Ellenzék, 1928. augusztus (49. évfolyam, 174-198. szám)
1928-08-10 / 181. szám
49. év, 181. szám. ALIENZOR Ki fizesse az Egyesült Közgazdasági Bank orvosi konzíliumának költségeit Két kolozsvári ügyvéd 350.000 lej ügyvédi honoráriumért perli a csődbejutott bank összes igazgatósági tagjait. A tömeggondnok nem ismeri el a követelés jogosságát. Daianu esperes, az igazgatóság elnöke azzal védekezik, hogy nem ismerte a bank adminisztrációját Kolozsvár. (Az Ellenzék tudósítójától.) A csődbejutott Egyesült Közgazdasági Bank már a halottaságyon feküdt és már agonizált, amikor az igazgatóság tagjai elhatározták, hogy ha lehet, megmentik a beteget. A múlt év december 23-án igazgatósági ülést hívtak egybe és erre az ülésre bankszakértőként meghívták Fekete Emánuel marosvásárhelyi bankembert, jogi szakértőként pedig dr. Fischer József és dr. Kertész Jenő kolozsvári ügyvédeket, akiket együttesen azzal bíztak meg, hogy a bank ügyeit szanálják s ha lehet, mentsék meg a csődtől. Az igazgatósági ülésen úgy Fekete bankszakértő, mint Fischer és Kertész ügyvédek vállalták a szerepet. Az igazgatóság tagjai arra az esetre, ha elkerülhető lesz a csőd, Feketének 100.000 lej honoráriumot és 50.000 lej költséget, dr. Fischer és dr. Kertész ügyvédeknek pedig egyenként 100.000 lej honoráriumot és költséget ígértek meg. Arra az esetre pedig, ha a csőd mégis elkerülhetetlen lesz, de a csőd kimondásának határnapját sikerül február 29-ike utánra kitolni, arra kötelezték magukat az igazgatósági tagok, hogy ennek a honoráriumnak és a költségnek felét fizetik meg. Az igazgatóság tagjai az erre vonatkozó jegyzőkönyvet aláírták és ebben a jegyzőkönyvben állítólag arra is kötelezték magukat, hogy a honorárium megfizetéséért egyéni vagyonukkal is felelnek. Mint tudjuk, a bankot nem lehetett megmenteni, csődbe került, de a csődöt jóval február 29. után, március elején mondották ki s így esedékessé vált a honoráriumok megfizetése. Dr. Fischer József és dr. Kertész Jenő ügyvédek e megállapodás alapján 343.500 lej megfizetése erejéig keresetet indítottak Daianu Illés esperes, Szakács Kálmán, Molnár Jenő, Negrutiu Ioan, Keppich Ákos, dr. Hirsch Gyula, Blatt Ignác, és Semlyén Hugó igazgatósági tagok ellen, akik a honorárium megfizetésére kötelezték magukat. A kolozsvári törvényszék Soutzo tanácsa előtt tegnap folyt le a kereset első tárgyalása. Felperes ügyvédeket dr. Stan Virgil ügyvéd képviselte, az alperes igazgatósági tagok nevében Brate és dr. Weisz ügyvédek jelentek meg. Dr. Semlyén Hugó személyesen volt jelen a tárgyaláson. A kereset ismertetése után alperesek ügyvédei tagadták a megállapodás fenforgását s kijelentették, hogy még abban az esetben is, ha létezne egy ilyen írásbeli megállapodás, a honoráriumok megfizetése nem az igazgatósági tagokat, hanem magát a csődbejutott intézetet terheli s igy ezért az összegért az igazgatósági tagok egyénileg nem marasztalhatók. Ezután a válasz után a bíróság a tanuk kihallgatását rendelte el és elsőnek dr. Calutiu Martian ügyvéd, tömeggondnokot hallgatta ki a bíróság, aki kijelentette, hogy az igazgatósági tagok és a két ügyvéd közötti megállapodásról nincs tudomása. Kijelentette különben, hogyha az igazgatósági tagok alá is írtak egy ilyen megállapodást, az jogilag nem lehet érvényben, minthogy abban az időpontban, amikor ezt aláírták, a bank már fizetésképtelen volt. A következő tanú Daianubie esperes volt. Érdekes volt az esperes vallomása, aki előadta, nincs tudomása arról, hogy egy ilyen jegyzőkönyvet aláírt volna. Bár az sincs kizárva, hogy a sok többi jegyzőkönyv között egy ilyent is aláírt. Véleménye szerint az igazgatósági tagok ennek az összegnek a megfizetésére