Ellenzék, 1928. augusztus (49. évfolyam, 174-198. szám)

1928-08-10 / 181. szám

49. év, 181. szám. ALIENZOR Ki fizesse az Egyesült Közgaz­dasági Bank­­ orvosi konzíliu­mának költségeit Két kolozsvári ügyvéd 350.000 lej ügyvédi honoráriumért perli a csődbejutott bank összes igazgatósági tagjait. A tömeggondnok nem ismeri el a követelés jogosságát. Daianu esperes, az igazgatóság elnöke­ azzal védekezik, hogy nem ismerte a bank adminisztrációját Kolozsvár. (Az Ellenzék tudósítójá­tól.) A csődbejutott Egyesült Közgaz­dasági Bank már a halottaságyon fe­küdt és már agonizált, amikor az igazgatóság tagjai elhatározták, hogy ha lehet, megmentik a beteget. A múlt év december 23-án igazgatósági ülést hívtak egybe és erre az ülésre bankszakértőként meghívták Fekete Emánuel marosvásárhelyi bankem­bert, jogi szakértőként pedig dr. Fischer József és dr. Kertész Jenő kolozsvári ügyvédeket, akiket együt­tesen azzal bíztak meg, hogy a bank ügyeit szanálják s ha lehet, mentsék meg a csődtől. Az igazgatósági ülésen úgy Fekete bankszakértő, mint Fischer és Ker­tész ügyvédek vállalták a szerepet. Az igazgatóság tagjai arra az esetre, ha elkerülhető lesz a csőd, Feke­tének 100.000 lej honoráriumot és 50.000 lej költséget, dr. Fischer és dr. Kertész ügyvédeknek pedig egyen­ként 100.000 lej honoráriumot és költséget ígértek meg. Arra az esetre pedig, ha a csőd mégis elkerülhetetlen lesz, de a csőd kimondásának határnapját sike­rül február 29-i­ke utánra kitolni, arra kötelezték magukat az igazgatósági tagok, hogy ennek a honoráriumnak és a költségnek felét fizetik meg. Az igazgatóság tagjai az erre vonatkozó jegyzőkönyvet aláírták és ebben a jegyzőkönyvben állítólag arra is kö­telezték magukat, hogy a honorárium megfizetéséért egyéni vagyonukkal is felelnek. Mint tudjuk, a bankot nem lehe­tett megmenteni, csődbe került, de a csődöt jóval február 29. után, már­cius elején mondották ki s így ese­dékessé vált a honoráriumok megfi­zetése. Dr. Fischer József és dr. Kertész Jenő ügyvédek e megállapo­dás alapján 343.500 lej megfizetése erejéig keresetet indítottak Daianu Illés esperes, Szakács Kálmán, Mol­nár Jenő, Negrutiu Ioan, Keppich Ákos, dr. Hirsch Gyula, Blatt Ignác, és Semlyén Hugó igazgatósági tagok ellen, akik a honorárium megfizeté­sére kötelezték magukat. A kolozsvári törvényszék Soutzo tanácsa előtt tegnap folyt le a kere­set első tárgyalása. Felperes ügyvé­deket dr. Stan Virgil ügyvéd képvi­selte, az alperes igazgatósági tagok nevében Brate és dr. Weisz ügyvé­dek jelentek meg. Dr. Semlyén Hugó személyesen volt jelen a tárgyaláson. A kereset ismertetése után alperesek ügyvédei tagadták a megállapodás fenforgását s kijelentették, hogy még abban az esetben is, ha létezne egy ilyen írásbeli megállapodás, a hono­ráriumok megfizetése nem az igaz­gatósági tagokat, hanem magát a csődbejutott intézetet terheli s igy ezért az összegért az igazgatósági tagok egyénileg nem marasztalhatók. Ezután a válasz után a bíróság a tanuk kihallgatását rendelte el és elsőnek dr. Calutiu Martian ügyvéd, tömeggondnokot hallgatta ki a bíró­ság, aki kijelentette, hogy az igaz­gatósági tagok és a két ügyvéd kö­zötti megállapodásról nincs tudo­mása. Kijelentette különben, hogyha az igazgatósági tagok alá is írtak egy ilyen megállapodást, az jogilag nem lehet érvényben, minthogy ab­ban az időpontban, amikor ezt alá­írták, a bank már fizetésképtelen volt. A következő tanú Daianu­bie es­peres volt. Érdekes volt az esperes vallomása, aki előadta, nincs tudo­mása arról, hogy egy ilyen jegyző­könyvet aláírt volna. Bár az sincs kizárva, hogy a sok többi jegyző­könyv között egy ilyent is aláírt. Véleménye szerint az igazgatósági tagok ennek az összegnek a megfi­zetésére nem