Ellenzék, 1928. június (49. évfolyam, 122-146. szám)

1928-06-02 / 122. szám

ELŐFIZETÉSI APAKI Egy hónapra 100 tej. Negyedévrt 279 kf Félévre 520 lej. Egész tvn 1000 kf. Zenzurat Bindea. Cluj—Kolozsvár, 1928 junius 2. Szombat Ára 5 lej XLIX. évfolyam 122.szánt, mjfpmrrm: вгтти/i miklós SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL! Str. Univeritatti (veit Egyetem-nteaf 8. tt Telefon ez..' Ю9. és 004. Balkáni vidékeken megint veszedelmes li­dércfény villant föl. A látszólagos rendet egészen váratlanul szenve­délyes tüntetések zavarják meg, me­lyek újabb vihar előjelének látsza­nak. Szinte azt hinné az ember, hogy a híres balkáni puskaporos hordó fölrobbanása megint az első jött-ment véletlen eldobott égő ci­garettájától függ. Szerencsére az olyan gyakran összegyűlő viharfelhők eze­ken a vidékeken nem mindig jelen­tenek viharokat és igen hatalmas erők állanak készen annak megaka­dályozására, hogy a fenyegető gesz­tusok túllépjék a nem egészen ár­tatlan gesztikulálás határát. A bal­káni lidércfény újabb föllobbanásait mégis komolyan kell vennünk, me­g nem is olyan régen történt, hogy egy ilyen föllobbanás a legrettenetesebb világkonflagrációt vonta maga után. A feszültség központjában, mint a világháború óta olyan sok esetben, megint a jugoszláv-olasz viszony áll­­: két ország kormányai között évek előtt egy megállapodás jött létre Nettuno-ban, melynek a nettunoi konvenció nevét adták s amely men­tesítette volna az olasz alattvalókat a jugoszláv nacionalizmus határmenti túlzott védelmi rendszabályai alól. Az olasz kormány állandó pana­szára a nettunoi konvenció végül segített ezen a helyzeten, a benne foglalt megállapodások azonban csak papíron maradtak, mert a belgrádi szkupstinában évek óta nem lehetett azokat keresztülvinni. Valahányszor a megegyezés ratifikációját kérte a kormány, mindig óriási tüntetések zavarták meg az ország nyugalmát, újabb feszültségeket okozva Olasz­ország és Jugoszlávia között. Marinkovics külügyminiszter, mint­hogy ez a helyzet lassanként tartha­tatlanná vált, a jugoszláv külpolitika szabadmozgásának biztosítására most megint rászánta magát, hogy a szkup­stinában keresztülviszi a nettunoi szerződés ratifikálását. Angol részről is a ratifikációt szabták meg a Jugo­szláviának adandó kölcsön feltételéül. Erre azonnal megindult az egész or­szágban az újabb tüntetési kampány, mely már-már háborús feszültséggé fajul Olaszország és Jugoszlávia kö­zött. Hogy újabb vihar kitörését je­lentik ezek a villámlások, vagy csak a túlfeszült légkör közvetlen veszélyt nem jelentő elektromos szikrái, azt majd a közeli napok eseményei mu­tatják meg­ Június 15-re hívják össze a nemzeti-parasztpárt ellen-parlamen­tjét Hattagú permanens bizottságot alakítottak, amely a párt akcióját vezeti. A Maniu Erdélybe utazott Bu­ka­rest. (Az Ellenzik tudósí­tó­ja föl.) A nemzeti-parasztpárt hétfői végrehajtóbizottsági ülésén hozott határozatok ismét felkavarták a bel­politikai életet, amely a gyulafehér­vári kongresszus után meglehetősen lecsendesedett. A harcias, súlyos ese­ményeket magában rejtő határozatok idegessé tették a kormányt is any­­nyira, hogy most már erélyes retor­zióra készül a nemzeti-parasztpárttal szemben. Lapjai fölényesen írnak a­­ határozatokról. A Viitorul a nemzeti­­parasztpárt „katasztrofális veresé­géről" cikkezik és gúnyosan írja, hogy „tegnap huszonnégy óráig ta­nácskoztak, hogy azt a határozatot hozzák, miszerint alkalmazzák a gyulafehérvári határozatokat.“ Ehhez igazán nem kellett volna éjjel-nappal tanácskozni — állapítja meg a Viitorul. . A hétfői határozatoknak azonban olyan pontjai vannak, amelyek sür­gős ellenintézkedéseket követelnek. Duca belügyminiszter a közigazga­tási főtisztviselőkkel tanácskozást tartott és megállapította azokat az eszközöket, amelyekkel ellensúlyozni fogják a nemzeti­ parasztpárt szerep­lését. Maniuék látszólag a végső harcra készülnek fel. Az utolsó tanácsko­zások alkalmával hat tagú permanens bizottságot alakítottak Mihalache elnökletével és azzal a megbízással, hogy előkészítsék egy­részt a bukaresti ellenparlamentnek az összehívását, másrészt megszer­vezzék az úgynevezett polgári ellen­állást. Maniu tegnap Erdélybe uta­zott és a párt erdélyi híveit akarja megszervezni a bukaresti tüntetésre. A tagozatok utasítást kaptak, hogy az ellenparlament tagjai, vagyis mindazok, akik­ az utolsó választáson jelöltek voltak és mandátumhoz nem jutottak, készüljenek fel a bukaresti útra. Az összehívó parancsot