Ellenzék, 1929. január (50. évfolyam, 1-24. szám)

1929-01-06 / 4. szám

4. d­ef­/. T­n­ a panasza? Sáros az utcátok .. . Az utóbbi napokban elárasztják szerkesztőségünket panaszos leve­lekkel, amelyekben a piszkos utcákra hívják fel a városi tanács figyelmét. Kolozsvárt, amely valamikor kincses város volt, ma nyugodt lélekkel pisz­kos városnak lehet nevezni. Egy-két utcát leszámítva, olyan állapotok uralkodnak ma az utcákon, mintha Ázsia egyik tartományának valame­lyik eldugott fészkében laknánk, íme az újabb panaszos levél: A mi utcánk, a Hegyvölgy-utca alig negyven-ötven lépésnyire van a Monostori-út végétől. Mióta a fagy beállott, a Kőkert- és Holdvilág­­utcáknak piszkos vize a mi küszö­bünk előtt folyik le, mivel az utca nincs csatornázva. Az utcaseprők és szeméthordók ebbe a magasfekvésű utcába csak minden szökőévben látogatnak el s ennek következménye, hogy az utca lakói minden szemetet és piszkot az utcára öntenek. Most az egész utcát vastag jég borítja, úgy, hogy a köz­lekedés valósággal életveszélyes. Ta­vasszal aztán beáll az olvadás, a télen át felhalmozódott piszok olyan rettenetes bűzt áraszt, mintha ez az utca kloáka lenne. Utcánk a klini­kák közelében van és a baktériu­mok melegágya. Nemcsak nekünk, az utca lakóinak, de a város egész­ségügyének is fontos érdeke, hogy e­z a szégyenletes állapot megszűn­jön és az utcában felhalmozódott baktérium­telepek ne fertőzzék tovább a város levegőjét. A városi tanács és a mérnöki hivatal figyelmébe ajánljuk ennek az utcának szégyen­letes állapotait. A másik levél így szól: A Széchenyi­ tér 37. számú ház előtt hónapokkal ezelőtt felbontották a gyalogjárót, hogy vízórát helyez­zenek el. Azóta a gyalogjárón élet­­veszélyes a közlekedés, mert valósá­­ságos halmok emelkednek ki az asz­faltjárdából. A Széchenyi­ tér lakói a buckákon csetlenek-botlanak, akik pedig nem ismerik e veszélyes terü­leteket, azok majdnem mindig elvá­gódnak. Naponként szemtanúi va­gyunk annak, amikor a felbukott emberek szitkozódva emlegetik a vá­rosi tanács gondoskodását. Jó lenne, ha a mérnök urak néha-néha felfe­dező útra indulnának, s az ilyen buckákon át a közlekedést saját bő­rükön tapasztalnák ki. rom gyanús külsejű férfi követi. Az­­ ismeretlenek rávetették magukat a kereske­dőre, elvették tizenötezer lejt tar­talmazó pénztárcáját és amikor Brainhardt segítségért kiáltott, össze-vissza verték. A támadók személyazonosságát egy­előre még nem sikerült megállapítani. Nem mindennapi feljelentés érke­zett a szamosfalvi csendőrökről is, ahonnan lopás miatt előállították Téglás Stefán szolgalegényt. A fia­tal szolga mindig példásan viselke­dett és gazdája, egyik kolozsvári előkelő román úr megbízta, hogy Szilveszter éjszakáján vigyen egy nagyértékű szőnyeget a határban lakó földbirtokos rokonához. A le­gény hóna alatt a szőnyeggel el is indult Szamosfalvára, útközben azon­ban találkozott két barátjával, akik már kissé illuminált állapotban vol­tak és szidni kezdték a szolgasor­sot, amely miatt szegénységben kell élniük. „Sohse vigyedje! a szőnyeget pajtás. Gyere inkább megisszuk az árát“. Téglás a csendőrségen elmon­dotta, hogy tulajdonképen nem is tudja mi történt vele, csak a szo­morú eredménnyel volt tisztában, hogy se pénz, se szőnyeg nem ma­radt. A csendőrség mindhárom ügy­ben megindította a nyomozást. Késelésekkel,rabló­támadásal indu­l az új esztendő Szomorú kimenetelő éjjeli eszmecsere a szolgasors nyomorúságáról Kolozsvár. (Az Ellenzék tudósítójá­tól.) Az újév első napjaiban a ko­lozsvári csendőrparancsnoksághoz számos bűntényről érkezett jelentés a vidéki csendőrörsök vezetőitől. A magyarnádasi csendőrörs arról tett jelentést, hogy újév hajnalán Ven­­dreanu Ion és Pasca Vasilie ottani gazdák, akik már régóta ellenséges viszonyban éltek egymással, mulato­zás után a főutcán összetalálkoztak és először heves hangon vitatkozni kezdtek, majd Pasca kést rántott elő és ellenfele mel­lébe szúrta. A megsebesített gazda állapota vál­ságos, Pascát őrizetbe vették. Szerdán este az aranyosgyéresi vasúti állomás közelében vakmerő rablótámadás történt. Brainhardt Ár­min bukaresti kereskedő, aki vonat­­jára várakozott, vonatjának késése miatt idegességében messze elsétált az állomástól és amikor észrevette magát, megdöbbenve látta, hogy há­ WZLENZm 50. 