Ellenzék, 1928. február (49. évfolyam, 24-47. szám)
1928-02-13 / 34. szám
49. év, 34. шжёт. TSUTENZÉK A RÉGI KOLOZSVÁR Irta: Gyalul Farkas. A színház nyelvnek is nagyobb gyarapítására és pallérozására szolgáló erkölcsös játékokat itten Kolozsvár városában s ezen fejedelemség más helyiségeiben is, minden akadály nélkül űzhessenek, de... egyedül oly erkölcsű játékokat gyakoroljanak, melyek már előre cenzuráztattanak... Már a következő hónapban gróf Rhédei Mihályné, átalakítva a mai Newyork-szállóval szemben máig is meglevő házának nagytermét, egy évre díjtalanul a társaságnak átengedte és megtartották első előadásukat 1792 nov. 11-én. Ugyanaznap született Kecskeméten Katona József, Kecskemét város sáfárjának fia, a legnagyobb magyar drámaíró. A titkos ellenkezés című magyar bohózatot adták először. Az első magyar szót Kotsi Patkó János mondta az előadáson. Ő 14 évig volt a társulat igazgatója. Hogy a színházat Erdélyben s Kolozsvárt minek tekintették, egyéb adatokon kivül bizonyítja, hogy száz esztendő múlva, 1892 nov. 11-én országos ünnepélyességgel ünnepeltük Kolozsvárt az erdélyi magyar színészet 100 éves jubileumát és Katona József születésének százados évfordulóját. Márvány emléktáblával jelöltük meg azt a házat, melyben a magyar színészet először szólalt meg nálunk nyilvánosan. Az 1810 jul. 9-én újra megnyílt országgyűlésen Kolozsmegye követei Székely Mihály és Rettegi Mihály 1811 febr. 18-án követi utasításuk értelmében szóba hozták a színház ügyét. A gyűlés határozata: „ezen valójában hasznos és a nemzetnek és nemzeti nyelvnek pallérozására szolgáló institutumnak (intézménynek) felállításáról és gyarapításáról a státusok, valamint az ezelőtti országgyűléseken is gondoskodtak, úgy most is ezt szükségesnek találjuk, annyival inkább, mivel már azon nemzeti játékszínnek itten fundus is (telek) vásároltatott, nemcsak, hanem annak kőfalai is nagy részben felépittettek, ezért tökéletességre vinni, az erre eddig fordított feles költségnek el nem vesztése tekintetéből is méltó.“ 1821 márc. 12-én fényes ünnepélyességgel nyílt meg az első magyar Nemzeti Színház Kolozsvárt s ez az épület 1906 júniusig kisebb szünetekkel zárva volt a magyar színművészetnek, tehát 85 évig. Erdély úri rendei, főurai, kormányzósága képviselve voltak. A megnyitó éppúgy, mint 85 év múlva, 1900 szept. 7-én abucsuzás ettől a drága, szeretett épülettől s az uj épület megnyitása is, ^sz utóbbi országos ünnepélyekkel, ív Egyaránt az intézménynek nemzeti és ^lövészetet szolgáló feladatát és köre^^^«/tsségét emelték ki Most már azt is meg kell állapita . J}n^ az ismert tényekből és adatok1 5^. «S'Vl, hogy id. Wesselényi Miklós br.%^/A‘&enciói szerint, aki 1794-ben nagy % A% verszédben is kifejtette az országgyül szinhaz nemzeti és kulturális a 'dalait és aki egész vagyont, muti-yb/* \ áldozott a színészet ügyéért, T'so-^m 'zsvári színtársulat, mely 1798-ban V •' О’ Л ^ . Р/. ♦' A г ПоНгоглпЬоп íe lótt színháznak, az emberisége nehány ezer esztendős jó barátjának, és így a kolozsvári színháznak is átfejlődéséről szeretnék írni. Valaha két istennőt is állított védelméül a klaszszikus antik világ, két múzsát, az istenek kabinetje miniszterelnökének, Jupiternek lányait: Tháliát, a színműnek és Melpomenét a tragédiának múzsáját. Az állam maga gondozta a színház intézményét, melyet nagy, nemzeti, kulturális erősségnek tekintett. A középkorban az egyház vette szolgálatába és színpadjai, misztériumokat és erkölcsi játékokat adva elő, a templomban voltak, épp úgy a reformáció is, akár a sajtót, fegyverei közé számította és hadakozott vele és általa. Hamarosan