kötelezhetők, csak egye­dül maguk az igazgatók. Tudomása szerint Blatt Ignác vállalta magára ezeknek a honoráriumoknak a kifi­zetését és a peresített honoráriumok erejéig felperesek Blatt Ignác vagyo­nára jelzálogot is szereztek. Kijelen­tette végül, hogy a bank adminisz­trációját nem ismerte. Őt sohasem kérdezték meg semmi felől, soha egy kölcsön folyósítása előtt sem kérték ki a véleményét e így termé­szetszerűleg nem lehet felelős a banknak semmilyen ténykedéséért A bíróság beidézte még Szakács Kálmán és Molnár Jenő igazgatósági tagokat is. Az ő kihallgatásukra azon­ban nem került a sor, miután a bíró­ság a tárgyalást elnapolta s utasította felpereseket, hogy a megállapodást igazoló jegyzőkönyvet eredetiben mutassák be. Stresemann pak­si látogatásáról fontos nemzetközi megállapodásokat zárnak Németországban A német külügyminiszter utolsó nagy kísérletet tesz a ném­et- francia Közeledés érd­ekében.­­ A rajnai terü­letek idő előtti kiürítése az előtérben Berlin. (Az Ellenzék tudósítójától.) Stresemann külügyminiszter most már szinte bizonyosnak látszó párisi látogatása német politikai körökben állandó megbeszélés tárgyát képezi. Nyilvánvalónak látják, hogy ez a lá­togatás, mely a német politika rend­kívüli fegyelmezettségét és önmeg­tagadását bizonyítja, fontos okok nélkül nem történik meg. Beavatott helyről nyert értesülés szerint Stre­semann háromnapos párisi tartózko­dása alatt igen fontos nemzetközi tárgyalá­sokra fog kerülni a sor, ame­lyek, ha nem is közvetlenül, de közvetett módon mindenesetre összeköttetésben állanak a raj­nai területek idő előtti kiürítésé­nek kérdésével. Ennek a kérdésnek a napirendről való levételét ugyanis német részről most már nem akarják tovább tűrni. A német kormány képviselői el van­nak határozva, hogy a rajnai kiürítés ügyét a szep­temberi népszövetségi tanácsülés alkalmával is felvetik, hogy vé­gül tiszta helyzetet teremtsenek. A legújabb angol-francia fegyver­kezési egyezmény ugyanis arra mu­tat, hogy a rajnai megszállás ügyé­ben Anglia, bizonyos francia enged­ményekért, teljesen szabad kezet en­gedett a franciáknak. A német poli­tika tehát, mielőtt a Franciaország­hoz való közeledés további folytatá­sát vezető céljai közé állítaná, még egy utolsó kísérletet tesz arra, hogy a rajnai megszállás ügyében fennálló kívánságait megvalósítsa. Amennyi­ben ez a kísérlet negatív módon ülne ki, valószínűnek látszik, hogy a né­met birodalom külpolitikája is más irányt fog fölvenni. Stresemann pár­i­risi útját a francia közeledés politi­káját képviselő külügyminiszter utolsó nagy kísérletének tekintik, hogy­­ezt a politikát sikerhez vigye. Mexikói banditák véres ostrommal elfoglaltak és kiraboltak egy egész várost A kormány mozgósítani akarja a had­sereget, hogy rendes harcszerű­ művelet­tel tisztítsa meg az országot a rablóktól Newyorkból jelentik. Mexikóból érkezett részletes táviratok szerint Mexikóban a rablók még arcátlanab­­bul garázdálkodnak, mint az Egye­­sült­ Államokban, pedig a newyorki és chicagói banditák már olyan vak­­merőek, hogy sokszor nyílt harcba szállanak a rendőrséggel, sőt attól sem riadnak vissza, hogy fényes nappal, mindenki szeme láttára kö­vessék el gaztetteiket. Mexikóban azonban ennél is vigasztalanabb a helyzet. A rablók hatalma ott olyan nagy, hogy valóságos háborút kell vívni ellenük a mozgósítási létszámra emelt, reguláris katonaságnak. Az egyik jelentősebb mexikói városnak Puento de Ixu­a­nák közelében tör­tént az alábbi épületes história, amely tökéletesen rávilágít arra, hogy milyen közbiztonság van Mexikóban. A város felé vezető országút men­tén jól kiépített állásaikban elhe­lyezkedett az egyik katonailag szer­vezett rablóbandának néhány száz főből álló csapata. A banditák egy­más után nyolcvan automobilt állí­tottak meg. Az autókat elvették, a karosszériákba feltették a gépfegy­vereket és támadásra indultak Puente de Ixtla ellen. Rendes harc után bevették a vá­rost, amelynek bankjait és na­gyobb boltjait kímélet nélkül ki­rabolták. Fi felet! legmodernebb kézi­­munka és rövidáru üzlet. 