4*. 4, s*4m. Betörők, makrók, csirkefogók szabály­szerű egyesületi életet élnek Berlinben ——-----­A klubtagok „testvér”-nek szólítják egymást, kölcsönös segélyezést gyakorol­nak, de nem ritkán késhegyre mennek egymással Berlin. (Az Ellenzék tudósító­jától.) Berlin egyik külvárosi utcáján Szilveszter éjjel valóságos csata folyt le két gonosztevő-szervezet között, ami ráirányította a rendőrség figyel­mét a német főváros gonosztevő szer­vezeteire. Hogy ilyen gonosztevő-klubbok és kölcsönös segélyző szervezetek Ber­linben vannak, azt régen tudja a rendőrség. Legtöbbjük hatóságilag is be van jelentve, s mintha a meg­adott működési céljuk az egyesületi törvényeknek megfelel, semmit sem lehetett ellenük tenni. Legtöbbjük, mint sportegyesület, dalkör, vagy sorsjegyjátszó társaság alatt alakult meg és varrnak köztük olyanok, amelyek már ötven éves működésre te­kinthetnek vissza. Ezek a klubbok, melyek a berlini rendőrség becslése szerint mintegy tízezer embert foglalnak magukban, négy nagyobb organizációt, úgyne­vezett „Ríng“-eket alkotnak. Tagjaik nem mind gonosztevők, vannak köz­tük vendéglősök és más hasonló fog­lalkozású egyének is, akik üzletei­ket akarják védeni azzal, hogy az ilyen egyesületekbe belépnek. Vezető szerepet azonban betörők, tolvajok, csalók és selyemfitik viszik bennük. A klubtagok titoktartásra vannak kötelezve és a felvétel is bizonyos rituálék között folyik le. A tagok testvérnek szólítják egymást. A köl­csönös segélyezés szelleme erősen ki van fejlődve ezekben az egyesületek­ben. Vannak ügyvédjeik, akiket azok­nak a gonosztevőknek bocsátanak rendelkezésére, akiknek nincs pén­zük ügyvédet venni. A lehetőségig gondoskodnak az elfogottakról s a fogságból kiszabadulás után újabb keresethez juttatják őket, esetleg pénzt és betör­tszerszá­­mokat bocsátanak rendelkezé­sükre. Némelyik egyesületnek tekinté­lyes vagyona van, amelynek eredete természetesen nem mindig vezethető vissza a legtisztább forrásokra. Az egymás közötti vitákat belső szer­vezeti bíróságok intézik el, melye­ket „Ganovengericht”-nek neveznek. Évente először az összes egyesü­letek egy bált rendeznek, amelyen minden egyesületi tag, aki tart va­lamit magára, részt szokott venni. Ilyenkor szent a béke azok között az egyesületek között is, amelyek különben a legvadabb eszközökkel küzdenek egymás ellen. Ezen a bá­lon a rendőrség is mindig részt vesz és felhasználja az alkalmat, hogy szemlét tartson régi ismerősei fölött. S a bálon résztvevők között még akkor sem igen ejt meg letartóztatásokat, ha véletlenül körözött gonosztevőt ismer fel köztük. A különös egyesületek eddig fen­­maradásuk érdekében szigorúan vi­gyáztak arra, hogy mint egyesület, semmiféle nyíltan rájuk bizonyítható büntetendő cselekményt el ne kö­vessenek. A Szilveszter éjjeli utcai harc azonban, mikor az „Immertreu“ nevű egyesület tagjai revolverekkel hatoltak be egy másik egyesület helyiségébe, alkalmat adott a rendőrségnek, hogy erélyesen lépjen fel ellenük. A ber­lini rendőrfőnökség most sorra vizs­gálja meg ezeknek az egyesületek­nek a működését és valószínűleg mindeniket, közös nagy organizá­cióikkal együtt, fel fogja oszlatni. Felakasztotta magát egy tizenhat éves fia. Ottlakáról jelentik: Újév napján szomorú tragédia történt Aldorján földesgazda házában. A család egyetlen gyermeke a tizen­hat éves Péter a ház padlásán fel­akasztotta magát s mire tettét észre­vették már halott volt. Az öngyil­kosság mögött­­szerelmi bánatot sej­tenek. Annyi baj legyen — Vigyázzon a képre, mert a festék még nincs megszáradva rajta — mondja a festő a hordárnak. — Ó, nem fontos■ Úgyis régi ruha van rajtam, azt bepiszkolhatja, — vála­szolt a hordár. MI A REKLÁM? Olcsó árak, Szolid kiszolgálás, Jó minőségű áru, Minden ssifonnak újdonsága raktáron. — Ez a 9 . V_______ 1 reklámja 11 А „Ра!