későbben adják meg, akkor, amikor a kormány már véglegesen megállapította a par­lament rendkívüli ülésszakának az idejét. Kormánykörök szerint a köl­­csöntárgyalások már előrehaladott stádiumba kerültek és a stabilizációs törvényjavaslatot rövid időn belül meg kell szavazni, a parlament rend­kívüli ülésszakát tehát június 15-ére hívják össze. Erre az időpontra fog összeülni a nem­­zeti-parasztpárt ellenparlamentje is. A kormány ezzel a tüntetéssel szemben határozott magatartást még nem vett föl. Az eddigi jelekből ítélve, valószínű azonban, hogy a nemzeti-parasztpárt újabb bukaresti demonstrációját nem fogja engedé­lyezni. ЕаггШАеШагс a belgrádi tüntetők és a rendőrség között A netitinói szerződés ratifikációját kérő külügyminisztert a par­lamenti ellenzék szenvedélyes közbeszólásokkal támadta.­­ A jugo­­szláv kormány bukása igen súlyos következményekkel járhat Belgrád. (Az Ellenzék tudósítójá­tól.) A jugoszláv kormány Belgrád­­ban olyan erélyes intézkedéseket tett a szélsőségekig elfajult olaszel­lenes tüntetésekkel szemben, melyek már közel járnak az ostromállapot­hoz. Ezek a szigorú intézkedések is bizonyítják, hogy milyen veszedelmet jelenthet az olasz—jugoszláv viszony további kiélesedése. A tüntetések mégis tovább tarta­nak. Tegnap valóságos barrikád-harc folyt le Belgrád utcáin, melynek fo­lyamán a lovasrendőrség sortü­zet adott a tüntető diákságra és e kértűz­nek állítólag több halottja és bármint súlyos sebesültje van. A lovascsendőrség belegázolt a bar­­rikád-harcot néző közönségbe is és ezek közül is többeket megsebesített. A diákok a Raskij-cár nevű hotel épületében sáncolták el magukat, melynek második emeletéről az ösz­­szes bútorokat lehajigálták az alant álló csendőrségre. Ez alatt a barri­­kádokon szakadatlanul folyt a küz­delem és a csendőrség minden erő­feszítése ellenére sem tudta azokat elfoglalni. Ekkor adta le a lovas­­csendőrség a fentebb említett sor­házét. Ugyanakkor kivonultak a tűz­oltók is, akik hatalmas gőzfecsken­­dőkkel áztatták el a barrikádokat, ahonnan a diákok végül is mene­külni voltak kénytelenek. Innen a tüntetők az egyetem felé vonultak, mely előtt áttörték a rendőrkordont és behatoltak az elzárt aalába. Itten tiltakoztak a rendőri brutalitá­sok ellen és felhívták a szkupstinát, hogy a nettunoi szerződést semmi körülmények között se ratifikálja. A ratifikálás kérdése a szkupstinában A nettunoi szerződés ügyében be­nyújtott interpellációra tegnap vála­szolt Marinkovics külügyminiszter. A parlamenti ellenzék — kezdte beszé­dét — azt állítja, hogy a jugoszláv kormány ebben a kérdésben megle­petést készített elő és fait­ accomplit elé akarja állítani a közvéleményt. Ezzel szemben meg kell állapítani, hogy meglepetésről ebben a kérdés­ben nem lehet szó, mert a szerződést a jugoszláv és olasz kormányok már három év előtt kötötték meg. Az olasz ratifikáció акког mindjárt be­következett, a jugoszláv szkupstina ratifikációja még mindig késik. A kormány most a legőszintébb békés szándékkal igyekszik azt ke­resztülvinni. Ez a törekvése nem történik sem Olaszország, sem egyet­len más nagyhatalom nyomására. A jugoszláv kormány — végezte ki­jelentéseit Marinkovics — teljesen szabad akaratából, minden külső nyomás közrejátszása nélkül hatá­rozta el magát ezirányú javaslatának benyújtására és a szkupstina szabad akaratától függ, hogy elfogadja-e a javaslatot vagy sem. Ezt a beszédet, mely alkalmas lett volna az olasz-jugoszláv feszült­ség csillapítására, az ellenzék szenvedélyes közbe­kiáltásai kísérték állandóan. Még mindig nem lehet biztosra venni, hogy a ratifikációt kívánó kormány­­javaslatnak többsége lesz-e vagy sem. Az ellenzék mindenfelé nagy tilta­kozó népgyűléseket készít elő a ra­tifikáció ellen és az ország legtöbb városából újabb olaszellenes tünte­tésekről érkeznek hírek. A helyzet mindenesetre nagyon feszült és a ratifikációt kívánó Vukicsevics-kor­­mány esetleges bukása igen súlyos következményekkel járhat. Titulescu június 10-én Belgrádba utazik Bukarest. (Az Ellenzék tudósító­jától.) Legújabb jelentések szerint Titulescu csak néhány napig fog Genfben tartózkodni és már június 10-én hazafelé indul. Útjába ejti Belgrádot, ahol a jugoszláv külügy­miniszterrel fogja megtárgyalni a kis­­antant-konferencia programját. Való­színűleg kihallgatáson jelenik meg Sándor jugoszláv király előtt is. Bel­­grádból június 12-én utazik el Buka­restbe, ahol a kisantant-konferencia előkészítésének utolsó munkáit fogja végezni.

Next