kikerült a templomból és korcsmába jutott. Azóta mint az óra ingája a templom és a korcsma között lengedez. Volt az iskolának gyakorló eszköze, a latin nyelv, ez igazi nemzetközi nyelv tanításában, mikor is iskolai darabokat játszottak a discipólusok a XVI—XVIII-ik században, Erdélyben is. Nagyszebenben, Marosvásárhelyt, Kolozsvárt, Nagyenyeden, más városokban. Volt fényes francia udvarban XIV. Lajos alatt, a klasszikus francia írók, kivált Corneille, Mellére és Racine tolmácsa, volt imperiális, hadvezéri kedveltje Napóleonnak, aki a tragédiákban látta a hősök és cselekvő államférfiak nagy iskoláját. És mikor az oroszországi hadjáraton volt, akkor írta alá a párisi nemzeti színház szabályzatát, azét a színházét, mely mai napig is megőrizte a hagyományokat, a nemzeti irodalom nagyjai műveinek színpadon tartását és az újabb író tehetségek nevelését. Még az előadás külsőségeiben is a patetikus, kissé éneklő, skandáló szavalás megmaradt a régi formájú klasszikusok művei előadásának hagyományai szerint. Magyarországon későbben fejlődhetett a színház is. Nálunk a háború színtere volt, de azért itt is a színház az egyház, iskola szolgálatában kezdette meg aságát. ч nemzeti megébredés kor‘•'datosan a nyelvi szó*vetésére szolgáló kivált Erdély a szin- 4 ma-■^\-1803-ban.-Vásárhelyt és Szeio Szegeden is az így foglai erdélyi színészet megiles+sl ^mber lelkét hol megrendíti, ^-Ogmelegik, midőn a szinház a fél olvassa. Mennyi küzdelem, ?z áldozatkészségek, mily akadályok mily nemes, lobogó szeretete a vészesnek, az ideálnak nyilatkozik , igy a színészek vezetőiben, mint társadaloméban. Mintha a gontívelés rendelt volna ide, a lelkekben égő érzések és óhajtások teljesítésére oly művészeket, akik a külföldet is megelőzve sok tekintetben, műveitek itt színházi irodalmat és művészetet. Az országos felügyelet alá 1795-ben került színtársulat első igazgatója kövesdi Boér Sándor, a kolozsvári színház Szigligetije, termékeny írója. A kolozsvári társulatnak 1810—12-ben nagyhírű vezetője Wándza Mihály direktor, nagyváradi fiú, aki képíró-, festőművész volt s a bécsi festőakadémián tanult. Jól szervezett színtársulatot állított be, fényes színháza volt, díszleteit maga festette és a színházat maga díszítette föl mindenképpen, azzal is, hogy Shakespearet is művelte. ő hozta színre Leart, Machbetet, Coriolanust továbbá Hamletet. Valamennyinek címszerepét is maga játszotta. Előtte Kotsi Patkó, majd utána E. Kovács Gyula névert a színházi művészet lángjaként lobogott azon az oltáron, melyet színháznak neveztek s melyre írói tehetségük műveit adták. A folyamatosság kedvéért említem fel, hogy az 1841 — 43. országgyűlésen a nemzeti színházról szóló törvényjavaslat a színház feladatáról így szól: „a jól rendezett színház (theatrum bene coordonatum) a nemzeti kifejlődést, a nemzeti nyelv pallérozásának előmozdítását és az erkölcsiség kiművelését nem kevéssé viszi előre (non parum conferat). Articulus de theatro national 1843 január 16. A pesti és magyarországi akkori színészetről Kölcsey Ferencnek Döbrenteihez az Erdélyi Muzeum folyóirat megalapítójához írott és a sziniirodalom és szinház propagálójához egyik leveléből idézek pár sort 1814. III. 22-től keltezve Álmosáról. Levelében keserűen kifakad Kölcsey a magyar színészet nyomoruságos anyagi és szellemi állapota miatt. „Miért dolgozzunk ? úgymond A magyar színjátszói társaságokért ? Képzelhetni-e nyomorultabbat, szénásra méltóbbat, mint azok? Kontárok a játszók s azok az írók is, s igy maradnak, ha nagyon nem csalódom, mig egy szerencsés, nem remélt epocha fel nem tűnik. Óhajtom, hogy ne legyen magyar theatrum, ha más formán nem lehet. Pesten a német mellett nem egyéb nevetségnél, itt ezen kisebb városokban pedig, azon pusztítást teszi a publikumban, melyeket az ostobául vezetett érzelgősség tenni képes.