г1а“-паи A nemzeti­ parasztpárt erdélyi szó­csöve, a Patria tegnap délutáni szá­mában heves támadást intéz lapunk ellen azzal a cikkel kapcsolatban, amelyet a Metropol-kávéházban le­játszódott szilveszter­ esti botrányról írtunk. A támadást a politikai ro­vatban közölte le, amelynek a mot­tója a tegnapi számában a következő: "A kormány kívánsága, hogy az or­szág politikájába európai szokásokat vezessen be.­ — Ezt a mondatot Vaida­ Voevod belügyminiszter hasz­nálta december 30-án a szenátusban tartott beszédében. És ez a mondat bátorít fel bennünket arra, hogy a támadásra „az európai szokások“ szerint válaszoljunk. Részletesen megírtuk, mi történt a kolozsvári Metropol-kávéházban Szil­veszter éjszakáján. A magyar színé­szek kabarét rendeztek elaggott, nyugdíjtalan társaik felsegélyezésére. Az előadásra szabályszerű engedélyt kértek és kaptak. Slatiegan rendőrprefektus nemcsak cenzúrázta a műsort, hanem maga is befolyt a program összeállításába, azt kívánván, hogy az első szám ro­mán táncszám legyen, noha ezt sem­miféle törvényes rendelkezés nem kívánja meg. Mindegy, hogy ezt elő­zetesen, vagy utólagosan tette, a tény az, hogy emiatt a román tánc­szám miatt tört ki a botrány. A Patria most azt írja, hogy a táncszá­mot szándékosan hagyták el és nem azért, hogy a görlök nem érkeztek meg a színházból. Azt állítja, hogy a táncosnők a kávéházban tányéroz­tak az előadás megkezdése előtt, te­hát letáncolhatták volna a számot. A tény az, hogy a táncosnők nem tudtak átöltözni, míg a program megkezdődött. Ha technikai akadá­lyok a programszámok sorrendjében változást igényeltek, azért még soha­sem történt meg, hogy emiatt egy előadást betiltsanak. Koncedáljuk, hogy a kabaré ren­dezői részéről tapintatlanság történt a közönséggel, — de nem a hatósá­gokkal — szemben, mert a program­­változást be kellett volna jelente­­niök. Bizonyos azonban, ez a beje­lentés sem változtatott volna a hely­zeten és annak az asztaltársaságnak a hangulatán, amelynek maga a rend­őrprefektus is szórakozó tagja volt. Viszont Hidlegan rendőrpn­taktusnak, ha engedélyt adott a kabaréra, an­nak megtartását minden rendelkezé­sére álló eszközzel biztosítania kellett volna. A programot is cenzúrázta, tehát tudta, hogy abban magyar szá­mok vannak és tudta azt is, hogy a magyar színészek románul nem tud­nak játszani. Arra kellett volna tehát törekednie, hogy asztaltársaságát le­­csendesítse és meggyőzze arról, hogy a rend követeli meg a program sima lefolytatását és ezért ő felelős. Elvégre Kolozsvár nekünk is pát­riánk és jogunk van magyarul be­szélni akkor, amikor erre nekünk még külön hatósági engedélyünk is van. Ha valakinek sérti a fülét a magyar nyelv, meg van rá a lehe­tősége, hogy ezt elkerülje. Aztán még valami. Boros asztal mellől hatósági intézkedéseket foga­natosítani nem helyes és nem is ta­nácsos. Az intézkedés sokat veszít komolyságából és mindenféle talál­gatásokra ad alkalmat. Az Ellenzékre, mint lapra szórt vádakra nem válaszolunk. Nyugodt lelkiismerettel állítjuk, hogy a lap­nak minden sorát a törvényesség, a rend szeretete és a civilizáció szel­leme diktálja. Udvari vadászatok Temesvár kör­nyékén. Temesvári tudósítónk je­lenti: György görög herceg, Mocsoni fővadászmester kíséretében tegnap Szélundvar községbe érkezett, hogy a község határában rendezendő va­dászaton részt vegyen. Tizedikére, a székudvari vadászatra várják Mik­­lós régensherceget is.

Next