nem kötelezhetők, csak egyedül maguk az igazgatók. Tudomása szerint Blatt Ignác vállalta magára ezeknek a honoráriumoknak a kifizetését és a peresített honoráriumok erejéig felperesek Blatt Ignác vagyonára jelzálogot is szereztek. Kijelentette végül, hogy a bank adminisztrációját nem ismerte. Őt sohasem kérdezték meg semmi felől, soha egy kölcsön folyósítása előtt sem kérték ki a véleményét e így természetszerűleg nem lehet felelős a banknak semmilyen ténykedéséért A bíróság beidézte még Szakács Kálmán és Molnár Jenő igazgatósági tagokat is. Az ő kihallgatásukra azonban nem került a sor, miután a bíróság a tárgyalást elnapolta s utasította felpereseket, hogy a megállapodást igazoló jegyzőkönyvet eredetiben mutassák be. Stresemann paksi látogatásáról fontos nemzetközi megállapodásokat zárnak Németországban A német külügyminiszter utolsó nagy kísérletet tesz a német- francia Közeledés érdekében. A rajnai területek idő előtti kiürítése az előtérben Berlin. (Az Ellenzék tudósítójától.) Stresemann külügyminiszter most már szinte bizonyosnak látszó párisi látogatása német politikai körökben állandó megbeszélés tárgyát képezi. Nyilvánvalónak látják, hogy ez a látogatás, mely a német politika rendkívüli fegyelmezettségét és önmegtagadását bizonyítja, fontos okok nélkül nem történik meg. Beavatott helyről nyert értesülés szerint Stresemann háromnapos párisi tartózkodása alatt igen fontos nemzetközi tárgyalásokra fog kerülni a sor, amelyek, ha nem is közvetlenül, de közvetett módon mindenesetre összeköttetésben állanak a rajnai területek idő előtti kiürítésének kérdésével. Ennek a kérdésnek a napirendről való levételét ugyanis német részről most már nem akarják tovább tűrni. A német kormány képviselői el vannak határozva, hogy a rajnai kiürítés ügyét a szeptemberi népszövetségi tanácsülés alkalmával is felvetik, hogy végül tiszta helyzetet teremtsenek. A legújabb angol-francia fegyverkezési egyezmény ugyanis arra mutat, hogy a rajnai megszállás ügyében Anglia, bizonyos francia engedményekért, teljesen szabad kezet engedett a franciáknak. A német politika tehát, mielőtt a Franciaországhoz való közeledés további folytatását vezető céljai közé állítaná, még egy utolsó kísérletet tesz arra, hogy a rajnai megszállás ügyében fennálló kívánságait megvalósítsa. Amennyiben ez a kísérlet negatív módon ülne ki, valószínűnek látszik, hogy a német birodalom külpolitikája is más irányt fog fölvenni. Stresemann páririsi útját a francia közeledés politikáját képviselő külügyminiszter utolsó nagy kísérletének tekintik, hogyezt a politikát sikerhez vigye. Mexikói banditák véres ostrommal elfoglaltak és kiraboltak egy egész várost A kormány mozgósítani akarja a hadsereget, hogy rendes harcszerű művelettel tisztítsa meg az országot a rablóktól Newyorkból jelentik. Mexikóból érkezett részletes táviratok szerint Mexikóban a rablók még arcátlanabbul garázdálkodnak, mint az Egyesült Államokban, pedig a newyorki és chicagói banditák már olyan vakmerőek, hogy sokszor nyílt harcba szállanak a rendőrséggel, sőt attól sem riadnak vissza, hogy fényes nappal, mindenki szeme láttára kövessék el gaztetteiket. Mexikóban azonban ennél is vigasztalanabb a helyzet. A rablók hatalma ott olyan nagy, hogy valóságos háborút kell vívni ellenük a mozgósítási létszámra emelt, reguláris katonaságnak. Az egyik jelentősebb mexikói városnak Puento de Ixuanák közelében történt az alábbi épületes história, amely tökéletesen rávilágít arra, hogy milyen közbiztonság van Mexikóban. A város felé vezető országút mentén jól kiépített állásaikban elhelyezkedett az egyik katonailag szervezett rablóbandának néhány száz főből álló csapata. A banditák egymás után nyolcvan automobilt állítottak meg. Az autókat elvették, a karosszériákba feltették a gépfegyvereket és támadásra indultak Puente de Ixtla ellen. Rendes harc után bevették a várost, amelynek bankjait és nagyobb boltjait kímélet nélkül kirabolták. Fi felet! legmodernebb kézimunka és rövidáru üzlet. 