“ (Bodor Aladár, Döbrentei Gábor. Bpest, 1906 57-ik lapon.) Ámde az új epocha hamar bekövetkezett, Kisfaludy Károly sikerei, majd a nemzeti színház építésére irányuló lelkes mozgalmak után 1837-ben megnyitották, áhitatos ünnepséggel Vörösmarty Mihálynak Árpád ébredése művével a pesti nemzeti színházat, mely azóta szakadatlanul megmaradt a szó nemes értelmében vett nemzeti színháznak. A kolozsvári színtársulat, a drámán, vígjátékon, bohózaton kivül az operát is művelte. Rendelkezésünkre áll Ferenci Zoltán művéből, melyből annyi adatot merítettem a színháznak 1792-1850-ig összeállított műsora. Ebből megállapítható, hogy a kolozsvári színház a 18-ik század végén már adott elő énekes játékokat, zenekara volt s annak karmesterei közt Lavatta János. Adtak víg operákat, nagy operákat, sőt ballettmestere is volt a kolozsvári színháznak. A magyar színpadon az első balletet Kolozsvárt adták. 1805 április 5. Reinwart Károly e célra szerződtetett ballettmester állította össze külön készítményekkel és öltönyökkel. Címe: A chinai ünneplés, vagy Ugyanazon nap két menyegző. Tárgyát is közli a szinlap. Azelőtt magántáncosok voltak a színpadon valamikor, ez egy 3 felvonásos ballett volt és több más ballettet is hoztak színre. Az első eredeti magyar operát, Béla futását is Kolozsvárt adták elő 1821- ben. Az énekes drámának nevezett dalmű szövegét Kotzebue után Cserey Péter írta. IV. Béla korában játszik s az első magyar operának nevezhető, mert magyar népdalok témáit használta föl Ruzicska benne. Hogy csak egyet említsek: Hunnia nyög letiporva, sírnak a bús magyarok című dal, mely aztán elterjedt országszerte, e darabból való. Az első magyar opera partitúráját szerencsés voltam néhai Nagy Gábortól, kérésemre, megkapni az Erdélyi Múzeumi Könyvtár kézirattára részére. 1906-ban hiában kerestem Pesten az operaházban, de 1927-ben ott találtam egy teljes, már átdolgozott partitúrát, úgy ahogy Pesten játszták a nemzeti színházban többször. Csupán 1792—1880-ig egész sereg divatos énekes játékot és operát adtak itt, Pikkó herczeg és Jutka Persi, zenéje Chuditól. Inkle és Járikót, zenéje Kolintól 1799. Debreczenben játszta a színtársulat. A csörgő sapka, zenéje Hennebergtől műsoron volt itt 1804— 1827-ig és más énekes művek, részletek operákból kerültek elő. A műsor tanúsága szerint a következő nevezetesebb operaszerzők műveit adták 1850-ig: Auber, Bellini, Boildieu, Donizetti, Erkel Ferenc, Gluck, (Orfeusz 1804 előtt) Gyrovetz, Hérold, (akkoriban divatos híres zeneszerző) Méhul (1804 előtt) Mercadente, Mozart, Meyerbeer, Rossini, Weber. Később 1850-en túl még inkább művelték az operát, mely elválaszthatatlan része volt a kolozsvári színház műsorának mindaddig, amig az nemzeti színház lehetett. ❖■íV '41Aoss* 13. oldal. ■ « » 4 > 4 ► 4 » 4 ► 4 ► 4 ► 4 »4 »"4 ► ■ tNaomoAK! $ a Kidd, London, festékei a legjobbak, legolcsóbbak! ▼ Kérjen ajánlatot a románniai vezérképviselőtől: XLEPAGE I papipraktáp, Cluj ▼ ▲▼ Zsoldos magántanfsigam f Budapest, VII., Dohány-ц. fc4,Zeefon, József 124-47. Előkészít polgári- és középiskolái motránvizsejükre, érettségire! ha eredményt akar, hirdessen az Ellenzékben. Ha egészséges акат maradni, tgyékM ATILDIScfilmba^-ok. .figyelmébe!; ■ч=*э£ Aprobált e chimbai lovakat garancia melled jutányos áron eladok a Olajra vagy Gherlára bevonulni tartozó Echimbae-ok részére. Nyegrutz Tódor, Gherla