3§l€ili1 Caüca Red. ferdinand 3 Nagy választék go­belin, keiim, perzsa és más kézimun­kákban, hozzáva­lókban.— Storok, függönyök, kötött­áruk, harisnyák legolcsóbb árban!" 3. oldal. Еишяаанв Ezután a zsiványok egy csoportja az állomáshoz ment, ahonnan egy besütött mozdonyt teljes gőzzel út­nak indítottak a síneken, hogy kisik­lassák a gőzössel szembefutó ex­­presszonatot, amelynek a postakocsi­jában nagyösszegű pénzt sejtettek. A vezető nélkül száguldó lokomotív azonban még mielőtt a karambol megtörtént volna, kiugrott a sínek­ből és lefordult a töltésről. A mexi­kói hangulatra nézve jellemző, hogy az expressz utasai és az utasokat kísérő karhatalom tisztjei, amikor a töltésről legurult mozdonyt meglát­ták, azonnal tudták, hogy miről van szó. A katonák leszálltak a vasútról és a felfegyverkezett utasokkal együtt óvatosan megközelítették a várost A banditákat meglepetésszerűen érte a támadás, de azért keményen tar­tották magukat. Véres tűzharc folyt le Puent de Ixtla falai alatt Az el­keseredett viaskodás órákig tartott, míg végre a vasutat kísérő katona­ságnak és a szomszéd városból érke­zett helyőrségnek sikerült a rablókat legyőzni. Ez a győzelem azonban igen sok halottjába került a reguláris csapatoknak. A banditák közül, akik nagyon hősiesen küzdöttek, csaknem min­denki elesett. Amikor a segítségül érkezett hely­őrség állomáshelyére menetelt vissza, az országúton kétségbeesett karaván­nal találkozott A feltartóztatott autók kifosztott utasaival. Ezeket az embereket az irgalmas szivü banditák nem ölték meg, mindössze jókedvű szórako­zásból csak a fülüket és az orrukat vág­ták le és a szemüket szúrták ki. A vak karaván tagjai összekapasz­kodva, vérezve vánszorogtak az or­szágúton, amikor a katonák rájuk akadtak. A mexikói kormány elhatározta, hogy bizonyos kerületekben mozgósítja a hadsereget, kihirdeti a statá­riumot és rendes harcszerű mű­velettel tisztítja meg a banditák­tól az országot. Ugrón Zoltán meghalt Kedden reggel, 62 éves korában meg­halt Ugrón Zoltán, az ősz, székely földesúr, aki sok szenvedéssel telt élete alkonyán is tevékeny részt vett az erdélyi magyar kisebbség gazdasági és politikai megszervezé­sében. Ugrón Zoltán, aki a nagy familia protestáns ágából származott, a magyar impérium alatt a parla­mentnek is tagja volt, mint Tisza István gróf táborának egyik kato­nája. A világháború alatt, már mint deres fejű férfi a zászlók alá állott és előbb mint tiszthelyettes, később mint zászlós szolgált a hadseregben. A lelkes és jószándékú öreg urat mindenki szerette és becsülte nem­csak a rezidenciájában, Udvarhelyen, hanem mindenütt egész Erdélyben. Ugron Zoltán temetése csütörtökön kezdődik Fiatfalván, ahonnan dél­után átszállítják Bögözre, hogy az Ugronok családi sírboltjában helyez­zék örök nyugalomra. 120.000 külföldi német vett részt a bécsi dalosünnepen, Bécsből jelentik. A bejelentőlapok szerint a nagy bécsi da­losünnepen összesen 118.822 külföldről érkezett német vett részt. Még­pedig: 92.248 birodalmi, 5947 csehországi, 1388 lengyelországi, 569 romániai, 572 ameri­kai, 193 jugoszláviai, 68 dániai, 64 ma­gyarországi és 28 lettországi német. Az úri közönség kedvenc találkozóhelye a „Flopida”-sörkert és caffe restaurantban, Str. Laguna (v. Bartha M.-u.) 13. szám alatt. — Elismert jó konyha! Dreher-Haggenmacker­­sörök! — Katonazene! — Mérsékelt árak! Tulajdonos: CSOCSY JÁNOS.

Next