3§l€ili1 Caüca Red. ferdinand 3 Nagy választék gobelin, keiim, perzsa és más kézimunkákban, hozzávalókban.— Storok, függönyök, kötöttáruk, harisnyák legolcsóbb árban!" 3. oldal. Еишяаанв Ezután a zsiványok egy csoportja az állomáshoz ment, ahonnan egy besütött mozdonyt teljes gőzzel útnak indítottak a síneken, hogy kisiklassák a gőzössel szembefutó expresszonatot, amelynek a postakocsijában nagyösszegű pénzt sejtettek. A vezető nélkül száguldó lokomotív azonban még mielőtt a karambol megtörtént volna, kiugrott a sínekből és lefordult a töltésről. A mexikói hangulatra nézve jellemző, hogy az expressz utasai és az utasokat kísérő karhatalom tisztjei, amikor a töltésről legurult mozdonyt meglátták, azonnal tudták, hogy miről van szó. A katonák leszálltak a vasútról és a felfegyverkezett utasokkal együtt óvatosan megközelítették a várost A banditákat meglepetésszerűen érte a támadás, de azért keményen tartották magukat. Véres tűzharc folyt le Puent de Ixtla falai alatt Az elkeseredett viaskodás órákig tartott, míg végre a vasutat kísérő katonaságnak és a szomszéd városból érkezett helyőrségnek sikerült a rablókat legyőzni. Ez a győzelem azonban igen sok halottjába került a reguláris csapatoknak. A banditák közül, akik nagyon hősiesen küzdöttek, csaknem mindenki elesett. Amikor a segítségül érkezett helyőrség állomáshelyére menetelt vissza, az országúton kétségbeesett karavánnal találkozott A feltartóztatott autók kifosztott utasaival. Ezeket az embereket az irgalmas szivü banditák nem ölték meg, mindössze jókedvű szórakozásból csak a fülüket és az orrukat vágták le és a szemüket szúrták ki. A vak karaván tagjai összekapaszkodva, vérezve vánszorogtak az országúton, amikor a katonák rájuk akadtak. A mexikói kormány elhatározta, hogy bizonyos kerületekben mozgósítja a hadsereget, kihirdeti a statáriumot és rendes harcszerű művelettel tisztítja meg a banditáktól az országot. Ugrón Zoltán meghalt Kedden reggel, 62 éves korában meghalt Ugrón Zoltán, az ősz, székely földesúr, aki sok szenvedéssel telt élete alkonyán is tevékeny részt vett az erdélyi magyar kisebbség gazdasági és politikai megszervezésében. Ugrón Zoltán, aki a nagy familia protestáns ágából származott, a magyar impérium alatt a parlamentnek is tagja volt, mint Tisza István gróf táborának egyik katonája. A világháború alatt, már mint deres fejű férfi a zászlók alá állott és előbb mint tiszthelyettes, később mint zászlós szolgált a hadseregben. A lelkes és jószándékú öreg urat mindenki szerette és becsülte nemcsak a rezidenciájában, Udvarhelyen, hanem mindenütt egész Erdélyben. Ugron Zoltán temetése csütörtökön kezdődik Fiatfalván, ahonnan délután átszállítják Bögözre, hogy az Ugronok családi sírboltjában helyezzék örök nyugalomra. 120.000 külföldi német vett részt a bécsi dalosünnepen, Bécsből jelentik. A bejelentőlapok szerint a nagy bécsi dalosünnepen összesen 118.822 külföldről érkezett német vett részt. Mégpedig: 92.248 birodalmi, 5947 csehországi, 1388 lengyelországi, 569 romániai, 572 amerikai, 193 jugoszláviai, 68 dániai, 64 magyarországi és 28 lettországi német. Az úri közönség kedvenc találkozóhelye a „Flopida”-sörkert és caffe restaurantban, Str. Laguna (v. Bartha M.-u.) 13. szám alatt. — Elismert jó konyha! Dreher-Haggenmackersörök! — Katonazene! — Mérsékelt árak! Tulajdonos: CSOCSY JÁNOS.