápolyba küldtek. A hasonló gyanú alatt letartóztatott magyar munkások száma meghaladja a százat, akiket kellő bizonyítékok esetén szintén visszaküldenek Ma­gyarországba.

Next